Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-23 / 156. szám

egyes szám ara looo koroka Békéscsaba, 1924 julius 23 Szerda 51 "ik évfolyam, 156~ik szám Politikai napilap Elofisetésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyodévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona, i ldányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső. Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hiideté* díjszabás szerint. Iparosok és kereskedők <a fyázbér részletfizetéséért Budapest, julius 22. Ma a déli órákban Vass József népjóléti- és munkaügyi minisztert a kereske­dők és iparosok érdekeltségeinek küldöttsége kereste fel, hogy föl­tárja a kereskedelem és ipar vál­ságos helyzetét és arra kérje a • kormányt, hogy intézkedjék ren­deletileg aziránt, hogy az augusz­tusi lakás- és boltbért három rész­letben fizethessék. Ugyancsak ma délben keresték fel Vass minisz­tert a lakók érdekeltségének kül­döttségei is, valamint a demokra­ták küldöttsége. Ők is arra kérik a népjóléti minisztert, hogy adja meg a kért részletfizetési kedvez­ményt. 71 z amerikai bankárok a franciák ellen London, jul. 22. A londoni kon­ferencia legnagyobb eseménye az amerikai nagytőkések hirtelen ál­lásfoglalása bizonyos határozatok ellen, amelyeket a bizottságok hoztak meg. Lamont, a Morgan Bankház képviselője ugyanis felke­reste Herriot-t és közölte vele az amerikai tőkecsoportok kifogásait. Lamont és Herriot több órán ke­Tesztül eszmecserét folytattak, amelynek során Lamont részlete­sen ismertette az amerikai banká­rok felfogását. A megbeszélés vé­gén Herriot azt a kijelentést tette, hogy belpolitikai okokból kényte­len megadni az amerikaiak által követelt biztosítékokat. Páris, jul. 22. A francia közvé­lemény, amely bizakodóan tekin­tett a londoni konferencia ered­ményessége elé, rendkívül lehan­golt. Általában aggodalommal íté­lik meg az amerikai bankárok ál­lásfoglalása folytán kialakult hely­zetet. Csütörtökön tárgyalnak a németekkel a londoni konferencián London, jul. 22. A németeket már valószínűleg szerdán távira­tilag meghívják Londonba. Német­ország meghívásának kérdéséről a belga delegátusok ugy véleked­nek, hogy ez a meghívás már szerdán távirati uton meg fog tör­ténni ugy, hogy csütörtökön már megkezdődhetnek a tárgyalások a szövetségesek és a német szakér­tők között, akik közül Mayer és Bergmann már nem hivatalosan Londonban időznek. Anglia, Fran­ciaország és Olaszország pénzügy­minisztereit arra utasítják, hogy bo­csátkozzanak tárgyalásokba a né­met kölcsön kibocsátása dolgában. A pénzügyminiszterek mindenek előtt Yunggal fognak értekezni, aki nekik már átadta az ameri­kai bankárok rövid emlékiratát, amely magában foglalja az unió felfogását a német kölcsön kibo­csátásának részletéről és sikerének .-eshetőségéről. „Európa uj térképe állandó veszedelme a békének u Az olasz külügyi államtitkár érdekes nyilatkozata egy magyar újságírónak Prága, julius 22. A „Prágai Magyar Hirlap" olasz­országi munkatársa, aki ez­időszerint Milanóban tartózko­dik, beszélgetést folytatoti S. E. Cantalopo-val, az olasz külügy­minisztérium uj államtitkárával. A rendkívül széles látókörű politikus, aki egyszerű ujsógiróból emelke­dett magas pozíciójába, a követ­kező érdekes nyilatkozatot tette a magyar újságírónak: — A most befejeződött prágai kisántántkonferenciának egyetlen eredményét abban látom, hogy Romániának megtagadták az oro­szok elleni segítséget. Hogy Ro­mánia megelégszik e ezzel, azt nem tudhatjuk. — Ami Magyarország és a kis­ántánt viszonyát illeti, szerencsére a magyar kormány nagyon helye­sen belátja, hogy reális és a vára­kozás álláspontjára épitett poli­tikát kel! folytatnia A jelen pilla­natban a belső felépülés gondja miatt nem fordíthat figyelmet ilyen konferenciákra. A magyar kor­mány a jószomszédságnak poli­tikájával nagyban hozzájárult a kisántánt értékének teljes felmor­zsolásához. E politika gyümölcseit csak a jövő hozza meg. Az újságíró ezután megkérdezte: gondolja e, hogy Magyarország hozzáalkalmazkodhatik a szerves egység megcsonkításához? Cantalupo újságíró volt, mosoly­gott és ügyes fordulattal átsimult a felelet akadályán : — A történelem azt mutatja, hogy egy ily rettenetes háború után minden nemzet a politikai fegyverszünetet és a szövetsé­gekben a hasznosságot keresi, nem fektetve súlyt arra, ésszerü-e ez vagy sem. Miért lenne Magyar­ország kivétel e történelmi tör­vényszerűség alól ? Az újságíró azután megkérdezte, lehetségesnek tartja-e Magyar­ország belépését a kisántánta ? — Erre a cseh-szlovák belpoli­tikának lenne szüksége. Kramár pártjával szemben, aki a köztár­sasági elnöki és kormányelnöki székre törekszik és a szláv dikta­tórikus uralmat akarja életrehivni a magyarok és németek felett, Benes azzal igyekszik menteni kormányának helyze fét, hogy a volt központi hatalmakhoz keres előzékeny politikai kapcsolatokat. — Mi a véleménye a kisebbségi kérdésről ? — kérdezte végül az újságíró. — Távolról sem akarom érin­teni bármely állam belső ügyét, mikor azt gondolom, hogy minden kormánynak legfőbb érdeke széles­körű engedményekkel törvényes mederbe vezetni a kisebbségeket és ezzel biztosítani a békét, mert végeredményében — kedves ba­rátom — Európa uj térképe ön­magában állandó veszedelme a békének. jugoszláv demars Szöjiában Az SHS állam meghatalmazott minisztere Szófiában Kalvov bol gár külügyminiszternek demarsot nyújtott ét, melyben felhívta a figyelmét arra a körülményre, hogy az utóbbi időben bolgár területen megszervezett bandák gyakran be­törnek az SHS állam területére. Ugy hirlik, hogy amennyiben e kérdésnek nem lesz hatása, eré­lyesebb diplomáciai lépést tesznek, még pedig Jugoszlávia diplomá­ciai akciójával egyidőben Görög­ország is, melynek területére ha­sonlóképen ismét betörtek bolgár bandák. Bevándorlókat akartak Tlmerikába csempészni New-Oiieans, julius 22. Egy gő­zös üldözőbe vette és elfogta az „Ancona" nevü hajót, amely be­vándorlókat akart csempészni az Egyesült Államokba. A hajó fedél­zetén 12 magyart és ugyanannyi kinait találtak. Letartóztatták és deportálták őket. Elitélték a fjamburgi kommunistákat Hamburg, jul. 22. Az altonai törvényszék három napig tárgyalta 20 kommunista bűnperét, akik ve­szedelmes zavargást terveztek egyik közeli községben. A vádlot­takat fél évtől másfél évig tartó várfogságra ítélték. Jlagy munkanélküliség Szászországban Berlin, julius 22. Drezdából je­lentik, hogy Nyugatszászországban az ipari tevékenység erős lanyhu­lása észlelhető. A textilvidékeken a nagy szövő- és fonógyárak na­gyobbrészben meglehetős nehezen tudják még a 24 órára csökkentett heti munkaidőt is fenntartani, mi­után az anyagbeli nehézségeken kivül a csekély számú megren­delés is a legnagyobb korlátozásra kényszeríti a gyárakat. Zwickau­ban a Horch-müvek 1500 munkás közül 800-at elbocsátottak. A Max pedig kénytelen zwickaui üzemét teljesen beszüntetni. Zürichben a magyar koronát 69-ei jegyezték. Lakásokat építenek a mun­kanélküliség leküzdésére Budapest, jul. 22. Vass József népjóléti miniszter elnöklésével ma a munkanélküliség megszüntetése érdekében miniszteri értekezlet kezdődött. A tanácskozáson Valkó Lajos kereskedelmügyiiés Korányi pénzügyminiszter vesznek részt, amelyen megbeszélik, hogy milyen közmunkákat Írjanak ki a legkö­zelebbi napokban és a kiirt köz­munkákat milyen sorrendben vé­geztetik el. Az értekezlet soián döntenek a kormány tagjai azon nagyfontosságú kérdésben is, hogy a lakásépítési állandó bizottság a megincfútó közmunkákban milyen mértékben vegyen részt. A kor­mánynak az az elhatározott szán­déka, hogy ezekben a közmun­kákba a lakásépítést is intenzi­ven bekapcsolja. A napokban hire járt, hogy a népjóléti minisztéri­umban már megállapították az augusztusi lakbér arany mértéké­nek szorzószámát is. Illetékes hely­ről szerzett információnk szerint ez még nem történt meg és előre­láthatóan csak a pénteki minisz­tertanács foglalkozik ezzel a kér déssel. Egy cseh kém beperelte az államot Beregszász, jul. 21. Szenzációs per készül Cseh­szlovákiában, amely élénk fényt vet a kisántánt unalomig hangoz­tatott békés szándékaira és arra a jóviszonyra, amelyben velünk, magyar szomszédjával élni akar. A per iránti keresetet Dávid Adolf nagyszőlősi lakos adta be a beregszászi törvényszéken, élénk és méltó világításba helyezve vele a cseh-szlovákiai hatóságok mun­káját, de — becsületességét is. A keresetben ez a Dávid Adolf nagy­szőlősi lakos kéri elmarasztalni Blecha beregszászi rendőrbiztost, Tupalik munkácsi zsupánt és az ungvári kormányzóságot húszezer korona tőke és járulékai megfize­tésében. Dávid Adolf keresetében el­mondja, hogy a perelt hatóságok 1922. április hó 5-én és 1923. már­cius 25-én megbízást adtak neki arra, hogy mint kipróbált kém, Magyarországon meghatározott helyen és időben ujabb kémszol­gálatot teljesítsen. Mivel a vállal­kozás rendkívül veszélyes volt, minden útra tízezer korona díja­zásban állapodtak meg. Dávid Adolf a perelt hatóságok utasítása szerint kétszer volt Ma­gyarországon s igy húszezer ko­ronát szolgált meg, mely összeget az alperesek most vonakodnak neki kifizetni, miért is Dávid kéri a törvényszéket, hogy kötelezze alpereseket a megszolgált összeg kifizetésére. A pikáns per egész Ruszinszkó­ban óriási feltűnést kelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom