Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-06 / 243. szám

EGYES SZÁM ARA ÍOO© KORONA Békéscsaba, 1924 november 6 Csütörtök 51-ik évfoítjam, 243-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Szász Zottánék ügye a Jiurián Budapest, november 5. A buda­pesti törvényszék 1922 márciusá­ban napokon keresztül tárgyalta azt a pert, amelyet az ügyészség indított Szász Zoltán és társai ellen a bécsi „Jövő" számára küldött cikkek miatt. A március 24-én hozott Ítélet Szász Zoltánt bűnösnek mondta ki a magyar állam és a nemzet megbecsü­lése ellen irányuló vétségben és ezért 2'5 évi fogházbüntetésre Ítélte. Felebbezés folytán a buda­pesti ítélőtábla Szász Zoltán fog­házbüntetését négy évre emelte fel. Az ügy ma került a Kúria elé. Az ügy előadója, Mendeléni László kúriai biró referádájában kijelen­tette, hogy a Kúria elé most már csak Szász Z. és Madzsar J. kerül, mivel a többiek felmentése jog­erőre emelkedett. Madzsar időköz­ben visszaérkezett Magyarországra külföldi tartózkodásából. A tör­vényszék tárgyalásán a vádlottak kérték a valódiság bizonyításának elrendelését és sok tanút jelentet­tek be a valódiság bizonyítására. A törvényszék azonban ennek helyt nem adott. Az elsőfokú bíróság Ítéleteinek és a bejelentett semmi­ségi panaszok ismertetése után dr. Polgár Viktor koronaügyész-he­lyettes tartotta meg a vádbeszé­dét. Utána dr. Vámbéry Rusztem, Szász Zoltán védője tartotta meg védőbeszédét. ítélet ké^ő délután várható. Coolidge vezet az amerikai elnökválasztáson Washington, nov. 5. Éjjel 1 óráig Coolidgere 315 szavazatot adtak le. Az elnökké való megválasztás­hoz csupán 266 szavazat szüksé­ges. Davisra 114, La Follettere pe­dig 63 szavazatot adtak. Még igen sok eredmény nem érkezett be. Newyork, nov. 5. A választás iránti nagy érdeklődés már ma reggel 6 órakor megnyilatkozott. A választó helyiségek megnyitá­sakor a választók nagy tömegek­ben jelentek meg. Az ország leg­különbözőbb részeiben a válasz­tásokban való olyan nagyarányú részvételt várnak, amely minden eddigit felülmúl. Az ország egyik legnyugodtabb polgára Coolidge, aki rendes szokása szerint zavar­talanul intézi hivatalos ügyeit. Az ismeretessé vált három legelső jelentés Coolidge győzelmét hir­deti. Sommerset községben, amely­nek választópolgársága mindössze négy férfiből és ezek feleségeiből áll, mind a nyolc a szavazatát Coolidgera adta. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő t P-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Nemzetgyűlési vita a helybenlakás körül Budapest, nov. 5. A nemzetgyű­lés rcfei ülésén Szily Tamás, a földmivelésügyi és a közigazgatási bizottság előadója beterjeszti a bizottság előterjesztését a tejter­mékek állami ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezután áttérnek a fővárosi törvényjavas­lat részletes tárgyalásának folyta­t ására. A cimnél Hegymegi-Kiss Pál szólal fel és a cim megvál­toztatását indítványozza. Rakov­szky Iván belügyminiszter az in­dítvány elvetését kéri. A többség az eredeti cimet fogadja el. Az első szakasznál, amely a törvény­hatósági bizottság tagjainak lét­számát állapítja meg, Rottenstein Mór indítványozza, hogy 250 vá­lasztott képviselő helyett 220 le­gyen. Továbbá a hivatali állásuk­nál fogva kinevezett képviselők csak tanácskozási joggal bírjanak. Rakovszky belügyminiszter vá­lasza után a Ház ugy határozott, hogy erről a szakaszról a 22—23-ik szakasznál fog dönteni. A harmadik szakasznál Várnai Dániel azt javasolja, hogy a fő­városi választójogot hat hónapi helybenlakáshoz kössék. Nagy Vince olyan módosítást kiván, hogy akinek nemzetgyűlési vá­lasztójoga van, annak törvényha­tósági választójoga is legyen. Csil­lén András a szakaszt azzal a mó­dosítással kívánja elfogadtatni, hogy a választójoghoz 10 évi hely­benlakás szükséges. Javaslatát az­zal indokolja, hogy a demokrata és liberális törvényhatóság is fog­lalkozott ezzel a kérdéssel, ők is 6—8 évben kívánták megállapítani a helybenlakást. Sok csabai kiesett a virilisek névjegyzékéből A keresetiadó revíziója sok adósónak harmadára apasztotta az adóját — Több adózónál jelentékeny mérséklés történt (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegyei igazolóválasztmány a virilisek nyers névjegyzékének felülvizsgálásához még hozzá sem kezdett és máris egész csomó adózót kellett törölni a névjegy­zékből. A törlés oka egyedül és kizáróan az, hogy a nyers név­jegyzék összeállítása óta történt meg Békéscsabán a tulmagasan kivetett általános keresetiadók revíziója, aminek következtében némely adófizetőnek felére, sőt harmadára mérsékelték a kereseti­adóját. A névjegyzékbe ugyanis még akkor gyűjtötték egybe az egyes adózók összegszerű adatait, amikor a kivetések történtek s sokan a revizió révén bekövet­kezett jelentékeny mérséklés kö­vetkeztében már nem bírnak azzal az adóalappal, amely a névjegy­zékben való helyetfoglalásukra jogosítaná őket. Sok békéscsabai adófizető ma­radt ki tehát már a nyers név­jegyzékből és meg lehet állapí­tani, hogy a körülbelül 11 milliónál kisebb összegű adót fizető békés­csabaiak mind kimaradtak a név­sorból. A kimaradottak névsora egyéb­ként a következő: Ádám Pál ke­reskedő, Bányai András építési vállalkozó, Blattberg Sándor ke­reskedő, Dénes Imre kereskedő, Deutsch Mór kereskedő (kétes), Deutsch Simon kereskedő, Grün­wald Ármin kereskedő, Liker Pál építőmester, Lipták János építési vállalkozó, Pollák Mór kereskedő, Suhajda András kereskedő, Vajda Arthur mészáros, id. Varga K. Mátyás gazdálkodó, Wallner Gott­lieb mészáros, Weisz József ke­reskedő és Weiszbrunn Zsigmond kereskedő. Tehát összesen tizenhatan ma­radtak ki a névjegyzékből. Meg­jegyezzük, hogy csupán békéscsa­baiak maradtak ki, mivel csak itt volt adórevizió. A revizió következtében előál­lott mérséklések nagyságát mutat­hatja néhány egyszerűbb példa: Weisz Fülöp adója 41,179.200 ko­ronáról 17,379.000 koronára mér­séklődött ; Weisz Mihály adója 87,857.460 koronáról 53 millióra; Iritz Aladáré viszont 11,662.600 koronáról 26 millióra emelkedett. Az itt felsorolt három virilis egyéb­ként megmaradt a névjegyzékben. Érdekes egyébként néhány pél­dával bemutatni, milyen arányban mérsékelték azok adóját, akiket a névjegyzékből most kitöröltek. Lipták János adója 17,073.420 ko­rona volt, lett 6 millió; Pollák Mór adója volt 16,028.800 korona, lett 8 millió; Wallner Gottlieb adója volt 17,849.860 korona, lett 6 millió korona. A többi kitörölt­nél is hasonló mérvű mérséklés történt, viszont az Iritz Aladáré­hoz hasonló emelkedések nem tartoznak a ritkaságok közé, bár az adóemelkedések inkább kisebb mértékűek. Bizonyos, hogy az igazoló-vá­lasztmány november 10-ikei ülé­sén, amikor a nyers névjegyzéket átvizsgálva és helyesbítve, azt véglegesnek fögja kimondani, még sok lényeges változás fog történni a virilisek névsorán. Intézőbizottság vezeti a kisgazdákat Budapest, november 5. A kis­gazdacsoportnak az a terve, hogy 2—3 tagu intézőbizottságot jelöl ki és az ügyek irányítása e bizott­ságra hárul. Szeszértékesitő- szövet­kezet alakul Endrödön Konkoly 1 ihamér dr. várme­gyei főjegyző akciója (A Közlöny eredeti tudósítása.) A ma még alig megszervezett gaz­dák tömörítése és gazdasági meg­szervezése mindenütt szükségessé vált, ahol a termények feldolgo­zása és értékesítése lehetővé vál­hat, hogy a gadák a nagy élet­versenyben megállhassák a helyü­ket. Ezt a helyes elvet szem előtt tartva, a vármegye agilis főjegy­zője : Konkoly Tihamér dr. a fej­lődő Endrőd község kert- és sző­lőtulajdonosaival lépett érintkezés­be, terményeik észszerű feldolgo­zása és értékesítése módjainak megbeszélése végett. Konkoly főjegyző, aki nem az íróasztal mellőli életfigyelés em­bere, hanem a való életbe ve­gyülve munkálkodik a köz javára, ezúttal igen értékes és nagyjövőjü gondolat valósággáválását pendí­tette meg. Az értékesítő szövetke­zet létesítésével azt célozza, hogy a gazdák könnyen és károsodás nélkül tudják értékesíteni földjeik terményeit s ezáltal azokból sem­mi veszendőbe ne menjen. Egy­úttal célja az is, hogy a szövet­kezet tagjainak anyagi helyzetét javítsa a gyors és megfelelő érté­kesítés révén. Ezenkívül a szövetkezet meg­könnyítené a termelők munkáját is azzal, hogy kiválogatná a ter­melésre legalkalmasabb gyümölcs­fajokat, ezek cefréjét és a szőlő­törkölyt, valamint a borseprőt át­venné, közösen lepárolná és fel­dolgozná, az igy kapott szeszt és melléktermékeket —' L a borkőt, a magolajat stb. — közösen értéke­sítené és általában a tagokat a gyümölcstermelésre ösztönözné. Célja lenne az is, hogy megfelelő nagyságú minta gyümölcsöst léte­sítsen, amelyből esetleg fákat vagy oltványokat adnának el szövetke­zeti tagoknak is. Konkoly főjegyző eszméje az endrődi kert- és szőlőtulajdonosok körében nagy tetszésre és meleg fogadtatásra talált és ezért a szesz­értékesitő-szövetkezet most már rövid időn belül meg fog alakulni. A tervek szerint a szövetkezet társulna a „Fructus"-szal, amely félhivatalos szerv : a Gyümölcs­értékesitő és Szeszfőző Szövetke­zetek központja. A mozgalom ma már olyan stádiumig jutott el, hogy a „Fruc­tus" megbízottja néhány napon belül a megyébe érkezik, amikor is Konkoly főjegyzővel egyetem­ben ki fog utazni Endrődre, az érdekelt gazdákkal való értekezlet megtartása céljából. Az előzetes megbeszélés egyúttal a szeszérté­kesitő-szövetkezet megalakulása is lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom