Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-09 / 220. szám

EGIES SZÁM ARA ÍOOO KOROM1 Békéscsaba, 1924 október 9 Csütörtök 51-ik évfolyam, 220-ik szám a 2 5 B > 6 9 Politikai napilap Eionaetesi dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona

. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. u Viharfelhők A parlament mai megnyitása igazolta azt az aggodalmat, amely előtte megnyilvánult : a magyar törvényhozás levegője olyan súlyos feszültséggel telitett, amely minden pillanatban robbanásokkal fenyeget. A robbanások már ma is bekövetkeztek s a helyzet mindennel kecsegtet, csak azzal nem, hogy egyhamar véget érnek. Óriási politikai és világnézleti külömbségek uralkodnak az egyes padsorok között (ami még nem volna'' baj) de amellett régi összecsapások, kollektív és egyéni érdekek, személyes indulatok árja hevit s mindezekhez hozzájárul a zenebonát kedvelők pokoli kórusa. Holott a kérdések, amelyek a parlament elé kerültek, a legridegebb és legjózanabb tárgyilagosságot követelik. A fővárosi törvényjavaslat, az orosz szovjettel kötött szerződésünk, a szolnoki tárgyalás, a belügyminiszteri nyilatkozat visszásságai, a csongrádi gaztett nyomozásának eredménytelensége stb. mind olyan kérdések., amelyeknek nyugodt és kielégítő letárgyalását és megoldását az ország gazdasági érdeke és becsülete megkívánja. De a mai magyar parlament levegője nem alkalmas arra. Nem az ellentétek, de a régi sérelmek olyan nyomokat hagytak, amelyek mindegyik részről belülről kavarják az indulatokat. Ezek a honatyák nem lehetnek egymással szemben türelmesek. Vájjon nem volna-e okosobb a parlament munkaképességének biztosítása érdekében uj atmoszférát teremteni a nép döntése utján ? Mert annyi bizonyos, a mai parlamenti élet mindennek, csak egészségesnek nem mondható. S ezen sem házszabályrevizióval, sem más mesterséges eszközzel segíteni nem lehet. Ezen csak egyedül választás, a nép akaratának tiszta és becsületes megnyilatkozása segíthet. Annál is inkább szükség volna erre, mert hiszen olyan kérdések megoldása vár a parlamentre, amelyekben a döntés az ország egész jövendő sorsát meghatározza. Zürichben a magyar koronái 68-al jegyezték. Csendes ülés a nemzetgyűlésen Budapest, okt. 8. A nemzetgyűlés mai ülését bizonyos mértékben megcsappant érdeklődés előzte meg. Az elnöki előterjesztés után az inditványkönyv és az interpellációs könyv felolvasására került a sor. Körülbelül 40 interpellációt jegyeztek be a képviselők. Ezután a fővárosi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására tér át a Ház. Petrovácz Gyula az első szónok. Nézete szerint ez a javaslat csak akkor lesz jó, ha az előző két törvénynek rendelkezései bennefoglaltatnak. A hibákat pedig kiküszöböli. Majd részletesen fejtegeti, hogy a helyreállítás munkájában milyen tevékenységet fejtett ki az uj rezsim. Dacára a rekonstrukció nagy munkájának, mégis 5 éven keresztül deficitmentesen dolgozott a főváros vezetősége és a statisztikai adatok bizonysága szerint 5 év alatt nem költött el annyit, mint a régi uralom egy év alatt. Majd a főváros köztisztasági kérdésére tér át. Rengeteg beruházást eszközölt a főváios. Az állami építkezési akciót is támogatta a főváros azzal, hogy több telket bocsátottak az állam rendelkezésére. A szociális intézkedések közül kiemeli az élelmezési akciót, a zsir-, liszt-, tojás- és tej-akciót. Mintegy 116 milliárdot juttatott ilymódon a főváros a szegényebb néposztályoknak. Az uj választások névjegyzékének elkészítése igen nagy munkát és költséget is igényel. Nem tudja, mit szólna a pénzügyminiszter ilyen ujabb kiadásokhoz. Ezután^ szembeszáll a szociáldemokratáknak azon állításával, hogy haladni csak balfelé lehet. Elismeri egyébként, hogy Farkas István szociáldemokrata képviselő szakértője a választási kérdésnek, mert a szovjetválasztásokat annakidején ő vezette. (Derültség a jobboldalon). Felolvassa a szovjetválasztási rendeletet. (A szociálisták állandóan zajongnak. A jobboldalon folytonos derültség.) Általában elfogadja a javaslatot azzal, hogy a részletes tárgyalásoknál bizonyos változtatásokat fognak javasolni. Ekkor az elnök az idő előrehaladott voltára napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz a mai napirenddel. Kiss Menyhért személyes kérdésben szólal fel. Majd ártérnek az interpellációkra. Három uj iskolát állítanak fel Békéscsabán A kultussm in isster kiküldöttje és a polgármester tanácskozásai (A Közlöny eredeti tudósitása.) Szerdán reggel a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából Békéscsabára érkezett Hidvéghy Bertalan dr. miniszteri tanácsos, akinek kíséretében Szentkereszthy Tivadar, Békésvármegye tanfelügyelője volt. A kiküldöttek nyomban érintkezést kerestek Berthóty István dr. polgármesterrel, akivel az egész délelőtt fo- , lyamán fontos és beható tanácskozásokat folytattak. A tanácskozások tárgya á békéscsabai külterületi iskolák számának szaporítása volt. A közoktatásügyi minisztérium álláspontja ugyanis az, hogy az elemi iskolákat a város külső területein múlhatatlanul szaporítani kell, hogy a tanyákon lakó gyermekek elemi iskoláztatása mindenben megfelelő legyen és a kulturális haladás semmiféle kárt ne szenvedjen. Hidvéghy miniszteri tanácsos a polgármesterrel az uj iskolák felállításának módozatait beszélte meg, a tanfelügyelő bevonásával. A miniszteri kiküldött kifejtette a minisztérium álláspontját, amely az, hogy a jelenleg már meglévő állami, községi és felekezeti külterületi iskolák mellett még legalább három uj elemi iskolát kell létesíteni, Erzsébethelyen pedig egy kisdedóvót. Megbeszélték ezután még a külterületi iskolák fekvését és elhelyezését, az iskolába járó gyermekek számát, mire a kiküldött kijelentette, hogy a három uj iskola — a külterületek nagy perifériáit tekintve — a községek kötelező anyagi hozzájárulásával építendő meg, esetleg az érdekelt ottani nagyobb földbirtokok segítségének igénybevételével. A három uj elemi iskola Szentmiklóson, Beliczeygerendáson és Sopronyon fog megépülni, az utóbbi a Kocziszky- és a Klimentféle tanyák között. Valamennyi iskola községi lesz, az erzsébethelyi kisdedóvődával együtt. A miniszter képviselője kilátásba helyezte, hogy a kormány a létesítendő uj kultúrintézményeknél hajlandó hozzájárulást biztosítani a személyi szükségletek biztosítása tekintetében (például tanítói javadalmazás, felszerelési tárgyak stb.), ezenkívül az iskolákat rövidesen állami kezelésbe fogja átvenni. A várost tehát csupán az iskolák felállítása és karbantartása (fűtés, világítás stb,) képezné, de idővel, az iskolák államosításával minden teher az államra szállna át. A város vezetősége az uj iskolák felállítását készséggel tette a magáévá és a tárgyalások során kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy uj külterületi iskolák felállítása ma már elodázhatatlan szükséglet. A kivitelt azonban megnehezíti a város mai súlyos pénzügyi helyzete, amely az ilyen nagyobbszabásu beruháTelefonsaám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. zást csak akkor engedhetné meg, ha a városnak sikerülne előnyös, nagyobb kölcsönhöz jutnia. Addig szó sem lehet a tanintézetek rögtöni felállításáról vagy arról, hogy valamennyit egyszerre állítsák fel, hanem csak olyképen lehet megoldani a kérdést, hogy minden tanév elején egy-egy uj iskolát adnak át rendeltetésének. Hidvéghy miniszteri tanácsos a város vezetőségének felfogását mindenben helyeselte és magáévá tett& és közölte a polgármesterrel, hogy ebben az értelemben fog jelentést tenni a kultuszminiszternek. Békéssámson vadvizei Csanádmegye közgyűlése előtt A minden tavasszaKbeköszöntő vadvizek — amelyek Békéssámsoa vidékét mindig ellepik — jelentékeny károkat okoznak minden évben. A károkat Csanádmegye lakossága is megérzi, amely most végre megyegyülés elé vitte a békéssámsoni vadvizek pusztításai folytán előforduló lehetetlen állapotokat. A vadvizkérdés Urbanics Kálmán nemzetgyűlési képviselő törvényhatósági bizottsági tag felszólalása folytán került a közgyűlés elé. Urbanics felszólalásában a szárazéri csatorna melletti vadvizekkel foglalkozott és megállapította, hogy a községekre szakadó veszedelemnek jórészt a mezőhegyesi ménesbirtok az okozója, ahol a csatorna egyik fő-ága el van zárva, a másik használatban levő levezető csatornának a medre pedig 180 centiméterrel magasabban fekszik, mint a környékbeli szántók. Ez az oka annak, hogy minden ősszel és tavasszal vadvizek borítják a palotai földeket, de kihatása van ennek az állapotnak a szárazéri csatorna mentén fekvő összes földekre Békéssámsontól Mezőhegyesig. A kérdés megoldására nézve a most meginduló közmunkákat ajánlja az alispán figyelmébe, amelynek során lehetővé válnék, hogy többé-kevésbé állami pénzen egy vezérárok huzassék a mostani főcsatorna mellé, amely egyszer és mindenkorra biztosítaná a vadvizek rendes levezetését. Az ügy rendezését az alispán is lehetőnek véli és megígérte, hogy a közmunkák megszervezésére a kezdeményező lépést meg fogja tenni, de a vadvizek elleni hathatós védelemnek útjában áll az, hogy a csatorna egyrésze megszállott területre esik és az egységes kezelés — ami pedig nélkülözhetetlen feltétele a védekezésnek — teljesen ki van zárva. A vezérárok tagadhatatlanul jó szolgálatot tenne a védekezésre és a vármegye e tekintetben is készségesen siet a községek segítségére, ha ilyen kéréssel fordulnak, hozzá a községek. W