Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-01 / 240. szám

EGTE8 SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 november 1 Szombat 51-ik évfolyam, 240-ik szám Politikai napilap Elöflsetési dlj tik : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.CXX) korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P-Horváth Rezső, Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabát, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Az ipari hitelekről A trianoni békeszerződés Magyarország iparát súlyos feladatok elé állította. A reánk kényszeritett uj határok kinai falként zárták körül az országot és egyszerre tudatára ébredtünk annak, hogy a jövőben csak saját erőnkre támaszkodhatunk. Világossá lett előttünk a nemzetgazdasági elv : amire az országnak szüksége van, saját magának kell előállítania. Ennek az elvnek parancsoló szükségességét a saját hibáján kivül még sajnos gyerekcipőben járó magyar ipar azonnal megértette és becsületes komolysággal állította teljes erejét a nagy cél szolgálatába. A nehéz időkhöz illő, kitartó, szorgalmas munkának köszönhetjük, hogy a fejlődésében a múltban igen gyakran mesterségesen meggátolt, a háború és a megszállás következtében megnyomorított, kifosztott magyar ipar a legutolsó pár évben újra talpra állt s a gyerekcipőkből kinőve, a fejlődés felfelé vezető utján ma már biztos léptekkel halad előre. Ennek a legszebb reménységekre jogosító fejlődésnek csak egy körülmény emel gátat: az egyre jobban érezhető tőkehiány. A legutolsó évek egészségtelen gazdasági viszonyai, különösen a tomboló tőzsdejáték nagy tőkéket tartottak lekötve s csak természetes, hogy az elhelyezkedést kereső tőke, amikor épen a beteg gazdasági viszonyok számára más tereken korlátlan lehetőségeket nyújtottak, idegenkedett a mindenesetre hosszabb befektetést igénylő ipari vállalkozásoktól. Ez a helyzet máig sem változott meg, mert b^r az ország pénzügyi helyreállítását célzó intézkedések a tőke beteg, helytelen irányú elhelyezkedését többé-kevésbé meggátolják, mégis a legutóbbi időben beállott és egyre nyomasztóbbá váló pénzszűke még mindig megfosztja az ipart tőkeszerzési lehetőségétől. A nagy-, közép- és kisipart egyaránt sújtja a termelést megakasztó tőkehiány, de amig a nagy iparvállalatok majdnem kivétel nélkül valamelyik nagy bank érdekkörébe tartozván, ezektől ha nem is a fejlődéshez, legalább a fennmaradáshoz szükséges segítséget mégis megkaphatják, addig a többnyire teljesen önálló középés kisipari vállalkozások teljesen magukra hagyva, anyagi eszközök hiján a pusztulásnak néznek elébe. Igy állván a helyzet, csak örömmel üdvözölhetjük a kormánynak azt a lépését, amellyel a legválságosabb idejét élő közép- és kisipar támogatására siet. A kormány a kis- és középiparosságnak nemzeti és szociálpolitikai szempontból felfogott különös jelentősége tudatában — most, amikor az ország gazdasági egyensúlyának helyreállítását célzó program erre módot nyújt — megértéssel karolja fel az iparosság ügyét és amenynyire azt a nehéz viszonyok megengedik, kedvező feltételek mellett megfelelő tőkéket bocsájt a Pénzintézeti Központ utján a kis- és középipar rendelkezésére. A Pénzintézeti Központ e kedvezményes hiteleket nem közvetlenül nyújtja, hanem azok közvetítésével, illetve folyósításával tagintézeteit bízta meg. Részben azért, mivel a vidéki iparosok anyagi erejét és a fedozeteket ezek könnyebben tudják elbírálni, részben pedig azért, hogy az iparosság és a helybeli pénzintézetek között gazdasági alapon egészséges hitelezési viszony létesüljön, amely viszony ezen állami akció befejezése után is meg fog remélhetőleg maradni. Budapestre érkezett as olasz front 18 halott hőse Budapest, október 31. A 18 hősihalott hazaérkezett Olaszországból. A katonai különvonat mór tegnap este megérkezett ugyan Kelenföldre, de csak ma reggel 8'45-kor jött be a Keieti pályaudvarra. A felravatalozásnál Petrőczy Ferenc és Szurmay Sándor képviselték a katonai hatóságokat és a honvédelmi miniszter képviseletében Kirchner Sándor tábornok jelent meg. Szurmay tábornok megállt fia, Szurmay József hadnagy ravatala előtt és a katonai díszszázad feszesen tisztelgett az alatt, mig a tábornok mély meghatottsággal helyezi el a csalód koszorúját fia koporsójára. Egymásután érkeznek a hozzátartozók, anyák, apák, feleségek és gyermekek. Majd a küldöttségek és a képviseletek, később érkezik Auguszta főhercegnő és József Ferenc főherceg, 11 órakor érkezett a belügyminiszter a kormányzó képviseletében, amikor megkondultak Budapest összes harangjai. Zadravecz püspök beszenteli a róm. kath. halottakat, utána az evangelikus és református lelkészek és az izraelita rabbi mondanak rövid imát. Az egyházi szertartás utón a Hiszekegyet énekelték el. A belügyminiszter a kormányzó nevében, Huszár Károly a nemzetgyűlés megbízásából és a főváros nevében Sípőc Jenő polgármester mondott bészédet. Elkobzott állatok után díj nem szedhető. Az aranykoronás díjszabás november 1-én lépett életbe. A ra nykoronás vágóhídi dijak A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi tanács csütörtökön délután tartotta meg rendes heti ülését, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnököltA tanácsülésen iparengedélyt kaptak a következők: Szollár György hentes és mészáros, Világ Dávid cipész, Takács Elemér sertésvágó, Sajben Pál baromfikereskedő, Zinner Margit rőfös, Hursan Mátyásné baromfikereskedő, Demkó József vegyeskereskedő, Horváth Ferenc szobafestő és Zinner Kálmán baromfikereskedő. Telepengedélyt kapott Belanka Mihály uj gyártelep létesítéséhez. A tanács ezután tárgyalta a vágóhídi dijak emelésének kérdését és a dijakat aranykoronában állapította meg. Az aranykoronás vágóhídi tarifa a következő : sertéseknél: 0-35 kilóig 1, 35-150 kg.-ig 3, 150 kg.-tól feljebb 4 K; szarvasmarháknál: 0—75 kilóig 150, 75—150 kilóig 3, 150 kilótól feljebb 4 K; juh és kecske darabjáért 50 fillér; szopós malac és bárány darabjáért 20 fillér. Hatósági husszékbe utalt sertés és szarvasmarha után darabonként 1 K, juh, kecske és szopósállatok után 10 fillér. A vágóhídon kivül vágott s feltisztitott sertések után a 35 kilótól a 150 kilón felüli kétféle díjszabás érvényes, azzal, hogy 1 K kedvezményt engednek a díjszabásból. Vágóhídon perzselt sertésnél kedvezmény nincs Ezután a Magyar Filmiroda ajánlatát tárgyalta a tanács A vállalat — mint már megírtuk — a város egyes szebb pontjainak filmezésére ajánlkozott, hogy a filmet az ország minden mozijában bemutattassa. A filmért méterenkent 80.000 koronát kívánt. A tanács a kérelmet nem teljesítette. Végül épitési engedélyeket adott ki a tanács, még pedig a következőknek : özv. Pálinkás Györgynének (Halász-ucca 4.), Ciglinszky Andrásnak (Szőlő-ucca 23.) és Farkas Adolfnak (Ferenc Józseftér 24.) lakásépítésre és Belanka Mihálynak (Orosházi-ut 4.) gyártelepépitkezésre. Wild Blbrecfjt főhercegnél Budapest, okt. 31, Wild József nemzetgyűlési képviselőt tegnap fogadta Albrecht főherceg. Ez alkalommal Wild annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Albrecht főherceg Gömbös Gyula szervezkedési kísérletétől távol állt. Wild ezt az alkalmat felhasználta arra is, hogy sajnálkozását nyilvánítsa afelett, hogy a Gömbös Gyulához intézett nyílt levelével a sajtó kapcsolatba hozta a főherceg személyét. Zürichben a magyar koronái 68-al jegyezték. Szórványosan fellépett a tifusz Tizenöt megbetegedés, két halálozás Néhány nap óta a békéscsabai orvosok megállapítják, hogy a szokásos és elmaradhatatlan őszi hasihagymázmegbetegedések ismét jelentkezni kezdenek. A laposfekvésü vidékeknek ez az átka, amely néhol a rossz ivóvíznek a következménye, az idén is felütötte a fejét Békéscsabán, azonban valamivel nagyobb mértékben, mint a megelőző években szokott. A megbetegedések száma a mai napig elérte a 15-öt. Ezek közül — sajnos — kettő halállal végződött, a többi beteg részben tul van a komolyabb veszedelmen, részben pedig a gondos ápolás révén rövidesen visszakapja teljes egészségét. A tífuszmegbetegedések szerencsére nem léptek fel járványszerüen, egy közös gócpontban, hanem szórványosan jelentkeztek a város különböző részein. Igen nagy a tanyán megbetegedettek arányszáma, ami az orvosok előtt nem feltűnő, mert hiszen tapasztalati tény, hogy a tifuszesetek túlnyomó része a tanyákon keletkezik s a betegséget majdnem mindig a tanyákról hurcolják be a város területére. Ami a szórványos megbetegedések okait illeti, illetékes orvosi körökből ugy informálnak bennünket, hogy a város területén most fellépett tifuszeseteknek nincsen különösebb jelentőségük, mert igy ősz táján minden évben szoktak tifuszmegbetegedések előfordulni Békéscsabán. Legfeljebb az idén valamivel több megbetegedés történt, ez lehet a különbség. Az ok pedig nem kizárólag az ivóvízben keresendő, mert vannak a betegek között olyanok is, akik rendes ártézivizet ittak, viszont akárhányan isszák a kissé édeskés, keménytartalmu kutvizeket és mégsem betegedtek meg. A betegség okát az orvosok az őszi talajvizekben találják, amely igy ősszel sokkal nagyobb menynyiségben szokott feltörni, mint egyébkor. A hatósági orvosok a közönség megnyugtatására egyébként közlik az elmúlt 6 esztendő tifuszstatisztikáját, amelyből kiderül, hogy a megbetegedések évről-évre feltűnően csökkennek. A statisztika adatai a következők 1919-ben 305 tífuszos volt, 1920-ban 173, 1921-ben 99, 1922-ben 56,1923-ban 36 és az idén — október 31-ig — 42 eset. Az orvosi vélemeny után a helyzet mindenesetre sokkal megnyugtatóbb, mint amilyennek első pillanatban látszik s ha ehhez még hozzávesszük, hogy az orvosok megfeszített erővel dolgoznak a betegség elfojtásán, igazán semmi okunk sincsen az aggodalomra.