Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-02 / 214. szám

EOTES SZÁM AHA lOOO KORONA Békéscsaba,, 1924 október 2 Csütörtök őf-ik évfolyam, 214-ik szám Poliíikai napilap Előfizetés* dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeté* díjszabás szerint. Ujabb súlyos terhek réme meredezik felénk abból az adóprés-tervezetből, amelyben Korányi pénzügyminiszter jelenti be a jövedelemadó uj v kulcsát. A kulcs tulajdonképen nem is uj, hiszen a szanálási törvényben már megállapítást nyertek annak keretei s a parlament döntése után az adófizető polgárságnak nem marad más hátra, mint kiüríteni a keserű poharat. Mégis a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben, ha nem is meglepetésszerűen, de bénitó végzetszerüséggel tolódnak ránk az adóprés ujabb nehezékei. Ipar és kereskedelem, a szigorú szanálás által beállott dermedtségben kétségbeesve kapkod uj lehetőségek után, de megértés és támogatás híján sikertelenül hanyatlik vissza. ± Vájjon hogy fog tudni eleget tenni az ujabb nehéz kötelezettségeknek ? Az uj adóterhek immár hasonló megpróbáltatás elé állítják a mezőgazdaságot is. A termelő tőkék meggyengülése természetesen katasztrofálisan hat vissza a munka- és kereseti lehetőségekre is. Mi következhetik ebből? Nem kell nagyon sötét szemüvegen néznünk, hogy megállapíthassuk, hogy az ország olyan súlyos gazdasági időknek néz elébe, amilyenre még a legutóbb lefolyt viharos években sem volt példa. Ep azért a legutolsó pillanatban, amikor a pénzügyi programnak egy ujabb szakasza esedékessé válik, jó volna ezt a programot a lehetőséghez képest revízió alá venni és a lapunkban közölt adótervezeten enyhíteni, mielőtt az rendelet formájában napvilágot látna. Hiszen a mostani adózás, főleg a kivetéseknél követett anomáliákkal odajuttatott bennünket, hogy a keresetnek nagyobb hányadát veszi el az állam, mint amennyit az adófizetőnek meghagy belőle. Vájjon érdemesnek találják-e ezek után a tőkék a vállalkozást, a termelő erők a munkát ? Jó volna a kérdés felett gondolkozni, mielőtt a program szigorú betartásával jobban felboritanók az egész v szanálási tervet, mint esetleges enyhitésekkel. As Andrássy-ut mindkét oldalán épül betonjárda A rendkívüli városi közgyűlés felhatalmazta a várost az építkezés kibővítésére (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Andrássy-ut betonjárdája ügyében összehívott rendkívüli városi közgyűlés szokatlanul nagy érdeklődés mellett folyt le. Berthóty Islván dr. polgármester pontban fél 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Rövid üdvözlő szavak után felkérte Korniss Géza dr. tanácsnokot a polgármesteri javaslat felolvasására. Korniss tanácsnok ismertette a javaslatot, amely szerint a polgármester sürgősen szükségesnek jellemzi a modern járdák megépítését, amelyeket eddig a város nehéz anyagi helyzete nem engedett megvalósítani. A házilag kezdett építkezés nem bizonyult célravezetőnek. Közérdekből javasolja, hogy a beérkezett ajánlatok közül a Glóbus r.-t. ajánlatát fogadják el, amely a legkedvezőbb feltételeket tartalmazza. Ez az ajánlat a 2700 m

2-nyi járdaterületet 364440.000 K-ért hajlandó megépíteni, mely összegnek félét a házigazdák kö' telesek fizetni. Az építkezések lebonyolítására a város 450 milliós kölcsönt venne fel a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesülettől, melynek vezetősége nagy megértéssel áll ebben az ügyben a város rendelkezésére. A polgármesteri javaslat végül azt kivánja, hogy a színház előtti rész- helyett, ahol már régebben létesült betonjárda, a szemközti oldal járdáját építsék meg, a Nádor-szállóig. Ezután ismertette Korniss tanácsnok az ajánlatokat. Az Unió r.-t. négyzetméterenként a járdáért 130.000, a kapualjak betonozásáért 156.000 koronát kért. mig a Glóbusz r.-t. az elsőért 118.220, a másodikért pedig 152 ezer koronát, 5 évi jótállással. Reisz Hermán indítványa A kérdéshez elsőnek Reisz Hermán szólt hozzá. Indítványozta, hogy — mivel a betonjárdás oldalt a forgalom átterelődése hamarosan tönkretenné — ne csak az ucca egyik oldalán, hanem a másik oldalán is építsék meg egyidejűen a betonjárdát. Értesülése szerint az épitővállalat ugyanannyi idő alatt el tudná készíteni mindkét járdát, ami pedig a költségeket illeti, a pénzintézetben is megvan a hajlandóság a kölcsön felemelésére. Varga Elek András csatlakozik az indítványhoz, de az erzsébethelyi Orosházi-ucca járdáját is felcseréltetni kivánja- Áchim László hasonló módon pártolja az indítványt, egyúttal az Andrássyut újra való fásítását kivánja. Madarász György az úttest újra való, teljes kiköveztetését óhajtja. Kraszkó Mihály a Horthy Miklós ut kövezését sürgeti. A polgármester válasza Ádám Gusztáv műszaki tanácsos felvilágosításai után Nóvák György is elfogadja az indítványt, de követeli, hogy más uccákat is hozzanak rendbe. Botyánszky Mihály és Fábry Károly felszólalásai után a polgármester örömmel veszi tudomásul, hogy a kérdéssel ilyen behatóan foglalkozik a közgyűlés. O mindenkor a város haladásának érdekeit tekintette szem előtt s ha ilyen tervekről hallott, mindig sietett a megfelelő javaslatokkal a közgyűlés elé lépni. Épen ezért örül annak, hogy ezt az eszmét ennyien pártolják. Ezután röviden válaszolt a felszólalóknak, mindenkit megnyugtatni igyekezve. Végül azt ajánlotta a közgyűlésnek, hogy a Reisz-féle módosító indítvány mellőzésével az állandó választmány javaslatát, vagyis a Glóbus r. t. ajánlatát fogadják el, mivel nemcsak a vállalat, de a pénzintézet is csak az egy oldali betonjárda építkezést kalkulálta és erre a változtatásra egyáltalában nem gondoltak. Ezután a polgármester névszerinti szavazást rendelt el, amelynek eredménye az volt, hogy az állandó választmány javaslatát a közgyűlés egyhangúan elfogadta, Reisz Hermán indítványát pedig külön szavazás alá bocsátották. Az indítványt 38 szavazattal 18 ellen elfogadták azzal, hogy amennyiben a vállalat és a pénzintézet hozzájárulnak ehhez a tervhez, a másik oldal betonjárdáját is megépítik ugyanegy időben az Andrássy-uton. Az Andrássy-ut, Békéscsaba legfőbb és legforgalmasabb utvonala tehát néhány hét alatt rendes, városhoz méltó gyalogjáróhoz jut, még pedig minden bizonnyal mindakét oldalén. Hiszen alig férhet kétség az iránt, hogy az ügy elintézéséhez előzékenyen segédkezet nyújtó pénzintézet, amely mindenkor sietve igyekezett a város fejlődéséhez megfelelő anyagi eszközöket rendelkezésre bocsátani, ezúttal is hasonló előzékenységet és készséget fog tanúsítani. TTlégis felemelték a közalkalmazottak munkaidejét Budapest, okt. 1. A legutóbbi minisztertanács ugy döntött, hogy október elsejétől még nem léptetik életbe az állami alkalmazottak meghosszabbított munkaidejét és legfeljebb november 1-én kerül erre sor. Nagy feltűnést keltett tehát, hogy a fővárosi telefonközpontokban alkalmazott kezelőnők munkaidejét az eddigi 5—5 óráról 7 órára emelték fel. „ Békésvármegye gyöngye

u A vármegye vezetősége Gyopáros gyógyfürdői jellegéért (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nemcsak Békésvármegyének, de az egész tiszántúli Alföldnek nagyszerű és nagyértékü természeti kincse a gyopárosi fürdő, amelynek áldásait évről-évre a betegek és gyengélkedők ezrei élvezik. A pompás fürdőt minden túlzás nélkül nevezték el Békésvái megye gyöngyének s most — amikor a fürdő életében jelentős változás előtt állunk — a vármegye vezetősége teljes jóakaratával azon van, hogy a fürdő fejlődését és nívóját előmozdítsa. Egy legújabb kormányrendelet értelmében ugyanis minden fürdőhely felett, amely gyógyfürdői jelleget kapott, a felügyeletet az illetékes vármegye veszi át és gyakorolja. Gyopárost ezidőszerint még nem nyilvánították gyógyfürdővé, amit a belügyminisztertől kell kérelmezni, aki viszont a szakértői vélemény és a vármegye pártfogásának mértéke alapján hozza meg döntését. A vármegye vezetősége, amely minden igyekezetét arra fordítja, hogy a gyopárosi fürdő gyógyfürdői, tehát magasabb és értékesebb jelleget kapjon, épen ezért felszólította. szakértői véleményadásra Riegler Gusztáv dr. egyetemi tanárt, a szegedi egyetem kiváló tudósát. Riegler tanár hosszas vizsgálattal vette elemzés alá a gyopárosi tó vizét. Észleleteiről és megállapításairól rendkívül tartalmas és bő részletezésű jelentésben számolt be, amelyet most terjesztett be a vármegye alispánjához. A szakvélemény röviden összefoglalt tartalma az, hogy a „Gyopáros tavának vize értékes és nagy gyógyító erejű ásványos víz, amely révén — szakértői vélemény szerint — a vizsgálatok alapján javasolható, hogy Gyopáros gyógyfürdővé minősíttessék". Az értékes szakértői vélemény alapján most már a vármegye vezetősége rövidesen felterjesztést fog intézni a belügyminiszterhez és felterjesztésében kérni fogja, hogy Gyopáros fürdőt minősítsék át gyógyfürdővé, hogy aztán a törvényes rendelkezések értelmében a vármegye felügyelete alá kerülhessen. Az a változás, hogy a fürdő felett a vármegye fogja gyakorolni a felügyeletet, kétségtelenül örvendetes és nagy változást fog előidézni a fürdő életében, mert a vármegye beható és állandó gondoskodása a legrövidebb idő alatt előnyösen fogja éreztetni a hatását a gyógyfürdő fejlődését illetően. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték.