Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-26 / 209. szám

EGYES SZÁSft AMA KOMONA Békéscsaba, 1924 szeptember 26 Péntek 51-ik évfolyam, 209 ik szám Politikai napilap Előfizetésit dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. 1 Idányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. [Felelős szerkesztői P .-Horváth Resső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hlrdetéf díjszabás szériát. Előre megfontolt szándék a vád a csongrádi bombások ellen Szolnok, szept. 25. A csongrádi bünper mai tárgyalási napján Bölönyi József nyug. csendőrt hallgatták ki elsőnek. Elmondotta, hogy amikor öccsét meglátogatta a fogházban, verések nyomait látta rajta, ezenkívül látta, hogy alsóruhái véresek voltak. Táncos János tanú elmondja, hogy Kovács csendőrtől híresztelni hallotta, hogy a vádlottakat összeverték. Szembesítéskor Kovács csendőr tagadja, hogy ilyeneket híresztelt volna. Ezután az elnök feltette a kérdést. hogy a bizonyítási eljárás kiegészítésére van-e javaslat. Ilyen nem lévén, a bizonyítási eljárást befejezettnek jelentette ki és felhívta a közvádlót vádinditványának előterjesztésére. Borsos Béla ügyész a követkekezőkben mondotta el vádbeszédét : — Az ország népe a magyar igazságszolgáltatástól várja, hogy kérlelhetetlen szigorral sújtson le minden bűnösre, aki bármily mó•don közreműködik abban, hogy a nehéz, fáradságos munkával helyreállított társadalmi rend megzavartassék és mindazokra, akiket bűncselekmény terhel. Ez a bűneset nem mindennapi. Mindnyájunknak megdermed ereiben a vér, ha a vádlottak által elkövetett aljas büntettet lelkiszemeink elé ádézzük. Nekem, mint a közvád képviselőjének, nem hivatásom a mindenáron való vádemelés és ép ugy nem hivatása a védelemnek sem a mindenáron való kimentés, mert mindnyájan, akik résztvetiünk e bűntény elbírálásában, kell, hogy csak az igazságot keressük. Én hivatalos kötelességem teljesítésén felül meggyőződésből is vádat emelek, mert a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok súlyán kivül egyénileg is meg vagyok győződve a vádlottak bűnösségéről. Ha egyénileg meggyőződve nem volnék, vádat sem emelnék a vádlottak ellen. Ezután sorba vette és boncolgatta a bűncselekmény fázisait. Beszédében a vádlottak bűnösségét hangoztatja, melyet a tanúvallomások is beigazoltak. A vádlottak beismerő vallomásuk viszszavonását azzal indokolják, hogy megfenyegették és megkínozták őket. De beismerő vallomásukat csak 6--8 hél múlva vonták vissza. Szegeden a bántalmazásokról még nem is szóltak és az orvos is igazolja, hogy sérülés nyoma nem volt rajtuk. Hogy bántalmazás nem történt, bizonyítja az is, hogy Piroska György csak Szegeden tett beismerő vallomást. A bántalmazásokra való hivatkozás nem egyéb kétségbeesett védekezésnél. A nyomozásban résztvett közegek eskü alatt vallották, hogy nem bántották a vádlottakat. A vádlottak azért mondják, hogy a detektívek bántalmazták őket, mert tudják, hogy más reményük nincs a menekülésre. A tanuk vallomását sem lehet az orvosszakértők vallomásával szemben elfogadni. 23 évi ügyészi szolgálaté alatt szerzett tapasztalatával állíthatja, hogy még nem talált olyan vádlottat, aki a bántalmazások hatása alatt tett beismerő vallomását a vizsgálóbíró előtt azonnal vissza ne vonta volna. A védelmet tiszteli és nem gyanúsítja meg azzal, hogy ők sugallták a visszavonását a beismerő vallomásoknak, valószínű, hogy a vádlottak maguk jöttek rá bűnösségük súlyára és ezért vonták vissza beismerő vallomásukat. Igy találták ki a sanyargatásokról előadott dolgokat. Ezután megállapítja az ügyész, hogy a vádlottak mindegyike beszámitható és a vádat fentartja. Az ügyész a következőkkel fejezte be beszédét: Arcukról olvasom, hogy gondos mérlegelés után meg vannak győződve a vádlottak bü nösségéről. A vádlottak minden lélektani indok nélkül több ember életét előre megfontolt szándékkal oltották ki. Ezután dr. Vida Sándor, aki maga is sértett és több sértettet képvisel, bejelenti, hogy anyagi igényt a sértettek nem támasztanak. Elnök ezután délután 3 ig felfüggeszti a tárgyalást. Délután Szécsényi dr. és Ulain dr. védőbeszédüket mondják el. felértékelésre. Ma már mindössze 4 milliárdnyi hadikölcsönkötvény van forgalomban. Felértékelik a fjadikölcsönköfvényeket Budapest, szept- 25. A hadikölcsönkötvényekben megélénkült a forgalom. A csehek megkezdték a kölcsönök valorizálását. Nagy hive a hadikölcsön valorizálásának Bud János miniszter is, aki Szabóky Lajos államtitkárral már meg is állapodott abban, hogy mikép kellene keresztülvinni a hadikölcsönök felértékelését. Bud olyan megoldásra gondolt, hogy egyénenkénti megkülönböztetés történjék, főkép a hadiözvegyek, hadiárvák és jótékonysági alapok számithatnak a földrengés volt Tlagytétény ben Budapest, szept. 25. A földrengés! obszervatórium közlése szerint Nagytétényben tegnap reggel 4 óra 25 perckor földlökések voltak észlelhetők, erős morgástól kisérve. Kárról eddig nem érkezett be jelentés. mmmimmmmmHmv******* Zürichben a magyar koronát 69'5-el jegyezték. 250 tárgy a megyegyülés tárgysorozatán Október 3-án less a megyegyülés - A tárgysorosat főbb pontjai (A Közlöny eredeti tudósítása.) Daimel Sándor dr. alispárt ma küldte szét a vármegyei törvényhatóság októberi közgyűlésére szóló meghívókat. A közgyűlést október 3-án, pénteken reggel 9 órakor tartják meg, de — mint a meghívó mondja — ha a szükség ugy kivánja, a közgyűlést a következő napokon is — folytatólag — megtartják. A meghívó mellékleteként csatolt tárgysorozat 120 különféle ügyet sorol fel. Az őszi megyegyülés tárgysorozata tehát elég bőséges lesz, ehhez kell azonban számítani a póttárgysorozatot is, amely — az alispántól nyert információnk szerint — jóval több tárgyból fog állni, mint a rendes tárgysorozat. A 120 tárgyú rendes tárgysorozat főbb pontjai egyébként a következők : A vármegye alispánjának jelentése a vármegye közállapotáról és a folyó évi májusi rendes közgyűlés óta történt közérdekű eseményekről. A vármegyei számonkérőszék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységérőlA vármegyei háztartási pénztár 1925. évi költségvetése. A vármegyei kijelölő választmány megalakítása. Az üresedésben lévő szeghalmi főszolgabirói és két aljegyzői, valamint e?en állások betöltésével netán megüresedő állásoknak választás utján való betöltése. A vármegyei közigazgatási bizottságban dr. Ladics László elhalálozása folytán megüresedett tagsági helynek az 1925. év végéig terjedő hatállyal való betöltése. A várm. nyugdíj bizottság három rendes és három póttagjának három évi megbízatással, nyílt szavazás utján való megválasztása. Beliczey Géza megyebizottsági tag indítványa a Magyar Cserkész Szövetség és annak elnöke gróf Khuen-Héderváry Károly főcserkésznek üdvözlése iránt. Kereskedelemügyi miniszter leirata az 1924. évi várm. közúti költségvetés jóváhagyása tárgyában. A közúti kiadások fedezésére 450 millió korona kölcsönnek a Pénzintézeti Központtól leendő felvétele tárgyában kereskedelemügyi miniszteri rendelet. Szatmár, Ugocsa-Bereg egyesitett vármegyék és Somogy vármegye körirata a vármegyei tisztviselők státus rendezési sérelme tárgyában. Veszprém vármegye körirata a kiskorúaknak a korcsmázástól való eltiltása tárgyában. A választott vármegyei bizottsági tagok sorában megüresedett helyek betöltése. A vármegyei pénzeknek az 1920. évben mely pénzintézetekben való elhelyezése tárgyában leendő határozathozatal névszerinti szavazással. A vármegye alispánjának előterjesztése az iskolán kívüli népművelési költségeknek a községek részéről miként leendő fedezése tárgyában. A vármegyei ebtartási szabályrendelet módosítása tárgyában belügyminiszteri leirat. A vármegye alispánjának előterjesztése az építkezési szabályrendelet dijainak felemelése iránt. A vármegyei kéményseprő munkaadók és munkások országos egyesületének tarifa felemelése iránti kérelme. fi arc országszerte a keresetiadókivetések ellen Budapest, szept. 25. Csak most jártak a pénzügyminiszternél Tapolca kereskedői és iparosai, hogy kereseti adókivetés revidiálását kérjék. Hasonló célból jártak itt a somogymegyei molnárok, most pedig a szombathelyi iparosok küldöttsége készül tisztelegni a pénzügyminiszternél. A zalaegerszegi gyűlésen az ottani kereskedők szintén ennek nevében foglaltak állást. A gyűlésen részt vett Farkas Tibor nemzetgyűlési képviselő is, aki csatlakozását jelentette az akcióhoz és küldöttség menesztését határozta el a pénzügyminiszterhez. Megalakult a városi testnevelési bizottság Október 5-én propagandagyűlést rendes (A Közlöny eredeti tudósítása.) A most megalakult városi testnevelési bizottság a városházán tartotta meg legelső ülését, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. Az ülésen résztvettek a bizottság összes tagjai. A bizottságba a városi képviselőtestület három tagot küldött: vitéz Marék Endre polgári iskolai tanárt, Uhrin Károly elemi iskolai igazgatót és Péterfi Lajos nyug. polgári iskolai tanárt; a főispán kinevezettjei : Korossy László nyug. főjegyző, Korniss Géza dr. városi tanácsos és Galli Károly dr. ügyvéd : hivatalból tagjai: Reisz Miksa dr. városi ügyvezető főorvos, Bodnár Zoltán testnevelési vezető és az öt ifjúsági oktató: Vásárhelyi János, Hugyec György, Küzdényi István, Farkas Pál és Román Pál tanitó. Az ülés tárgysorozatán szerepelt a bizottság megalakulása, majd ennek megtörténte után az elnöklő polgármester ismertette a testne-