Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-24 / 157. szám

2 bükésmeotii ktaöm Békéscsaba, 1924 julius 24 Részben uj érdekeltség vette át a BékéscsabaVárosi Takarékot Megindult a kis intésetek fúziója — A Városi Takarék uj igazgatósága A Békéscsaba-Városi Takarékpénztár Készvénytársaság ez ügyben ma tartott rendkívüli közgyűlést a részvényesek élénk érdeklődése mellett Áchim László elnöklete alatt, aki a jegyzőkönyv vezetésére dr. Reisz Józsefet kérte fel. Az elnök üdvözlő szavai után dr. Tardos Dezső indokolta meg a régi igazgatóság lemondását, amely egy a részvényesek jól felfogott érdekében végrehajtott tranzakció folytán történik. A válságos gazdasági helyzet és a vállalatoknak arany mérlegre való helyezkedése természetszerűleg hozza magával azt, hogy a kisebb pénzintézetek teljesítő képességük fentarlása és fejlődésük biztosítása céljából egyesülni törekszenek. Ehhez a folyamathoz az első lépés ma történt meg Békéscsabán, amikor is a Békéscsaba Városi Takarékpénztár R. T. részvénytöbbségét a Békéscsabai Pénzváltó és Hitelbank r. t. megszerezte és a közel jövőben a két intézet immár egyesült erővel fog igyekezni közgazdasági feladatának eleget tenni. Miután a lemondást a közgyűlés tudomásul vette, dr. Sailer Vilmos indítványára egyhangúan megválasztották a következő igazgatóságot : Áchim László, Cziegler Jenő, dr. Debreczeny Lajos, Giessing Rezső, dr. Grünwald Ottó, Klein Gyusztáv, Schwarcz Miklós, Thury Lajos, Wagner József. Az uj felügyelő-bizottság tagjai lettek : dr. Emperl Gyula (Békés), dr. Geötze Bertalan (Budapest), Horváth István, Uhrin Károly, dr. Rell Lajos, Viski Hermann. A választás után dr. Tardos Dezső búcsúzott meghatott szavakban az intézettől, amelynek igazgatóságában több mint két negyedszázad óta működik Gyulán) szintén Göndöcs gondolata volt; a Benedek-rend újonnan felállítandó gimnáziumát szerette volna megnyerni Gyulának — ez a terve azonban nem sikerült. A Közkórház betegei számára szintén ő szerezte meg gondos ápolókul a sz. Vince apácákat. Az nÉnek és zenepártoió egyesületinek is ő volt megalapítója. Sok fáradozás árán sikerült megteremtenie a holt Körös-meder helyén Gyula egyetlen sétányát, a Göndöcs-kertet, melyben ugyancsak az ő kezdeményezésére és tervei alapján építették fel egy év múlva a „Csarnokot" és emelték előtte gróf Wenckheim Béla mellszobrát. A város közgyűléseinek és a mesvegyüléseknek is egyik legtevékenyebb tagja volt. Az ő indítványára vásárolta a város az 500 holdas péli birtokot, váltotta meg a regálékat készpénzen és ezek a vállalkozások mindjárt abba a helyzetbe hozták a várost, hogy évenként 15—20 ezer forintot áldozhatott szépítésére, fejlesztésére. Eredményes munkájának jutalmául a gyulai polgárok megértő nagy többsége két izben országgyűlési képviselőjévé választotta. Törvényhozói munkája nagyobb évtizedet töltött. Kiemelte azokat a megbecsülhetetlen érdemeket, amelyeket az intézet lelkes támogatásában a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület szerzett és hálós elismeréssel emlékezett meg a régi, kipróbált tisztikar becsületes, odaadó munkásságáról. Dr. Sailer Vilmos indítványára a közgyűlés a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesületnek jegyzőkönyvben fejezte ki háláját az intézet szanálása körül kifejtett érdemeiért. Áchim László az uj igazgatóságot üdvözölte, Thury Lajos a régi igazgatóságtól vett meghatottan bucsut. Ezzel véget ért a közgyűlés, amely uj etappot jelent az intézet történetében s hisszük, hogy a céltudatosan és okosan keresztülvitt tranzakció ugy a részvényeseknek, mint fejlődő városunk közgazdasági életének jelentős hasznára válik. Elégett hatszáz buzakereszt Nagy tűzvész a békési tanyákon (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békés községhez tartozó déllói tanyarészen julius 18-án cséplés közben — eddig még ki nem derített okból — a cséplőgép mozdony felőli részén tüz keletkezett. A veszedelmet fokozta a feltámadt és mindig jobban erősödő szél, amely az összehordott gabonakazlak felé hordta a szikrát. Amitől a kétségbeesetten futkosó emberek rettegtek, az pillanatok alatt csakugyan bekövetkezett : a tüz belekapott a cséplő mellett álló asztagokba. Rövid pár pillanat alatt lángtengerben állott az egész elcséplésre váró termés. Megmenteni nem lehetett semmit s az egész készlet a tüz martalékává lett. Legelszomorítóbb a szerencsétlenségben az, hogy az elpusztult gabona mind kisemberek — hadirokkantak és hadiözvegyek — tulajdona volt s a kegyetlen elemi csapós a^ amúgy is arányú kifejtése eddigi szűkebb keretek közé kényszeritett munkálkodásának. Jellemző, hogy a görög nyelv kötelező tanításának eltörlése és az egységes középiskola érdekében több izben felszólalt. (Első gondolata régen megvalósult, az utóbbiról most mondta ki a kultuszminiszter, hogy még ma sem időszerű.) A közművelődés terén kifejtett munkásságának kiemelkedőbb mozzanatai : a Békésmegyei Ré gészeti és Müvelődéstörténelmi Társulat megalapítása 1874-ben ; ebben az értékes munkában Haán Lajos és Zsilinszky Mihály voltak segitő társai. A Békésmegyei Muzeum, melyről Pulszky Ferenc azt mondta : rangban ötödik az országban. 1873-ban megalapította a Békésmegyei Okszerű Méhész Egyletet, 1878-ban pedig Kriesch Jánossal karöltve az Országos Magyar Méhészeti Egyesületet. Rendithetetlen barátja volt a hazai iparnak; mind a három gyulai ipartársulatnak elnöke volt, sőt „az a kitüntetés is érte, ami Jókait: megválasztották nagy lelkesedéssel — tiszteletbeli diszcsizmadiának". Sokoldalú tevékenységének bizonysága, hogy 27 egyesületnek tiszteletbeli és valóságos elnöke volt és legalább még ugyananymostoha sorsuak szájából vette ki a mindennapi kenyérnek valót. A tűzvész keletkezésének körülményei a következők: A jelzett napon reggel Csuta Lajos békési lakos cséplőgépje Háló János déllói földjén csépléshez fogott. Gépkezelője Horváth János vizsgázott gépész volt. Délelőtt 11 órakor Liszkai Gábor munkás észrevette, hogy a kazán felőli buzaasztag, amelyből csépeltek, tüzet fogott s bár az ott levő kézi tüzfecskendővel igyekeztek a tüzet elfojtani, a szélfuvás a munka hatását megakadályozta. A tüz rohamosan fejlődött és terjedt s pár pillanat alatt lángbaborult az egész összehordott termés. Elégett a cséplőgép is. A tüzkárosultak a következők : Csuta Lajos géptulajdonos kára 70 millió K, Csatári Andrásnak elégett 45 buzakeresztje, Papp Mátyásnak 70 buzakeresztje, Oláh Jánosnak 46 buzakeresztje, Fakker Ferencnek 24 buzakeresztje, Háló Jánosnak 150 kereszt szalmája, Mészáros Mihálynak 70 buzakeresztje, Domokos Lászlónak 25 buzakeresztje, Fábián Gábornak 27 buzakeresztje, Balog Istvánnak 48 buzakeresztje, özv. Judi Lajosnénak 22 buzakeresztje, Kis Gergelynek 33 buzakeresztje, Mucsi Mihálynak 23 buzakeresztje, Elégett tehát összesen mintegy 600 buzakereszt. Az összes kár körülbelül 123 millió korona, mely összeg, mivel a leégett termés nem volt biztosítva, nem is térül meg. Olaszország katonailag támogatja a szovjetet Chicago, jul. 23. A Chicago Tribüné tudósítója a következő szenzációs értesítést közli: A mult hét folyamán az olasz kormány és a moszkvai szovjet katonai egyezményt kötött egymással. E szerződés értelmében Olaszország katonailag támogatja az orosz szovjetet abban az esetben, ha őt Törökország a bakui petróleumforrósok megszerzése végett megtámadná. Párisban ezt a jelentést nagy feltűnéssel fogadták. nyinak alapító és választott tagja. Miskey azt irja: „És ez mind nemcsak holmi üres cím reá nézve, hanem mindannyi gondot és dolgot adó állás, foglalkozás, mely mind tőle várja felvirágzását és melynek ő egytől-egyig meg is felel." Egy munkás élet több mozzanatai állnak előttünk. Kicsi elgondolással a hézagokat könnyen kitölthetjük azzal az ezerféle „mellékessel", amit emezek vontak maguk után. Es az, aki mindezt végigcsinálta, fáradt nem volt soha. Egészséges humora mindenütt vidámságot keltett, ahol munkája közben vagy kevés pihenőidején megfordult. A felülről jövő elismerés pedig a „pusztaszeri apát" címben jutott kifejezésre mindössze, amit bizonyára elért volna semmittevéssel is — mint annyi más. Születésének századik évfordulóján mondjuk el ezeket, hogy a nemes cselekedetek fáradhatatlan, önzetlen munkását állítsuk egy pillanatra az önző, törtető, rangkórságos, beteg kor embereinek szeme elé. A példa soha sem árt I Hogy használ-e, az más kérdés. Azért sokszor, sokszor emlékezzünk régiekről. . . Dr. Banner Benedek. HIBER — A villamosbizottság ülése* A városi villanytelepi bizottság szombaton, julius 26-án ülést tart, amelyen — mint értesülünk — ujabb áramdijmegállapitást fognak végezni, — Leszállították az értékpapírforgalmi adót. A pénzügyminiszter hatályon kivül helyezte azt a korábbi rendeletet, amely az értékpapirforgalmi adónak 1000 koronánként 3 koronás tételét 5 koronára emelte fel. Julius 21-től kezdve az értékpapirforgalmi adó tételei az ügylet tárgyának értékéhez képest 1000 koronánként a következők : a magyar államadóssági kötvényekre vonatkozó ügyleteknél 20 fillér, az osztálypapirokra (részvények stb.) és a nyereménykölcsönkötvényekre vonatkozó ügyleteknél 3 korona, minden egyéb értékpapírra vonatkozó ügyleteknél 40 fillér. — Ezentúl szabad bírálgatni a birói Ítéleteket. Hogy szabad-e egyáltalán birói ítéletet kritizálni,, még a bíróságok felfogása is eltért e kérdésben. Egyes birói tanácsok megengedhetőnek tartották a sajtó kritikáját, más ítélkező fórumok azonban azon az állásponton voltak, hogy a birói Ítéletet semmiféle körülmények között sem szabad bírálat tárgyává tenni. A kir. kúria most a birói Ítéletek, objektív megkritizálásának jogosultsága mellett döntött. — Tilos a fon<5da melletti kenderáztató használata. A város vezetősége elrendelte, hogy ezentúl csak az öntözött réti kenderáztatókat szabad használni; mivel az ottani vizbőség erre a célra rendkívül alkalmas. A Merkúr fonoda melletti kenderáztatót ennélfogva a mai naptól kezdve tilos használni. Mivel sok gazda a kenderáztató felé haladtában a körgátra hajt fel, a hatóság köztudomásra hozza, hogy ott kocsival járni tilos, a fásítás végett s azokat, akiket a tilalom ellenére ott kocsival találnak, kihágás miatt szigorúan meg fogják büntetni. — Elragadta az örvény. Mezőtúrról jelentik: Kollár József 25 éves fiatalember apjával egvütt fürdött a Körösben, amikor a fiút hirtelen örvény ragadta le és a vizbefult. Hulláját csak másnap reggel találták meg 300 méternyire az örvénytől. — Uj rendelet a vadászjegyek; kivételére. A vadászjegyek kivételének eddigi körülményes formái helyett egy sokkal könnyebb módot állapit meg az uj rendelet, a mely szerint a vidéki vadászok a; járási főszolgabírónál, városiak a város polgármesterénél az ott kapható bejelentő ivet tartoznak pontosan kitölteni és aláírni s ezt a bejelentőivet a járás főszolgabirája, illetve a város polgármestere, felülbírálja, az abból hiányzó ada*tokát pótoltatja s ha az illetőt a vadászjog gyakorlására jogosultnak tartja, záradékolja és visszaadja. A záradékolt bejelentő ivre az adóhivatalban az igényjogosult egy csekklapot kap, melyen a postán befizeti a 29 aranykoronát s az itt kapott elismervényre az adóhivatal kiadja a vadászjegyet. Ha valaki vadászjegyét elveszti, a pénzügyigazgatósághoz benyújtott kérvény utján kaphat másikat helyette.