Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-23 / 258. szám

EOTE8 SZÁM AMA lOO® KOEOWA Békéscsaba, 1924 november 23 Vasárnap 51-ik évfolyam, 251-ik szám Poliíikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. 0?ör.gyöfl? János. Eskütt sutyos vádja Szabó István ellen Budapest, nov. 22. Az Eskütt­bünper mai tárgyalásán a védők hosszasan vitáztak afelett, köz­hivatalnok volt-e Eskütt, vagy sem. Majd követelték megtekintésre az Esküttői elvett két fáskosár iratot. Ezután a biróság a Landes­mann és a Bence-ügyre vonat kozóan hallgatta ki Esküttet, eki azt mondja, hogy Szabó István tudott a megvesztegetésekről s a pártkasszába utalt e pénzekből neki 3 százalék jutalékot adott. Majd hosszasan magyarázza, ki­től követeit pénzt, kitől nem. Egy izben Gál Endre képviselőnek átadott több millió ilyen pénzt, a többit pedig elásta. Ez a pénz a fötdben elrothadt és hasznavehe­tetlen lett. Kiszabadulása után Szabó István 10 millió koronát és amerikai útlevelet kinált fel neki, hogy igy eltávolítsa éo elhallgat­tassa. Majd Landesmann István dr. teszi meg vallomását. El­mondja, hogyan jutottak az en­gedélyhez. Megállapodtak Aren­steinnal, hos>y ő fogja kérni az engedelyt. Bencze ügyvéd mind­járt kijelentette, hogy marhánként 2000 koronát kell fizetni közcélra, anit ő ügyvédi díj evél formájában nyugtat. Hogy mi az a közcél, nem is érdeklődtek utána. Az elnök kérdesére kijelenti, hogy Reuter és Bence nem pártcélokra, hanem kultiír^lis célokra kérték az illetéken felül adott pénzt. Esküttről nem tudtak, soha nem látta, sőt még a nevéről sem hallott. Az elnök megállapítja, hogy Landesmann valamennyi vallomásában tagadta Esküttel való ismeretségét, Landesmann Esküit szemébe mondja, hogy ez nem ismerhette őt, amikor Eskütt is megengedi, hogy emlékező tehet­sége megcsalta. _ Kaphat-e ügyvéd házhelyet ? Tömeges felebbezés az OFB-biró házhelyjavaslata ellen f (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mi irtuk meg egyedül az Országos •Földbirtokrendező Biróság békés­vármegyei megbízottjának, Lánczy Lajos dr. gyulai törvényszéki bí­rónak a legutóbbi döntése körül keletkezett felzudulást, amely azért támadt, mert az OFB a békés­csabai házhelyigénylések során nem egészen helyesen járt el. Aki csak egyetlen pillantást is t vetett az elutasítottak névsorára, vagy a házhelyhezjuttatottak ne­veire, az legott észrevette, hogy •az igényjogosultság megállapítá­sára eszközölt javaslat kissé elve­tette a sulykot. Még pedig azért, mert egy sereg nyugdíjas és rok­kant mellőzésével olyanoknak is javasolt házhelyet, akiknek nem­-csak saját lakásbérlete van s családtagjai számához arányítva horribilis nagyságú lakása, hanem olyanoknak is. akiknek saját in­gatlanbirtokuk van, lakóházzal ^ egyetemben. Ezt az érthetetlen intézkedést természetesen zokonvették azok, •akik szük lyukakban, ócska bú­torozott szobákban tengődnek — még pedig méregdrága bérért — s ezek egyre-másra adják be fe­lebbezés jellegével biró észrevéte­leiket a városházára. A beadvá­nyok nem felejtenek el hivatkozni az OFB-eiró javaslatának általunk leszögezett, az aránytalanságokat felfedő megállapításaira s egészen bizonyos, hogy Lánczy biró felet­tes hatósága energikus ceruza­vonással fogja majd megsemmi­síteni a javaslatba felvett amaz „igénylők" jogosultságát, akik in­gatlanuk vagy jó állásuk mellett a teljesen nincstelenek rovására igyekeznek házhelyhez jutni Az egyik elutasított igénylő — egyébként volt frontkatona — aki polgári foglalkozására nézve ügy^ véd, pontosan és világosan mu­tat rá az OFB biró elutasítási in­dokolásának helyt nem álló vol­tára. Ezt az ügyvédet ugyanis az­zal utasították el az igényétől, hogy „a törvény értelmében ügy­védnek nem juttatható házhely". Ezzel az elegáns gesztussal szemben az ügyvéd felebbezése leszögezi, hogy az OFB bírónak ez az állítása tisztán ráfogás. „A vonathozó törvények szorgos át­tekintése sem tette lehetővé ezt — irja az ügyvéd — hogy ilyen törvényhelyt felleljek, mert ilyen törvényhely egyáltalán nincs is." Végül hivatkozik arra, hogy a há­borúban résztvett, csapattiszt volt s a fronton meg is sebesült. Az elutasítottak nap-nap után adják be felebbezéseiket s bizo­nyos, hogy a tömeges kérvénye­zéseknek meg is lesz a kivánt eredményük : a méltánytalanul és helytelenül készült javaslatból ki fognak kerülni azok, akik vagyo­nos birtokos létükre a teljesen sze­gények rovására szeretnének ház­helyhez jutni. Felelős szerkeszti i P -Horváth Rezső, Telefonas&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hlrdctél díjszabás szerint. Tovább tagadnak a bombaper vádlottjai Budapest, nov. 22. A bomba­merénylet folytatólagos tárgyalását fél 10-kor kezdte meg Langer Jenő elnök. A mai tárgyaláson áttértek a Rassay és Miklós Andor-féle bombamerényletre és a 101-es 4)iz<^ftság ügyére. Elnök ismerteti Márffynak a rendőrségen tett val­lomását, ahol szintén tagadta bű­nösségét. Marosi József szintén nem tud az ügyről semmit, a rendőrségen tett vallomását Schwei­nitzer rendőrkapitány fantáziájá­nak tulajdonítja. Ezután a biróság ismerteti a rendőrségen és a vizs­gálóbírónál tett vallomását, amely­ben elmondja, hogy a Rassay-féle bombát a Hungária szállónál ő és Chriasti adta át egy hordárnak azzal, hogy viqye Rassayhoz. El­mondja, hogy Márffy alakította át a bombákat pokolgéppé. A rendőrségen kényszer alatt vallott. Amit a vizsgálóbírónál mondott, arra Schwqinitzer kapitány taní­totta ki. Ezután ismételi, hogy az ügyről nem tud semmit. Szász József a rendőrségen be­ismerte, hogy egy csorhagot vitt el egyszer Márffytól Drenka laká­sára, de az — Jókai-regényt tartalmazott. A jegyzőkönyvet azért irta alá, mert 8 napig vallatták s teljesen megtört. Drenka Béla beismeri, hogy a francia követségnek szóló levelet ő Ha. Ebben a 101-es bizottság nevében közlik a követséggel, hogy nem nyugszanak bele a Belhlen éra intézkedéseibe. A má­sik levél Szcitovszky házelnökhöz, a harmadik pedig a főkapitány­sághoz szól. Elnök: Miért irta ezeket a le­veleket ? Drenka : Nem tudta, hogy azok kézbesítve lesznek. Az elnök ezután felolvastatja'az elhunyt Chriasti vallomásait, ame­lyeket a rendőrségen és a vizs­gálóbíró előtt tett a Rassay és a Miklós féle bombamerényletről. Ebben beismerte, hogy Marosit ő kisérte el a Hungáriáig, miután előzőleg Márffy lakásán jelen volt annál a jelenetnél, amikor Márffy kiadta utasítását. Később Chriasti a vizsgálóbíró előtt tett vallomását visszavonta. Ezután Szabó Imre 166 os hordárt hivatta be az elnök, aki nem ismerte fel azt az embert, aki átadta neki a csomagot. Nem volt biztos benne. Ezután Rassay Károlyné, majd Rassay kihallgatására került a sor. Zürichben a magyar koronát 69y 2el jegyezték. Francia tábornok szerencsétlensége a határon Meunier tábornok kalandja Békéscsaba közelében (A Közlöny eredeti tudósitásaj Szombaton délelőtt érdekes, szinte egzotikus vendégei voltak a csen­des, nyugodt téli életét élő Békés­csabának. Automobilon Békéscsa­bára érkezett egy francia tábor­nok, a román-magyar határmeg­állapitó-bizottság francia delegá­tusa, akit a határ mentén, Nagy­szalonta közelében autószerencsét­lenség ért. A katasztrófa szeren­csére nem kivánt halálos áldoza­tokat s a francia tábornok és kí­sérete — amelyhez a felesége is tartozott — könnyebb külső sérü­lések árán úszták meg a szeren­csétlenséget. Az autóbaleset részletei a kö­vetkezők : Meunier tábornok, a határmeg­állapitó-bizottság francia tagja, aki eddig Nagyváradon lakott, szom­baton hajnalban a felesége, egy román gyalogsági százados és a soffőr kíséretében Magyarország felé indult. Célja az volt, hogy Nagyszalontán keresztül Békés­csaba és Szeged érintésével Bu­dapestre utazik, onnét pedig a francia követség rendelkezései szerinti útirány követésével tér haza. A tábornok autója a kora reg­geli órákban ért Nagyszalonta ha­tárába. A kocsi előtt ekkor hirte­leo parasztszekér tünt fel az or­szágúton. A soffőr tülkölt, de a szekér nem tért ki, mire az autó a szekér közvetlen közelében hir­telen ki akart térni. A soffőr £lyan hevesen fordított a kormánykeré­ken, hogy az autó majdnem körbe­futott az országúton, miközben beleütközött egy vastagtörzsü fába. Az összeütközés folytán az autó utasai kirepültek a kocsiból, a gép­kocsi pedig teljesen összetörött, ugy, hogy hasznavehetetlenné vált. Szerencsére az utasoknak az ijedt­ségen és néhány, aránylag köny­nyebb természetű horzsoláson és zuzódáson kivül más bajuk nem történt. Amikor magukhoz tértek, besétáltak Nagyszalontára, ahol egy másik autót kerítettek, amely­lyel azután átkeltek a magyar ha­táron. Kötegyánon a határőrség­nek egyik tisztje : Fodor százados csatlakozott az utasokhoz, akiket elkalauzolt Békéscsabára. ZORO ES HURU szombaton és vasárnap az Apolló Mozgóban játszanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom