Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-31 / 287. szám

2 BEKfiSHECWEX KÖZLÖK* Békéscsaba, 1924 december 31 Csak jogdíjért lehet játszani zenemüveket A belügyminisztérium uj rende­lete szerint, melynek alapján a védett zenemüvek előadásához a jog egy meghatározandó jogdij lefizetésével megváltandó, a szín­házak, vendéglők, kávéházak, szállodák, éttermek, büffék, étke­zők, tejivók, kioszkok, kávézók, cukrászdák, orfeumok, cirkuszok, kabarék, bárok, körök, stb. tulaj­donosai, illetve bérlői, ott ahol bármiféle zene állandóan vagy csak esténkint is nyilvánosság előtt játszik, a zenéltetési jogot haladéktalanul beszerezni kötele­sek. Ez a rendelet vonatkozik a szin­házi, orfeumi stb. nyilvános elő­adások közzenéjére is, történjék ez felvonások között vagy a szinte kerülő darabokba beiktatva. A zenéltetési jog megváltása mindenféle hangszeres zenére vo­natkozik és egy megfelelő jogdij lefizetése alapján történik. A zenemüvek állandó jogosító előadásához egy évre szóló állandó engedély váltandó, melynek dija évi összegben óllapittatik meg. Ezen évi engedélytől függetlenek az alkalmi zenéltetések (bálok, mulatságok, estélyek, táncdélutá­nok, zenés kirándulások, felvonu­lások, propaganda-, reklám- vagy egyéb célra majálisok, ünnepélyek, zenés összejövetelek, zenés nyil­vános vacsorák), melyre esetenkint külön zenéltetési engedély szer­zendő be. A magyar szövegírók és zene­műkiadók szövetkezetének rende­lete szerint az 1925. évre állandó zeneelőadósi jog csak azok ré­szére adatik ki, kik a megszabott jogdijat az 1924. évre vissza­menően is megfizetik. Ugyanis a fizetést előiró törvény már 40 éve fennáll és tisztán az érdekeltek hibája, hogy mindezideig a jogot meg nem váltották. Az évi engedélynél minden jog­dij összeg csak egy helyiség után szól. Amennyiben ugyanazon üzem több helyiségében zenéltet, pld. szálló, vendéglő, kávéház, bár, stb. a jog minden helyiség után külön megváltandó. A zene előadási joga kizáróan a magyar szövegírók, zeneszerzők és zeneműkiadók helyi képvisele­ténél szerzendő be, illetve a jog­dij ott fizetendő be, hogy az érde­keltek részére alkalmi zenélteté­seknél a befizetési nyugtán, mig évi engedélyeknél pedig a befize­zetési nyugtán és ezt a szövetke­zettől kiállított engedélylapon a megadott engedély kifejezésre ho­zatik, melyek alapján a m. kir. államrendőrség a hatósági enge­délyt megadja. Az, aki a jogdijbeszélgetéseket elmulasztaná, miután jogbitorlás esete forogna fenn, a tervezett zenéltetések nem lennének meg­tarthatók, illetve ezeknek megtar­tása a fent emiitett belügyminisz­teri rendelet alapján az ellenőrző hatósági személy által meg lenne akadályozva. Szülők építtetnek meg egy középiskolát Kaposvár, dec. 30. Miután a leánygimnázium felépitésecsaknem 3 milliárd koronába kerül, az ér­dekelt szülők, számszerint 270-en, elhatározták, hogy a hiányzó ösz­szeget ők maguk adják össze. Az építést már a tavasszal megkezdik. A sztrakauccai háborúság Késelni akartak a részegek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy a karácsony előtti napon nagy botrány folyt le a csöndes, békességes Sztraka-uccában. A botrányt két részeg fiatalember : Valjuch András 21 és Litavszki János 27 éves napszámos ren­dezte. Valjuchék a Mengyán-féle vendéglőben többet ittak a kel­leténél s aztán, mert felzavarták az ucca alvó publikumát, egy Vantara Pál nevü fiatalember néhány jólirányzott vasvillaütéssel zökkentette vissza őket a helyes viselkedés keretei közé. A sztrakauccai háborúság ügyé­ben a rendőrség megindította a nyomozást, amely mára a követ­kezőket állapította meg: A Valjuch—Litavszki féle része­geskedési társaság kedden éjjel 11 óra tájban óriási lármát csapva hagyta el a Mengyán-féle ven­déglőt. Miután egy ideig az ucca közepén zajongtak, ahol nem tud­tak belekötni senkibe : megrohan­ták Kundolf Péter borbélynak a 15. számú házban levő üzletét. Döngetni kezdték a lehúzott re­dőnyt s amikor Kundolf a harci zajra előjött, mindketten bicskát rántottak és megtámadták a bor­bélyt. A támadás talán szerencsét­len véget ért volna a borbélyra nézve, ha a lármára ki nem sza­lad az uccára a felesége és az anyósa. Ezek erélyesen a segítsé­gére siettek, mire a bicskázok hir­telen továbbállottak. Valjuchék ekkor tovább folytat­ták garázdálkodásaikat, ugy, hogy a lármára mind többen voltak kénytelenek az uccára tódulni. Ezek között volt Vantara Pál oros­házai fiatalember is, aki disznó­öléses vendégségre jött békéscsa­bai rokonaihoz. Amint Vantara kilépett az uc­cára, a két részeg őt is bicskával támadta meg. Sőt egyikük arcul is ütötte. A barátságos fogadtatás első pillanatban meglepte az oros­házai vendéget, de aztán — ön­védelmére — felkapta a kapu mellé támasztott vasvillát s ugy helybenhagyta támadóit, hogy azok nem égyhamar fognak ellátogatni a Sztraka-ucca környékére. Valjuchékat ezekután egy rendőr vette pártfogásába. Előállította a kapitányságra, ahol a két vesze­delmes atyafit reggelig őrizetbe vették, reggel pedig megindították ellenük az eljárás?. A két garázda sérüléseit a rendőri fogdában a mentők kötözték be. Helet ujabb bonyodal­makkal fenyeget London, dec. 30. A Daily Ma­iinak az orosz, japán és kinai szövetségről szóló híreihez még a következőket jelentik : Egy Kanton­ból Londonba visszatérő magas­állásu britt tisztviselő a Daily Express munkatársának kijelen­tette, hogy az idegen hatalmak belátható időn belül ujabb és fenyegetőbb veszéllyel találják magukat szemben. Az uj helyzet Kínában összefüggésben van Ka­rahan szovjetnagykövet működé­sével, valamint a japánok üzelmei nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem valamennyi külföldi hata­lomnak nagy aggodalmat okoznak. A rendőrségfigyelmébe , Vettük és adjuk az alább kö­vetkező panaszos levelet: „Hála a kimúlt, szerencsétlen és lehetetlen községi rezsim böl­csességének, nemcsak a kocsik merülnek el Békéscsaba rendezett tanácsú város uccáiban, ha esik az eső és sár van, hanem a sze­gény gyalogjárók is. Ha esik az eső és sár keletkezik az uccákon, a kocsik tengelyig lubickolhatnak a kövezetnélküli, le nem henge­relt uccák uttestein, ugyanakkor azonban a gyalogosan közlekedő, boldogtalan halandók bokáig ta­poshatják azt a hig, tejfelszerü, undok sarat, amely a téglajárdát — a világ legtörfelmesebb és leg­impraktikusabb gyalogjáróját — befedi. Végzetes szerencsétlenség, ha egy város járdái téglából vannak, amikor már Dobozon és Csorvá­son is régen a múlté az ilyesféle „alkalmatosság", de az már egye­nesen bün és merénylet mindnyá­junk egészsége és jóvolta ellen, ahogy nálunk ezeket a járdákat kezelik. Ugyanis a sarat és a rá­hordott földet egyik háztulajdonos sem távolittatja el s ez lassanként több centiméternyi vastagságban fedi a járdát. Eső esetén a sár felázik és csúszóssá teszi a jár­dát, ugy, hogy alig lehet rajta köz­lekedni, de akkor is rgy, hogy a jámbor gyalogolót messziről sí ver­senyzőnek nézné a járdáink ter­mészetét nem ismerő ember. Valahogy ugy gondolom, hogy ha már a házigazdák nem tartják tisztán a járdáikat, hát a rendőr­ségnek kellene erre rászorítani őket. A rendőrség, amely mindig nagy megértést tanusit a közönség érdekeinek védelménél, elrendel­hetné, hogy esős időjárás esetén a téglajárdákat leseperjék, lemos­sák s igy megszabadítva a csú­szós sártól, járásra alkalmasakká tegyék. A téglákat befedő földet, amely a csuszósságot okozza, lapáttal kellene eltávolitatni a járdákról. A rendőrség, amely mindig elő­zékenységet tanusit a közönséggel szemben, ezúttal is a sarkára állhatna és rászoríthatná a ház­tulajdonosokat a járdák tisztán­tartására. Ha már nincs városias járdánk, legalább tartsák tisztán, hogy használni lehessen. Ugyancsak figyelmébe ajánljuk a rendőrségnek azt a mindjobban elharapózó szokást, hogy egyesek kiskocsikat, talicskákat és kerék­párokat közlekedtetnek a járdán, rongálva azt és akadályozva a gyalogosok közlekedését. Az ilye­neket nem ártana könyörtelenül kioktatni eljárásuk helytelensé­géről, lehetőleg egy kis lecsu­kássall" A panaszos levélhez csak annyi hozzáfűzni valónk van, hogy a magunk részéről is hasznosnak és célravezetőnek tartjuk az erélyes rendőri beavatkozást. Fagyás elhanyagolt esetekben is tökéletesen gyógyítható Röntgen besugárzással. Dr. FISCHMANN MIHÁLY röntgen Intézete Békésosaba, Andrássy-u. 7. I. e. (Kocziszky-palota) Bethlen sajtópert indított a Tlépszava ellen Budapest, dec. 30. Az Eskütt-per tárgyalása elején a „Népszava" két ízben is foglalkozott vezércik­kében a folyamatban levő panama ügyekkel. Mindkét vezércikkben rágalmazta Bethlen fiát, Bethlen Andrást, aki ezért Kelemen Kor­nél dr.-nak felhatalmazást adott, hogy a „Népszava" ellen indítsa meg a rágalmazási pert. Mi->nap ugyancsak vezércikkben „Néma­ság a felelet" cim alatt ismét foglalkozott az ügygyei. Bethlen ugy találta, hogy ezek a cikkek az ő személyére is tartalmaznak rágalmazó állításokat és ezért fel­hatalmazást adott az ügyészség­nek, hogy indítson eljárást a „Népszava" ellen. Lopással vádolnak egy főhadnagyot Budapest, dec. 30. Győrffy Zol­tán Béla huszárfőhadnagyot az ügyészség okirathamisitással és lo­pással vádolja. A vádirat szerint Győrffy a háború előtt lemondott tiszti rangjáról, a kommün után azonban megjelent a katonai ha­tóságoknál, elhallgatva lemondá­sát, ismét főhadnagynak adta ki magát. Ezidőszerint Győrffy egy nagy malom bérlője. A Békéscsabai Iparos Olvasókör Szilveszter estéjén a "Próféta"­vendéglő helyiségeiben tánccal egybekötött thea-estélyt rendez. Kéretnek a t. hölgyek a thea­süteményt este 5 óráig a kör helyiségébe küldeni. r z z o lámpák minden nagyságban legolcsóbban kaphatók öraaiTiValar fia cégt. Schillinger Ernő vasüzletében Száraz hasábos és aprított faszenet legolcsóbban szállít a Fafctílsejttő R.-7. Munkácsi-u. 9. Apjári-ház Telefon 210. 100 kg.rendeléstházhoz szállltup 1;

Next

/
Oldalképek
Tartalom