Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-03 / 215. szám

EOTES SZÁBf ARA ÍO©© KOROKA Békéscsaba, 1924 október 3 Péníek 51-ik évfolyam, 215-ik szám Poliíikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P -Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetéi díjszabás szerint. A kisántánt: délibáb A londoni Foreign Affairs „Ro­mánia külpolitikája" cim alatt cik­ket közöl, amely többek között ezeket mondja: A békeszerződések az apró és ujsütetü román királyságot „Nagy­romániá"-vá változtatták át. Ez az ország annektálta Magyarország­nak egyes nagyobb területeit s ez­zel mintegy kétharmadával meg­nagyobbította államát. Auszlriából megkapta Bukovinát, Bulgáriából a Dobrudzsát és Oroszországból Besszarábiát. Ilyenformán Romá­nia régi területe és lakosainak lé­lekszáma megduplázódott s egy földrajzilag széttagolt s néprajzi és kulturális tekintetben teljesen heterogén állam alakult. A háború előtt Románia egységes nemzeti állam volt, ma pedig Európa egyik leglarkább nemzetiségű országa. A román külpolitika az utóbbi években állandóan azon a félel­men alapult, amelyet az állam a körülötte lévő megcsonkított or­szágokkal szemben érez. A kis­antant Benes-féle koncepciójának alapja az elrabolt területek bizto­sítása volt s ezért lépett be Ro­mánia a kisántántba. Románia nem lépett volna be ebbe a reá­nézve természetellenes: szláv szö­vetségbe, ha nem nyomná el a kisebbségeit. Ez az oka annak, hogy Románia még mindig ragasz­kodik ahoz a szövetséghez, amely eddig csak az úgynevezett magyar veszedelem, amelyeta 35.000 főnyi magyar hadsereg a kisantant 5 milliós hadseregeivel szemben je­lent, csak ürügyül szolgálhat a nagy hadseregek és komplikált politikai rendszerek szervezésére, amelyben Románia tehetetlenül és magárahagyatva áll. A román sajtót főképen külpo­litikai gondok foglalkoztatják s egyik Románia elszigeteltségéről szóló cikkben a jövőért való ag­godalom tükröződik. — Ki a ba­rátja Romániának ? — kérdi az „Adeverul". A szomszédok mind — szlávok. Az egyetlen nem-szláv állam közöttük Magyarország s ezt az államot Románia kétizben támadta meg a világháború alatt, elpusztította védtelen vidékeit s területének több mint egyharma­dát elszakította. A kisántánt — folytatja a Foreign Affairs cikke — hamarosan el­árulta belső gyöngeségét, amely a benne résztvevő tagok érdekeinek reménytelen divergenciájában rej­lik. Csakhamar nyilvánvaló lett, hogy a három állam egyike sem állhat a másik oldalára az igazi ellenséggel szemben ; Jugoszlávia semmiesetre sem számithat segít­ségre Olaszország ellen, de Ro­mánia sem számithat semmiféle támogatásra szláv veszély esetén. Csehország a pánszláv mozgalom tekintetében Oroszország örökösé­nek tekinti magát és a pánszláv eszme központja jelenleg Prága. Mihelyt a magyar veszedelem il­lúziója szertefoszlik, megszűnik a kisántánt alapgondolata is s a kis­ántántállamok közötti kötelék is elszakad. A mult áprilisban a bé­csi kongresszuson felvetődött a besszarábiai kérdés s Oroszország és Románia között oly nagy volt a feszültség, hogy a szovjetsajtó háborús cikkeket közölt s hire járt a román mozgósításnak is. Ugyanakkor megújította Szerbia is lámadásaít Románia ellen ha­tárincidens ürügye alatt és a „Beo­gradszki Novoszti" felvetette egy Románia-ellenes szláv blokk gon­dolatát s felszólította Oroszorszá­got Besszarábia visszavételére. Ez elidegenedésnek az oka sokkal mélyebben fekszik, mint ameny­nyire gondolható. Szerbia rossz­néven veszi Romániának Bulgáriá­val való kacérkodását, de felhá­borítja Romániának a bánáli szer­bekkel szemben tanúsított bánás­módja is. Ennek következtében Belgrád felháborodva utasította vissza a Romániával való orosz­ellenes szövetség gondolatát s a sajtótámadások mindkét részen olyan hevességgel folytak tovább, hogy a „Patria" cimü lap kényte­len volt felvetni azt a kérdést, vájjon Románia egyáltalán szö­vetségben áll-e Szerbiával még a kisantant köpenyege alatt is ? Fennáll különben az a gyanú is, hogy Csehország a bécsi tárgya­láson szintén Oroszország oldalára állott. Ez év elején a román sajtó Olaszországnak udvarolt s tervbe vettek egy római és madridi ki­rálylátogatást is. Eközben Francia­ország felé is tájékozódott Romá­nia, mire Mussolini a királyláto­gatás tekintetében emelt akadá­lyokat. Lengyelországgal katonai szer­ződése van Romániának az orosz támadás esetére. A cikk azzal a gúnyos megállapítással végződik, hogy a zseniális román külpoliti­ka Oroszország bekerítésére törek­szik, azonban — különösen a déli határon — ez aligha fog sikerülni. ezért a legnagyobb terrort fejti ki a gyülekezés és a szólásszabad­ság terén. El akarnak minket né­mítani. A szeptember 7-iki nagy­szombati gyűlés véres kimenetele szintén a kormány számlájára irandó. „A tót nép elnöke" Hlitika fegyverbe szólttja a tótokat a csehek ellen Rózsahegyen most ünnepelték Hlinka Andrásnak, a tótok intran­zigens vezérének 60. születésnap­ját. A nevezetes évfordulón nagy ünnepségek voltak, amelyeken számos felszólalás hangzott el — a csehek ellen. A beszédekből legérdekesebb volt Juriga Nán­doré, aki többek között kijelen­tette, hogy a „tótok a háború után testvérkezet nyújtottak a csehek­nek, akik most elnyomják őket". Ezután az ősz Hlinka András beszélt, akinek beszédét a pesti lapok röviden már közölték. Al­kalmunk van a rendkívül szenzá­ciós csehellenes beszédet a Prágai Magyar Hírlap nyomán most tel­jes szövegében közölni, a követ­kezőkben : — 1918 október 30-án született meg — mondotta — a köztársa­ság. Emlékezetünkben van még a pittsburgi szerződés és a turóc­szentmiklósi deklaráció. A forra­dalom kitörésekor testvérkezet nyujtottunk a cseheknek és ezzel alapját vetettük meg a cseh­szlovák köztársaságnak. A nagy tisztító és felszabadító munka után azonban észrevettük, hogy „tesvéreink" mostohaanyaként ke­zelnek bennünket. — A gazdasági helyzet a lehető legrosszabb. Munka nincsen, de az agyonsanyargatott népre ötven­féle adót vetnek ki. Meddig tart­hat ez a kétségbeejtő állapot ? Vájjon ki felelős mindezekért ? A kormány ravasz politikája csődbe viszi az országot. A kereskedelem megszűnt. A határok zárva van­nak. A legutóbbi választások megmutatták, hogy Szlovenszkó többsége autonómista. A kormány elvesztette lába alatt a talajt és — Ilyen eszközökkel a kormány nem fog célt érni. Engem nem lehet elnémítani és a golyó sem fog rajtam Ellenségeink azt kür­tölik világgá, hogy én gyilkos vagyok, holott mindenki tudja, hogy mint katolikus pap a krisztusi igazságot és szeretetet hirdetem. Népem érdekeit mindig megvé­delmeztem. Én a tót nép szabad­ságáért küzdök. A jövőben még nagyobb vehemenciával fogom magam a harcba vetni szlovák népem szabadságáért. A szlovák nép megérett arra, hogy önállóan intézze sorsát. Már nincs messze az az idő, amidőn mindnyájan örömünnepet fogunk ülni. Nincs visszavonulás. Mindnyájan egyek vagyunk és a szlovák nép sza­badságát, az annyira áhitott auto­nómiát minden eszközzel is ki fogjuk erőszakolni, ha arra szük­ség lesz, mert az igazságnak győznie kell. Jellemző a tót mozgalom jelen­legi állására, hogy a tót szepara­tisták rózsahegyi gyűlésén részt­vett Smablones, a pozsonyi angol konzul is, aki Hlinkának nemzete nevében legjobb kívánságait fe­jezte ki. Ttterémjtef a norvég igazságügy minisztérium ellen Krisztiánia, október 2. Ma dél­után az igazságügyi palota pincé­jében az ügyészség helyiségei alatt körülbelül 1 kgr. dinamitot tartal­mazó csomagot találtak, amelyre kanóc is volt ráerősítve és egy része már le is égett. 77 kormánypárt tárgyalni fog a szolnoki Ítéletről Budapest, okt. 2. Megkérdeztük Almássy Lászlót a kormánypárt hangulatáról, aki a következőket mondotta : A szolnoki Ítélettel összefüggő politikai kérdések nem szerepelnek a kormánypárti érte­kezlet napirendjén. Ezek csak ak­kor kerülnek szóba, ha a képvise­lők oldaláról hozza fel valaki. Ilyenirányú bejelentés eddig nem érkezett. Valószínű azonban, hogy ha időszerű politikai kérdések a pártértekezleten szőnyegre ke­rülnek, a szóbanforgó kérdésre is sor kerül. Ugy gondolom, ez a kérdés a pártban nem fog különö­sebb emóciót kelteni, az esetleges ellentétek minden bizonnyal ki fognak egyenlítődni, mert a párt e kérdésben is osztatlanul a mi­niszterelnök felfogása mögött áll, mert meg vagyok győződve, hogy ugy a kormányban, mint a párt­ban a legnagyobb jóindulat van arra, hogy minden esetleges ellen­tét elsimuljon. Letartóztatták Valerian alezredes gyilkosát Budapest, oklóber 2. Kosztka István dr. jogügyi főtanácsost, aki kedden este a Röck Szilárd­uccában agyonlőtte Valerian Zsig­mond alezredest, a főkapitány­ságon ma délben szándékos emberölés büntette miatt előzetes letartóztatásba helyezték. 77 leszerelés megvalósulása felé Genf, okt. 2. A népszövetség délutáni ülésén Zahle (Dánia) és Henderson (Anglia) szólallak fel. Zahle nyomatékosan hangoztatta a komoly leszerelés szükségét és kilátásba helyezte, hogy a dán kormány gondosan meg fogja vizs­gálni a jegyzőkönyvet- Henderson kijelentette, hogy határozatát támo­gatja, különös örömmel üdvözölte a döntőbíráskodás eljárásának bevezetését. A jegyzőkönyvet el kell fogadni — mondotta — mert nincs semmiféle más eszköz a béke fenntartására mindaddig, mig a népek között nem uralkodik ál­talános bizalom. Utalt arra az ör­vendetes fogadtatásra, amelyre Briand fejtegetései találtak. Ezek­kel kapcsolatban kijelentette, hogy ha Franciaország és Anglia együtt­működnek, akkor a népszövetség többi tagjainak munkája mellett a világ kétségtelenül megvalósíthatja a leszerelést. Remélik, hogy a mai délelőtti ülésen már szavazásra kerülhet a sor a jegyzőkönyv fe­lett. Délelőtt meg fogják választani a tanács 6 nem állandó tagját. Motta elnök ezután megtartja záró­beszédét és ezzel a népszövetség közgyűlésének ez évi ülésszaka bezárul. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom