Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-07 / 244. szám

EGTE8 SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 november 493 Péntek 51-ik évfolyam, 240-ik szám BEIESME6TEI Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P -Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, U. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hiideién díjszabás szerint. Felelösségrevonások an interpellációk miatt Budapest, november 6. A nemzetgyűlés mai ülésén Szabó József a tisztviselők kérdésében sürgős interDellációt kért. Az engedélyt megadták. Eőrffy Imre személyes kérdésben szólal fel. A házszabályrevizió kapcsán az ellenzék őt és a házszabályreviziós bizottság tagjait közokirathamisitás és csalás vádjával illette. Hangoztatja, hogy éppen ő volt az, aki az ellenzék iránt való lojalitásból azt indítványozta, hogy nemcsak az ő házszabályreviziós indítványát tárgyalják, hanem azt, hogy az egész házszabályreviziós anyagot utasítsák a bizottság elé. ő volt az, aki figyelmeztette a bizottság tagjait, hogy az egész anyaghoz joguk van felszólalni, nem csupán az ő indítványához. Nem szólalt volna fel most sem, ha nem illetik ilyen súlyos vádakkal, de elvárja Rupperttól, aki hangot adott ennek a vádnak, hogy helyrehozza sérelmes kitételeit. Baross János az általános demokrata szövetség megbízásából a házszabály kezeléséről akar néhány szót mondani. Létay Ernő múltkori felszólalásában adatokkal bizonyítja, hogy két és félév óta 300 interpellációra nem válaszolt a kormány. Azzal vádolja a kormányt, hogy ezzel az eljárással valósággal fitymálja a nemzetgyűlés jelentőségét. Támadja az elnököt, hogy Létay súlyos vádjait szóra sem méltatja és hogy sem ő, sem a miniszterelnök nem látszottak tudomásul venni a felszólalást. Felolvassa a házszabályoknak az interpellációkra vonatkozó szakaszát, amely kimordja, hogy a miniszter azonnal válaszolhat az interpellációra. Az indítványkönyvben tóbb mint 50 indítvány van, amelyekre vonatkozóan még nem intézkedett az elnök. Felolvassa az indítványok kezelésére vonatkozó szakaszt. Kérdi az elnököt, vájjon megtartotta-e a házszabályoknak ezen rendelkezéseit. (Állandó zaj a jobb oldalon. Gúnyos felkiáltások az ellenzéken ) Ezután Apponyiról akar szólni. Apponyi megengedheti magának tekintélye mellett azt a luxust, hogy résztvegyen a házszabályreviziós bizottságban, hiszen közismert híve az általános titkos választójognak. Elnök kéri Barosst, hogy ne a választójogról beszéljen, hanem a házszabályokról. Baross: Az egész nemzet a választójogot követeli. Követeli az elnökség részéről, hogy adjon a felszólalásokra konkrét és megnyugtató választ. Végül arra kéri ez elnököt, hogy ne szolgáljon pártérdeket, hanem konzerválja személyét egy jobb időre. Szcitovszky elnök erélyes hangon, nyomatékosan válaszol a szocialisták közbeszólásai között Baross fejtegetéseire. Megjegyzi, hogy az elnökség mindig házszabály szerint járt el, amit az elnökség megtehetett, azt meg is tette. A házszabályokat mindenkor ugy értelmezték, hogy a miniszterek 30 napon belül kötelesek válaszolni az interpellációkra. A házszabályok azonban nem nyújtanak módot arra, hogy az elnökség kényszerítse a minisztereket arra, hogy az interpellációra válaszoljanak. Az elnökség az indítványokat minden hónap l én bemutatta és a nemzetgyűlés a bejelentést tudomósul is vette. Az elnökség tehát e tekintetben megtette kötelességét. Végül kijelentette, hogy ő személyileg nem konzerválja magát semmi téren, hanem minden körülmények között saját lelkiismerete szerint fogja kötelességét teljesíteni. Majd Vass József népjóléti miniszter válaszol. Kijelenti, hogy a miniszterelnöknek tudomása van a mai felszólalásról, azonban az angol követséggel való tárgyalásai miatt nem jelenhetett meg a Házban. Az interpellációkat illetőleg kijelenti, hogy azok közül sok száz idejét multa, sok a rokontartalmú és nagyon sok a konkrét sérelmet tartalmazó interpelláció. Folyamatban vannak a kivizsgálások. Az adatok hiánya miatt nem válaszolhatnak ezen interpellációkra a miniszterek. Kétségkívül azokban vannak olyan interpellációk, amelyekre meg lehetett .volna adni a választ. A leghatározottabban visszautasítja azt az állítást, mintha a kormány az interpellációs jogot el akarná tüntetni, vagy mintha a kormány ellentétet konstruálna a kormány és a nemzetgyűlés képviselete között. Végül megígéri, hogy a legközelebbi minisztertanácson szóvá teszi ezt a kérdést, meg fogja kérni a minisztereket, hogy lehetőleg válaszoljanak az interpellációkra. Majd Propper Sándor szólal fel és azt állítja, hogy a kormány azért vár a válaszadással, hogy az interpellációk elavuljanak. Vass ujabb felszólalása után a napirendre térnek át. Első felszólaló Propper. A fővárosi törvényjavaslat II. szakasza kapcsán polémizál Csilléri indítványával, melyben a 10 évi helybenlakást követelte. Azt mondja, hogy az indítvány ellene van a nép érdekeinek. Ijesztgetéssel akar telket kapni a MÁV Békéscsabán A földmivesiskola földjei körüli harc ujabb fejleményei — A MAV Gyulára akarja átvinni a nagy fűtőházat — Vádolja a várost (A Közlöny eredeti tudósítása.) A földmivesiskola és az államvasutak közötti harc — a város által az iskolának használatra adott földek miatt — ujabban ismét fordulathoz érkezett el. A nagyfontosságú ügyben alig múlik el hét, amely ne hozná meg a maga külön, váratlan és kellemetlen fordulatét a földmivesiskolai 14 hold miatti küzdelemben, amely mostanra — nem is nagyon jelentékeny idő alatt — minisztériumok harcává nőtte ki magát. A földmivelésügyi minisztérium ugyanis hallani sem akar arról, hogy a vasút felettes hatósága : a keresd kedelmi minisztérium az iskola élelmezését szolgáló 14 katasztrális holdat minden kártérítés nélkül elvegye; a vasút viszont arról nem akar hallani, hogy akár területben, akár terményben kárpótolja az iskolát áss, elveendő földek elmaradó hozamáért. A helyzet most már odáig fajult el, hogy a kereskedelmi kormány a kisajátítás erőszakos eszközéhez szándékozik folyamodni, mig a földmivelésügyi minisztérium egyszerűen ugy akarja megoldani a gordiusi csomót, hogy — beszüntetéssel fenyegetőzik arra az esetre, ha az iskola egyik létalapját tevő földeket kárpótlás nélkül elvennék az iskolától. A sok huzavonát, rengeteg iratváltást és számos tárgyalást előidézett ügyben ma ujabb fordulat következett be. Az államvasutak szegedi üzletvezetősége ugyanis terjedelmes átiratot intézett a polgármesteri hivatalhoz és ebben az átiratban ujabb megoldási módját kínálja fel a sok vitát szolgáltatott kérdésnek. A szegedi üzletvezetőség ajánlatának lényege röviden összefoglalva az, hogy a vasút a földmivesiskola szántóföldjeiből megszerezni óhajtott területek egy részéért hajlandó lenne bizonyos, ^íhinimólis összegű térítést adni, a többi területekért ellenben — mivel azok a vasút megállapításai szerint müvelésre alkalmatlan, terméketlen és gödrös területek — semmi térítést sem hajlandó fizetni. A területek egyrésze a vasúti fővonal jobb-, mig a másik része a pályatest baloldalán fekszik s a vasút valamennyi területet egy és ugyanazon időben szeretné birtokába venni. Az üzletvezetőség átirata egyébként egy viszonylagos fenyegetéssel és némi, enyhének egyáltalában nem nevezhető szemrehányással zárul. Ami a fenyegetést illeti, ez olyanforma ijesztgetés, hogy amennyiben még sokáig húzódoznék a város területet adni a nagyszabású fűtőház és egyéb építkezések munkálatainak biztosítására, dz államvasút lemond arról a tervéről, hogy a fűtőházat Békéscsabán vépíttesse fel. Ellenben Békéscsaba helyett más várost keres, ahol sokkal előzékenyebb módon fognak a rendelkezésére állani ezeknél a létesítményeknél. És itt nem is csinál a MÁV titkot abból, melyik városra gondol. Az átirat megemlíti — látszólag csak ugy mellékesen — hogy Gyula város lenne az, amely mellett megépíttetné a modern, nagyszabású fűtőházat, abban az esetben, ha Békéscsabán nem juthatna a kívánt területekhez. A szemrehányás viszont az az átiratban, hogy „Békéscsaba város kevés előzékenységet és szolgálatkészséget tanusit a vasúttal szemben". Ha ezt a neheztelő megjegyzést a vasút a jelenre vonatkoztatja, azt még megérthetjük — bár a területek átengedése most se a városon, hanem a bérlőn fordul meg — ámde nem lehet megérteni akkor, ha a múltra gondolunk. Hiszen Békéscsaba a múltban mindenkor a legnagyobb készséggel és önfeláldozással, mindenféle anyagi érdekét félretéve, állott a vasút rendelkezésére akkor, amikor a vasútnak ennél vagy annál a beruházásánál területre vagy egyéb segítségre volt szüksége. Röviden : a város akárhány esetben teljesen ingyen adott a vasútnak kisebb-nagyobb területeket egyik-másik építkezésénél. A szegedi üzletvezetőség szemrehányása tehát legalább is jogtalan ebben a tekintetben. Ámi pedig az „ijesztgetését illeti: senkisem hiszi komolyan, hogy a MÁV a fővonalon fekvő, impozáns vasúti csomóponttal rendelkező Békéscsaba helyett Gyulán helyezne el — tehát a nagy forgalmon teljesen kivül levő, félreeső helyen — egy ilyen fontos létesítményt. Ma, amikor minden vonalon pedáns takarékoskodás a kötelessége a deficittel küzködő MÁV-nak, az ilyen dac-megoldás a célszerütlensége mellett még milliárdokra menő károsodást is jelentene. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték. Sürgősen tető alá jut a törvényhatóságok újjáalakításának ügye Budapest, nov. 6. A nemzetgyűlés közigazgatásügyi bizottsága ma Hegymegi-Kiss Pálnak a vidéki törvényhatóságok újjászervezésére való előterjesztésére összeült. A gyűlés alkalmával Rakovszky belügyminiszter kijelentette, hogy a vidéki törvényhatóságok újjáalakítását a nagy elfoglaltsága miatt nem vehette eddig munka alá. De a legsürgősebb kérdések letárgyalása után gondoskodni fog arról, hogy a javaslat lehető legsürgősebben tető alá jusson. A bizottság a miniszternek ezt a kijelentését tudomásul vette.