Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-02 / 189. szám

eovjes szám ara mokowa Békéscsaba, 1924 szeptember 2 Kedd öí-ik évfolyam, 189-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz dijszabás szerint. Hirdetét Dánia leszerel Kopenhágából jelentik, hogy a dán minisztertanács elfogadta Ras­mussen hadügyminiszter leszere­lési tervezetét. A terv szerint a had­sereget teljesen megszüntetik, hogy a helyébe rendőrtestületeket ala­kítsanak, amelyeknek kizárólagos kötelessége a belső béke fenntar­tása és az őrszolgálat teljesítése lesz. Természetes, hogy ebből az alkalomból a flottát is leszerelik, hogy csak fegyveres motorcsolna­kok maradjanak meg az állam tulajdonában, amelyek a parti köz­biztonságot fogják szolgálni. A halálraítélt fegyvernemek közül egyedül légi flottáját tartja fönn Dánia továbbra is. Ez a leszerelési program, bár az az állam, amely keresztülviszi, egészen kicsiny, mégis nagyon je­lentős horderejű politikai tény. Je­lentős, mert nemcsak azt mutatja, hogy Dánia minden imperiális ábrándról lemond és teljes erejét belső rendjének és gazdaságának kiépítésére akarja fordítani, hanem fontos, mert utal arra is, hogy ime elképzelhető Európában olyan or­szág, amely le meri fegyverezni testét, még ebben a nagyon viha­rosnak ígérkező epochában is. Dá­nia eddig is nagyon virágzó or­szág volt. Mezőgazdasága mintául szolgált az egész világnak. De azért nagyon valószínű, hogy a nemzet ereje és vagyona most uj és rohamos fejlődésnek fog indulni azoknak az anyagi eszközöknek a segítségével, amelyek fölszaba­dulnak a hadsereg leszerelése ré­vén. Minden békés és haladó szel­lemű ember szerencsekivánata ki­séri a fegyvertelen Dániát modern fejlődésének uj utjain. Menjen a kis nép friss mesgyéjén. Boldo­guljon, legyen káprázatosan gaz­dag és nyugodt. Mert valami kó­sza, valami halvány reménység fog el bennünket. Hátha megtör­ténik, hogy a Hatalom végre bölcs példán fog okulni. Hátha megtör­ténik az a csuda és az újító Jüt­landot követve a nagy nemzetek is lecsökkentik pénzfogyasztó és erőt pocsékoló hadseregeiket, ame­lyek ma brutális erőszakot vesz­nek békén, boldogságon, nemzeti kulturán, mindenen, ami a husza­dik század emberének becses. Zürichben a magyar koronát 69-5-eI jegyezték. 20 koronás arany 340000 papírkorona. Pénteken ül össze a nemzetgyűlés Ma délelőtt 10 órakor a parla­ment elnöki fogadótermében meg­jelentek Propper Sándor, Pick'ier Emil, Szeder Ferenc, Drózdy Győ­ző és Pakots József nemzetgyűlési képviselők, hogy átadják a nem­zetgyűlés összehívását kérő ivet. A képviselőket Zsitvay Tibor al­elnök fogadta. Az öt képviselő kö­rülbelül háromnegyed óra hosszat tanácskozott az alelnökkel. A ta­nácskozás befejezése után Zsitvay Tibor alelnök a következőket mon­dotta az újságíróknak: — A nemzetgyűlés összehívá­sát kérő ivet átvettem, azt rend­ben levőnek találtam és igy ter­mészetszerűleg a házszabályok 255. §-a alapján intézkedni fogok, hogy a Ház 10 napon belül ősz­szehivassék. A közbeeső két ün­nepnap bizonyos nehézségeket okoz a nap meghatározásában és ezért e tekintetben előzőleg a mi­niszterelnökhelyettes úrral érintke­zésbe fogok lépni. Zsitvay Tibor alelnök az ellen­zéki képviseíőkkél folytatott meg­beszélés után azonnal a népjóléti minisztériumba ment, ahol Vass József népjóléti miniszterrel, a nemzetgyűlés összehívása ügyé­ben tanácskozott. A miniszterelnök helyettesével ; folytatott tanácskozás után Zsitvay kijelentette, hogy sikerült össze­egyeztetni az ellenzék, kívánságait a kormány intenciójával és igy pénteken délelőtt 10 órára össze­hívják a nemzetgyűlést. Szterényi sikere a berni konferencián Budapest, szept. 1. Az Interpar­lamentáris Unió genfi és berlini üléséről a következő magyar vo­natkozású részleteket közlik : Ki­emelkedő pontja volt a tanácsko­zásnak a reparációs kérdéskomp­lexum tárgyalása, amelynek kivált a londoni konferencia adott külö­nös jelentőséget. A kérdés tanul­mányozásával megbízott bizottság Szterényi Józsefet kérte fel a kér­dés ismertetésére, aki egy óra hosszat tartó beszédében, amelyet a hallgatóság rendkívüli figyelem­mel kisért, a jóvátétel problémá jának történetét vázolta és rámu­tatott azokra a felfogásbeli válto­zásokra, amelyek szükségszerüleg a londoni konferencián megegye­zést kereső gazdasági politikához vezettek. Az előadást követő ha­tározatok elolvasása után az an­gol képviselők a legnagyobb elis­meréssel nyilatkoztak Szterényi ta­nulmányáról és ugy ő, mint a né­met miniszter, az olasz delegátus és a volt hollandi pénzügyminisz­ter csatlakoztak a felszólaló javas­lataihoz, amely a nemzetek to­vábbi együttműködését kéri a vi­lág gazdasági felépítéséhez. Az Uniónak a berni kaszinópalotában tartott hivatalos bankettjén Berze­viczy Albert Svájcra ürítette po­harát és a jelenlevők nagy tetszése mellett a helvét állam három nyel­vén, franciául, németül és olaszul mondott beszédet. Az Interparla­mentáris Unió tanácskozása ezen beszédeknek a hatása alatt állt. A főispán és az alispán a mentők fővédnöke A békéscsabai önkéntes mentő­egyesület első közgyűlése A belügyminiszter mostanában hagyta jóvá a békéscsabai önkén­tes mentőegyesület alapszabályait, mellyel engedélyt adott az egye­sületnek a rendes működés meg­kezdésére. Az alapszabályláttamo­zás következtében az egyesület megtartotta első rendes közgyűlé­sét, amely szombaton este folyt le a városháza nagytermében, Horváth István egyesületi elnök vezetésével. Horváth elnök az ülés megnyi­tása után bejelentette, hogy a bel­ügyminiszteri jóváhagyás követ­keztében szükségessé vált a ve­zetőség tagjainak kiegészítése. Ezután Vas Vilmos dr. mondott figyelemreméltó beszédet. Öröm­mel látta — úgymond — a men­tés ügye iránti nagy érdeklődést, aminek volt tulajdonitható a tan­folyamok nagy népessége és az, hogy a mentőszervezet szeptem­berben már megkezdheti működé­sét. Nyilvánosan mond köszöne­tet annak a 47 úriembernek, akik önzetlenül az ügy mellé álltak, de köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik segítségére voltak és lelkese­déssel vitték előbbre a fontos ügyet. Ezután beszámolt a tanfo­lyamokról, amelyeknek eredménye az, hogy ma 47 vizsgázott men­tője van az egyesületnek. Bejelen­tette, hogy a mentők helyiséget is kaptak, ahol már elsejétől kezdve megkezdik rendszeres szolgálatu­kat, mert mindenféle szükséges felszerelés és berendezés készen várja őket. A 47 mentő azonban még kevés ahoz, hogy állandóan meg lehessen tartani a 24 órás szolgálatot, ezért ujabb tanfolya­mok szükségesek, hogy a vizsgá­zott mentők száma legalább 100 legyen. De az anyagi eszközökről is gondoskodni kell, mert az egye­sület ma még szegény, pedig ren­desebb mentőkocsira volna szük­ség és többféle kitűnő felszere­lésre. Sőt autóra is szükég van, a betegeknek való gyors segélynyúj­tás céljából. Végül kifejezte remé­nyét, hogy akik eddig támogatták az egyesületet, azok ezután is pár­tolni fogják ezt az altruista intéz­ményt. Zvaratkó Pál dr. pénztáros ez­után az egyesület vagyoni hely­zetét ismertette. A tiszta vagyon 12 millió korona, ami adományok­ból, tagdijakból és a népünnepély jövedelméből folyt be. Megállapí­totta, hogy a tagok közül még na­gyon sokan vannak, akik a tag­sági nyugtájukat vonakodnak be­váltani. Csillag Ignác javasolta, hogy intézzenek a hátralékosokhoz ud­varias kérést a fizetés iránt. Horváth elnök ezután kérte a közgyűlést, térjen át a végleges vezetőség megválasztására. Csillag Ignác javaslatára a közgyűlés jegy­zőkönyvi köszönetet szavazott Vas dr.-nak az alapítás és a szervezés körüli fáradozásaiért. Vas Vilmos dr. javaslatára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fővédnökké Kovacsics Dezső dr. főispánt, Daimel Sándor dr. alis­pánt és Zöldy János dr. egészség­ügyi főtanácsost választotta meg. Diszelnökké Berthóty István dr. polgármestert, Jánossy Gyula rend­őrfőtanácsost, bajcai Beliczay Gé­zát, Bohnert Józsefet és Roth Jó­zsefet választották meg. Elnökök lettek : Puskás Lajos, Gottlieb Pál, Grosz József, Deutsch Vilmos és Csillag Ignác. Ügyész Biró Emil dr. A tisztikar többi tagjaiul a kö­vetkezőket választották meg egy­hangúan : intézőül (ideiglenesen) Keszler Józsefet, ellenőrökké Ve­ress Imrét és v. Horváth Pált, számvizsgálókká Bielik Sándort, Biró Bélát és Egeressy Gyulát. A közgyűlés 15 rendes és 5 pót-vá­lasztmányi tagot választott. Főparancsnok Vas Vilmos dr. maradt, helyettese Donner László dr. lett. Alparancsnokul 3 orvost választott meg a közgyűlés : Sza­lay Dezső dr.-t, Jeszenszky Pál dr.-t és Szeberényi Lajos dr.-t. Ügyvezető alelnök Horváth István városi pénzügyi tarácsnok lett, he­lyettese Zvaratkó Pál dr., pénztá­ros Filippinyi Pál, titkár Toró Emii. A közgyűlés ezután Vas dr. és Horváth elnök zárószavai után az elnök éltetésével ért véget. Uj mentőtanfolyamok Itt emiitjük meg, hogy Vas Vil­mos dr. — a közgyűlésen han­goztatott kívánságának megfelelő­en — elhatározta, hogy ujabb tan­folyamokat rendez lelkes fiatal­emberek részére, hogy azokat a mentőegyesület működő tagjaiul kiképezze. Mindazokat, akik ked­vet éreznek magukban a mentés ismereteinek elsajátítására, felké­rik, hogy mielőbb jelentkezzenek a városi adóhivatalban Horváth István tanácsnoknál. A mentőszoba egyébként már megnyílott és az önkéntes mentők állandó őrszolgálata megkezdődött. A mentőszoba a városháza udva­rán van, a lakáshivatal, volt he­lyiségében. Telefonhivószáma — addig, mig saját, külön telefont kap — a rendőrség száma : 53. Balesetek, szerencsétlenségek vagy betegszállítások esetében tehát az 53. számot kell kérni a telefon­központtól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom