Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-28 / 236. szám

2 IffiKfiSlIEttYiEl KÖBLÖK* Békéscsaba, 1924 október 28 A Békés-Csabai takarékpénztár egye­sület alaptökeemelése A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület, amely a vármegye egyik legszámottevőbb és legtőkeerősebb pénzintézete — sőt üzletkörénél fogva túlterjeszkedett a vármegye határain túlra is — a mult évben emelte fel alaptőkéjét, hogy üzleti forgalmát lebonyolíthassa. Az azóta eltelt idő alatt azonban a gazda­sági élet nemhogy javult volna, de sokat romlott s a hiteligénylők számát annyira megnövelte, hogy az igazgatóság újból kénytelen volt az alaptőkét felemelni. Az ujabb fejlődést nagy elég­tétellel vesszük tudomásul, hiszen a város életében nagy szerepet játszó üénzintézet főleg a helyi igények kielégítését igyekszik elő­mozdítani, amit már akárhány­szor bebizonyított azzal is, hogy sietve sietett a város segítségére készpénzkölcsönnel a beruházá­sokhoz, amelyért az intézetnek és az igazgatóságnak nem lehet eléggé hálásnak Ienniök mindazoknak, akik a város kulturális fejlődését a szivükön viselik. A közgyűlés lefolyásáról tudó­sításunk a következő: Varságh Béla elnök szívélyesen üdvözli a megjelent részvényese­ket, valamint Laubner Józsefet, a m. kir. Jegyintézet főnökét, beje­lenti, hogy 68082 részvény kép­viseletében 52 részvényes jelent meg a gyűlésen. Elnöki megnyitó­jában rámutat arra, hogy a legutóbbi közgyűlés óta a közgaz­dasági helyzet nem javult. Koro­nánk stabilizálása folytán váro­sunkban megindultak az épitke" zések, ujabb iparvállalatok kelet­keztek és igy olyan hiteligények jelentkeztek, melyeknek kielégí­tésére ujabb erőforrás gyarapítása vált szükségessé. Kéri az igazga­tóság által előterjesztendő hatá­rozati javaslatok elfogadását. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után a jegyzőkönyv ve­zetésére Vas Sándor igazgató, hitelesítésére Kovács Pál és Böhm József kérettek fel. Roth József vezérigazgató rövid visszapillantást vet az intézet ez évi eddigi működésére, majd be­jelenti, hogy az intézet mult évi kihelyezése 720,000.000 K volt, ez évi kihelyezésük meghaladja a 14 milliárdot. Örömmel jelenti, hogy a folyó évben sikerült az intézet érdekkörébe vonni a Faiskola és Kertgazdaság, valamint a Város­fejlesztő részvénytársaságot. Köte­lességet mulasztana — úgymond — ha nem emlékezne meg az in­tézet patronusáról, a Hitelbankról és a Jegyintézetről, akik minden­kor szeretettel és megértéssel tá­mogatták az intézetet. Az igazgatóság határozati javas­latát ismerteti, mely szerint a ki­bocsátandó 200,000 drb 2000 ko­rona névértékű részvényből dara­bonként 8000 korona árfolyamon ajánlanak 150,000 darabot t. rész­vészvényeseiknek átvételre, ugy, hogy minden darab 2000 korona névértékű régi részvény birtoka egy uj részvény átvételére jogosit. Az uj részvények után a folyó évre a befizetés napjától 1924. december 31-ig 15 % kamatot té­ritnek a befizetés alkalmával s igy az uj részvények az 1925. évi üzletévtől kezdődőleg a régi rész­vényeseket megillető összes jogok­ban egyenlően részesednek. Az uj részvények jegyzése 1: 1 arányban történik és f. hó 27 étől december l-ig jegyezhetők. A részvénykibocsátási müvelet befejezése után az egyesület ösz­meg­szes részvény- és nyilt tartaléktő- I gyűlés. kéi a 2.600.000.000 koronát haladják. Az alapszabálymódositás egy­hangú elfogadása után Varságh Béla zárszavaival véget ért a köz­A kormány letöri a felforgatókat Budapest, október 27. Vasárnap Wild József kormánypárti képvi­selő levelet intézett Gömbös Gyu­lához, akrt megvádolt, hogy pucs­csot készítenek elő. Wild ez ügy­ben a következő nyilatkozatot tette : Gömbös a legjobban tudja, hogy nem vagyok ostoba és ő sem tart olyan embernek, aki meggondolatlan szamárságot kö­vetne el, könnyelműen hazugsá­gokkal igyekeznék hatást elérni. Mint hírszerző tisztnek elég alkal­mam volt a kulisszák mögé nézni, itt voltam a forradalom előtti idők­ben is és láttam, hogy mi készül. Ekkor elkövettem azt a hibát, hogy határozatlan voltam, ezt a hibát többé nem fogom elkövetni. Illetékes helyről a következőket jelentették ki : A kormánynak ma ugyanaz az álláspontja, mint volt akkor, amikor Gömbös nyilatko­zata a parlament folyósóján el­hangzott. Ennek a nyilatkozatnak fontosságot nem tulajdonítunk, de ha felütköznének olyan jelenségek, amelyek Wild József feltevéseit igazolnák, akkor a kormánynak feltétlenül és minden körülmények között lesz ereje és bátorsága, hogy a felforgatókkal elbánjon. Megalakult a négyes honvédek szövetsége Hatalmas értekezlet a városházán — A nagybizottság elnöke Kratochwill altábornagy — Az uj szövetség vezetősége kimondta a megalakulást. Majd áttért a tisztikar megválasztására. Jánossy főtanácsos indiiványára elnökké közfelkiáltással Kratoch­will Károly altábornagyot válasz­tották meg, akit erről táviratilag értesítettek. Az elnöki tanácsot Jánossy indítványára ideiglenesen betöltetlenül hagyták, mig a nagy­bizottság ügyvezető elnökévé Já­nossy Gyula főtanácsost válasz­tottak meg, ugyancsak közfelkiál­tással. A választás után a főtaná­csos bejelentette, hogy a tisztsé­get csak ideiglenesen vállalja, ha hivatalos teendői erre időt enged­nek neki. Ezután az értekezlet megválasz­totta a vezetőség és a tisztikar többi tagjait. Hat társelnököt vá­lasztottak Szalay Gyula dr., Lin­der Károly dr., Tarján Tibor dr., Hollánder Lipót dr., Weisz Frigyes és Róna Gusztáv személyében. Alelnökök lettek : Laurinyecz Já­nos, Hrabovszky János, Botyán­szky Mihály, Zahorán Mihály, Ta­kács Kálmán, Lepény Tamás, ifj. Péli Mihály és Durai Pál. Főtitkár lett : vitéz Marék Endre, titkárok : Povázsay Sándor, Péli Mihály, Si­mon Béla és Steiner Vilmos. Fő­jegyző lett: Mészáros Gyula, jegy­zők : Kaba Tivadar, Andrej György, Kovács Jenő és Kollár Béla; pénztárnok Hartel Ferenc, ellenőr Fischer Salamon. Ezután még a száz tagból álló választmányt is megválasztották. A vezetőség megalakulása után Jánossy Gyula ügyvezető elnök bejelentésére a nagybizottság fel­hatalmazta az elnökséget, hogy a közelebbi teendők ellátására való négy bizottság megalakítását maga válassza meg. Bejelentette, hogy a nagybizottság meghívót kapott Békés községtől az ottani hősök emlékének november 9-ikei lelep­lezési ünnepére. Az értekezlet el­határozta, hogy az ünnepen 40 taggal vesz részt, akik külön mo­toron utaznak Békésre. Az emlék­oszlopra koszorút is fognak he­lyezni. Ezután hálás szavakkal köszön­te meg a vezetőség nevében is az irántuk megnyilvánult bizalmat s újból meleg szavakkal szólt a baj­társi együttérzésről, az egymás tá­mogatásáról és az özvegyek és árvák gyámolitásáról. Bejelentette, (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt hatalmas számú tömeg gyűlt össze a városháza nagytermében, kimondva a volt 4. honvédgyalogezred bajtársi nagybizottságának megalakulását, hogy a szövetség keretein belül ápolják és tartsák fenn az egy­mással való bajtársiasságot s va­lósítsák meg az egymás támoga­tását és segítségét. Az értekezletet Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos nyitotta meg, aki bejelentette, hogy Kratochwill Ká­roly altábornagy még a nyár fo­lyamán megbízta őt egy bajtársias tömörülés megszervezésével. Ez­után színesen megrajzolt, szár­nyaló szépségű beszédet mondott. — Junius 22-én — mondotta — a 4-es napon, fogadailmat tetlünk, hogy ápolni fogjuk a bajtársi együttérzést és megóvjuk a hősök emlékét, az özvegyek és árvák ügyét a magunkévá tesszük, a bajtársak igaz ügyeit pedig pár­tolni és elősegíteni fogjuk. Mai összejövetelünk c|lja az, hogy tömörüljünk ezekre a célokra, a „Nagyváradi volt, 4-es honvédek és népfelkelők bajtársi nagybizott­sága" cim alatt. Ezután röviden ismertette az előkészítő bizottság terveit és szán­dékait a szövetkezés programját illetően. A cél az : 1. megörökíteni az elesett 4 esek emlékét a város által adott helyen ; 2. a 4 esek haditörténetének megírása és erre a célra minden vonatkozó adat összegyűjtése ; 3. a 4-es özvegyek­nek és árváknak erkölcsi és anyagi támogatása s az élő bajtársak ügyes-bajos dolgainak intézése és 4. az ezred vagyonának a meg­szállt területeken való felku'atása és megszerzése az özvegyek és árvák támogatása céljából. A cél ezenkívül az : időnként egy megfelelő helyen összejönni és beszélgetés révén emlékezni az együtt eltöltött napokra; az ezred haditetteinek színhelyeit megfestetni s a képeket egy maj­dani 4-es otthonban elhelyezni. Végül ismertette a nagybizottság szervezetét, amelyhez a közsé­gekben felállítandó helyibizottsá­gok és a még kisebb helységekben szervezendő helyicsoportok tartoz­nának. Az értekezlet ezután egyhangúan hogy a nagybizottság részére iro­dául átengedi a rendőrség egyik alkalmas helyiség, ahol a hét két­két napján a vezetőség egyes tag­jai inspekciót tartva, állnak majd a bajtársak rendelkezésére pana­szok felvételénél és útbaigazítások adásában. A lelkes éljenzéssel kisért elnöki beszéd után Kiss János, a „Had­röá" elnöke mondott pár szavas üdvözlő beszédet, kérve a szövet­séget, hogy a hadirokkantaknak segítsenek helyiséget szerezni, mert mai irodájukból ki kell hurcolkod niok. Weisz Frigyes a tömörülés feletti örömét kifejezve, üdvözölte a mozgalom lelkét és megvalósí­tóját : Jánossy főtanácsost. Bolyán szky János az emlékmű mielőbbi felállítását és az özvegyek foko­zott segítését ajánlja figyelembe. Rechnitzer Ede a ligeti emlékdomb helyett a 101-es emlékoszlophoz hasonló emléket óhajt, feltűnőbb helyre, hogy az idegeneknek is szembetűnjék. Indítványozza egy gyűjtési akció megindítását, ame­lyet 50.000 koronával nyo,nban megkezd. Weisz Frigyes ezzel szemben rendszeres gyűjtést kí­ván, amit egy bizottság szervez­zen meg. Jánossy Gyula végül be­jelenti, hogy a CsAK a 4-es em­lékoszlop céljaira legutóbb 2 mil­lió 600.000 koronát juiiatott el hozzá. Ezután Rechnitzer indítványát elvetették, mire az értekezlet a Himnusz eléneklésével véget ért. A Vidovszky képkiállí­tás megnyitása Szépszámú, előkelő közönség jelenlétében folyt le vasárnap dél­előtt Vidovszky Béla gyűjteményes képkiállitásának megnyitása. A megjelenteket dr. Rell Lajos főgimnáziumi igazgató, az Aurora­kör alelnöke üdvözölte. Majd, tö mör, általános képét nyújtotta a Vidovszky Béla művészetének, amely eljutott az abszolút értékű klasszicitásig. Ezután felkérte dr. Kovacsics Dezső főispánt a kiállí­tás megnyitására. A főispán gondolalokban találó, jelentésben, plasztikus képekben gazdag, közvetlen hangú beszé­dében Vidovszky művészi fejlő­dését taglalta. Ismertette a gyomai gyermekéveket, a csabai gimná­zista még öntudatlan, ösztönös tehetségébredését, a művészi ké­pességnek és ihletnek kemény ta­nulással és munkával öntudatossá és fegyelmezetté válását, végül az energikus útkeresés után művészi tökéletesülését. Megkapóan találó Ítéletben vázolta Vidovszky mű­vészetének jellegzetességét és ér­tékét, amely mindenütt és minden­kor a külföldtől táplált és ihletett meglátással foglalta harmonikus szemléletbe akár a magyar Alföld tájait, akár idegen országok szép­ségeit. Mindenkor és mindenütt magyar szemmel látva, városának és megyéjének emlékeivel telítve nekünk magyaroknak és nekünk békésmegyeieknek alkotott. Most pedig idehozta immár közkinccsé vált termésének megmaradt javát. Adja Isten, hogy ebből a kiállí­tásból erőt és ihletet merítsen a további munkához. Azzal a főis­pán a kiállítást megnyitotta. A közönség lelkesen megélje­nezte a főispán szavait és a benső ünnepléstől meghatott művészt. Most dr. Berthóty István polgár­mester köszönte meg a főispán megjelenését, tolmácsolta a kiállító — Menr közszüksé 1914 óta. 1 ténik meg hogy a jár dónak, hc mennyibe hogy olcsó ben. Nem aranykoror papirkoron. ben drágul keztyü 45.( szesz 45.0C ezer, ing 35.000, ruh porosz szél 27.500, cip« 25.000, ken jás 25.000, ezer, kalap hus22.700, tűzifa 22.20 tej 21.300, sertéshús 2 1 20.800, me rizs 20.000, dohány 19. jegy 18.750 kenyérliszt buzaiiszt lf 16.000, leve petróleum 1 lakbér 305C szeres. A ; szerint teh kevés közs: ára van a b( — Nemt a rokkantai hogy a nép riumban tö készítenek dés rendezt mánynak a: hogy az ö rokkantakat és végkiellí számukra k tuk azt is, 1 tak mozgalr hogy a korr vaslat e poi kérjék. Min lünk, a I nemsokára kormány u hogy az 50° tak végkielé kozó szakas tervezetből rokkantak t< rülnek B-lis — Kell-e nyitvány a nak ? Külör Ientek meg arról, hogy e dijasoknak nemcsak kc orvosi bizon a számvevő küldeniök. M sülünk, a n orvosi bizon akkor kell a nél beadniok és keresetkí akarják igaz — A tör vosi vizsgát ságügyminisí koronában, szóló okirat 3 aranykoroi totta meg. — Egy árit kezései. A2 körösi Árme lat Békésföld a MÁV főve tező uj átere zik létesítem natkozó tár folytakleapo

Next

/
Oldalképek
Tartalom