Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-25 / 284. szám

2 ®EK£SME6YJGÍ KÖZLŐ*? Békéscsaba, 1924 december 21 Ady koszorúja Magyar költők verseiből egybefiizte ROZSNYAI KÁLMÁN Jóformán csak egy évtizede, hogy nagy csata dult a magyar iroda­lomban Ady neve körül. Néhá­nyan rajongtak érte, a legtöbben idegenkedtek tőle, a „hivatalosok" nagy része pedig a zsenitől való ijedelmében borzalommal fordult ellene. De akár haragos, akár ra­jongó volt a visszhang, nyomta­lanul nem ment el mellette senki, akinek csak valami köze volt az irodalomhoz. Rozsnyai Kálmán nagy szolgá­latot tett a magyar irodalomnak, amikor az Ady körül az idők fo­lyamán kelt költői visszhangokat koszorúba fonta, mégpedig válo­gatás nélkül, hogy ezek a poémák a Mesternek szóló hozsannák, vagy az ujitó ellen felhorkanó feszitsd­megek. Az életében annyira mellőzött és félreértett Ady kultusza a ha­lála óta óriási módon kiszélese­dett. A müveit magyar közönség Végre ráeszmélt arra, hogy a ma­ga súlyos megyar problémáinak, de egyúttal a modern ember lelki­vivódásainak is nincs tragikusabb és megrázóbb megszólaltatója Adynál. Ennek az egyre növekvő, rajon­gó Ady-tábornak kedves és érté­kes ajándék a Rozsnyai gyűjtötte Ady koszorú. Szabolcska Mihály­tól az expresszionista Bartalis Já­nosig, Lendvai Istvántól — mond­juk ,T- Kiss Arnoldig a költők egész légiója szólal meg, hogy a maga érzelmi elhelyezkedését tol­mácsolja a költő-királlyal szem­ben. A legnagyobbak és a szür­kék, továbbá az efemér poéták tollat ragadnak, hogy hódolatuk­nak, vagy agyarkodásuknak, ra­jongásuknak vagy idegenkedésük­nek hangot adjanak. A békési vonatkozású poéták közül első­sorban Gyóni Gézát, azután Peihes Bélát és Geiszt Gáspárt látjuk fel­sorakozni Veszélyben a megyei nyugdijasok illetmenyei Sürgősen és pontosan be kell fizetni a községekre kivetett nyugdijat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tudvalevő, hogy a belügyminisz­ter a váimegye 1925. évi háztar­tási költségvetését — csekély vál­tcztatasokkal — jóváhagyta. A jóváhagyás megtörterte után az alisptn most már eirendelie, hogy az egyes községekre né*ve ki kell vetni, mennyit kell majd fizetniök a vármegye pénztáraba az 1925. év folyaman. A községeknek ugyan­is különféle cimeken kell majd fizetéseket teljesiteniök. Így a ház­tartási, személyi, kétféle nyugdij­és a katonabeszállásolási alapba kell befizetniök a vármegyére. Az alispán a befizetésekre nézve határozottan és ismételten hang­súlyozza, hogy azokat a városok­nak és a községeknek gyorsan kell teljesiteniök, mert különben a vár­megye pénztára nem tud majd eleget tenni kötelezettségének a ver­megyei nyugdijasokkal szemben. A nyugdijasok ugyanis évről-évre nagyobb terhet jelentenek a vár­megyére nézve. Az idén, julius J-ig a vármegye még csak a felét fizette a nyugdijilletményeknek, julius 1 -fői kezdve azonban már 75%-ot volt köteles átvállalni, mig 1926 január 1-től kezdve az ösz­szes megyei nyugdijasok minden illetményét a vármegye lesz köte­les fizetni. Hogy tehát a nyugdijak kifi­zetésében zavarok vagy fennaka­dások ne legyenek, nagyon fontos, hogy a községek a rájuk kivetett s a háztartási költségvetésnek meg­járó összegeket gyorsan szedjék be és sürgősen juttassák el a vár­megye pénztárába. Az összegeket negyedévenként kell beszállítania vármegyére. A jóváhagyóit háztartási költség­vetés egyes főbb tételei a követ­kezők, aranykoronákban : háztartási, dologi kiadások 110.000 két nyugdijalap 112.000 katonai beszállásolások 32.000 testnevelési alap 3.000 rendelkezési alap 40.000 Az egyes városok és községek közül jelentékenyebb összegeket a következőkre vetettek ki: Békéscsabára 33.446 aranykoronát Békésre 29.600 Gyulára 8.000 Orosházára 20.000 Szarvasra 23.000 A számvevőség összesen 285.200 aranykoronát vetett ki az 1925. évre az összes községekre. A Békéscsabára kivetett 33.446 aranykorona összeg tekintetében azonban Békéscsaba olyan sze­rencsés helyzetben van, hogy nem kell az egészet megfizetnie. Az 1924. évi kivetésen felül ugyanis többet szállított be a vármegyei alapokba, pontosan 3000 arany­koronát, amit aztán most a javára fognak irni az 1925. évi kivetésnél. Évente husz millióba kerül a választói névjegyzék Minden szavazókör névjegyzékét hét példányban kell lemásoltatni — Milyen az a bizonyos »egyszerűsítés« közelről ? (A Közlöny eredeti tudósitásaj A vármegye a választási törvény értelmeben minden év első hó­napjában megkezdi a következő évre szóló képviselőválasztói név­jegyzékek összeállításának elő­munkálatait. Ezek a munkálatok a községi és városi szavazókö­röknél folytatódnak s körülbelül az ősz végéig tartanak, amikorra a névjegyzék teljesen elkészül s az alispáni hivatal megküldi a községeknek. Ezzel egyidejűen a névjegyzékek egy-egy példányát az alispáni hi­vatal megküldi a belügyminisz­ternek, az illetékes közjegyzőnek, a választókerület székhelyének és egy példányt a vármegyei levél­tárban helyeznek el. Ez összesen öt példány. Ezenkívül két másolat készül az ideiglenes névjegyzé­kekről is. Vagyis végeredményben minden szavazókör névjegyzé­kéről hét példányt kell a várme­gyének készíttetnie, ami— tekintve, hogy összesen 124 szavazókör van a megye területén, 868 név­jegyzék-példányt jelent. A 868 példány akkora hatalmas mennyiség, hogy annak kezelésére egy egészen külön helyiség kell, elszállításához pedig egy jókora társzekér szükséges. S ha meg­gondoljuk, hogy ezt a hatalmas mennyiség papirost évről-évre föl­dolgozzák, ezt a rengeteg munkát évről-évre elvégzik: akkor fogal­munk lehet arról, miért nem lehet szó az állam egyes kiadásainak apasztásáról, vagy megszünteté­séről és a közigazgatás egyes vál­fajainak egyszerűsítéséről. Ezt a lehetetlenül óriási és ren­geteg hivatalnokot igénybevevő munkát bedig mindössze azért végzik el évről-évre, hogy azt a 2—300 nevet, amely a megye 90.ÜC0 választójánál esetleg vál­to?.ást szenved, ki- vagy bejegyezni lehessen. Évről-évre uj névjegyzé­ket keszitenek, rengeteg munká­val es hatalmas költséggel, holott csak minden ötödik évben van választás, ami azt jelenti, hogy 3—5 évenként kellene csak uj névjegyzéket készíteni, ha sok hiábavaló munkát meg akarnának takarítani. A 868 példány lemásolása nem kevesebb, mint husz millió koro­nájába került az államnak, de csupán ebben az egy vármegyé­ben. A többi — nagyobb és né­pesebb — vármegyében ezek a költségek természetesen még sok­kal magasabb összegre rúghatnak, ugy hogy végeredményben milli­árdokat ad ki évente a magyar állam csupán azért, hogy vár­megyénként 2—300 nevet törölje­nek, vagy bejegyezzenek a lajstro­mokban. Hogy ennek a munkának nagy­ságáról csak némiképp is fogalmat alkossunk magunknak, felemiitik, hogy például a békéscsabai név­jegyzékek lemásolása alkalmával 12 nagy üveg tinta fogyott el, a papirosról és a tollakról nem is beszélve. A vármegyék kebléről gigászi kőszikla esnék le, ha ezen a té­ren más rendszert vezetne be a kormány. Akkor tisztviselőiknek nagyrésze jóval érdemesebb, hasz­nosabb és komolyabb munkával foglalkozhatnék s például az al­ispánnak sem kellene a névjegy­zékek elkészülésekor 4—5 óra hosszáig aláírásokat rajzolnia a névjegyzékekre, hanem célszerűbb időtöltésre fordíthatná száz irány­ban elfoglalt idejét. A kormány mindenfelé az egy­szerűsítést kivánja bevezetni. A vármegyék elsősorban ezen a té­ren szeretnék az egyszerűsítés al­kalmazását tapasztalni, ami nem­csak az ő, de az állam érdeke is, a vármegyénkénti 20 milliós leírási dijat tekintve. A január 15-én megtartandó alispáni érte­kezleten — amely a belügyminisz­ter előtt fog lefolyni — valószínűen ebben a kérdésben is közmegelé­gedésre történik majd a megoldás. Fagyás elhanyagolt esetekben is tökéletesen gyógyítható Röntgen besugárzással. Dr. FISCHMANN MIHÁLY röntgen intézete Békéscsaba, Andrássy-u. 7. I. e. (Kocziszky-palots) Az ázsiai bujdosó szabadlábon A vádtanács és a karácsony (A Közlöny eredeti tudósitásaj Megírtuk, hogy Kraszkó György 25 éves gazdalegény, aki 1922. év nyarán édesatyja tanyáján leszúrta Vicián János béresüket, majd el­menekült, két esztendei bujdo­sás után ezév november elején váratlanul hazaérkezett Békés­csabára. Kraszkó György annakidején ud-­varolt a béres Ilona nevü leányá­nak. Vicián ezt nem nézte jó szem­mel és miután egy ideig csende­sen dühöngött a dolog miatt, fele­lősségre vonta Kraszkót, akit el­tiltott a leányától. Ebből össze­veszés keletkezett s a gazdalegény hirtelen dühében kést rántva, le­szúrta a féltékeny apát. Vicián a szúrásba belehalt, mire Kraszkó György ijedtében elmenekült és világgá ment. Romániába bujdosott, majd ke­let felé menve, átvergődött egy csomó országon, mig végre ázsiai Oroszország pusztáira jutott el, ahol hosszú hónapokat töltött, szüntelen hazavágyódásban. Amikor a honvágyat és a bűn­tudatot már nem bírta tovább, hazajött és itthon önként jelentke­zett a gyulai ügyészségen. Akkor letartóztatásba helyezték és meg­indították ellene az eljárást erős felindulásban elkövetett emberölés miatt A karácsonyi ünnepek közeled­tével Kraszkó védője feltételes szabadlábrahelyezésért folyamo­dott a vádtanácshoz. A vádtanács helyt adott a kérelemnekés Kraszkó Györgyöt— a karácsonyi ünnepekre való tekintettel —százmillió korona óvadék ellenében ma szabadlábra helyezte. Jugoszlávia szakit Oroszországgal ? Páris, dec. 24. Az „Echo de Paris" belgrádi jelentése szerint a minisztertanács elhatározta, hogy a bolsevista Oroszországgal meg­szakítja a kereskedelmi érintkezést. eladók Szemányik Mihálynál Bánom-ucca 7, szám alatt Száraz hasábos és aprított tűzifát faszenet legolcsóbban szállít a FafrtiHesitő R.-7. Munkácsi-u. 9. Apjári-ház Telefon 210. íooikfl.rendelést házhoz szállítunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom