Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám
1924-10-03 / 215. szám
EOTES SZÁBf ARA ÍO©© KOROKA Békéscsaba, 1924 október 3 Péníek 51-ik évfolyam, 215-ik szám Poliíikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P -Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetéi díjszabás szerint. A kisántánt: délibáb A londoni Foreign Affairs „Románia külpolitikája" cim alatt cikket közöl, amely többek között ezeket mondja: A békeszerződések az apró és ujsütetü román királyságot „Nagyromániá"-vá változtatták át. Ez az ország annektálta Magyarországnak egyes nagyobb területeit s ezzel mintegy kétharmadával megnagyobbította államát. Auszlriából megkapta Bukovinát, Bulgáriából a Dobrudzsát és Oroszországból Besszarábiát. Ilyenformán Románia régi területe és lakosainak lélekszáma megduplázódott s egy földrajzilag széttagolt s néprajzi és kulturális tekintetben teljesen heterogén állam alakult. A háború előtt Románia egységes nemzeti állam volt, ma pedig Európa egyik leglarkább nemzetiségű országa. A román külpolitika az utóbbi években állandóan azon a félelmen alapult, amelyet az állam a körülötte lévő megcsonkított országokkal szemben érez. A kisantant Benes-féle koncepciójának alapja az elrabolt területek biztosítása volt s ezért lépett be Románia a kisántántba. Románia nem lépett volna be ebbe a reánézve természetellenes: szláv szövetségbe, ha nem nyomná el a kisebbségeit. Ez az oka annak, hogy Románia még mindig ragaszkodik ahoz a szövetséghez, amely eddig csak az úgynevezett magyar veszedelem, amelyeta 35.000 főnyi magyar hadsereg a kisantant 5 milliós hadseregeivel szemben jelent, csak ürügyül szolgálhat a nagy hadseregek és komplikált politikai rendszerek szervezésére, amelyben Románia tehetetlenül és magárahagyatva áll. A román sajtót főképen külpolitikai gondok foglalkoztatják s egyik Románia elszigeteltségéről szóló cikkben a jövőért való aggodalom tükröződik. — Ki a barátja Romániának ? — kérdi az „Adeverul". A szomszédok mind — szlávok. Az egyetlen nem-szláv állam közöttük Magyarország s ezt az államot Románia kétizben támadta meg a világháború alatt, elpusztította védtelen vidékeit s területének több mint egyharmadát elszakította. A kisántánt — folytatja a Foreign Affairs cikke — hamarosan elárulta belső gyöngeségét, amely a benne résztvevő tagok érdekeinek reménytelen divergenciájában rejlik. Csakhamar nyilvánvaló lett, hogy a három állam egyike sem állhat a másik oldalára az igazi ellenséggel szemben ; Jugoszlávia semmiesetre sem számithat segítségre Olaszország ellen, de Románia sem számithat semmiféle támogatásra szláv veszély esetén. Csehország a pánszláv mozgalom tekintetében Oroszország örökösének tekinti magát és a pánszláv eszme központja jelenleg Prága. Mihelyt a magyar veszedelem illúziója szertefoszlik, megszűnik a kisántánt alapgondolata is s a kisántántállamok közötti kötelék is elszakad. A mult áprilisban a bécsi kongresszuson felvetődött a besszarábiai kérdés s Oroszország és Románia között oly nagy volt a feszültség, hogy a szovjetsajtó háborús cikkeket közölt s hire járt a román mozgósításnak is. Ugyanakkor megújította Szerbia is lámadásaít Románia ellen határincidens ürügye alatt és a „Beogradszki Novoszti" felvetette egy Románia-ellenes szláv blokk gondolatát s felszólította Oroszországot Besszarábia visszavételére. Ez elidegenedésnek az oka sokkal mélyebben fekszik, mint amenynyire gondolható. Szerbia rossznéven veszi Romániának Bulgáriával való kacérkodását, de felháborítja Romániának a bánáli szerbekkel szemben tanúsított bánásmódja is. Ennek következtében Belgrád felháborodva utasította vissza a Romániával való oroszellenes szövetség gondolatát s a sajtótámadások mindkét részen olyan hevességgel folytak tovább, hogy a „Patria" cimü lap kénytelen volt felvetni azt a kérdést, vájjon Románia egyáltalán szövetségben áll-e Szerbiával még a kisantant köpenyege alatt is ? Fennáll különben az a gyanú is, hogy Csehország a bécsi tárgyaláson szintén Oroszország oldalára állott. Ez év elején a román sajtó Olaszországnak udvarolt s tervbe vettek egy római és madridi királylátogatást is. Eközben Franciaország felé is tájékozódott Románia, mire Mussolini a királylátogatás tekintetében emelt akadályokat. Lengyelországgal katonai szerződése van Romániának az orosz támadás esetére. A cikk azzal a gúnyos megállapítással végződik, hogy a zseniális román külpolitika Oroszország bekerítésére törekszik, azonban — különösen a déli határon — ez aligha fog sikerülni. ezért a legnagyobb terrort fejti ki a gyülekezés és a szólásszabadság terén. El akarnak minket némítani. A szeptember 7-iki nagyszombati gyűlés véres kimenetele szintén a kormány számlájára irandó. „A tót nép elnöke" Hlitika fegyverbe szólttja a tótokat a csehek ellen Rózsahegyen most ünnepelték Hlinka Andrásnak, a tótok intranzigens vezérének 60. születésnapját. A nevezetes évfordulón nagy ünnepségek voltak, amelyeken számos felszólalás hangzott el — a csehek ellen. A beszédekből legérdekesebb volt Juriga Nándoré, aki többek között kijelentette, hogy a „tótok a háború után testvérkezet nyújtottak a cseheknek, akik most elnyomják őket". Ezután az ősz Hlinka András beszélt, akinek beszédét a pesti lapok röviden már közölték. Alkalmunk van a rendkívül szenzációs csehellenes beszédet a Prágai Magyar Hírlap nyomán most teljes szövegében közölni, a következőkben : — 1918 október 30-án született meg — mondotta — a köztársaság. Emlékezetünkben van még a pittsburgi szerződés és a turócszentmiklósi deklaráció. A forradalom kitörésekor testvérkezet nyujtottunk a cseheknek és ezzel alapját vetettük meg a csehszlovák köztársaságnak. A nagy tisztító és felszabadító munka után azonban észrevettük, hogy „tesvéreink" mostohaanyaként kezelnek bennünket. — A gazdasági helyzet a lehető legrosszabb. Munka nincsen, de az agyonsanyargatott népre ötvenféle adót vetnek ki. Meddig tarthat ez a kétségbeejtő állapot ? Vájjon ki felelős mindezekért ? A kormány ravasz politikája csődbe viszi az országot. A kereskedelem megszűnt. A határok zárva vannak. A legutóbbi választások megmutatták, hogy Szlovenszkó többsége autonómista. A kormány elvesztette lába alatt a talajt és — Ilyen eszközökkel a kormány nem fog célt érni. Engem nem lehet elnémítani és a golyó sem fog rajtam Ellenségeink azt kürtölik világgá, hogy én gyilkos vagyok, holott mindenki tudja, hogy mint katolikus pap a krisztusi igazságot és szeretetet hirdetem. Népem érdekeit mindig megvédelmeztem. Én a tót nép szabadságáért küzdök. A jövőben még nagyobb vehemenciával fogom magam a harcba vetni szlovák népem szabadságáért. A szlovák nép megérett arra, hogy önállóan intézze sorsát. Már nincs messze az az idő, amidőn mindnyájan örömünnepet fogunk ülni. Nincs visszavonulás. Mindnyájan egyek vagyunk és a szlovák nép szabadságát, az annyira áhitott autonómiát minden eszközzel is ki fogjuk erőszakolni, ha arra szükség lesz, mert az igazságnak győznie kell. Jellemző a tót mozgalom jelenlegi állására, hogy a tót szeparatisták rózsahegyi gyűlésén résztvett Smablones, a pozsonyi angol konzul is, aki Hlinkának nemzete nevében legjobb kívánságait fejezte ki. Ttterémjtef a norvég igazságügy minisztérium ellen Krisztiánia, október 2. Ma délután az igazságügyi palota pincéjében az ügyészség helyiségei alatt körülbelül 1 kgr. dinamitot tartalmazó csomagot találtak, amelyre kanóc is volt ráerősítve és egy része már le is égett. 77 kormánypárt tárgyalni fog a szolnoki Ítéletről Budapest, okt. 2. Megkérdeztük Almássy Lászlót a kormánypárt hangulatáról, aki a következőket mondotta : A szolnoki Ítélettel összefüggő politikai kérdések nem szerepelnek a kormánypárti értekezlet napirendjén. Ezek csak akkor kerülnek szóba, ha a képviselők oldaláról hozza fel valaki. Ilyenirányú bejelentés eddig nem érkezett. Valószínű azonban, hogy ha időszerű politikai kérdések a pártértekezleten szőnyegre kerülnek, a szóbanforgó kérdésre is sor kerül. Ugy gondolom, ez a kérdés a pártban nem fog különösebb emóciót kelteni, az esetleges ellentétek minden bizonnyal ki fognak egyenlítődni, mert a párt e kérdésben is osztatlanul a miniszterelnök felfogása mögött áll, mert meg vagyok győződve, hogy ugy a kormányban, mint a pártban a legnagyobb jóindulat van arra, hogy minden esetleges ellentét elsimuljon. Letartóztatták Valerian alezredes gyilkosát Budapest, oklóber 2. Kosztka István dr. jogügyi főtanácsost, aki kedden este a Röck Szilárduccában agyonlőtte Valerian Zsigmond alezredest, a főkapitányságon ma délben szándékos emberölés büntette miatt előzetes letartóztatásba helyezték. 77 leszerelés megvalósulása felé Genf, okt. 2. A népszövetség délutáni ülésén Zahle (Dánia) és Henderson (Anglia) szólallak fel. Zahle nyomatékosan hangoztatta a komoly leszerelés szükségét és kilátásba helyezte, hogy a dán kormány gondosan meg fogja vizsgálni a jegyzőkönyvet- Henderson kijelentette, hogy határozatát támogatja, különös örömmel üdvözölte a döntőbíráskodás eljárásának bevezetését. A jegyzőkönyvet el kell fogadni — mondotta — mert nincs semmiféle más eszköz a béke fenntartására mindaddig, mig a népek között nem uralkodik általános bizalom. Utalt arra az örvendetes fogadtatásra, amelyre Briand fejtegetései találtak. Ezekkel kapcsolatban kijelentette, hogy ha Franciaország és Anglia együttműködnek, akkor a népszövetség többi tagjainak munkája mellett a világ kétségtelenül megvalósíthatja a leszerelést. Remélik, hogy a mai délelőtti ülésen már szavazásra kerülhet a sor a jegyzőkönyv felett. Délelőtt meg fogják választani a tanács 6 nem állandó tagját. Motta elnök ezután megtartja záróbeszédét és ezzel a népszövetség közgyűlésének ez évi ülésszaka bezárul. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték.