Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-08 / 245. szám

EGYES SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 november 8 Szombat 51-ik évfolyam, 245-ik sz Á rí té. irr< tej rr, í 4 V J i d V* Kj ZSS t s nf ai r h P^r ai a v Z.' EOZLON 1 Politikai napilap ElöflsetéBl dijak : Hetyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. ' idAnyonként 1000 korona. Bralianu páríjának egy része Erdélyért Kolozsvár, nov. 7. Az erdélyi liberális képviselők és szenátorok tekintélyes csoportja élén Dragov Teofil képviselővel zászlót bontott az erdélyi érdekek védelmére. Legutóbb egyenesen Bratianu mi­niszterelnökhöz fordultak és kö­zölték vele pontokba foglalt kíván­ságaikat. A miniszterelnök azon­ban nem adott kielégítő választ, ellenben élénken hangsúlyozta a pártfegyelem szükségét. Egyik ko­lozsvári képviselő kijelentette, hogy a mozgalmat nem lehet erőszak­kal, sem pártfegyelemmel való ijesztgetésekkel elnyomni. A párt­fegyelmet megtartják de a kormány­nak is teljesíteni kell kötelességét. Tinglia lapjai örülnek a konzervatív kormánynak London, nov. 7. Baldwin uj kormányát a sajtó legnagyobb része kedvező megvilágításban részesiti. A lapok a kabinet össze­állításában üdvözlik a konzerva­tivpárt újból való egyesülésének erejét és hangsúlyozzák, hogy az uj kormány sokkal erősebb, mint a legutóbbi Baldwin-kormány volt. TMlyen a „kisebbségi jog" — közeiről Mármarossziget, nov. 7. A ro­mán alkotmánytörvény értelmében azon idegen állampolgárok, akik nem tartózkodnak az ország terü­tetén, nem birtokolhatnak mező­gazdasági ingatlanokat. Mórma­rosban ez az eljárás teljesen le­hetetlen helyzetet teremt a határ­község lakosainál. Különösön Té­cső község szenvedett sokat a lehetetlen határmegállapitás miatt. Ez a kérdés legutóbb a kisántánt konferenciáján került szóba, ahol Duca és Benes arra a megállapo­dásra jutottak, hogy az alkotmány­törvény végrehajtását egyelőre fel­függesztik. A határmenli lakosság és főleg a técsői magyarok köré­ben megnyugvást keltett ez a ha­tározat, amikor a napokban egy técsői magyar gazda hivatalos értesítést kapott az erdélyi kincs­tári hivatal máramarosszigeti igazgatóságától, melyben tudat­ják, hogy két és fél holdnyi gyümölcsöst, amely a békeszerző­dés értelmében Romániához tar­tozik, elárvereztek és az árverés­ből befolyt 900 lei az erdélyi kincs­tári hivatal máramarosszigeti igaz­gatóságánál felvehető. E hivatalos értesítés nagy riadalmat keltett és a técsőiek táviratban fordultak se­gítségért Benes külügyminiszterhez. Elhatározták, hogy 500 tagu kül­döttséget küldenek Ungvárra és sürgős intervencióra kérik Beszkid Antal kormányzót. Zürichben a magyar koronái 97'5-el jegyezték. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztői P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békési II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — t díjszabás szerint. Védik a fővárost a vidék ellen Budapest, nov. 7. A nemzet­gyűlés mai ülésén Petrovác Gyula az első felszólaló. Hosszasan be­szél a fővárosi községi választó­jogról és oda lyukad ki, hogy ne­künk a Monroe-elvet kell érvé­nyesíteni. Budapest legyen a bu­dapestieké. A törzsökös lakossá­got kell védelmezni. Nem követ­hetjük azt az elvet, amelyet a szociáldemokraták 1919-ben kö­vettek velünk szemben, amikor a választójogból épen a törzsökös lakosságot zárták ki. Majd Peyer állításaira reflektál, hogy a 10 éves helybenlakás követelése örök időkre kirekesztené a munkásságot a választójogból, mert Peyer sze­rint a munkásság sohasem lehet stabil elem valamely város lakos­ságában. Vázsonyinak a választói névjegyzékek összeállításával kap­csolatos állításaira válaszolva azt mondja, hogy a névjegyzékek összeállításához egyáltalán nem alkalmasak az adókönyvek, aho­gyan azt Vázsonyi mondotta, mert abban csak az adózó családfő szerepel, de hiányzanak a nem adózó, választásra jogosult csa­ládtagok nevei. Csatlakozik Csil­léry határozati javaslatához és a 10 évi helybenlakást követeli. Létay Ernő a javaslatot faluel­lenesnek tartja, mert azokat re­keszti ki a választójogból, akik a faluból szivárognak a fővárosba. Módosításokat ajánl. Farkas István kijelenti, hogy a helybenlakás követelése kizárja a munkásságot a választójogból. A hat éves helybenlakást kifogásolja és az általános választójogot kö­veteli. Azt mondja, ha a törvényes utat elzárják, olyan módot fognak alkalmazni ők is, amely megfelel a jogfosztásnak. Ez nem fenyege­tés. Jobb, ha a jogegyenlőség alap­ján engedik a szavazókat az ur­nákhoz. Azt javasolja, hogy tör­vényhatósági választójoga legyen mindenkinek, akinek nemzetgyű­lési választójoga van. Pakots József közvetítő javasla­tot tett, hogy 5 évi helybenlakást állapítsanak meg. Bárczy István helyteleníti a do­micilium kikötését. Nézete sze­rint minden korlátozó intézkedést, amely a választójog szabad aka­ratának megnyilvánulását akadá­lyozza, törölni kell. Majd Wolff felszólaláséra reflektál. Lepünk zártakor az ülés még folyik. Házakat épit a MÁ V a vagonlakóknak A szegedi üzletvezetöség kérelme a városhoz telek átengedése érdekében (A Közlöny eredeti tudósitósaj A szomorú háborús idők nyomo­rúságos öröksége: a vagonlakás még mindig szörnyülködteti a sze­met a békéscsabai állomáson is. A hajléktalan, szűkebb pátriájuk­ból és apró otthonukból elűzött földönfutók ott tanyáznak kopott és rozoga bárkáikban a rozsdás vágányokon és amellett, hogy ez a szomorú kényszerűség számos kocsit von el eredeti rendeltetésé­től, felnőtt emberek és apró gyer­mekek kénytelenek ólszerü deszka­tákolmányokban meghúzódni. A vigasztalan lakásínség miatt kevés kilátás van arra, hogy a vagonlakók ázott csapata rövi­desen emberibb fedél alá jut­hasson. Újra egy hosszú, kemény tél előtt állanak tehát, de most már némi reménység is vegyülhet sivár helyzetükbe, ugy hogy vala­hogy rövidebbnek és kevésbé félelmetesnek láthatják a havas időszakot. Az államvasutak szegedi üzlet­vezetősége ugyanis elhatározta, hogy a békéscsabai vagonlakók vigasztalan helyzetének véget vet. Ebből a célból több lakás építését vette tervbe és most már a laká­sok mielőbbi létesülése csupán azon fordul meg: milyen mérvű jóakaratot fog tanúsítani ezzel az üggyel szemben a város veze­tősége. A lakásépítési szándék abban nyilvánult meg, hogy Rabong üz­letvezető átirattal fordult a polgár­mesteri hivatalhoz, amelytől laká­sok építésére tízezer négyszögölnyi terület átengedését kéri. Az átirat egyelőre nem köti magát megje­lölt, a vasúthoz közelálló terület­hez, csupán azt óhajtja, hogy egészséges helyen legyen és a la­kók által könnyen megközelíthető városrészben. Értesülésünk szerint a város ve­zetősége a legnagyobb készséggel áll a vasút redelkezésére ennél a kérdésnél, mert akár anyagi áldo­zatok árán is sürgősen megszün­tetendőnek tartja a lakásínséget általában, de a vagonlakók nyo­morúságát különösen. Ebben a tárgyban most már megindulnak a tárgyalások, közvetlenül a város és az üzletvezetőség között és ezektől függ, hogy az építkezések előmunkálatai esetleg még az idén, de legkésőbb a kora tavasz folya­mán megindulhassanak. A MÁV terve az, hogy nemcsak annyi házat és lakást épit, ameny­nyiben a vagonlakók elférnek, ha­nem sokkal többet, hogy a város­ban lakó vasutasok számára is legyenek férőhelyiségek a nagy­szabásúnak ígérkező, vasutastelep­nek tervezett városrészben. 20 koronás arany 335000 papírkorona. Fantasztikus hi Benes és Zita találkozásáról A bécsi monarchisták lapji hihetetlen cikke Prága, november 7. Az os legitimisták lapja, a Staats legutóbbi számának első ol( „Ottó császár megkoroné Csehország királyává" cimme tasztikus cikket közöl. A c csak mint politikai kurióz lehet felfogni és annak állil semmiképen sem lehet 1 érdemlő értesülésnek elfogad cikk szerint Benes ez év : temberének elején inkognit Lequeitóba utazott és tanái zott Zitával é& kifejtette e hogy a cseh-szlovákiai mányhü elemek" Ottó csá szeretnék az állam élén látn Prágában a Vencel-koronóval koronázni. Ausztria-Magyaroi és Cseh-Szlovákia azután j legi állami határaikat fente gazdasági és politikai dunai föderációt alkotnának. A jelentés, amely teljesen 1 tetlen, azért is érdekes, mert oly pártlap közli le, amely e a legdurvább módon tóm Benest. Kétségtelen, hogy a I lapnak ezt a hírét hivatal meg fogják cáfolni. Csak 1930-ban leszi uj választások r A nemzetgyűlés ország gyűléssé alakul át Budapest, nov. A nagyatádi Szabó . István lála folytán előállott helyzetrő kalmam volt az egyik legel lőbb egységespárti vezetőpoliti sal beszélgetést folytatni, aki gyon optimisztikusan ítéli m< helyzetet. Hangoztatta, hogy C bösék minden erőlködése hú való, mert nem fog sikerülni kik kormányt alakítani. Az eg gespárt tisztulási folyamaton átmenni, de erre szükség is nehogy jobbra-balra adandó gedményekkel a párt prograi és a kormányzás biztosságát szélyeztessék. Az egységespár zalommal tekint a jövő elé. A beszélgetés során az. uj lasztások esetleges kiir'eV^IÉ szó volt, amire informátor* ^á.1 jegyezte, hogy erről egye szélni sem lehet. 1 Egy-két esztendő múlva í lasztói törvény megalkotása % a nemzetgyűlés országgyűléssé kul át és megbízatása csak < az időtől számítódik, tehát i négy esztendőre szól. Ebben esetben természetesen csakis I ban lehet szó uj választásol

Next

/
Oldalképek
Tartalom