Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám
1924-11-04 / 241. szám
E6ITE8 SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 november 4 Kedd 51-ik évfolyam, 241-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. •íldányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Meghalt nagyatádi Szabó István A volt földmivelésügyi minisztert szívszélhűdés ölte meg Hétfőn délután folyt le a temetés Szombaion este futótűzként terjedt el a hir, hogy nagyatádi Szabó István volt miniszter, a kisgazdapárt vezére, a mai magyar politikai élet legmarkánsabb alakja, hirtelen meghalt. A közbeeső kettős ünnep miatt az újságok nem jelenvén meg, csak a sajtóval közölt vasárnap reggeli táviratok erősítették meg a hirt. Nagyatádi Szabó alakjával egyik legjelentősebb és jellegzetes oszlopa dőlt ki mai közéletünknek. Vasszorgalmával, önképzésével és kétségkívül rendkívüli szellemi képességével egyszerű paraszti sorból a miniszteri bársonyszékig jutott férfiú szerepet játszott már a háboruelőtti politikai életben is. De igazi jelentősége ott kezdődött, amikor csodálatos szervező erejének sikerült öntudatra, még pedig kifejezett osztályöntudatra ébresztenie a falu népét. A vezérlő szellemi gondolat a magyar népnek mindenkor szivéhez nőtt demokratikus és liberális gondolat volt, de Nagyatádinak meglepő ügyesen sikerült ezt a gondolato a nép olthatatlan földéhességének hajtóerejét felhasználva, meglevő osztályérdekekkel alátámasztani. Hozzájárult a háborús gazdasági folyamat, amely elsősorban az őstermelő lakosságot juttatta jóléthez és igy politikai súlyhoz, ugy hogy Nagyatádi csakhamar „az ország legnagyobb és leghatalmasabb tömegének vezére lett, ami rendkívüli jelentőséget kölcsönzött neki. Kormányok sorsa függött személyétől és hogy Nagyatádi egyetlen kabinetből sem hiányozhatott a háború óta,annak oka nem annyira az ő politikai ambíciója, mint inkább az a körülmény volt, hogy az ő nevének súlyát egy kormány sem nélkülözhette. Vájjon mi lesz a politikai párttal, amelyet nemcsak vezére, de életrekeltője hirtelen, utód nélkül hagyott itt, nem lehet megmondani. Nagyatádi Szabó meghalt s halálával belső politikánk is feltétlen fordulóponthoz jutott. A volt földmivelésügyi miniszter haláláról távirataink a következők : Budapest, nov. 1. (MTI). Nagyatádi Szabó István volt földmivelésügyi miniszter ma 1 óra 20 perckor Erdőcsokonyán szívszélhűdés következtében váratlanul meghalt. Temetése hétfőn délután lesz. Erdőcsokonya, nov. 2. (MTI) Nagyatádi Szabó István volt földmivelésügyi miniszter csütörtökön érkezett haza Erdőcsokonyára családja meglátogatására. Szombaton reggel vadászatra készült. Vadásztársasága reggel 9 órakor érte jött, a volt miniszter puskát akasztott a vállára és a társasággal együtt az udvarra ment, ahol azonban hirtelen bocsánatot kért a társaságtól és visszatért a szobába. A társaság egy darabig várakozott ró, azonban mikor hosszabb ideig nem jött, utána mentek a szobába, ahol széken ülve, eszméleten kívüli állapotban találták. Rögtön orvosért küldöttek, aki agyvérzést állapított meg. Intézkedtek, hogy Babócsáról másik orvos is jöjjön. A két orvos azután érvágást alkalmazott, mire a beteg kissé megnyugodott, de eszméletét nem nyerte vissza, hanem tovább is hörgött, mig végre 1 óra 20 perckor meghalt. A család azonnal értesítette a kormányt és az egységespártot a halálesetről. A temetés hétfőn délután 2 órakor lesz és ez alkalomra Budapestről mintegy 300-an utaznak a végtisztességre. Ugy a faluban, mint a vármegyében osztatlan részvétet keltett a volt földmivelésügyi miniszter halála és állandóan zarándokolnak a faluból és a környékről a ravatalhoz. Nagyatádi Szabó István volt földmivelésügyi miniszter halálának hirére Kaposváron Sárközi György főispán értekezletet hivott egybe, melyen megbeszélték a volt miniszter temetésének részleteit, amit délután 1 órakor közölt a főispán a lapok szerkesztőivel. Budapest, nov. 3. Nagyatádi Szabó Istvánt a földmivelésügyi minisztérium saját halottjának tekinti. A temetésre Budapestről különvonat viszi a kormány tagjait, a nemzetgyűlési képviselőket, a küldöttségeket és a hatóságok fejeit a temetésre. A különvonatra közbeeső állomásokon csak küldöttségek szállhatnak fel. A földmivelésügyi minisztérium maga gondoskodik a temetésről. A volt földmivelésügyi miniszter elhunytáról a földmivelésügyi minisztérium tisztikara gyászjelentést adott ki és részvéttáviratot küldött az elhunyt özvegyéhez. Részvéttáviratot küldött Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár is. Kaposvár, nov. 3. Ma reggel 7 órakor Keleti pályaudvarról külön vonat indult Erdőcsokonyára, melyen Bethlen István, a kormány tagjai, politikusok és a külömböző küldöttségek utaztak. Sok küldöttség is utazott a vonaton és vagy száz [képviselő. Orosházáról és Makóról külön küldöttségvonat érkezik. Erdőcsokonya, nov. 3. Ravasz ref. püspök a temetésen a következőket mondoJta : — Szabó Isván a falusi bírói székből zökkenés nélkül tudott átlépni a miniszteri székbe és ami ennél is csodálatosabb, zökkenés nélkül tudott volna visszalépni a birói székbe is. Milyen szép volna, ha a magyarságnak sok ilyen bírája lenne! „A szájra fagyott vezényszavak pihennek itt a Kegyeletes ünnepség a hősök temetőjében — A kegyelete a háború áldozatainak varos (A Közlöny eredeti tudósítása.,) Fekete embertömegek zarándokoltak ki vasárnap délután a békéscsabai hősök temetőjébe. Fekete, végnélküli emberrajok vonultak a glédába állított, őszirózsák légióival színesített, egyszerű katonasírok felé, hogy bus lelkük alázatát, görnyedt testük fájdalmát vigyék oda az ifjan porladó sziveknek, elmondván hantjuk fölött, hogy : nem feledik el őket soha ; emlékeznek rájuk és azokra a mérhetetlen áldozatokra, amiket értük és valamennyiünkért hoztak. A háború megmaradottjainak hatalmas tábora vasárnap kálváriás utat járt a háború áldozatainak nyugvóhelyéhez s ünnepi beszédek ostoros szava csapott a lelkekbe, emlékeztetőül az eltávozottak iránti kötelezettségekre. A hősök temetőjében a szokásos mindenszenteki kegyeletes ünnepet Bartyik Mátyás káplán beszéde nyitotta meg. A káplán tűzzel, tulcsorduló lelkesedéssel beszélt, rapszodikus igéi belehasitottak a szivekbe. — Nem temető ez a hely, — mondotta. — Honfiszivek pihenője ez. Nagymagyarország minden vidékének fiai pihennek itten éö üzenik nekünk, hogy nagyon szerették a hazát. Ez a hely a mi fájdalmunknak, a mi csonkaságunknak a tanuja. Itt nem behunyt szemek alusznak, itt erőszakkal befogott szemek nehezültek ólomra. Itt az arcra, a szájra fagyott vezényszavak pihei.nek, aludva a feltámadásig. Aludjatok, nagy idők nagy tanúi I A ti jelszavatok az egész, nagy Magyarország jelszava volt: „Istenért és a hazáért I" Nektek még volt szent jelszavatok, ami áttüzesitett benneteket: a haza mindenekelőtt. Ma széthúzás ütött tanyát közöttünk, a gyűlölködés és a szétforgácsolódás pusziit a sorainkban. Aludjatok mély álmot, ne tudjatok mindezekről semmit, ne tudjatok arról, hogy azok, akikért küzdöttetek, ma nem igaz magyarok s ebből sokan nem csinálnak titkot. Aludjatok szép álmot, mi megfogadjuk nektek, hogy ha vannak köztünk magyarok, akik megváltoztak, azokat mássá formáljuk, ugy hogy nem lehetnek mások, mint amilyenek ti voltatok. Átkozott legyen mindenki, akinek nem szent ez a hely 1 Nyugodjatok csendesen és békében, mi imádkozunk érettetek és megvédjük ezeket a szent rögöket, amelyek befogadtak benneteket. A magyarok Istene adjon nektek örök nyugodalmat 1 ... A mély hatást keltett beszéd után a vasutasok énekkara halk hangon gyászdalokat énekelt, amely után Vidovszky Kálmán ág. hitv. ev. lelkész mondott rövid, szárnyaló szépségű, mély gondolatokkal telitett, megható imát. Utána ismét a vasutas dalosok énekeltek, majd a honvédség díszszázada dísztüzet adott. A különböző testületek megbízottai járultak ezután a hősök szobrának talapzata elé és rövid gyászbeszéd kíséretében elhelyezték ott a koszorújukat. Vitéz Rátvay Imre ezredes megható, magasszárnyalásu beszéd után tette le a honvédség koszorúját. Hálásan emlékezett meg a Piave, a Doberdó, Volhynia, a szerb hegyek, Tirol és a többi harcterek porladó, vitéz harcosairól. Felsóhajtanak ők a mai napon sziklasirjukban és számonkérik az élvemaradottaktól árván hagyott családjaikat. De számonkérik az elszakadt testvéreket, az elrabolt magyar göröngyöket is s nekünk égőn fáj ez az igaz és jogos számonkérés és eszünkbejuttatja, hogy mindaddig nem lehetünk boldogok, nem feledhetünk semmit, amíg szent István ezeréves országa ismét egész és ép nem lesz. Franciszky Lajos dr. városi aljegyző a város koszorúját helyezte el a szobor talapzatán, tartalmas és szines beszéd kíséretében. Ezután koszorúkat helyeztek el az emlékszobron még a hadiárvák, hadirokkantak, a földmivesiskola, a vasutasok és a cserkészek nevében, majd Panwitz Vilmos nyug. ezredes a bajtási szövetség koszorúját tette le rövid emlékbeszéd után. Eközben lassan, szomorúan hullani kezdett a hangtalan, szemező őszi eső s a hősök közös sirján búslakodó virágokon, a betonsiremlékeken és a rőten felfellobogó gyertyákon gyászosan perdült alá egy-egy kövér, szomorú esccsepp. Megeredt az eső és mintha az ólomszürkén, komoran kifeszült égboltozat is könynyekkel akarta volna gyászolni a haza védelmében elhullott derék hősöket, lassan, egyenletesen esett az ősz siratás ólmos esője . . . 77 községi választásokon se győzött a munkáspárt London, nov. 3. A tegnapi községi választások eddigi eredménye szerint a munkáspárt nem aratott sikert, holott majdnem százzal több jelöltet állított, mint a többi párt. A konzervatív lapok ezt ugy tüntetik fel, mint a parlamenti vá-, lasztásoknál elért sikerük megismétlődését. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték. \