Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-21 / 230. szám

2 BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 október 21 A polgármester és Belicey Géza felszólalása után a közgyűlés az eredeti javaslatot fogadta el, Pollák Arnold névsormódositó indítványával. Korniss Géza dr. ezután ismertette a szállodai vendégek idegenadójára vonatkozó miniszteri rendeletet, amely megsemmisítette az erről alkotott közgyűlési határozatot. Az előterjesztett javaslat az volt, hogy felírnak a kormányhoz, hogy az a város rendkívül súlyos anyagi helyzetére való tekintettel engedje meg az idegenadó további szedését, amiből évente 56—60 millió korona jövedelme lenne a városnak. Reisz Hermann a város idegenforgalmának katasztrófáját látja az idegenadóban. Ifj. Horváth Mihály szintén helyteleníti ezt az adónemet. A polgármester hozzászólása után szavazásra került a sor s a közgyűlés szótöbbséggel az állandó választmány javaslatát fogadta el. A katonai zenekar A katonai zenekar fenntartására szánt havi 50 aranykorona ellen Kraszkó Mihály azzal szólalt fel, hogy a polgárságnak más, érdemesebb célokra is van állandóan fizetni valója. Elegendőnek tart 25 aranykoronát is. Beliczey Géza és Vidovszky Kálmán pártoló hozzászólásai után Kraszkó visszavonta indítványát, mire a közgyűlés egyhangúan megszavazta a zenekar fenntartására a havi 50 aranykoronát, 1924. julius 1-től 1925. december 31-ig. Sajben Pál kérelmét tárgyalta ezután a közgyűlés. Sajben a Nagysziktéren egy 543 öles telket kért 6 évre, hogy ott lemezárugyárat állíthasson fel. Az állandó választmány a kérelmet teljesíthetőnek mondta évi 360 aranykorona bérért. Fábry Károly bérmérséklést javasol s évi 300 aranykoronát elegendőnek tart, törekvő iparosról lévén szó, aki sajátmaga és a fiaival dolgozik. A 6 év helyett pedig hosszabb időtartamot javasol, tekintettel a nagyarányú befektetésekre. Varga E. András pártoló hozzászólása után a közgyűlés ugy határozott, hogy 12 évi időtartamra adja bérbe Sajbennek a kívánt telket, évi 300 aranykorona bérért. Egyéb ügyek A városi képviselőtestületi tagok választói névjegyzéke ügyében a közgyűlés Horváth István tanácsnok előterjesztésére ugy határozott, hogy a VI. és VII. választókerület aránytalanságait megszüntetik, a többletnek egyik kerületből a másikba leendő aiirása által. A legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok 1925. évi névjegyzékének összeállítása ügyében a közgyűlés ugy határozott, hogy egy háromtagú bizottságot választott, amely a névjegyzék összeállítását fogja végezni. A kéményseprési dijakat a közgyűlés — Lipták L. Pál hozzászólása után — egyhangúan 16 aranyfillérben állapította meg azzal, hogy a jövőben semmiféle más díjemelést nem engedélyez. A vágóhídi gőzkopasztóberendezés létesítése tárgyában a közgyűlés egyhangúan döntött, elhatározva, hogy a berendezést a legelőnyösebb ajánlattevőtől 10000 aranykoronáért beszerzi, amely kiadás egy év alatt a felemelt vágóhídi dijakból teljesen meg fog térülni. A közgyűlés ezután illetőségi, szabadságolási és egyéb személyi ügyeket tárgyalt le, majd a polgármester déli fél 1 órakor a közgyűlést berekesztette. Az Aurora müvészestje Ptasinszky Pepi varázsa még a mai, gazdaságilag annyira nehéz időkben is, a biztos sikert jelenti. Ezt bizonyította az a szépen telt ház, amely szombaton, az Aurora müvészestjén, hatalmas ovációt rendezett a közreműködő művészeknek. Ptasinszky elbájoló táncművészeiét már jól ismeri közönségünk, róla felesleges volna minden uj díszítő jelző. Ugy egyéni számai, mint a kissé indiszponáltak látszó Bradával előadott kettősök zugó tapsvihart váltottak ki. De méltán kiérdemelt, meleg sikert aratott a csabai közönség előtt első izben fellépő Goda Gizella. Az olasz bel'canto legmegkapóbb áriái nemesen iskolázott koloralurájában tökéletesen érvényesültek. Finom előadó művészetéről tanúskodtak a Grieg és Strauss dalok. A közönség viharosan ünnepelte. A zongorakiséretet Feischer Antal karnagy látta el, a tőle megszokott alapossággal. lársas utazás Csabáról Rómába A szegedi áll. leánygimnáziumnak növendékekből,, szülőkből s kisérő tanárokból álló 130 tagu csapata 1925. áprilisában 12 napos tanulmányi kirándulást tesz Velencebe, Rómába és Firenzébe. A kirándulás vezetőségének felkérésére csatlakozik a csapathoz a békéscsabai áll. leánygimnázium is. A kiránduláson azonban nemcsak növendékek vehetnek részt, hanem bárki a város intelligenciájából, nők és férfiak egyaránt, valláskülömbség nélkül. A kirándulást szakemberek vezetik, a kirándulók egészségére 3 nőorvos éo két férfiorvos ügyel fel. Férfiak és nők külön kocsikban és szállodákban kapnak elhelyezést. Részvételi dij, amelyben mindennemű költség, ellátás, belépődijak stb. bennfoglaltatik, körülbelül 205-210 aranykorona, amely f. hótól kezdve részletekben fizethető be egy szegedi banknál. A kirándulásnak különös érdekességet ad az a körülmény, hogy az 1925. év u. n. „szent év" (jubeliumi év), amikor a világ minden részéről zarándokolnak Ró mába. E kiránduló csapat részére a pápai kihallgatást már biztosították. Tekintettel arra, hogy ily nagyarányú kirándulás gondos előkészítése hónapokra terjedő munkát igényel, a jelentkezéseket igen sürgősen kell eszközölni, hogy a vezetőség a csapat létszámának pontos ismeretében tárgyalhasson. Békéscsabán jelentkezéseket az állami leánygimnázium igazgatósága (Apponyi-ucca 1.) legkésőbb pénteken (24-én) reggelig fogad el. Későbbi jelentkezők felvétele bizonytalan. Kétségtelennek tartjuk, hogy városunk intelligenciája meg fogja ragadni a kedvező alkalmat Olaszország e három legérdekesebb és leggazdagabb városának megtekintésére s a rendelkezésre álló helyeket teljes számban igénybe fogja vennL A miniszterelnök köszönete Békésmegyének Válasz a törvényhatóság üdvözletére A törvényhatósági bizottság legutóbbi ülésén Tisza István arcképének leleplezése után tartott bankett alkalmával — mint megírtuk — meleghangú táviratban üdvözölte dr. Daimel Sándor alispán gróf Bethlen miniszterelnököt. Az üdvözlés egy felszólalás keretében, indítvány alapján történt és arra tegnap már meg is érkezett a miniszterelnök válasza, amely a következő ; „Békésvármegye alispánjának Gyula Békésvármegye törvényható" sági bizottságának f. hó 11-én a nemzet mártírhalált halt nagy fiának : gróf Tisza Istvánnak emlékére tartott díszközgyűléséből a vármegye nevében hozzám intézett megtisztelő üdvözletét hálás szívvel köszönöm. A jövő nagy feladatainak megoldáséhoz legyen szabad ezután is a vármegye közönségének hazafias támogatását és megtisztelő bizalmát reménylenem. Budapest, 1924. okt. 14. A miniszterelnök helyett: Olvashatatlan aláírás, államtitkár." Egy gazda agyonszúrta a béresét Borzalmas gyilkosság történt Vámospércs községben. Egy fiatal gazdalegény az apja tanyáján szivenszuría egyik cselédjüket, mert nem tartotta elég gyorsnak a munkáját. A vámospércsi határban fekvő Terdik féle tanyán, amelynek tulajdonosa Bodogán János gazda, cukorrépát tisztítottak a gazdasági cselédek, a gazda fiának, Mihálynak felügyelete alatt. Egy darabig rendesen ment a munka, de később Bcdogán Mihály kötekedni kezdett a cselédekkel és egyre gyorsabb munkára unszolta eket. A cselédek dolgoztak is szaporán, de a fiatal gazda nem volt megelégedve velük és szidalmazta őket: — Nem tudtok ti dolgozni, csak napot lopni. Kár belétek még a kenyérhaj is 1 A cselédek szó nélkül tűrték a kötekedést, csupán az egyik fiatal béres. Antal József fakadt ki a sértegetésekre és indulatosan igy felelt a fiatal gazdának : — Nem kutya az ember, azzal se bánnak ilyen módon I Bodogán Mihály odament Antalhoz és rákiáltott: — Még te beszélsz ? 1 Hisz' a kezedben sem áll a kés, azt sem tudod, mi fán terem a répatisztitás 1 Ezzel megragadta Antalt és ki akarta venni kezéből a répatisztitó kést s amikor Antal ellenkezett, birokra kelt vele. Bodogán hirtelen elgáncsolta Antalt, aki a földre zuhant. A fiatal gazda kikapta a béres kezéből a kést és teljes erőből a főidőn heverő legény mellébe döfte. A szúrás Antalt a szivén találta és azonnali halált okozott. Bodogán Mihály a vér láttára megdöbbent és a véres kést a cselédek közé dobva, befutott tanyába. Itt találtak rá a cselédek hívására elősiető csendőrök, akik a fiatal gyilkost bevitték a községházára. Bodogán beismerte, hogy leszúrta Antalt s azzal védekezett, hogy a béres lusta volt s hogy őt lassú munkájával felingerelte. HÍREM — Az alispán a forgalmiadé harmadrészét kéri a városoknak. Békésvármegye közigazgatási bizottsága Daimel Sándor dr. alispán jelentésére, illetőleg előterjesztésére felírt a pénzügyminiszterhez aziránt, hogy mind a városok, mind a községek részére az általános forgalmiadónak egyharmad része engedtessék át, illetőleg, hogy a törvényhozásnak a pénzügyminiszter tegyen ilyen irányú előterjesztést. — Az ipartestületi tagsági dijak. Az Ipartestület hivatalosan közli velünk, hogy a legutóbbi előljárósági ülésről közölt tagsági dij tervezet nem egy évre, hanem csupán negyedévenkénti fizetésre vonatkozik. — Az eszperantó-tanfolyam résztvevőivel közöljük, hogy a tanfolyamok helye a Rudolf-főgimnáziumban lesz, még pedig a megbeszélés szerint este háromnegyed 8-tól háromnegyed 9-ig. Az I. csoport kedden és pénteken, a IL csoport hétfőn és szerdán tart összejövetelt, már most hétfőtől kezdve. A jelentkezők pontosan legyenek ott a meghatározott időben. Akik részt akarnak venni a tanfolyamokon, de még nem jelentkeztek, a fenti időben bármikor jelentkezhetnek. Eddig több mint 6Ö-an foglalkoznak a nyelv elsajátításával, igy meg van a remény arra, hogy a tanfolyam végeztével az országos egyesület" nek csoportja megalakulhat városunkban, ami kétségtelenül városunk kulturéletében és kulturszinvonalát illetőleg is fog jelentőséggel birni. — Hadirokkantak figyelmébe. A „Hadröá" értesiti tagjait, hogy a Juhász-féle faáru gyárban (Jókai ucca 34.) október 23-tól 25-ig. keményfaforgácsot kaphatnak métermázsánként 25.000 koronáért. — Esküv§. Mayerhoffer Teruskát vasárnap délután vezette oltárhoz Kiszely György. — A régi békési pásztorélet. Ezen a cimen lapunk vasárnapi számának tárcarovatában érdekes és vonzó tanulmány közlését kezdtük meg, dr. Banner Jánosnak, a szegedi egyetem tudós etnográfusának tollából. Banner, aki békési ember, ebben a müvében Békésmegyének száz év előtti pásztoréletét irja, amelyet plasztikusan és elmulhatatlanul a nagy magyar költő örökített meg dalában : Kondorosi csárda mellett Gulya, ménes ott delelget . . . Az idillikus pásztorélet a társadalmi szervezettség haladásávalátcsapott a sötét, de mégis melegérzésü betyár romantikába. Ezeket az állapotokat és ezt a kort nemcsak a tudós alaposságával, de a vérbeli iró megnyerő elbeszélő művészetével eleveníti meg Banner János, akinek munkájára külön is felhívjuk olvasóink figyelmét. Az érdekes tárcát holnap folytatjuk.-