Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-21 / 281. szám

2 ®EK£SME6YJGÍ KÖZLŐ*? Békéscsaba, 1924 december 21 vedelme holdanként 80 koronára becsülhető, addig az 500 holdas birtoké ennek felére sem, azaz 40 koronánál is kevesebbre. Viszont az 500 kat. holdas birtok maga­sabb százalék számú adóterhet visel. További szempont: figyelemmel kell lenni a környéken szokásos haszonbérekre is a holdankénti földjövedelem becslésénél. Figye­lemmel kell lenni továbbá az adó­zó általános teherviselőképessé­gére. A házból eredő jövedelem te­kintetében a kímélet a főintenció. A rendelet igen előzékenyen meg­engedi a tatarozási költségek le­vonását a ház jövedelméből, ha igazolva vannak bármily összegig. Az általános kereseti adó alá tartozó foglalkozásúak tavalyi jö­vedelmét még a nyári ált. kereseti adókivetés folyamán megállapítot­ták a kivető hatóságok. Az akkor megállapított jövedelem — mint köztudomásu, aranykoronában tör­tént — egyszerűen átmásolandó a jövedelemadó-iratokba. A jövedelemadó kulcsa progresz­sziv, azaz, minél nagyobb jöve­delme van valakinek, jövedelmé­nek annál nagyobb százalékát ve­szi el az állam. Akinek például 1923-ban 1000 aranykorona, azaz 3 és fél millió volt a tiszta jöve­delme. az eme jövedelmének csak másfél százalékát fizeti be a posta­takarékba jövedelemadó gyanánt; mig akinek 10.000 aranykorona volt, azon 5 százalék erejéig vág eret a kincstár. Legrosszabbul az az ur jár. aki tavaly 200.000 ko­ronát keresett, mondjuk a tőzsdén — aranyban : kereken 80.000 ko­ronát kell jövedelemadó címén fizetni, — ha mes tudja fogni a kivető hatóság. Bár a bevallási kötelezettségre szintén van para­grafus a rendeletben. E vázlat igen nagy vonásokban ismerteti a jövedelem- és vagyon­adó kivetésére vonatkozó rende­letet. A rendelet módot ad arra, hogy a kivető hatóságok a meg­adott kereteken belül legyenek te­kintettel a speciális viszonyokra is. A pénzügyigazgatóságok fel­adata, hogy az idei kivetés alkal­mával az arányos adóztatás esz­ményét a múltnál nagyobb siker­rel közelítsék meg. Januárban tárgyalják a forgalmiadórendszer reformját A ssegedi kamara nagyfontosságú határozatai (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csütörtökön tartotta a szegedi ke­reskedelmi és iparkamara ezévi utolsó teljes ülését Wimmer Fülöp elnöklete mellett. Cserzy Mihály dr. fogalmazó az elnöki jelentések során beszámolt azokról az intéz­kedésekről, amelyeket a kamara felterjesztéseire a kereskedelmi miniszter tett. Tonelli Sándor dr. főtitkár előterjesztése során beszá­molt a kamarának legutóbbi teljes ülése óta folytatott munkásságéról és javasolta, hogy a teljes ülés forduljon felirattal a népjóléti mi­niszterhez a betegsegélyző pénz­tárak által szedett 10%-os kése­delmi kamatnak a törvényes 1 — IVa-ra való leszállítása iránt. Ál­talános érdeklődéssel fogadta a teljes ülés Landesberg Jenő dr.­nak a kisipari hitel ügyében tett jelentését, melyhez elsőnek Biró Albert makói levelezőtag szólt hozzá. Biró nem tartja kielégítő­nek azokat az összegeket, melye­ket a Pénzintézeti Központ bo­csájt a pénzintézetek rendelkezé­sére az iparosok hiteligényeinek kielégítése céljából s javasolja, hogy a kamara a nyújtott kölcsö­nök felemelését kérje a pénzügy­minisztertől. Sal József gyulai kül­tag nem látja megfelelőnek a 3 hónapra nyújtott és két izben meg­hosszabbítható váltóhiteleket, ame­lyek nem alkalmazkodnak az ipa­rosok hiteligényeihez s ehelyett az ipari hitelnek folyószámlahitel formájában való nyújtását tartja kívánatosnak. Körmendy Mátyás kamarai alelnök hitel helyett in­kább munkaalkalmat kiván a kor­mánytól és veszedelmesnek látja az iparosság szempontjából for­szírozott hitel igénybevételét. Czig­ler Arnold kamarai tag szüksé­gesnek látja olyan intézkedések foganatosítását, hogy a gyenge bonitásu iparosok is hitelhez jus­sanak. Wimmer Fülöp elnök szin­tén a Körmendy Mátyás felfogá­sát látja elfogadandónak, meg­nyugtatóbbnak tartaná, ha az ipari hitel forszirozása helyett a köz­munkaakciót a kamara területére nagyobb arányban "kiterjesztenék. A kamara adóügyi tevékenysé­gét Landesberg Jenő dr. titkár ismertette. Beszámolt elsősorban a kamarai titkárok előtt tett azon kijelentéséről a kereskedelemügyi miniszternek, hogy a kormány a forgalmi adónak osztrák rendsze­rére akai áttérni, mely szerint az áru csak egyszer esik forgalmi adó alá a termelő helyen, illetve a behozatal alkalmával. Ezzel némileg ellentétben volt ugyan Bud János pénzügyminiszternek az expozéjában tett kijelentése, mely szerint az uj rendszerre való áttérés jelentékeny nehézségekbe ütközik. Azóta azonban a buda­pesti kamara küldöttsége előtt a pénzügyminiszter már kijelentette, hogy január elejétől kezdve az érdekeltségek egyes szakmai cso­portjával sorozatos tárgyalásokat kiván folytatni, hogy a forgalmi adónak mérséklése és az uj rend­szerre való áttérés miként volna a legcélszerűbb módon eszközöl­hető. Nyáry Sándor levelezőtag, a medgyesegyházai ipartestület el­nöke azokat a sérelmeket tette szóvá, melyek a forgalmi adó áta­lányban való fizetésekor a pénz­ügyi tisztviselők részéről történnek. Általános érdeklődés kisérte To­nelli Sándor dr. főtitkár bejelenté­sét az érdekelt iparosoknak a sze­gedi hatósági üzemek működése ellen folytatott akciójáról. Ismer­tette azokat az eljárásokat, ame­lyeket az iparosok a kamarával és az ipartestülettel együtt tettek. A miniszterelnök megdöbbenését fejezte ki afölött, hogy a hatósá­gok a törvény rendelkezéseit nem tartják be; az egyes tisztviselők­nek előnyöket jelentő hatósági üze­meket megszüntetendőknek tartja és ezeknek részvénytársasággá való átalakítását csak a törvények kijátszásának minősítette. Ezután a teljes ülés a magán­tisztviselők és kereskedelmi alkal­mazottak szolgálati viszonyainak szabályozásáról szóló törvény­javaslatot tárgyalta le, amelyben kifejezésre jutott az a szempont, hogy e kamarában tömörült munka­adók kellő megértéssel viseltetnek az alkalmazottak szociális igé­nyeivel szemben. Végleges véle­ményt azonban erre a javaslatra mondani nem lehetett, mert hiány­zik belőle az 53. §., amely az alkalmazottak végkielégítését lesz hivatva szabályozni Ezután To­nelli Sándor dr. főtitkár a kamara 1925. évi költségvetését terjesztette elő, amelyben az elnökség gon­doskodott arról, hogy a kamarai •ülések szaporíthatok legyenek és hogy a kamaráknak módjában legyen, hogy az ipartestületek elnökei és vezető tisztviselői időről­időre aktuális kérdések megbe­szélése céljából a kamara szék­helyére behivassanak. A költség­vetést a teljes ülés elfogadta. Bejelentés történt még a kamarai választások előkészítési munká­latairól is és a teljes ülés meg­állapította az alkerületek beosz­tását, melyet felterjesztés formá­jában fog a kereskedelemügyi miniszternek tudomására juttatni. Rendelet készül az adó­hátralékosok ellen Az aranykorona szorzószámát január 1-től le fogják szállítani. Az adóhátralékosokra nézve ez körül­belül 9% előnyt jelentene, mert az aranykoronás adók késedelmi kamata havonta csak l p/o, a szor­zószám pedig 10%-kai lesz ala­csonyabb. A pénzügyi kormány azonban gondoskodik arról, hogy a hátra" lékosokat ilyen kellemes meglepe­tés ne érje és a fizetési határidők elmulasztásáért prémiumban ne részesüljenek. Ezért rendelet ké­szül a pénzügyminisztériumban, amely kimondja, hogy az adóhát­ralékot az esedékesség hónapjá­ban érvényben volt szorzószám alkalmazása mellett kell papirko­ronában fizetni, amennyiben ez a szorzószám magasabb, mint a fizetés hónapjának szorzószáma. SIBEM — Uj községi elöljárók válasz­tása Mezőberényben. A mező­berényi községi elöljáróság tagjai, mivel időhöz kötött megbízatásuk lejárt, beadták lemondásukat. Az uj elöljáróság választása a jövő év január hó első felében lesz. — A férfiszabók szakosztálya ezúton felhívja az összes néme és magyar szabók figyelmét, tekin­tet nélkül arra, tagjai-e vagy sem a szakosztálynak, hogy folyó hó 22-én este órakor, az ipartesü­let helyiségében saját érdekükben jelenjenek meg. Tárgy: a forgalmi adóátalány lefizetésének osztá­lyozása. Esetleges indítványok. A vezetőség. — Mezőberény villanyvilágí­tása. Több izben megírtuk már, hogy Mezőberény község nagy anyagi áldozattal uj villanytelepet állított fel, mely hivatva van arra, hogy villamos árammal és világí­tással ellássa Mezőberény egész lakosságát. A kereskedelmi mi­nisztérium december 19-én kikül­döttje által felülvizsgáltatta a vil­lanytelepét s a mezőberényiek szent karácsony ünnepén villany­világításban gyönyörködhetnek. — Köszönet. Láng Frigyesné és Láng Lászlóné 100—100 ezer és Réthy Béláné 200 ezer korona kegyes adományáért hálás köszö­netét fejezi ki a Stefánia Szövet­« ség elnöksége. cipők, amerikai, svéd és norvég gyárt­mányú női-, férfi- és gyermek­id II érkezett nagy mennyiségben Péterfi eipőároházába Az árak kirakataimban megtekinthetők Saját érdekében vigyázzon arra, hogy mindig a régóta bevált dobozos „val>di Franck-kávé­p áilékot l , 1nempedigholmi utánzatot kapjon. A dobozok, uj bap«i<i> kék-fehér címkéjén külö­nösen előtérbe lépnek az ismertető jelek, nevezetesen a „Frank" név és a „kávé­daráló". A „valódi Franck a kávédarálóvat" megja­vítja és olcsóbbá teszi a kávét. I — Esküvő. Zsórí Ilonka és Szépe 1 Antal ma, vasárnap délután 3 óra­kor tartják esküvőjüket a r. kath. templomban. — A gyulai mükiállitás. A bé­késmegyei képző- és iparművészeti társulat negyedik mükiállitását f. hó 21-én. vasárnap délelőtt 12 órakor Gyulán, a vármegyeház dísztermében nyitja meg dr. Ko­vacsics Dazső főispán. A kiállítás naponta nyitva délelőtt 9—l-ig, délután 2—4-ig. Bdépődij szemé­lyenként 10 ezer, névreszóló ál­tandó látogatásra jogosító jegy 25 ezer korona. Tekintve a kulturális célt, felülfizetéseket, adományokat a társulat céljaira köszönettel fo­gadnak. — Felhívás. Az összes lábbeli készitő iparosokat hétfőn délután 4 órára meghívják az ipartestületbe, a forgalmi adóátalány tárgyában való állásfoglalásra. Száraz hasábos és aprított tűzifát faszenet legolcsóbban szállít a FaírtíKcsitő R -T. Munkácsi-u. 9. Apjári-ház Telefon 210. 100 jkg.rendelést házhoz szállítunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom