Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-27 / 184. szám

2 is®k$8a®®im köelöits Békéscsaba, 1924 augusztus 27 pontot el akarják innen ragadni. A gyulaiak erősen pályáznak a vasúti fővonalra s ha ezt megszerzik szívós akciójukkal, vége van Békéscsaba jelentőségének és fejlődésének. Kérte a közgyűlést, hogy épen erre a versenyre való tekintettel ne nehezítsék meg a vasút kérelmének teljesítését, sőt inkább teljesíteni kell azt minden kikötés nélkül. Tar Gyula, a földmivesiskola igazgatója elmondotta, hogy ha az iskola 40 holdnyi földjéből a vasút által kivánt 14 holdat elveszik, ez az iskola további fennmaradását lehetetlenné teszi. Kulturális érdekből a tanács javaslatának elfogadását kérte azzal, hogy az iskolát más helyen kárpótolják hasonló területtel. Korossy László és Berthóty polgármester azt kívánták, hogy a kárpótlást ne a város adja, hanem a kereskedelmi miniszter a vasút nevében a földmivelésügyi minisztériumnak. Ezután a közgyűlés egyhangúan elfogadta a tanácsi javaslatot. Az ipartestület kérelmét, hogy a hetipiac árusítási idejét déli 1 óráig, az országos vásárok árusítási idejét pedig nyáron 7, télen pedig 6 óráig kitolhassák, a közgyűlés egyhangúan teljesítette. Az állandó választmány javaslatára a közgyűlés elutasította a Rosenthal-malom kövezetvámkedvezmény iránti kérelmét. A Próféta-vendéglő bérlete A közgyűlés ezután áttért egy feszült várakozást előidézett pont tárgyalására : a Próféta vendéglő bérletének átruházása iránti kérelemre. Halász Gábor, a vendéglő bérlője azt kérte a tanácstól, hogy a bérletet 12 évre hosszabbítsa meg s erre az időre ruházzák át azt Pataki Ferencre, a vasútállomás vendéglőjének bérlőjére. Pataki 300 millió korona beruházást igér végrehajtani a vendéglőben, ezenkívül magán az épületen is alapos csinosítást volna hajlandó végezni. Az állandó választmány javaslata a tanács elutasító javaslatával szemben az volt, hogy még 4 évre át kell ruházni Patakira a bérletet azzal a feltétellel, hogy ha a város ott építkezni akar, a bérlő tartozik az épületet fél év alatt átadni, egyébként három hónapos a felmondás. A bérleti dij a mindenkori lakásrendeleti bér felett 50%-al több. Varga Elek Antal javasolta, hogv engedjék meg a bérlet átadását, hiszen Pataki szépíteni akar a városon : tornyot akar építeni a vendéglői épületre. (Nagy derültség.) Pollák Arnold és Vértes Andor ezután hevesen összetűztek, egymást érdekeltnek és elfogultnak nevezve. A polgármester csengője csak alig tudta lecsendesíteni a lármázó és egymást csipkedő két ellenfelet. Az incidens után a közgyűlés egyhangúan elfogadta az állandó választmány javaslatát, Kraszkó Mihály módosító indítványával szemben. Berthóty polgármester ekkor — déli fél 1 órakor — a közgyűlést megszakította és a folytatását délután 3 órára tűzte ki. Délután A délutáni ülésen szótöbbséggel elhatározta a közgyűlés, hogy a Városi Gazdasági Beszerző Szövetség R.-T. részvényeiből 10 darabot jegyez 10 millió koronáért. A javaslat ellen Aradszky György és Fábry Károly szólaltak fel, rámutatva, hogy ugyanakkor, amikor a város pénztelensége miatt kénytelen kölcsönt felvenni, nem célszerű felesleges kiadásokra forditani a pénzt. A Komáromi-óvodának félévi támogatásképen 160 aranykoronás segélyt szavazóit meg a közgyűlés, Zahorán Mátyás dr. pártoló hozzászólása után. Sztaricskay Ferenc kérelmét a villanytelep mellett gyár céljaira való telek átengedése iránt a közgyűlés elvetette. A közgyűlés ezután illetőségi, nyugdíjazási és szabadságolási kérelmeket tárgyalt, majd Berthóty polgármester az ülést 4 óra tájban berekesztette. A Kereskedelmi Csarnok választmányi ülése Dr. Biró Emil egyesületi ügyész fejtegetése a csabai adósók sérelmétől A Kereskedelmi Csarnok választmánya tegnap este tartott ülést Fekete Sándor elnöklete alatt. Az ülésen dr. Gyöngyösi főtitkár beszámolt a Kereskedelmi Csarnoknak a sérelmes adókivetések ügyében indított mozgalmáról. Utána az egyesületnek nyári szabadságáról visszatért ügyészét, dr. Biró Emilt kérték fel jogi álláspontjának kifejtésére. Dr. Biró Emil a Csarnok ügyésze csak a lapok hasábjain értesült arról a minden dicséretet megérdemlő munkáról, melyet Csillag Ignác és dr. Gyöngyösi János főtitkár fejtettek ki a Csarnok tagjainak igazságos adóztatása érdekében. A pénzügyigazgatóság az adóalap megállapítása körül szabálytalanul járt el és ez az oka a mai megdöbbentő adótételeknek. Az adóalapot ugyanis a fél vallomása, az összeíró közegek előterjesztése, valamint saját adatai alapján kell a pénzügyigazgatóságnak lelkiismeretesen és abból a szempontból is megállapítani, hogy az adóalap nemcsak a keresetiadónak, hanem a jövedelmi adónak is alapul szolgál. Ennélfogva mindig a valóságos tiszta jövedelmet kell kinyomozni és ezen célból a végrehajtási utasítás különösen kötelességévé teszi a pénzügyigazgatóságnak, hogy olt, hol a vallomás és az összeíró közegek előterjesztése között eltérés mutatkozik, az eltérés okáról az adózót kérdezze ki, illetve kérjen írásbeli felvilágosítást tőle. Amennyiben pedig ezen felvilágosítás a bevallás helyessége iránti kételyeket el nem oszlatná, ez esetben az adóalap megállapítása előtt könyvvizsgálatot köteles tartani, illetve ha az adózó szabályszerű könyveket nem vezet, helyszíni szemlét kell tartani, tanukat és szakértőket meghallgatni és csak ezen eljárás lefolytatása után van helye az adóalap megállapításának. A pénzügyigazgatóság azonban ezen törvényszerű eljárást egyszerűen mellőzte és az adóalap szabálytalan megállapításával okozója lett a kereskedők és iparosok nagyfokú jogos izgalmának. Ezen tényállás mellett az adózónak a felszólamlási bizottságtól kell kérnie a helyes adóalap megállapítását és hiszi, hogy a bizottság hivatásának magaslatán fog állani és lelkiismerete, de polgártársai erkölcsi nyomása alatt is el fogja fogadni az adózó, illetve annak képviselőjének adatokkal bizonyítandó előterjesztéseit. A válaszmány nagy figyelemmel hallgatta dr. Biró ügyésznek érdekes és értékes fejtegetéseit. Végül a lakásbizottság jelentése alapján az egyesület lakásügyét tárgyalták le, amely után az ülés este nyolc órakor ért véget.3 De nekem a legnagyobb tőkém miniszterek, politikusok levelei voltak a kezemben. Erre Nagyatádi tanított, hogy ez milyen nagy tőke". Eskütt ekkor rátért Zákány Gyula szerepére, aki vádiratot adott be ellene az ügyészségen, mégis kicsempészték Amerikába, sőt útiköltséget Vass miniszter adott neki. 777cgkezcííók az Esküif-üg y főfárgijatásáf Budapest, aug. 26. Eskütt Lajos zsarolási és rágalmazási pőrében ma kezdték meg a főtárgyalást. Eskütt vallomásában minden módon igyekszik a földmivelésügyi minisztert ügyébe belekeverni és azt állítja, hogy az ő viselt dolgai mindig a miniszter tudtával történtek s hogy a kauciót a miniszter tette le. Tagadja, hogy aktákat lopott volna a minisztériumokból. Azt elismeri, bogy 1922-ben voltak nála akták, de szerinte együtt panamáztak a miniszterrel és Zeökével és ebből kifolyólag kerültek őhozzá azok az iratok. — „Nem akarok neveket mondani — mondotta — aktiv miniszterek neveit belekeverni az ügybe. hírem: — Beiratások az áll. gazdasági iskolába. A békéscsabai áll. gazdasági népiskolába — Vágóhíd mellett — a pótbeiratások szept1—15. közt eszközöltetnek. Felhivatnak a szülők, gyámok, munkaadók, hogy az ismétlő tanköteles gyermekeiket, illetve alkalmazótDEL-KA cipők nyári idénykiárusitása Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer K IHIindeüki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában taikat, amennyiben más iskolába nem járnak, ezen idő alatt Írassák be. Amennyiben nem Íratják be, az 1921. XXX. t.-c. 4-8. §. alapján, hivatalból fognak beíratni. A hivatalból beirt gyermek további mulasztásaiért pénzbüntetéssel fog sújtatni. — Iskolánkhoz tartozik beiratkozni, akik a Vandhát—Csepcsányi—Breznyik-major, vasút, Kisrét, Nagyrét és a város északi szélétől 1 km.-ig eső területeken belül laknak. Akiknek lakóhelyük a város területén van, de tanyán tartózkodnak, a legközelebbi tanyai iskolába kötelesek beiratkozni. Igazgatóság. — Uj gazdasági felügyelő Gyomán. A földmivelésügyi miniszter Korboly Lajos gyomai gazdasági felügyelőt Fejérmegyébe, a móri járás területére helyezte át Mór székhellyel. A gyomai és szeghalmi járások gazdasági felügyelői teendőinek ellátásával Lehóczky Károly békési járási gazdasági felügyelőt bízta meg és székhelyét Békésről Gyomára helyezte át. — Beiratkozás és felvétel a Közgazdasági Egyetemen. A Közgazdasági Egyetemen a beiratkozás az 1924/25. tanévre 1924 évi szeptember hó 1 —15-ig fog tartani. Akik az I. évfolyamra kívánnak fölvétetni, születési bizonyítvánnyal, érettségi és erkölcsi, továbbá közhatósági bizonyitványnval felszerelt kérvényüket 1924 évi augusztus hó 31-ig bezárólag nyújtsák be a dékáni hivatalnál (Budapest IV., Szerbucca 23.) Azok, akik a jelen tanévben tettek érettségi vizsgálatot, erkölcsi bizonyítvány helyett a saját középiskolájuk igazgatójától kért bizonyítványt mellékelik. A kérvények idejében való benyújtása ajánlatos, mert csak korlátolt számban vehetők fel hallgatók. Bővebb tájékoztatás található az Almanachban, amely 5000 korona és 2500 korona portóköltség előzetes beküldése ellenében a segédhivatalnál rendelhető meg. — Halálozás. Placskó István szarvasi ref. lelkész kedden 72 éves korában elhunyt. A népszerű és közbecsülésben álió lelkészt özvegyén kivül fiai: Placskó István hegedűművész (Hamburg) és Placskó Samu dr. orvos, valamint Klára, Boriska és Márta nevü leányai gyászolják. Temetése aug. 28-án lesz Szarvason. — Szerencsétlenség szántás közben. Belovai Mihály 17 éves csanádapácai béresgyerek tegnap az uradalom földjein szántott. Az egyik ló egyszerre valami miatt megriadt, majd néhányat hátrafelé rúgott. Az egyik rúgás oly szerencsétlen volt, hogy hasán érte a béresgyereket, aki eszméletlenül esett össze. Nyomban beszállították a békéscsabai közkórházba, ahol gondos ápolás alá vették. Az ápolás azonban már nem segíthetett Belovai Mihályon : kedden délután belehalt gyomorsérüléseibe. A vizsgálat megindult. — A vagyonváltságföldek haszonbére. A pénzügyminiszter azt a haszonbért, amelyet az állam tulajdonába jutott, de birtokpolitikai célokra még át nem vett vagyonváltságföldek volt tulajdono sai vagy mostani haszonbérlői, illetve haszonélvezői az államkincstárnak fizetni kötelesek, az 1924—25. gazdasági évre a vagyonváltság fejében előirt kataszteri tiszta jövedelem összegének minden koronája után 12 kilogramm búzában állapította meg. — „Mae* tált. Radm csujáróhely nos eset tar A község öi egyesületén korlatán Bi tös az által tüzriadót fi csendőrségr tettleg inzul fenyegették, egyszer mac bitálni az u tóztatják. El kell komme az esetben román nen san leheteti kában hc trombitálás. — Moly a tengerit, több hatpr a tengerimo a tengerit, molypille t ket támadje moly-csalác titani a csö fúrja magá dön, ahova lesz tenger rendkívül s; táblárólam* — A romi végrehajtá katonákkal mány a föl Erdélyben i ki nem oszi eddigi bérit lajdonosokr holdankint hánytermek leiért. Most, leti év Jej utólag me bérleti öss: illetve 300 dankint egj zsa búzát szetben. Ez az érdekelte elkeseredés Szatmármei rárhivatal s lökhöz szui kat küldött, més eladás magtárak e geket vezéi a gazdák nn cselédek k adhatták ki - Elhati délyi ma Csütörtök d Zetelakán e okból hatal kezett. A t romszáz h sági épüld, széna és ga talékául. A az óriási s tette és csí kor sikerüli visszaszoril becsülhetet - Két 1 ezüstpénzt eke. Szár községben ber ekéje k több évsz pénzt fordi A leletet a < magához, egy kőedé vékony vannak ki talan köral