Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-19 / 279. szám

JEOTE8 SZÁM A.KA KOROKA Békéscsaba, 1924 december 19 Péntek 51-ik évfolyam* 279-ik szám Poíiíikai napilap Elöflxotéai dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. I Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonosára.: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán„ II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti*' díjszabás szerint. A csabai képviselőtestületi választások előkészületének hullámai A Kisgazda Egylet miatt meghiúsultak a megegyezésre irányuló tárgyalások — A gazdák tekintélyes részénél visszatetszést szült ez a magatartása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lepunkban több izben megemlé­keztünk már arról, hogy a város­házán a város különböző társa­dalmi egyesületeinek és érdekkép­viseleteinek bevonásával tárgyalá­sok folynak olyan irányban, hogy a legközelebb megejtendő városi képviselőtestületi választásoknál a polgárság egységének és a város lendületes haladásának érdeké­ben minden választókerületben egységes listával állítsanak jelöl­teket. Ezeknek a tárgyalásoknak a me­neterői mindeddig hallgattunk, minthogy értesüléseink közlésében a köteles diszkréció megakadályo­zott bennünket. Tegnap azonban végleg bebizonyosodolt, ami egyéb­kent a mi szemünkben mér az első percben nyilvánvaló volt, hogy a Kisgazdaegylet és a Nép­egylet mohósága folytán a meg­egyezésre lehetőség nincs, sőt a két egyesület tegnapi visszautasí­tása olyan durva és kvalifikálha­tatlan tormában történt, amely le­hetetlenné teszi, hogy a tárgyalá­sok fonala még egyszer felvétessék. Az egységes jelölésre vonatkozó első értekezletet a mult hét egyik napjára dr. Láng Fiigyes ügyvéd hívta egybe. Meghívást kaptak: a Kisgazdaegylet, a Népegylet, az Ipartestület, a Kereskedelmi Csar­nok, a Kaszinó, a Polgári Kör és még néhány kisebb társadalmi egyesület. Ezen az értekezleten csak általánosságban alakult ki az a vélemény, hogy a megegyezésre szükség van. Azzal váltak szét, hogy a legközelebbi összejövete­len az egyes érdekképviseletek mér bemutatják a maguk jelölő­listáját, hogy azokat össze lehes­sen egyeztetni. A legközelebbi értekezlet hélfőn este volt. Mindenekelőtt az egyes rétegek jelöléseinek számarányá­ról volt szó. A mostani választá­soknál ugyanis 100 uj képviselő­testületi tag kerül megválasztásra, továbbá harminc póttag. Az elő­szedett hivatalos statisztikából ki­tűnt, hogy az adózó polgárság között a gazdatársadalom 45 szá­zalékkal van képviselve, mig a többi körülbelül egyenlő arányban megoszlik az iparosok, kereske­dők, munkások és az értelmiség között. A Kisgazdaegylet és a Népegylet megjelent kiküldöttei között ez az ismertetés nagy kon­sternációt váltott ki. Sőt az egyik tulkonciliáns, közbevető indítvány­ra kijelentették, hogy a maguk részéről még a 60 százalékkal sem elégedhetnek meg. Amikor pedig azzal igyekeztek őket megnyug­tatni, hogy hiszen bizonyára lesz­nek olyan iparosok és intelligens emberek is, akiket szívesen látná­nak a képviselőtestületben (többek között az egyik evangelikus lel­kész jelöléséről volt szó), Maczák György a kisgazdaegylet elnöke, gúnyosan vetette közbe : — Gondunk lesz rá, hogy csak csizmás embereket jelöljünk. Mig Kraszkö Mihály indulatosan kiáltotta : — Az volt a baj a parlament­ben is, hogy nem igazi kisgazdá­kat küldtek be a képviselőházba. Az osztályöntudatnak ilyen ri­deg értelmezése és harcos beje­lentése természetesen nagy meg­ütközést váltott ki a többi meg­jelenteknél, mégis, bízva a későbbi józanabb állásfoglalásban, tovább folytatták a tárgyalást. Az Ipartestület és a Kereske­delmi Csarnok jóhiszemüleg elő is jöttek jelöltjeikkel. Az tparosok 15, a kereskedők pedig 11 helyre redukálták igényeiket. A Kisgazda­egylet s a Népegylet begombolko­zott s kijelentette, hogy a jelölés kérdésével az egyesület még nem foglalkozott. Kérte tehát, hogy szerdán este egy ujabb értekezle­ten tehessék meg előterjesztései­ket. A gyűlés azzal is oszlott szét, hogy szerdán újból összejönnek. Szerdán este meg is jelentek az összes megbízottak, csupán a Kis­gazdaegylet és a Népegylet kikül­döttei hiányzottak. Öt órára volt kitűzve az összejövetel s a társa­ság várt, várt, már félhatot is el­kongatta mélabúsan a toronyóra, de Maczák és Kraszkö hőn epe­dett alakja csak nem akart fel­tűnni a láthatáron. Végre is hat órakor eredménytelen önvajudás után oszlott szét a társaság. Nem épen enyhe kifakadások hangzot­tak, hogy a kisgazdák még csak távolmaradásukat sem tartották szükségesnek bejelenteni. A leg­elemibb illemtudásnak ez a durva megsértése ezt a kijelentést vál­totta ki az egyik jelenlevőből ­— Ez az eljárás még a politi­kai becsülettel sem fér össze. Eddig tart az egyezkedési tár­gyalások története, amiből min­denki levonhatja a maga követ­keztetéseit. Ennek a fejlődésre hi­vatott, nagyjövőjü városnak uj parlamentje ismét ugy készül meg­alakulni, ahogy azt Maczák és Kraszkö urak dirigálják. Itt az ideje, hogy Csaba értelmes és ha­ladó polgársága végre talpraáll­jon. Iparosok, munkások, kereske­dők és az egész értelmiségi osz­tály fogjon össze, de igenis fogja­nak össze azok a derék és tiszte­letreméltó gazdák és földmivesek: is, akik — nagyon jól tudjuk — régóta elégedetlenek a mai önje­löltek és vezérek uralmával s aki­ket a maguk érdemetlen mellő­zése épen eléggé elkedvetlenített. Neveket még nem emiitünk, de tudunk róla. Elfogadták az indemnitást Budapest, dec. 18. A nemzet­gyűlés mai ülésén napirend sze­rint következett az indemnitásí törvényjavaslat harmadszori olva­sásban. Ezután a mentelmi bizott­ság előadója, Mikovényi Jenő ter­jesztette elő a bizottságnak Sza­kács Andor, Knaller Győző, Héjj Imre, Vanczák János, Ruppert Re­zső, Reisinger Ferenc, Grieger Miklós, Sándor Pál, Benárd Ágost és Görgey István mentelmi ügyei­ről szóló jelentését. Majd Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter terjesztette be az Apponyi könyvtárról szóló és a mult ülésszak alkalmával vissza­vont törvényjavaslatot és kérte annak átvételét a közoktatásügyi bizottságba. Elnök ezután java­solta, hogy a Ház legközelebbi ülését 1925. január 12-én, hétfőn tartsa és annak napirendjére a további intézkedésekről szóló ha­tározathozatalt tűzzék ki. A Ház az elnök javaslatát elfogadta. Az elnök ezután jelenti, miután ebben az évben több ülés nem lesz, fel­hatalmazást kér arra, hogy az uj év alkalmával a nemzetgyűlés hódolatát fejezze ki a kormány­zónak. A Ház a felhatalmazást megadta. Majd az elnök ezután boldog karácsonyi ünnepeket és uj esztendőt kivánt a képviselők­nek és az ülést bezárta. A medgyesegyházai cipészmester rab Ló gyilkosságai Halálos itélet a gyulai törvényszéken — A mocsárba dobott áldozat — Az egyik áldozat gyengeelméjü lett — Nagy érdeklődés mellett folyt le a tárgyalás (A Közlöny eredeti tudósítása.) Gyilkosság és gyilkosság bűntet­tének kísérlete, továbbá kétrend­beli rablás büntette miatt állott ma a gyulai törvényszék itélőtanácsa előtt Csajbók József 62 éves med­gyesegyhózai cipészmester. Rend­kívül népes teremben, hatalmasra megnövekedett hallgatóság előtt folyt le a tárgyalás, amely mind­végig bővelkedett az érdeke­sebbnél-érdekesebb, izgalmas és megrázó jelenetekben. 7 óth Ferenc dr. tanácselnök pontban fél 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást. Két szuronyos fog­házőr kisérte fel a ruganyos járású, egyenes tartású ősz embert a tárgyalóterembe. A 62 éves vád­lotton igazán nem észlelhető egy vérszomjas rablógyilkos külső­ségeinek valamitéle jele vagy megnyilatkozása ; már fáradt, élete alkonyulatához érkezett, sokat dol­gozott ember benyomását teszi. „Beismerem .. Csajbók József a tárgyalás meg­nyitása után az elnök kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, igy felelt: — Beismerem, hogy egy embert meggyilkoltam, de tagadom, hogy ezt előre megfontoltam volna 1 A vád tárgyává tett cselekmé­nyek röviden a következők voltak : A mult év augusztus havában Csajbók József elindult hazulról s a vésztői határba érve, a me­zőn találkozott egy Szilassi Antal nevü vésztői gazdával, akivel szóba eredt, miközben magát mint Nagy Józsefet mutatta be. Rövid beszélgetés után arra kérte Szi­lassit, hogy menjen el vele a mezőn levő kocsijával a békési határban levő rosszerdei földjéhez és azt szántsa fel neki. A mun­káért Szilassinak két szekér szé­nát, két kocsi tűzifát és két mázsa zabot igért. Szilassi ráállt az alkura, mire együtt elmentek Szilassi lakására, ahol Csajbók a családdal együtt Zürichben a magyar koronát 70- el jegyezték. Meii«i kivül olcsón és jól ruházkodhat Klein Géza és Tsa utóda AENOT SÁNDOR Telefonszám 257. Férfi-, fiu- és gyermekruha áruházában, Békéscsaba, Andrássy-ut 7. (Kocziszky-palota)

Next

/
Oldalképek
Tartalom