Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám
1924-11-09 / 246. szám
4 BtöKENlütieinGl KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 november 16 VASARNAP Pisía bácsi 1 Engedtessék meg az újságírónak, hogy ez egyszer ne a személyétől elvonatkoztatva irja ide a mondókáját, ne harmadik személyben meséljen, hanem egyszer a saját, személyes élményét Írhassa le. Életének egyik legértékesebb, drága és felejthetetlen emlékét akarja elmondani, közkinccsé tenni, arról a hatalmas, izmos szálfáról, amely épp most dőlt ki Somogyország egyik kicsi falujában, ugy hogy a zuhanása idáig hallatszott . . . o 2 PISTA BÁCSI-m volt nekem is, mint mindenki másnak, aki közelférkőzött a szivéhez, akár mint képviselő, akár mint miniszter ur szivéhez. Talán 14 éves érintkezés volt a közöttünk megszilárdult ismeretség szilárd alapja, amely kaposvári szerkesztősködésem idején kezdődött. Akkor még „csak" megyebizottsági tag volt Szabó István és nem viselte még a „nagyatádi" nevet, amely csak annyiban volt megkülönböztetése, hogy a személyét nem ismerők előtt kiemelte: melyik Szabó Istvánról van szó. Más mindenki, ha először látta, felismerte őt, akárhány Szabó István között állott is. Olyan volt a megjelenése, arcának értelemsugárzása. A többi parlamenti és parlamenten kivüli Szabó Istvánok mind szürkék és jelentéktelenek voltak hozzá képest, akihez ugy arányultak, mint egy a — tízezerhez. Mély, nem mindennapi értelmet eláruló szemei, jóságos, szelíd tekintete, barátságos, bár keményen kirobbanó szavai, élénk szelleme és azonnal kész, kerek feleletei az átlagon jóval felüli egyéniséget mutatták. > o 3 Akkoriban sokat gyönyörködtünk Somogyország pompás közgyűlési termében a csizmás megyebizottsági tagok harcaiDan. Nobilis, mindig uri és lovagias vezérük Erdőcsokonya szülötte volt, a keménygerincü, vastagnyaku kálomista Pista bácsi. A kisgazdák akkor még alig ismert vezére sok kemény csatát harcolt meg a vármegyeház nagytermében a megye feudálisaival : Hoyos Miksa gróffal, Széchenyi Aladár gróffal, az Inkey- bárókkal, a Hunyady-akkal és a Zichy-ekkel, akik idegesen és hevesen tűztek össze vele, mintha tudatalatti ösztöneikkel megérezték volna abban a kézben, amely az újságírók asztalán szokta kiverni öklének ádáz indulatait, azt az erőt, amely eg?ykor majd körülnyirbálja kiskirályságaikat . . . o 4 Megyegyülések után és más beruccanásaikor is legkedvesebb benfentesénél, Tankovics János kaposvári gőzmolnárnál, legrajongóbb személyes hivénél, mai képviselőnél, szállt meg s látta vendégül kaposvári hiveit délutáni poharazgatásokra. Nagy szeretettel vonzódott a Tankovics-házhoz, amelynek pompás, magyaros konyháját nagyrabecsülte. Az első pohár bort mindig a filigrán, tüzrőlpattant háziasszonyra ürítette, a második a sajtónak szólt, aminthogy kisgazdapárti gyűléseken sohasem felejtkezett meg pár szóval üdvözölni a megnyitóbeszédben a sajtó jelenlevő képviselőit. Ezt a szokást később a vezérei „ trükk "nek gondolva átvették és lemásolták. A Tankovics-ház eladó leányai üde madárcsicsergéssel zsongták körül Pista bácsit s ha valamelyikük véletlenségből elszólta magát: „képviselő urnák" szólítva őt, mindig tréfás sértődéssel emelkedett fel s indult kifelé. „Olyan házban, ahol a Iegkedvesebbeim uraznak, nem maradok tovább 1" — jelentette ki. 9 5 Egy ilyen alkalommal 16 éves Katica leányát is behozta magával Kapósba. Az erdőcsokonyai viselet szerint öltözködő, kendős és pamutharisnyás Szabó Katica (ma Tankovics Miklósné) érdekes, bár kissé vad jelenség volt, kreolos arcával, falusias megjelenésével, tartózkodó és visszahúzódó idegenkedésével. Nehezen és bizalmatlanul engedte magához közeledni a Tankovics-Iányokat, a müveit, finomtestü, illatos, manikűrözött, selyempongyolás álomjelenségeket s a nők közismert, közmondásosán gyors és hirtelen összebarátkozása ezúttal nagyon sokáig tartott. Es amikor a leányok azt ajánlották Katicának, hogy felöltöztetik városiasan, csak órákig tartó érvelés és rábeszélés után vállalta az átváltozást. — Mit szólnának a csokonyaiak — hajtogatta egyre, erősen somogyias kiejtésével — ha itt Kapósban uri ruhában látnának ? Csúfnevet adnának, aztán nem lenne tőlük többé maradásom . . . De végül mégis csak felöltözött. És pompásan állott karcsú, nádszáltermetén a halványkék krepdesin ruha, fején a mélyen behúzott, pici kis rohamsisak-kalap, lábán a halványdrapp selyemharisnya és a hegyesoru lakkcipellő... Pista bácsinak is módfelett tetszett az uj, a városi Katica s talán ekkor határozta el bensőjében, hogy ezt a leányát nem adja földturó munkáshoz. o 6 És most hadd peregjen le a legdrágább és legintimebb emlékem Nagyatádiról, akivel ez mindörökre egybefüzött. A Tankovics-ház fehér asztalánál fehér ünnepséget tartottunk. Eljegyzésünket. S a karikagyűrűk felhúzásának kedves aktusa után Pista bácsi meleg szive rögtönzött szónoklatot mondott. Szines szavakat ötvözött egymásba, mint remekmívű, csillogó, művésziesen megformált ékszereket, amelyeken gyönyörködve üdült a lélek . . . — Tisztelt vendégkoszom! — mondta férfias hangján és ez a megszólítás-szólam ma is elevenen és zengőn sustorog a füleim mélyén, mintha csak az imént hallottam volna. De ugyanolyan élénken és frissen emlékszem minden egyes igéjére, amit kiejtett. Szólt a házasélet értelméről és céljáról, de főleg és alaposan a nő kötelességeiről. A férfi keresetének és tisztességének hűséges megóvójának nevezte a nőt, aki nélkül a férfiember élete csak félig élet és tengődés és akinek kedves feladata az is, hogy a napi munkától, bántalmaktól, gondoktól, méltatlanságoktól megkínzott férfit vigasztalja és felfrissítve, homlokáról a gondok töviskoszoruit eltávolítsa, a gondok mély barázdáit meleg asszonyi szive megértő szeretetével elsimítsa . . . Legyen érző, napsugaras mosolyokat pazarolva hullajtó, gondosztó társa az urának, pajtáskodó játszótársa, aki vidámságot, szint és melegséget lehel a lakás minden egyes tárgyára s örömet szivárványoz a férfilélekre. Törölje el a férfi homlokáról a bus redőket s töltse meg csicsergő 'kacagásával az embere lelkét. A csüggedő embere levertségét szappanbuborék módjára foszlassa szét . .. Legyen igazi asszony és igazi nő, aki minden életharcban, jóban és rosszben hűségesen kitart az ura oldala mellett. És sokáig beszélt erről a témáról nagyatádi Szabó István, szép szavakkal, pompás, irodalmi tökéletességű mondatokkal, amik bármely Gárdonyi vagy Móricz Zsigmond Írásába is beleülhettek volna. Mindaddig beszélt, mig csak nedvessé nem lett a két szeme s mig csak zsebkendőket nem kezdtek szorítani a nők a szemeikre . . . Akkor aztán felemelkedett, tele pohárral jött oda hozzánk és a jegyespárt atyai csókkal illette homlokon. Ahogy a szemeibe néztem, mialatt fölém hajolt, a szemeiben gyöngyöző könnycseppeket láttam csillogni . . . o 7 Most, hogy örökre eltávozott közülünk ez az egyszerű, duskincsü ősmagyar lélek s hogy termő ölébe fogadta szűkebb hazám, Kupa vezér pogány földje: most érzem csak, hogy a gyászon felül, ami az igazi értékeknek mindenki részéről kijár, engem egy külön, szubjektív fájdalom fűz hozzá . . . Áldott legyen porladó szive, amelyben annyi emberi érzés, annyi ösztönös szeretet volt és amelynek melegét lelkének két tiszta ablaka: két becsületes szemének ragyogása reflektorozta elő. P.-Horváth Rezső Lakodalomra disznótorra mielőtt pálinkaszökssglBtét beszerezné, keresse fel Román Pál Szarvasi-uti italkereskedéséf, ahol jó italokat olcsón vásárolhat. Lakodalmakra, dis/.nótorokra házhoz szállít Aranykereszt Szikvizgyár, Luther ucca 9. (Zsidótemplommal szemben.) Háziasszonyok figyelmébe! Üveg- és porcellánáruk, alkalmi ajándékok, állandóan dus választékban kaphatók Felhívjuk a közönség figyelmét arra, hogy lakodalmakra üveges mindenféle porcellánedényeket minden mennyiségben jutányos áron kikölcsönzünk Táblaüveg és épületüvegezést mérsékelt árak mellett eszközlünk A t. közönség szives támogatását kéri Berger és Békéscsaba, Andrássy-ut 10 (a posta mellett) Telefon 249 Női köpeny, kosztüm, uccai és menyasszonyi ruhák, az összes férfiruhák a legszakszerűbben készülnek Németh Árpád női és férfi divattermében Andrássy-ut 49 <s-« •• u • • " • _f. n g ' i n • ' • _ _ . _ _ . _ _ Szövetekből állandóan nagy választék. Angol munkához kézileányok felvétetnek.