Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-19 / 229. szám

2 BEKESMEEM KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 október 19 Növekszik a novemberi lakbér Ötven szásalékhal kell többet fizetni Október közepe van, tehát most mér kezd aktuális lenni a novemberi negyed lakbére is, mely az érvényben levő lakásrendelet szerint most is növekszik, még pedig a mult évnegyedi lakbérnek pont 50 százalékával. A szanálásról szóló törvény mondja meg ugyanis a lakáspénzek és boltbérek összegének emelkedését is, még pedig azzal princípiummal, hogy sem az egyik, sem a másik nem emelhető magasabbra a teljes felszabadulás előtt az 1917-es alapbér aranyban számított 50 százalékánál. Ez a legmagasabb összeg, amit a háztulajdonos szedhet az alatt az idő alatt, mig a házából szabadon nem rendelkezik, vagyis mig neki is a lakásrendelet parancsol. E szerint a bérek a következőként nőnek: Lakásoknál: 1924. augusztusban volt 10% „ novemberre lesz 15 „ 1925. februárra lesz 20 „ „ májusra lesz 25 „ „ augusztusra lesz 30 „ ,, novemberre lesz 36 „ 1926. februárra lesz 43 „ ,, májusra lesz 50 „ Üzleteknél: 1924. augusztusban volt 25% novemberre lesz 34 „ 1925. februárra lesz 42 „ májusra lesz 50 ., Most novemberre tehát 15 százalék lakbért kell fizetni, boltnál pedig 34 százalékot. Azonkívül 1 százalék a közüzem és a bérnek még negyede kincstári rész. Mind november 5-én délután 5 óráig kell megfizetni. A boltokat 1926. májusra, a lakásokat 1926. novemberre, tehát két év múlva lehet felmondani. A minisztertanács még nem döntött a szorzószám tekintetében, de a legnagyobb valószínűség szerint uj évig megmarad a 17 ezres. á régi békési pásztorélet Irta: Banner János. >100 vonás forint, 25 köböl buza az öreg nagy debreceni vékával, 25 köböl árpa, 16 szekér széna, akár 8 forint, akár egy ölő sertés, egy mázsa só, vaj és méz két-két pint, faggyú 30 font, egy veder túró. Ordinarium stolare: keresztelés 1 máriás, praedicátiós halottul 3 máriás, esketéstől 3 máriás. Tűzifa elegendő. Egy nyilas tengeri, buza, .dinnye, len, kender, szántás. Fűtő minden ágytul 2— 2 kéve nád.* Ez volt a fizetése és jövedelme annak a Szikszai Györgynek, akinek a nevét 1774-ben a békési református egyház halottainak könyvében találjuk feljegyezve. Abban a könyvben, melyet 1773 január elsején ő maga kezdett vezetni. Addig nem volt anyakönyv, vagy ha volt is, a sok viszontagság között elkallódott. Szikszay György öreg tiszteletes ur, akit az isten 75 éves korában szólított magához, nem igen kapott hivatalosan rubrikázott anyakönyvi lapokat a felettes hatóságától, de volt annyi tapasztalata, hogy tudta mit irjon ezekbe a könyvekbe. Egy pár szóval ugy elintézte a születés, halál vagy esküvő kérdését, hogy a személyazonosság megállapítása nem igen hagyott kétséget. Csak két bejegyzést említek: 7 isztviselötelep Nyíregyházán Békéscsaba is követhetné a példát Az OFB megítélte a nyíregyházi igényjogosult tisztviselőknek a 300 négyszögöles hóztelkeket. A beosztással megbízta a városi tanácsot, amely viszont egy bizottságot választott a föld kiosztásának, a bérletügy, a megváltási ár kölcsönös megegyezés utján való elintézésére. A házhelyek kiosztása előtt a városi mérnöki hivatalnak el kell készíttetnie az uj városrész városrendezési, talajnivellálási, uccastb. beosztási tervét, ami a téli hónapokon át megtörténhet. Ezzel nem veszítenek időt a házhelyet igénylők, mert külön csoportoknak nem érdemes, nem tanácsos, de nem is sikeres épittetési vállalkozásokba kezdeni. Az építtetést és igy a házhelyek kiosztását egyszerre kell megkezdeni és együttesen végrehajtani. És ebben legfontosabb az épittetési kölcsön megszerzése. Ebben Nyíregyháza város segítségére van szükség. Ugy a városnak, mint az építtető közalkalmazottaknak egyaránt érdeke ugyanis, hogy azt a 60—70 milliárdos kölcsönt, amelyet a nyíregyházi igénylők az állam támogatásával fel kell, hogy vegyenek, maga Nyíregyháza város vegye fel és garantálja. A képviselőtestület, ahol erről a kérdésről dönteni fognak, be fogja látni, hogy ezzel a garantálással a város semmit sem kockáztat. A város az ő általa felvett nagy kölcsönből egyenkit juttat az igénylőknek, illetve felépítteti nekik a kívánt házat, de a nyújtott kölcsön fejében leköti a város az illető házhelyét, az épitési anyagokat, illetve az épületet, leköti az alkalmazott aranylakbérét, melyből aztán amortizálja a kölcsönt. Igy az építtetők is jól járnak, mert a város garantálása mellett kilátás van a kölcsönre, amit külön a tisztviselők nem tudnának elérni, de jól jár a város is, mert kezében tartja »Április 3. Hegé István, részeges ember. Középidejük »Junius 14. Gonosz természetű juhász Kónya János.* Mind a két feljegyzés maga helyett beszél. De az utóbbi megérdemli, hogy vele behatóbban foglalkozzanak s beletekintsünk nem csak a Kónya János, hanem a többi gonosz természetű juhász életébe is. Nagytiszteletü uram csak a juhász Kónya Jánost bélyegezte meg örök időkre, pedig alig pár évvel későbben, 1782ben már »a mindenféle pásztorok megzabolázásáról s a henye élethez szokott fel s alá járó betyárokról s egyéb gonosztevőkről* szól a rendelet. Már pedig az igazi pásztorélet csak addig volt igazán szabad, ameddig a pásztor bérét nem a vármegye szabta meg a limitációban, öltözetét, cifrálkodását nem korlátozta a currens levél. Addig volt irigyelt élet, mig a vásárokon is a szabadmezei viseletben mutogathatta magát. A rendeletekkel teleirt currens levelek tönkretették a pásztorélet romantikáját, de ezerféle tilalmakkal fenttartották minden előfordult huncutságát. Becsületes ember neve ritkán került a köröző levelek közé. Az eféléből csak a nagyon nagy urak találtak ott helyet, azok is leginkább csak a haláluk után. Akkor se mindig olyan társaságban, amelyben éleaz egész épittetési akciót, megvédheti a város érdekeit, biztosithatja, hogy a házhelyeken igazán csak az igényjogosult tisztviselők lakhassanak és a házat nem közalkalmazottaknak még abban az esetben sem adhassák el, ha elköltöznek. Főképen pedig Nyíregyháza város a kölcsön megszerzésével és az építkezések megindításával szinte egy csapással megszünteti a lakásínséget. Mindent összevéve, a kölcsönnek a város utján való megszerzése és felhasználása mindkét félnek előnyére szolgálna. A nyíregyházai lakásépítő akciót minden város, amely véres könynyeket izzad a gyötrő lakásmizériák miatt, utánozhatná, elsősorban azonban Békéscsaba, ahol emberéletek, idegek és egészségek mennek tönkre a lehetetlen lakáshiány miatt. Békéscsaba városa is követhetné a nyíregyházai példát, hogy a tisztviselőinek hasonló feltételek mellett való otthonhozjuttatásával számos lakást felszabadítva, azokban a mai lakáshiány áldozatai helyezkedhetnének el. Uj vámolási eljárás a postán A külföldről érkező csomagok vámkezelése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szegedi postaigazgatóság közli, hogy a külföldről érkező postacsomagok vámkezeléséhez szükséges számlák, behozatali engedélyek és helyhatósági bizonyítványok a csomagok beérkezése előtt is, külön felszólítás bevárása nélkül, előzetes letétbe helyezhetők, még pedig Arad Csanád, Torontál, Békés, Csongrád vármegyékbe címzettekre vonatkozókat a Szeged 2. (pályaudvari) postaihivatalnál, Jásznagykunszolnok, Pestpilissoltkiskun és Bácsbodrog vármegyékbe címzett küldeményekre vonatkozókat pedig a Budapest 70. (Verseny ucca 3.) postahivatalnál. tűkben is jól érezték volna magukat. Mária Terézia királynő se hitte volna soha, hogy halálának hivatalos bejegyzése, a sáskatojások összeszedésével, meg a sok gaztettek elkövetése után elillasztott somogyi disznópásztor nevével egy lapra kerül a békési currens levélbe. Azok az emberek, akiknek neve százszámra porozódik a sárguló Írások kriptájában, kevés kivétellel olyanok, akiknek a törvénnyel gyűlt meg a baja. S ha a maga idejében átokkal ejtették is ki a nevét s ha kézrekerült a szél hordta el a haját, a róla szóló pontos leirással hálára kötelezte a mai kor ethnográfusát, aki a jelen sivár vásári hivalkodása elől hozzá menekül, ha igazán népies viseletet akar szemlélni. Mi tagadás a sok száz körözött közt a természet szabadfia, a pásztorember fordul elő legtöbbször. Nézzünk néhány ilyen személyes leábrázolást, vagy személybeli leírást: »Tánczos Ferkó 20 esztendős legény. Kondás módra viseli magát. Setétkék nadrága, sárga széles zsinór, rövid szegett karkója és kondások módja szerint való szűre vagyon.* »Csordás György kanász, sárga haját nagy parókra viseli.* »Nagy András, hosszú füstű viselt szűrben, kinek az ujja be vagyon kötve, zsiros kis ködmönben és fekete Az áru beérkezése előtt benyújtott okmányokon fel kell tüntetni a küldemény nemét (levél, áruminta, csomag), pontos címét, a feladás országát, esetleg helyét, a feladás valószínű idejét és lehetőleg a feladó nevét. Ajánlatos, hogy a feladó a szállítólevél szelvényén és a számlán oly azonos jelzést (számot, betűket) alkalmazzon, aminek segítségével a számlázott árut a számlával hosszas keresés nélkül össze lehessen terelni. Az okmányok előzetes letétbe helyezése a gyorsabb kezelés és kézbesítésen kivül a címzettekre azért is előnyös, mert a vámhivatalok számla hiányában forgalmiadó cimen a vámdij 60 %-át vetik ki az áru 3 %-a helyett. Amennyiben címzettnek az érkező áruról számlája nincsen és ennélfogva ilyet letétbe helyezni nem tud, célszerű a számlát a feladóval a csomag feladásakor a szállítólevélhez csatoltatni. HIBEK A kályhák premierje Egyre több kis kacskaringós füstoszlop száll föl a házak kémé' nyeiből. Megkezdődött a fűtés, amit Murger bohémjei ugy neveznek, hogy „hurcolkodás a kéményen keresztül", ami széklábakkal kezdődik és régi bútordarabok felaprításával végződik, amig csakugyan minden elégethető berendezés bevonul a kályhába, hogy a kéményen füstszalagok alakjában kivonuljon. De kevésbé bohém felfogás szerint is a fűtés a pénz tekintélyes summájának a kéményen való kihurcolkodását jelenti, ezért nem közömbös, hogy mikor kezdődik és mikor végződik a fűtés drága luxusa. Az idén elég korán kell megetetni a kemencék, kályhák, kandallók telhetetlen gyomrát. Október közepén vagyunk és máris fűteni kell. És hol van még a tél, a dermesztő hideg nagy adója, amit pontosan kell beszolgáltatni a kálysüvegben csákó nélkül, kinek az alja háromrendüen szénával meg vagyon tűzve. Jó dudás.* »Erdődi József, pásztorbéli szolgálatokra adta magát; öreg fejér szűr, széles szijjas kötővel, uj fekete sarkantyús csizma, uj vászon ing, hasonló lábravaló, fekete csákós süveg.* »Csikós bojtár ruházata, nagy karimájú kerek^kalap, hol szűr, hol kifordított bunda, rövid ing, bő gatya.* »Sonkolyos János kanász, vállig érő hajú, néha csomóba is köti haját, sötétkék bugyogós nadrág, néha bő, cifra s kötögetett gatya, bocskort visel, széles szijjra és kanászosan felteszi a lábaszárára, különben a viselete nem igen kanászos; fátyol nyakkendőt cifrán kivarva és piros pántlikával beszegve, néha kék posztó lajbit is visel, az ingibe cifrán kivarrott részt; kötőt, mely 7-8-9-10 águ is és a végin rojt van, a gatyakötésig leér, a lajbiján kivül viseli, a lajbit csak alól gombolja be.* 'Gulyás ember, haját a fején környös körül lelógva viselte, ing, gatya, gömbölyű kalap, öreg szűr, bocskor* a viselete. "Juhász bojtár, gesztenye szinü hajú, aztat gombra kétfelé viseli, feketéskék nadrág, öreg szűr, flanell lajbi, fekete galanddal beszegett kalap, bocskor.* »Mihály nevü sertéshajtó; sárgás