Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-11 / 272. szám

EGTE8 SZÁM ÁRA lOOO KORONA Békéscsaba, 1924 december 11 Csütörtök 51-ik évfolyam, 272-ik szám SMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P .-Horváth Rezső. Szükséges a revizió A magyar parlament immár második hete tárgyalja a házszabályrevizióról szóló törvényjavaslatot. Azt a javaslatot, amely hivatott hatalmat és módot adni a nemzetgyűlés elnökének a tárgyalások komoly lefolytatására, az elfajult ellenzéki harciaskodások elfojtására, a gyűlés munkaképességének kihasználására és méltóságénak megóváséra. A közönség széles rétegének tudatában ugy él ez a javaslat, mint minden ellenzéki szónokot letörő klotür, mint valamennyi más véleményt elhallgattatni hivatott brutális módszer. Éppen ezért a sajtóra hárul a feladat: a javaslatot és annak céljait kimerítő, bő összefoglalásban ismertetni, hogy ezáltal az országban mindenütt felismerjék a javaslat megvalósulásához fűzött nagy nemzeti érdeket. Fel kell tárni a közönség előtt azokat az okokat, amelyek parancsoló szükségként követelik, hogy a törvényhozás erkölcsi színvonala és zavartalan tanácskozóképessége biztosittassék. El kell oszlatni azt a mesterségesen terjesztett tévhitet, hogy a fervbevett házszabályszigoritás a dualizmus korában megkísérelt parlamenti klotür fogalmával azonos volna és rá kell mutatnunk, hogy ma az ország közjogi függetlenségének kétségbevonhatatlansága mellett és nemzeti önállóságunk kivívása után magyar a magyarral áll szemben a törvényhozó testületben, amelyben a mentelmi joggal űzött visszaélések rendszerréválása, a becsületsértések és rágalmazások nemzeti tekintélyt rontó lelkiismeretlen játéka lehetetlenné tesz minden alkotómunkát és felemészt sok nagyrahivatott tehetséget. De fel kell világosítani a nagyközönséget arról is, hogy valamennyi külföldi parlamentben sokkal szigorúbban kezelik a házszabályok kérdését, mint nálunk s még a most vitatott javaslat is igen enyhe szigort kíván alkalmazni a külföldi nemzetek törvényhozásának tekintélyt és munkát védő lendszabályaihoz képest. Az ország társadalmi békéjének biztositéka és érdeke, hogy a népképviselet törvényhozási terméből ne visszavonást és gyűlöletet lássanak kisugározni, hanem tisztultabb hangot, objektív kritikát és emelkedettebb közszellemet. Örvendetes, hogy a javaslat tárgyalása alatt a kormány készségesen és figyelmesen meghallgat és mérlegel mindenféle — akár ellenzéki, akár másféle — véleményt és hozzászólást. Ez azt jelenti, hogy — igen helyesen — minél bővebb teret kiván nyújtani a nemzetgyűlés szónokai által minden oldalról megvilágított hazafias szempontoknak, mert csak ezáltal remélhető, hogy a nemzeti közvélemény a parlamenti botrányok szomorú szenzációinak hatása alól végre fellélegezhetik és meggyőződéssel ismeri fel a házszabálymódositásban azt az egyedül célravezető megoldást, amely a nemzet jövője és egészséges fejlődése érdekében az újjáépítő munkát biztosítani tudja. A napisajtót élénken foglalkoztatja a miniszterelnöknek Apponyi beszédére válaszoló parlamenti felszólalása és abból több olyan következtetést vontak, amely nem helytálló. A kormány a parlamenti események kapcsán elfoglalt álláspontját, mint az egyedül törvényes és házszabályszerü álláspontot feladni nem hajlandó, de természetszerűen nem fog mereven elutasítani olyan propoziciókat, amelyek a felmerült ellentétek lojális kiegyenlítését célozzák. A revizió nem érint szólásszabadságot Budapest, dec. 10. A nemzetgyűlés mai ülésén a házszabályrevízió részletes tárgyalása szerepel. Csife József kifogásolja, hogy a zárt ülések kérdéséhez 50 képviselő legyen szükséges. Eddig ehhez csak 30 képviselő aláírása kellett. Kifogásolja, hogy a zárt ülések alkalmával a szakasz a fegyelmi jogot a mentelmi bizottságról az elnökre ruházza át. Ilyen érteimii módosító javaslatot is nyújt be. Örffy, a javaslat előadója, válasza után a Ház a szakasz második bekezdését Csík József indítványával fogadja el. Kenéz Béla magyarázza, mi adott okot arra, hogy a parlamenti szólásszabadság annyira túltengett és a világ minden parlamentjében szigorítani kellett a szólásszabadságot. Azok az intézkedések, amelyeket, a szakasz tervez, nem érintik a képviselők szólásszabadságát. Internátusos leánygimnáziumot akar az állam A tankerületi főigazgató békéscsabai tárgyalásai (A Közlöny eredeti tudósitásaj Lippay György dr. szegedi tankerületi főigazgató ma Békéscsabán tartózkodott s Gajda Béla leánygimnáziumi igazgatóval egyetemben felkereste a város vezetőségét a leánygimnázium uj épületének ügyében. Az ezután kifejlődött előzetes tanácskozásban Medovarszky Mátyás dr. főjegyző és Korniss Géza dr. tanácsnok vettek részt. A tárgyalások előkészítéséül szolgáltak annak a megoldásnak, hogy a leánygimnáziumot, az uj épület megépítése esetén, internátussal vagy anélkül valósitsók-e meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis — mint ismeretes — az uj intézet elhelyezését sem pedagógiai, sem közegészségügyi szempontból nem tartja tovább lehetségesnek. Ez a kérdés nem uj. Már 1914-ben felvetődött, sőt akkor mér eljutott a komoly megvalósulás stádiumáig is : az akkori képviselőtestület megbízta Korosy László főjegyzőt, Ádám Gusztáv műszaki tanácsost és Benedek Róza akkori leánygimnáziumi igazgatót az ország legmodernebb és internátussal kapcsolatos leányközépiskoláinak megtekintésével. A bizottság meg is szemlélte a temesvári, mezőtúri és kolozsvári leányközépiskolókat, mire — tapasztalataik alapján — elkészült a részletes terv és a költségvetés. Közbejött azonban a háború, amely a terveket egy csapásra megsemmisítette. A tegnapi előzetes tárgyaláson a kérdés elszakadt fonalát újból felvették. Egyelőre természetesen csak előzetes, úgynevezett informálódó tanácskozásokról lehet szó, főleg abban az irányban, hogy miképen lehetne előkészíteni a leánygimnázium uj épületének mielőbbi megvalósitásót, amelyet az állam álláspontja szerint internátussal kellene egybekapcsolni. A tankerületi főigazgató ugyanis kijelentette, hogy információi szerint a város csak abban az esetben számithat az állam részéről jelentékenyebb anyagi támogatásra az intézet épületének megépítése és fenntartása tekintetében, ha a leánygimnáziumot internátussal kapcsolják egybe. Hogy ebben az esetben is mekkora lenne az állam hozzájárulása, az természetesen csak később fog tisztázódni és a későbbi tárgyalásokon — amelyek most már rövid egymásutánban elkövetkeznek — fog kiderülni. MWVWWWWWWWWWVWA A város közgyűlése Fontos ügyek a tárgysorozatban (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város képviselőtestülete december 15-én, hétfőn délelőtt 9 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Polgármesteri jelentés. 2. A legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok 1925. évi névjegyzéke. 3. A város 1925. évi költségelőirányzata. 4. A városi pénzkészletek takarékpénztári ügyében határozat. 5. A polgári leányiskola kibővítésének terve és költségvetése. 6. A városi óvodák állami kezelésbe adására vonatkozó leirat. 7. Alsó Fehér-Körösi Ármentesitő Társulat megkeresése belvízcsatorna elhelyezésére szolgalmi jog biztosítása. Telefonaz&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. 8. Mezőberény község hetivásárügye. 9. Dr. Zvaratkó Pál árvaszéki ülnök végkielégítés iránti kérelme. 10. Özv. Holecz L. Györgyné kérelme temetési segély iránt. 11. Gyeraj Mihályné bérletmegszüntetés iránti kérelme. 12. Illetőségi ügyek. 13. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. Zürichben a magyar koronát 69 75-el jegyezték. A csabai posta bajai Csak az uj postapalota felépítése segíthet A békéscsabai Kereskedelmi Csarnok panasszal fordult a m. kir. postaigazgatósághoz, amelyben felsorolja Békéscsabán a postai ellátás körül észlelt hiányokat és azoknak orvoslását kéri. Minthogy itt az egész nagyközönséget érdeklő fontos kérdésről van szó, felkerestük a csabai postahivatal főnökségét, ahol a következő felvilágosítást nyertük: — A postai csomagok kézbesítésére vonatkozó panaszok jelenleg valóban indokoltak, jóllehet nem helytálló az a megállapítás, hogy a csabai forgalom lebonyolítására 8 postakocsi volna szükséges. Most csupán két kocsival rendelkezünk, ami a kézbesítés lebonyolítására elégtelen. Nagy utánjárással és személyes intervencióra azonban sikerült harmadik kocsit szereznünk, ugy hogy néhány nap múlva üzembe helyezhetjük s ezzel a fennálló zavarok ki fognak küszöbölődni. A csomagoknak a postán való kiadásához visszatérni amúgy se lehetne, minthogy annak lebonyolítására helyünk nincs s a torlódás csak növekednék. — Ami a csekk-lapok felvételénél mutatkozó bajokat illeti, második tisztviselő beállítása már csak a hely hiánya miatt is lehetetlen. Egyébként megállapítható, hogy a csekk-felvételt egy tisztviselő is el tudná zavartalanul látni, ha a feleknek nem volna az a rossz szokása, hogy mindenki délelőtt 11-től 12-ig és délután 4—5-ig akarja befizetését elintézni. — Végül a telefonszolgálat ellen irányuló panaszoknál az a legnagyobb baj, hogy nem kapunk konkrét és rögtöni panaszokat, amikor is a vizsgálatnak még eredménye lehetne. Egyébként a jelenlegi szük épületben ugy a telefonhálózatnak, mint általában a postahivatalnak minden további fejlesztése lehetetlen. Eddig tart a főnökség nyilatkozata, amelyből részünkről az az alapigazság vonható le, hogy a bajok forrása elsősorban a jelenlegi szük és túlzsúfolt épületben keresendő, amely nemcsak, hogy