Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-04 / 241. szám

E6ITE8 SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 november 4 Kedd 51-ik évfolyam, 241-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. •íldányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Meghalt nagyatádi Szabó István A volt földmivelésügyi minisztert szívszélhűdés ölte meg Hétfőn délután folyt le a temetés Szombaion este futótűzként ter­jedt el a hir, hogy nagyatádi Szabó István volt miniszter, a kisgazda­párt vezére, a mai magyar poli­tikai élet legmarkánsabb alakja, hirtelen meghalt. A közbeeső ket­tős ünnep miatt az újságok nem jelenvén meg, csak a sajtóval közölt vasárnap reggeli táviratok erősítették meg a hirt. Nagyatádi Szabó alakjával egyik legjelentősebb és jellegzetes osz­lopa dőlt ki mai közéletünknek. Vasszorgalmával, önképzésével és kétségkívül rendkívüli szellemi képességével egyszerű paraszti sorból a miniszteri bársonyszékig jutott férfiú szerepet játszott már a háboruelőtti politikai életben is. De igazi jelentősége ott kezdő­dött, amikor csodálatos szervező erejének sikerült öntudatra, még pedig kifejezett osztályöntudatra ébresztenie a falu népét. A ve­zérlő szellemi gondolat a magyar népnek mindenkor szivéhez nőtt demokratikus és liberális gondolat volt, de Nagyatádinak meglepő ügyesen sikerült ezt a gondolato a nép olthatatlan földéhességének hajtóerejét felhasználva, meglevő osztályérdekekkel alátámasztani. Hozzájárult a háborús gazdasági folyamat, amely elsősorban az őstermelő lakosságot juttatta jólét­hez és igy politikai súlyhoz, ugy hogy Nagyatádi csakhamar „az ország legnagyobb és leghatalma­sabb tömegének vezére lett, ami rendkívüli jelentőséget kölcsönzött neki. Kormányok sorsa függött személyétől és hogy Nagyatádi egyetlen kabinetből sem hiányoz­hatott a háború óta,annak oka nem annyira az ő politikai ambíciója, mint inkább az a körülmény volt, hogy az ő nevének súlyát egy kormány sem nélkülözhette. Vájjon mi lesz a politikai párt­tal, amelyet nemcsak vezére, de életrekeltője hirtelen, utód nélkül hagyott itt, nem lehet megmon­dani. Nagyatádi Szabó meghalt s halálával belső politikánk is fel­tétlen fordulóponthoz jutott. A volt földmivelésügyi miniszter haláláról távirataink a következők : Budapest, nov. 1. (MTI). Nagy­atádi Szabó István volt földmive­lésügyi miniszter ma 1 óra 20 perckor Erdőcsokonyán szívszél­hűdés következtében váratlanul meghalt. Temetése hétfőn délután lesz. Erdőcsokonya, nov. 2. (MTI) Nagyatádi Szabó István volt föld­mivelésügyi miniszter csütörtökön érkezett haza Erdőcsokonyára csa­ládja meglátogatására. Szombaton reggel vadászatra készült. Vadász­társasága reggel 9 órakor érte jött, a volt miniszter puskát akasztott a vállára és a társasággal együtt az udvarra ment, ahol azonban hirtelen bocsánatot kért a társa­ságtól és visszatért a szobába. A társaság egy darabig várakozott ró, azonban mikor hosszabb ideig nem jött, utána mentek a szo­bába, ahol széken ülve, eszméle­ten kívüli állapotban találták. Rög­tön orvosért küldöttek, aki agy­vérzést állapított meg. Intézkedtek, hogy Babócsáról másik orvos is jöjjön. A két orvos azután érvá­gást alkalmazott, mire a beteg kissé megnyugodott, de eszméletét nem nyerte vissza, hanem tovább is hörgött, mig végre 1 óra 20 perc­kor meghalt. A család azonnal értesítette a kormányt és az egy­ségespártot a halálesetről. A te­metés hétfőn délután 2 órakor lesz és ez alkalomra Budapestről mintegy 300-an utaznak a vég­tisztességre. Ugy a faluban, mint a vármegyében osztatlan részvétet keltett a volt földmivelésügyi mi­niszter halála és állandóan zarán­dokolnak a faluból és a környék­ről a ravatalhoz. Nagyatádi Szabó István volt földmivelésügyi miniszter halálá­nak hirére Kaposváron Sárközi György főispán értekezletet hivott egybe, melyen megbeszélték a volt miniszter temetésének részleteit, amit délután 1 órakor közölt a főispán a lapok szerkesztőivel. Budapest, nov. 3. Nagyatádi Szabó Istvánt a földmivelésügyi minisztérium saját halottjának te­kinti. A temetésre Budapestről kü­lönvonat viszi a kormány tagjait, a nemzetgyűlési képviselőket, a küldöttségeket és a hatóságok fejeit a temetésre. A különvonatra közbeeső állomásokon csak kül­döttségek szállhatnak fel. A föld­mivelésügyi minisztérium maga gondoskodik a temetésről. A volt földmivelésügyi miniszter elhuny­táról a földmivelésügyi miniszté­rium tisztikara gyászjelentést adott ki és részvéttáviratot küldött az elhunyt özvegyéhez. Részvéttáv­iratot küldött Schandl Károly föld­mivelésügyi államtitkár is. Kaposvár, nov. 3. Ma reggel 7 órakor Keleti pályaudvarról külön vonat indult Erdőcsokonyára, me­lyen Bethlen István, a kormány tagjai, politikusok és a külömböző küldöttségek utaztak. Sok küldött­ség is utazott a vonaton és vagy száz [képviselő. Orosházáról és Makóról külön küldöttségvonat ér­kezik. Erdőcsokonya, nov. 3. Ravasz ref. püspök a temetésen a követ­kezőket mondoJta : — Szabó Isván a falusi bírói székből zökkenés nélkül tudott át­lépni a miniszteri székbe és ami ennél is csodálatosabb, zökkenés nélkül tudott volna visszalépni a birói székbe is. Milyen szép volna, ha a magyarságnak sok ilyen bí­rája lenne! „A szájra fagyott vezényszavak pihennek itt a Kegyeletes ünnepség a hősök temetőjében — A kegyelete a háború áldozatainak varos (A Közlöny eredeti tudósítása.,) Fekete embertömegek zarándo­koltak ki vasárnap délután a békés­csabai hősök temetőjébe. Fekete, végnélküli emberrajok vonultak a glédába állított, őszirózsák légiói­val színesített, egyszerű katona­sírok felé, hogy bus lelkük alá­zatát, görnyedt testük fájdalmát vigyék oda az ifjan porladó szi­veknek, elmondván hantjuk fölött, hogy : nem feledik el őket soha ; emlékeznek rájuk és azokra a mérhetetlen áldozatokra, amiket értük és valamennyiünkért hoztak. A háború megmaradottjainak ha­talmas tábora vasárnap kálváriás utat járt a háború áldozatainak nyugvóhelyéhez s ünnepi beszé­dek ostoros szava csapott a lel­kekbe, emlékeztetőül az eltávo­zottak iránti kötelezettségekre. A hősök temetőjében a szoká­sos mindenszenteki kegyeletes ünnepet Bartyik Mátyás káplán beszéde nyitotta meg. A káplán tűzzel, tulcsorduló lelkesedéssel beszélt, rapszodikus igéi belehasi­tottak a szivekbe. — Nem temető ez a hely, — mondotta. — Honfiszivek pihe­nője ez. Nagymagyarország min­den vidékének fiai pihennek itten éö üzenik nekünk, hogy nagyon szerették a hazát. Ez a hely a mi fájdalmunknak, a mi csonka­ságunknak a tanuja. Itt nem be­hunyt szemek alusznak, itt erő­szakkal befogott szemek nehe­zültek ólomra. Itt az arcra, a szájra fagyott vezényszavak pi­hei.nek, aludva a feltámadásig. Aludjatok, nagy idők nagy tanúi I A ti jelszavatok az egész, nagy Magyarország jelszava volt: „Is­tenért és a hazáért I" Nektek még volt szent jelszavatok, ami áttüze­sitett benneteket: a haza mindenek­előtt. Ma széthúzás ütött tanyát közöttünk, a gyűlölködés és a szétforgácsolódás pusziit a so­rainkban. Aludjatok mély álmot, ne tudjatok mindezekről semmit, ne tudjatok arról, hogy azok, akikért küzdöttetek, ma nem igaz magyarok s ebből sokan nem csinálnak titkot. Aludjatok szép álmot, mi megfogadjuk nektek, hogy ha vannak köztünk magya­rok, akik megváltoztak, azokat mássá formáljuk, ugy hogy nem lehetnek mások, mint amilyenek ti voltatok. Átkozott legyen mindenki, akinek nem szent ez a hely 1 Nyugodjatok csendesen és béké­ben, mi imádkozunk érettetek és megvédjük ezeket a szent rögö­ket, amelyek befogadtak benne­teket. A magyarok Istene adjon nektek örök nyugodalmat 1 ... A mély hatást keltett beszéd után a vasutasok énekkara halk hangon gyászdalokat énekelt, amely után Vidovszky Kálmán ág. hitv. ev. lelkész mondott rövid, szárnyaló szépségű, mély gondo­latokkal telitett, megható imát. Utána ismét a vasutas dalosok énekeltek, majd a honvédség díszszázada dísztüzet adott. A különböző testületek meg­bízottai járultak ezután a hősök szobrának talapzata elé és rövid gyászbeszéd kíséretében elhelyez­ték ott a koszorújukat. Vitéz Rátvay Imre ezredes meg­ható, magasszárnyalásu beszéd után tette le a honvédség koszo­rúját. Hálásan emlékezett meg a Piave, a Doberdó, Volhynia, a szerb hegyek, Tirol és a többi harcterek porladó, vitéz harco­sairól. Felsóhajtanak ők a mai napon sziklasirjukban és számon­kérik az élvemaradottaktól árván hagyott családjaikat. De számon­kérik az elszakadt testvéreket, az elrabolt magyar göröngyöket is s nekünk égőn fáj ez az igaz és jogos számonkérés és eszünkbe­juttatja, hogy mindaddig nem lehetünk boldogok, nem feledhe­tünk semmit, amíg szent István ezeréves országa ismét egész és ép nem lesz. Franciszky Lajos dr. városi aljegyző a város koszorúját he­lyezte el a szobor talapzatán, tar­talmas és szines beszéd kísére­tében. Ezután koszorúkat helyeztek el az emlékszobron még a hadi­árvák, hadirokkantak, a földmives­iskola, a vasutasok és a cserké­szek nevében, majd Panwitz Vil­mos nyug. ezredes a bajtási szövetség koszorúját tette le rövid emlékbeszéd után. Eközben lassan, szomorúan hullani kezdett a hangtalan, sze­mező őszi eső s a hősök közös sirján búslakodó virágokon, a betonsiremlékeken és a rőten fel­fellobogó gyertyákon gyászosan perdült alá egy-egy kövér, szo­morú esccsepp. Megeredt az eső és mintha az ólomszürkén, komo­ran kifeszült égboltozat is köny­nyekkel akarta volna gyászolni a haza védelmében elhullott derék hősöket, lassan, egyenletesen esett az ősz siratás ólmos esője . . . 77 községi választásokon se győzött a munkáspárt London, nov. 3. A tegnapi köz­ségi választások eddigi eredménye szerint a munkáspárt nem aratott sikert, holott majdnem százzal több jelöltet állított, mint a többi párt. A konzervatív lapok ezt ugy tüntetik fel, mint a parlamenti vá-, lasztásoknál elért sikerük megis­métlődését. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom