Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-25 / 284. szám

2 ®EK£SME6YJGÍ KÖZLŐ*? Békéscsaba, 1924 december 21 Ady koszorúja Magyar költők verseiből egybefiizte ROZSNYAI KÁLMÁN Jóformán csak egy évtizede, hogy nagy csata dult a magyar irodalomban Ady neve körül. Néhányan rajongtak érte, a legtöbben idegenkedtek tőle, a „hivatalosok" nagy része pedig a zsenitől való ijedelmében borzalommal fordult ellene. De akár haragos, akár rajongó volt a visszhang, nyomtalanul nem ment el mellette senki, akinek csak valami köze volt az irodalomhoz. Rozsnyai Kálmán nagy szolgálatot tett a magyar irodalomnak, amikor az Ady körül az idők folyamán kelt költői visszhangokat koszorúba fonta, mégpedig válogatás nélkül, hogy ezek a poémák a Mesternek szóló hozsannák, vagy az ujitó ellen felhorkanó feszitsdmegek. Az életében annyira mellőzött és félreértett Ady kultusza a halála óta óriási módon kiszélesedett. A müveit magyar közönség Végre ráeszmélt arra, hogy a maga súlyos megyar problémáinak, de egyúttal a modern ember lelkivivódásainak is nincs tragikusabb és megrázóbb megszólaltatója Adynál. Ennek az egyre növekvő, rajongó Ady-tábornak kedves és értékes ajándék a Rozsnyai gyűjtötte Ady koszorú. Szabolcska Mihálytól az expresszionista Bartalis Jánosig, Lendvai Istvántól — mondjuk ,T- Kiss Arnoldig a költők egész légiója szólal meg, hogy a maga érzelmi elhelyezkedését tolmácsolja a költő-királlyal szemben. A legnagyobbak és a szürkék, továbbá az efemér poéták tollat ragadnak, hogy hódolatuknak, vagy agyarkodásuknak, rajongásuknak vagy idegenkedésüknek hangot adjanak. A békési vonatkozású poéták közül elsősorban Gyóni Gézát, azután Peihes Bélát és Geiszt Gáspárt látjuk felsorakozni Veszélyben a megyei nyugdijasok illetmenyei Sürgősen és pontosan be kell fizetni a községekre kivetett nyugdijat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tudvalevő, hogy a belügyminiszter a váimegye 1925. évi háztartási költségvetését — csekély váltcztatasokkal — jóváhagyta. A jóváhagyás megtörterte után az alisptn most már eirendelie, hogy az egyes községekre né*ve ki kell vetni, mennyit kell majd fizetniök a vármegye pénztáraba az 1925. év folyaman. A községeknek ugyanis különféle cimeken kell majd fizetéseket teljesiteniök. Így a háztartási, személyi, kétféle nyugdijés a katonabeszállásolási alapba kell befizetniök a vármegyére. Az alispán a befizetésekre nézve határozottan és ismételten hangsúlyozza, hogy azokat a városoknak és a községeknek gyorsan kell teljesiteniök, mert különben a vármegye pénztára nem tud majd eleget tenni kötelezettségének a vermegyei nyugdijasokkal szemben. A nyugdijasok ugyanis évről-évre nagyobb terhet jelentenek a vármegyére nézve. Az idén, julius J-ig a vármegye még csak a felét fizette a nyugdijilletményeknek, julius 1 -fői kezdve azonban már 75%-ot volt köteles átvállalni, mig 1926 január 1-től kezdve az öszszes megyei nyugdijasok minden illetményét a vármegye lesz köteles fizetni. Hogy tehát a nyugdijak kifizetésében zavarok vagy fennakadások ne legyenek, nagyon fontos, hogy a községek a rájuk kivetett s a háztartási költségvetésnek megjáró összegeket gyorsan szedjék be és sürgősen juttassák el a vármegye pénztárába. Az összegeket negyedévenként kell beszállítania vármegyére. A jóváhagyóit háztartási költségvetés egyes főbb tételei a következők, aranykoronákban : háztartási, dologi kiadások 110.000 két nyugdijalap 112.000 katonai beszállásolások 32.000 testnevelési alap 3.000 rendelkezési alap 40.000 Az egyes városok és községek közül jelentékenyebb összegeket a következőkre vetettek ki: Békéscsabára 33.446 aranykoronát Békésre 29.600 Gyulára 8.000 Orosházára 20.000 Szarvasra 23.000 A számvevőség összesen 285.200 aranykoronát vetett ki az 1925. évre az összes községekre. A Békéscsabára kivetett 33.446 aranykorona összeg tekintetében azonban Békéscsaba olyan szerencsés helyzetben van, hogy nem kell az egészet megfizetnie. Az 1924. évi kivetésen felül ugyanis többet szállított be a vármegyei alapokba, pontosan 3000 aranykoronát, amit aztán most a javára fognak irni az 1925. évi kivetésnél. Évente husz millióba kerül a választói névjegyzék Minden szavazókör névjegyzékét hét példányban kell lemásoltatni — Milyen az a bizonyos »egyszerűsítés« közelről ? (A Közlöny eredeti tudósitásaj A vármegye a választási törvény értelmeben minden év első hónapjában megkezdi a következő évre szóló képviselőválasztói névjegyzékek összeállításának előmunkálatait. Ezek a munkálatok a községi és városi szavazóköröknél folytatódnak s körülbelül az ősz végéig tartanak, amikorra a névjegyzék teljesen elkészül s az alispáni hivatal megküldi a községeknek. Ezzel egyidejűen a névjegyzékek egy-egy példányát az alispáni hivatal megküldi a belügyminiszternek, az illetékes közjegyzőnek, a választókerület székhelyének és egy példányt a vármegyei levéltárban helyeznek el. Ez összesen öt példány. Ezenkívül két másolat készül az ideiglenes névjegyzékekről is. Vagyis végeredményben minden szavazókör névjegyzékéről hét példányt kell a vármegyének készíttetnie, ami— tekintve, hogy összesen 124 szavazókör van a megye területén, 868 névjegyzék-példányt jelent. A 868 példány akkora hatalmas mennyiség, hogy annak kezelésére egy egészen külön helyiség kell, elszállításához pedig egy jókora társzekér szükséges. S ha meggondoljuk, hogy ezt a hatalmas mennyiség papirost évről-évre földolgozzák, ezt a rengeteg munkát évről-évre elvégzik: akkor fogalmunk lehet arról, miért nem lehet szó az állam egyes kiadásainak apasztásáról, vagy megszüntetéséről és a közigazgatás egyes válfajainak egyszerűsítéséről. Ezt a lehetetlenül óriási és rengeteg hivatalnokot igénybevevő munkát bedig mindössze azért végzik el évről-évre, hogy azt a 2—300 nevet, amely a megye 90.ÜC0 választójánál esetleg válto?.ást szenved, ki- vagy bejegyezni lehessen. Évről-évre uj névjegyzéket keszitenek, rengeteg munkával es hatalmas költséggel, holott csak minden ötödik évben van választás, ami azt jelenti, hogy 3—5 évenként kellene csak uj névjegyzéket készíteni, ha sok hiábavaló munkát meg akarnának takarítani. A 868 példány lemásolása nem kevesebb, mint husz millió koronájába került az államnak, de csupán ebben az egy vármegyében. A többi — nagyobb és népesebb — vármegyében ezek a költségek természetesen még sokkal magasabb összegre rúghatnak, ugy hogy végeredményben milliárdokat ad ki évente a magyar állam csupán azért, hogy vármegyénként 2—300 nevet töröljenek, vagy bejegyezzenek a lajstromokban. Hogy ennek a munkának nagyságáról csak némiképp is fogalmat alkossunk magunknak, felemiitik, hogy például a békéscsabai névjegyzékek lemásolása alkalmával 12 nagy üveg tinta fogyott el, a papirosról és a tollakról nem is beszélve. A vármegyék kebléről gigászi kőszikla esnék le, ha ezen a téren más rendszert vezetne be a kormány. Akkor tisztviselőiknek nagyrésze jóval érdemesebb, hasznosabb és komolyabb munkával foglalkozhatnék s például az alispánnak sem kellene a névjegyzékek elkészülésekor 4—5 óra hosszáig aláírásokat rajzolnia a névjegyzékekre, hanem célszerűbb időtöltésre fordíthatná száz irányban elfoglalt idejét. A kormány mindenfelé az egyszerűsítést kivánja bevezetni. A vármegyék elsősorban ezen a téren szeretnék az egyszerűsítés alkalmazását tapasztalni, ami nemcsak az ő, de az állam érdeke is, a vármegyénkénti 20 milliós leírási dijat tekintve. A január 15-én megtartandó alispáni értekezleten — amely a belügyminiszter előtt fog lefolyni — valószínűen ebben a kérdésben is közmegelégedésre történik majd a megoldás. Fagyás elhanyagolt esetekben is tökéletesen gyógyítható Röntgen besugárzással. Dr. FISCHMANN MIHÁLY röntgen intézete Békéscsaba, Andrássy-u. 7. I. e. (Kocziszky-palots) Az ázsiai bujdosó szabadlábon A vádtanács és a karácsony (A Közlöny eredeti tudósitásaj Megírtuk, hogy Kraszkó György 25 éves gazdalegény, aki 1922. év nyarán édesatyja tanyáján leszúrta Vicián János béresüket, majd elmenekült, két esztendei bujdosás után ezév november elején váratlanul hazaérkezett Békéscsabára. Kraszkó György annakidején ud-varolt a béres Ilona nevü leányának. Vicián ezt nem nézte jó szemmel és miután egy ideig csendesen dühöngött a dolog miatt, felelősségre vonta Kraszkót, akit eltiltott a leányától. Ebből összeveszés keletkezett s a gazdalegény hirtelen dühében kést rántva, leszúrta a féltékeny apát. Vicián a szúrásba belehalt, mire Kraszkó György ijedtében elmenekült és világgá ment. Romániába bujdosott, majd kelet felé menve, átvergődött egy csomó országon, mig végre ázsiai Oroszország pusztáira jutott el, ahol hosszú hónapokat töltött, szüntelen hazavágyódásban. Amikor a honvágyat és a bűntudatot már nem bírta tovább, hazajött és itthon önként jelentkezett a gyulai ügyészségen. Akkor letartóztatásba helyezték és megindították ellene az eljárást erős felindulásban elkövetett emberölés miatt A karácsonyi ünnepek közeledtével Kraszkó védője feltételes szabadlábrahelyezésért folyamodott a vádtanácshoz. A vádtanács helyt adott a kérelemnekés Kraszkó Györgyöt— a karácsonyi ünnepekre való tekintettel —százmillió korona óvadék ellenében ma szabadlábra helyezte. Jugoszlávia szakit Oroszországgal ? Páris, dec. 24. Az „Echo de Paris" belgrádi jelentése szerint a minisztertanács elhatározta, hogy a bolsevista Oroszországgal megszakítja a kereskedelmi érintkezést. eladók Szemányik Mihálynál Bánom-ucca 7, szám alatt Száraz hasábos és aprított tűzifát faszenet legolcsóbban szállít a FafrtiHesitő R.-7. Munkácsi-u. 9. Apjári-ház Telefon 210. íooikfl.rendelést házhoz szállítunk