Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-28 / 285. szám

2 BEK£81E©%nö 1055L0NY Békéscsaba, 1924 december 28 eszközlése, valamint a kiosztás körüli teendőkhöz a helybeli jó­tékony nőegyletek és szociális missziótársaság részéről, mint min­den évben: Sólyomi Lipótné, Dr. Berényi Antalné, Áchim Lászlóné, Ulrich Margit, Chrisztián Györgvné és Korossy Anna úrnők küldettek ki, akik a legnagyobb buzgalom­mal működtek közre s igyekeztek azon, hogy a lehetőség szerint minél több igényjogosult gyermek láttassék el. Felruháztatott összesen 251 gyer­mek, akiknek igényjogosultsága elsősorban az illetékes tanitók, a nőegyletek és szociális misszió­társaság illetékes személvei, rész­ben pedig kerületi esküdtek utján történt. Talán meg sem kellene említenem, hogy a ruhasegélyben részesültek hálája kisérte az ada­kozó emberbarátokat. Meg kell említenem, hogy a jótékonyság gyakorlása még a tehetősek között is megcsappant. Ugyanez volt . tapasztalható az intézeteknél és vállalatoknál is és hogy ez igy van, könnyen meg is érthető, mert különösen az inté­zetek és vállalatok oly sok oldal­ról vannak hasonló dolgokkal megterhelve, hogy nem csoda, ha lokális érdekeket képviselő ada­kozásoknál is csak korlátolt mér­tékben tudnak eleget tenni ebbeli kötelezettségüknek. Élelmiszerek is gyűltek be s azt a szociális misszió társaság által fentartott szegény iskolás kony­hának, a begyült iskolai Írósze­reket pedig a községi iskolák igazgatójának adtuk át kiosztás végett. Az igényjogosultság elbí­rálásánál bizonyos vonatkozásban a „Hadröá" helyi csoportját is igénybe vették, amely körülmény az akciónak csak hasznára vált. Az akció során szükségessé vált nyomtatványokat a helybeli öt nyomda és pedig a Corvina, a Körösvidék, Gesmey és Társai, Tevan- és Hollánder-féle nyomdák a rendelkezésre bocsátott papíron teljesen díjtalanul nyomták, illetve készítették el. A fiskálisok forgalmi­adója Megállapították aa ügyvédek általános forgalmiadóját A pénzügyminiszter az ügyvé­dek általános forgalmiadójának átalányozását az 192o. évre a kö­vetkezőképen állapította meg: Az 1925. évi január hó elsejétől de­cember 31-éig terjedő adókivetési időszak tartamára az ügyvédekkel szemben a kötelező átalányozást rendelik el. Az általános forgalmiadó alap­ját és az adót az ügyvédekre nézve egy összegben a pénzügy­igazgatóságok a kamarának erre a célra választott szervével egyet­értésben állapítják meg. A kamara a pénzügyigazgatóság megállapí­tása ellen 15 nap alatt felebbe­zéssel élhet. Ha a kamara a jog­orvoslati eljárás során megállapí­tott átalányösszeget sem tartaná elfogadhatónak, tagjait az illetékes pénzügyigazgatóság egyénenként átalányozza. Amennyiben a ka­mara a megállapított vagy helyes­bített átalányösszeget elfogadja, az adóalapnak és az adónak a kamara tagjai között való felosz­tását a kamara végzi. A felosztást a kamara rendes közgyűlésén megválasztott szerv intézi. Amennyiben a kamara va­lamelyik tagja a feltételeket ma­gára nézve kötelezőnek el nem ismerné, ezt a szándékát 1925. január hó 25 éig a kamaránál be­jelenteni tartozik. A kamara az adóközségben megmaradt ügyvé­deknek nevét, lakcímét, továbbá azt az összeget, amelyet a kivető szerv megállapított, 1925. február 29 éig tartozik bejelenteni. A miniszter fenntartja magának a jogot, hogy abban az esetben, ha az adóközösségből kilépett ügyvédekre nem lehetne akkora összegű adót kivetni, mint ameny­nyit terhükre a kamara megálla­pított, a különbözetet az adókö­zösségben maradt ügyvédektől követelhesse ... A kamara tagjai a reájuk kivetett általános forgalmi­adót havi egyenlő részletben min­den hó 15 éig a lakóhelyük sze­rint illetékes adóhivatal rendes be­vételi számlájára a postatakarék­pénztár utján, illetve, ha a lakó­hely községe kezeli az általános forgalmiadót, a községi adóhiva­talnak tartoznak befizetni. Aki fizetési kötelezettségének kellő időben eleget nem tesz, a késedelem minden megkezdett hó­napjára 10 százalékos adópótlé­kot tartozik fizetni. Az egyezség megkötéséig, illetve a szétosztás foganatosításáig lejárt részletek a következő hónap 15-éig pótlék­mentesen fizethetők be. Nem fi­zetés esetén az adópótlékot az esedékességnek megfelelően kell számítani. Az adóközösségből ki­lépett ügyvéd terhére a pénzügy­igazgatóság által megállapított for­galmiadó helyessége tárgyában a közigazgatási bírósághoz van pa­nasznak helye. Erősen nyirbál a birtokrendezés Wenckheim Krisztinától ujabb 460 holdatváltottak meg (A Közlöny eredeti tudósítása.) A birtokrendezés országszerte folyó munkája az idén ősszel erősen megnyirbálta a nagybirtokokat. Szinte azt mondhatnók, hogy ez az ősz volt az első igazi föld­osztó. A biróság hatványozott erő­vel dolgozott a tavasz óta, ítélet ítéletet követett és a végrehajtó­szervek mérnökei mint a sáskák lepték el a megváltott földeket. Eddig Szabolcs, Hajdú és Somogy vármegyék dicsekedhettek azzal, hogy legtöbbre vitték a bírtokel­darabolás terén, de most már erő­sen nyomukba léptek a többi vár­megyék is. A pénzügyigazgatásé ­gok alig győzik a sok vagyon­váltsági ellenőrzést és panaszok elintézését. A birtokosok az év elején lefizetett vagyonváltságot szeretnék visszakapni az államtól, vagy akiknek kezére jutott az uradalmi föld. Szeretnének haszon­bért kapni az elvett földek után, egyelőre azonban még csak ígére­teket kapnak. A legnagyobb zűr­zavar ott van, ahol az igénybevett földek egy részét az állam vagyon­váltságba vette át, a másikat pe­dig megváltotta. Ilyen esetekben alig lehet egyelőre megállapítani, hogy mi az államé és mely terü­let után szedhet haszonbért a volt gazda. A káoszból csak né­hány hónap múlva várható ki­bontakozás, addig a bizonytalan­ság erősen meg fogja feküdni gazdasági életünket. Mezőgazdaságunk nagyon rá volna már szorulva a nyugalomra, különösen azokon a helyeken, ahol a biróság meghozta az íté­letét és a megváltott ingatlanok birtokbaadása is megtörtént. Saj­nos, a bizonytalanság nemcsak az előbb emiitett okoknál fogva van meg, hanem azért is, mert senki sem tudja, hogy a novella értelmében nem vonják-e birtokát ujabb megváltás alá. Ilyen bizony­talanságban vannak azok is, akik­től még nem vették el egészen a földet, hanem egyelőre átmeneti­leg kishaszonbérletekre használták föl. Kishaszonbérletek alakjában oldják meg a birtokrendezés ügyét az egyházi birtokokon és az ál­lami, vagy egyéb alapítványi in­gatlanokon. A békésmegyei nagybirtokosok közül ujabban ismét megváltottak egytől nagyobb területdarabot. Ez az ujabb földadózó gróf Wenck­heim Frigyesné, Wenkheim Krisz­tina, aki békési birtokai után már régebben leadta a rárótt területet, most pedig Lébény mellett a mo­soni birtokból váltottak meg tőle 460 holdat. Nagyok és kicsinyek egyformán szenvedik végig a helyszíni eljá­rást és hónapokon át veritékezve várják a legfelsőbb biróság íté­letét. Mikor pedig a nehezen szer­zett földön megjelenik az állam képviselője, hogy megkezdje az Ítélet végrehajtását, minden föld­birtokos egyformán keserű szívvel adja át az elszakított területeket. A földhözragaszkodásban a kis­ember, meg a nagybirtokos, a napszámos, meg a volt kereskedő, a rokkant, meg az uj gazda tel­jesen egyenlő. Vasmllás karácsonyeste Csendélet a Sztraka-uccában (A Közlöny eredeti tudósítása.) A karácsonyi szent este áhítatos csendjét vad kiáltozás, részeg ordítozás és eszeveszett lárma verte fel a Sztraka uccában. A megkergült zsivajgást két napszá­moslegény követte el: névszerint Valjuch András 21 és Litavszki János 27 éves napszámos, akik a karácsonyi ünnepek örömére annyira becsudálkoztak, hogy efö­lötti tetszésüket bősz és zengzetes orditozások alakjában nyilvání­tották, az ünnepet várók nagy megbotránkozására. Litavszki és Valjuch — valljuk be — a Mengyán-féle vendéglő­ben itták le magukat oly alapo­san. A lerészegedés azonban nem volt nekik elég az ünnepléshez, hanem botrányt és zűrzavart idéz­tek elő a korcsmában is. Men­gyánné a garázdálkodás elől végre is az uccára menekült, ott sikol­tozni kezdett, majd segítségért ki­áltozott. A rémületes lármára csakhamar összeszaladt az ucca és a környék népe s a nézők közül Vantara János szűcs, miután egy ideig hiába próbálta lecsendesíteni és békésen eltávolítani a két része­get, felkapott egy vasvillát s azzal rontott neki Valjuchéknak. A vas­villával néhányat rásózott a ga­rázdálkodó napszámosokra, még pedig — nehogy megsántuljanak — pont a fejük búbjára. Az ütések jól voltak irányozva és jól talál­tak : Litavszkit a bal fülén és az arcán, Valjuchot pedig a feje tete­jén találták el, ugy hogy több, többé-kevésbbé súlyos sérülése­ket szenvedtek. A garázda atyafiak a vasvillás kioktatás, illetve rendreutasitás után nyomban lecsillapodtak és csöndesekké váltak. Annyira csön­desekké, hogy mindkettőjüket a — mentőknek kellett gondjaikba ven­ni. Valjuchot a mentők a köz­kórházba, Litavszkit pedig a laká­sára szállították. A vasvillás ünnepeste ügyében a rendőrség vizsgálatot indított. TtTt)ék-gijár tetőzete leégett Budapest, dec. 27. Pénteken dél­után az Üllői-uti Thefe-asztalosáru gyár kigyulladt. A tetőből 10 négy­zetméter a lángok martaléka lett. A tüzet a kéménybeépitett geren" dák meggyulladása okozta. A kár kevés volt, mert a padláson semmi­féle értékes anyag nem volt lerak­tározva. — Társas összejövetel a Ke­reskedelmi Csarnokban. A Ke­reskedelmi Csarnok vigalmi bi­zottsága elhatározta, hogy termei­ben hetenkint társas összejövete­leket fog rendezni. Az első ilyen összejövetelt, amelyen nemcsak a tagok családtagjait, hanem vendé­geket is szívesen látnak, folyó hó 29 én, hétfőn tartják. Megjelenés ugy hölgyek, mint urak részéről uccai öltözetben kéretik. — A férfi szabók szakosztálya hétfőn e&te 7 órakor az Ipartes­tületben értekezletet tart a for­galmiadóreform tárgyában. A tagok pontos megjelenését kéri az el­nökség. Izzó­lámpák minden nagyságban legolcsóbban kaphatók OrmaiTWatar fia cégt.Schillinger Ernő vasüzletében Száraz hasábos és aprított tűzifát faszenet leg-olcsőbban szállít a F>tttK<$it$ R.-T. Munkácsi-u. 9. Apjári-ház Telefon 210. 100 kg.rendeldstbázhozszállltuok

Next

/
Oldalképek
Tartalom