Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-11 / 247. szám

2 1M8MSOT1I lÖi Békéscsaba, 1924 november 11 Szeder Ferenc beszámolója Békéscsaba, nov. 10. (MTI) Teg­nap délután fél 3 órakor tartotta meg Szeder Ferenc képviselő be* számolóját a Hunyadi-téren alig ezer emberre menő hallgatóság előtt. Kíséretében voltak és támo­gató beszédet mondottak Peyer Károly és Propper Sándor nem­zetgyűlési képviselők. Mindhárom szónoknak az volt a vezérfonala, hogy Ítéletet mondjon a mai kor­mányzati rendszer felett, hogy is­mét hűségesküt tegyenek a szociál­demokrata párt elvi deklarációjá­nak, hogy beszámoljanak parla­menti munkásságukról és tényke­désükről, amely mind a demokra­tikus gondolat jegyében zajlik le. — Áchim népének nagyon jól keli tudnia és éreznie — mondotta Szeder — hogy Magyarországon a demokratikus gondolat mindig alul fetreng. Most ismét léket ka­pott ez a gondolat nagyatádi Sza­bó halálával, akivel a demokrata gondolat egy oszlopát véli elte­metve. A demokrácia és a föld­reform kérdéöét a nemzetgyűlés többsége el akarja gáncsolni, az a nemzetgyűlés, az a kormányzati rendszer akarja ezt, amely diver­gáló politikát űz. Követeli a mai, fennálló adózási rendszer meg­szüntetését, a rokkant-ügy sürgős rendezését. Peyer a szanálásról, a háborús vagyonokról, ezzel kapcsolatban az adózásról és a külföldi köl­csönről beszélt. Propper az általa festett helyzet­képbe beillesztette a rendjavasla­tot és zsidó kérdést. A parlamenti durvaságok meghonosítását pedig az „uraknak" tulajdonítja. ígéretü­ket pedig minden rendelkezésükre álló eszközzel teljesitik. A vármegye életéből Bajok a számvevőségek be­szüntetése miatt — Kevés a pénz az útjavításokra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye közigazgatási bi­zottsága Kovacsics Dezső dr. fő­ispán elnöklete alatt hétfőn tar­totta meg rendes havi gyűlését, amelyen az alispán beterjesztette jelentését a megye október havi közállapotairól. Á jelentésből a következő részleteket közöljük : Altalánosságban a főszolgabirák a járási számvevői állások be­szüntetését és a járási számve­vőknek a központi számvevőség­hez való berendelését kifogásolják. A járási számvevői intézmény a gyakorlatban igen jól bevált és a járási számvevőket a főszolgabirák sokkal nehezebben nélkülözik, mint akár a járási oruosf, akár a járási gazdasági felügyelőt és a járási állatorvost. Egyelőre azonban nem kivánok a régi állapot visszaállí­tása iránt előterjesztést tenni, mert annak eredménye — ezidőszerint — ugy sem lenne, de másrészt, mert bizonyos idő alatt beszer­zendő tapasztalatok eredményét bevárandónak tartom. Tudomására hozom a közigaz­gatási bizottságnak, hogy a mun­kanélkülieknek munkával leendő ellátási költségeire a kért 3.000 millió korona helyett erre az évre 1000 millió korona kölcsönt enge­délyezett a népjóléti miniszter a Pénzintézeti Központtól, amely összeg a vármegye részére már folyósítva is lett. Kilátásba helyez­ték, hogy kora tavasszal még 500 milliós kölcsön fog a vármegye részére folyósittatni. A kérdéses összeget túlnyomó részben utak, különösen vicinális utak karban­tartására fordítom. Minthogy azon­ban a vicinális utaknak a háló­zata majdnem 700 km-t tesz ki, ennélfogva különösen azért, mert azok túlnyomó része a múltban gondozva egyáltalában nem volt, az egyes községek által e részben támasztott igények olyan teteme­mesek, hogy a rendelkezésre bo­csátott összegből azoknak csak igen csekély hányadát lesz lehet­séges kielégíteni. Operaelőadások a Városi Színházban Az Aurorakör művészi vállal­kozása Mint már megírtuk, az Aurora­kör vezetősége, hogy lehetővé te­gye városunk kulturközönségének operaelőadások élvezését, érintke­zésbe lépett a szegedi szinház ki­váló igazgatójával, Andor Zsigá­val. A tárgyalások eredményeként a szegedi szinház teljes opera sze­mélyzete, teljes énekkara és zene­kara vasárnap este megérkezett Békéscsabára és hétfőn Gounod Faustját, kedden Verdi Traviataját adják elő. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy hasonló operaelőadás még nem volt Békéscsabán. Andor Zsiga operatársulata kiváló erőkből áll, zenekara is elsőrangú. Tehát nem holmi szokásos vidéki opera kí­sérletezéssel állunk szemben, ha­nem komoly művészi produkció­val. Az előadandó két opera re­mekmű, amely a komoly zeneér­tőt és a zenében kevésbé jártas hallgatót egyaránt elragadja. Re­méljük, hogy a közönség teljes megértéssel fogadja az Aurorakör művészi vállalkozását. Békéscsaba győzelme a budapesti sertés­kiállításon (A Közlöny eredeti tudósítása.) Magyarország sertéstenyésztői — mint megírtuk — november 8—10. napján országos sertéskiállitást rendeztek, a földmivelésügyi mi­nisztérium, a székesfőváros, a Sertéskereskedelmi Egyesület és az OMGE részvétélével, illetve támo­gatásával. A kiállításon mintegy 1000 darab sertéssel 48 kiállító vett részt, az ország minden vi­dékének legjobb, elismerten leg-| kitűnőbb sertéshizlaló, akik né­hányan a korábbi kiállításokon már kisebb nagyobb dijakat nyertek. \ Az országos sertéskiállitás reánk, békéscsabaiakra nézve azzal a megérdemelt és jelentős ered­ménnyel végződött, hogy sertés­hizlalóink mindegyike dijat nyert. A legszebb és legimpozánsabb eredményt azonban az Alföldi Sertéshizlaló érte el, amely az első dijat kapott sertéskiállitók kÓzött is a legelső dijat szerezte meg magának páratlanul kihizlalt, pom­pás minőségű zsirsertéseivel. Ez a győzelem annyit jelent, hogy az Alföldi Sertéshizlaló hizlalá­sából kikerült sertések ezidőszerint Magyarország legkitűnőbb és leg­finomabb zsirsertései. Az Alföldi Sertéshizlaló és Hus­ipari R.-T. hizlalásában 34 darab, a Sertésnagyvágó tulajdonát képező sertést mutattak be a kiállításon s az állatok a vágáskor 73 9/io%-e'fe fehér áruval vágódtak, amely eredmény a szaktekintélyeket is meglepte és elkápráztatta. A dijakat a következő kiállítók nyerték el: Kiállítási nagy derby-dij : Alföldi Sertéshizlaló és Húsipari R.-T. I. Gramann G. hizlaldája, Pécs, II. Scherer és Rollberg, Baranya­sellye. III. Békéscsabai Sertéshiz­laló R.-T. Második díj: I. Békéscsabai Sertéshizlaló R.-T. (Schwartz Lajos). II. Klein Lajos, Barcs. III. ifj. Bakos Mátyás, Békéscsaba. IV. Fried Ignác,' Szabolcsmegye. A kiállításon, amely Békéscsa­bára nézve oly impozáns ered­ménnyel végződött, résztvettek a békésmegyei Wenckheim uradal­mak is, ezek azonban semmiféle dijat nem nyertek. A hússertések diját Frigyes főherceg magyar­óvári uradalma nyerte el. Békés­csaba ma első helyen áll az országban a hizlalás terén, ami ennek a fiatal, alig pár éve mű­ködő vállalatnak az érdeme, amely most másodszor szerezte meg a városnak — a Bakos cég becsi győzelme után — a hizlalás leg­nagyobb diját. Szerdán nyilatkozik Bud a liszíviselői fizetésekről Budapest, nov. 10. Egyes lapok­ban ismét jelentek meg közlemé­nyek, egyrészt a szorzószám állí­tólagos leszállításáról, ezzel kap­csolatban a tisztviselői illetmény felemeléséről, végül bizonyos köz­tisztviselői segélyről is. Illetékes helyen rámutatnak arra, hogy ezek a célzatos híradások csak arra al­kalmasak, hogy a tisztviselők kö­rében nyugtalanságot keltsenek. Bud miniszter egyik legutóbbi in­terpellációval kapcsolatban kijelen­tette, hogy a tisztviselőkérdés minden részére vonatkozóan ,a Ház szerdai ülésén nyilatkozni óhajt, nyugodtan bevárhatják mindazok, akik e kérdésből min­denáron politikai tőkét akarnak kovácsolni, mint pedig maguk az érdekelt köztisztviselők. Három tüz Békés­csabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután nagy riadalmat okozott Erzsébethelyen egy hatal­mas szalmakazal kigyulladása. A Bem ucca 4. számú ház udva­rán történt a tüz, amelyei játszó gyermekek okoztak, akik valaho­gyan gyufához jutottak és a szal­makazal tövébe húzódtak el, ját­szani a gyufával. A jáíék vége az lett, hogy egy gyufafej meg­gyuladás közben a szalma közé hullott, a szalma lángra lobbant és a kazal percek alatt tüzet fo­gott. A tüzet szerencsére korán észrevették a szomszédban, mire segítségre siettek, de értesítették a városi tűzoltóságot is. A tűzol­tóknak sikerült rövid idő alatt el­fojtani a tüzet, mielőtt nagyobb veszedelem vagy szerencsétlenség történhetett volna. A rendőrség a veszedelmes játékkal szórakozó gyermekek szülői ellen az eljárást megindította. A másik tüzeset ugyancsak va­sárnap délután történt, a Zahorán­tanya mellett. Kusnyarek György béres, aki a kat. egyház tanyáján szolgál, a kertben és a gyümöl­csösben összeszedte a száraz kó­rókat és egyéb giz-gazt, azután csomóba rakta és felgyújtotta. A kórók hatalmas lánggal kezdtek égni, ugy, hogy a városi tüzőrség megfigyelője tanyaégésre gondolva, jelentésére a tűzoltóság kivonult a tanyai tűzhöz. A tűzoltók loka­lizálták a tüzet, Kusnyarek ellen pedig a hatóság eljárást indított a végzetessé is válható tűzrakás miatt. A harmadik tüz hétfőn délelőtt történt az erzsébeíhelyi vasúti át­járóhidon. Patai János gazdálkodó, aki a Lepény-uccában lakik, a ke­reki tanyákon levő földjéről egy jól megrakott szekérrel száraz kukoricaszárat szállított a városba. Amikor a kocsi a hidra ért, a ku­koricaszárak — valószínűen egy elhullajtott cigarettavégiől — meg­gyulladtak. A száraz anyag pilla­natok alatt egyetlen, magasra lo­bogó lángtenger volt. A vasútról értesítették a városi tűzoltókat, a kik megjelentek a szorongatott helyzetben levő gazda segítségére és felborítva a kocsit, a tüzet ha­marosan eloltották. Kocsiban, ló­ban szerencsére semmi kár sem esett. A tűzoltók parancsnoka mind­három esetnél Filippinyi János volt. MlSt MM — Állami kölcsönelőleg és bel­sőkölcsön hátralékok befizetése. A pénzügyminiszter az állami köl­csönelőleg és belsőkölcsön hátra­lékok befizetésére kedvezményes késedelmi kamat számítását en­gedélyezte. Azok a hátralékosok, akik a kölcsönhátralékaikat f. hó 15-ig befizetik, az egész hátralé­kos időre csak 12 százalékos ké­sedelmi kamatot fizetnek az ed­digi havi 10 százalékos késedelmi kamat helyett. Minden hátralékos a saját érdekében cselekszik, ha ezen hátralékot még e hó 15-ig befizeti. — Tanitógyiilés. A Békésvár­megyei Altalános Tanítóegyesület békési járásköre folyó hó 15-én délelőtt 9 órakor Békésen, a köz­ségi leányiskolában ülést tart, melyre a tanügybarátokat és a járáskör tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgy : 1. Elnök vá­lasztás. 2. Óvodai foglalkozást mu­tat be Takács Jolán békési óvónő. 3. A népoktatás reformja, előadja Kováts Lajos békési községi ta­nító. 4. Pénztáros jelentése. Költ­ségvetés. 5. A Magyar Tanítóegye­sületek Háza. Előadó Farkas Gyula gazd. isk. igazgató. 6. Egyéb ügyek, indítványok. — Terménykiállitás Békésen. A Falu Szövetség 1925 február 1., 2., 3. és 4 én nagyszabású terménykiállitást fog rendezni Bé­késen, melyen a megyei és orszá­gos gazdasági termények leg­szebbjeit mutatják be a közön­ségnek. A kiállítás rendezése ügyében a Falu Szövetség titkára Hemerz Ernő a napokban tár­gyalt Moldoványi János békési főszolgabíróval, aki a legmesz­szebbmenő támogatásáról bizto­sította a szövetség titkárát. A ki­állítás védnökéül sikerült meg­nyerni Kovacsics Dezső dr. főis­pánt. A kiállítandó terményeket a békési községi elemi iskoia vagy pedig a református főgimnázium termeiben helyezik el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom