Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-18 / 152. szám

EGYES SZÁM ARA. 1O0O KORONA Békéscsaba, 1924 julius 18 Péntek 51-ik évfolyam, 152-ik szám BEKESME6YEI EOZLONI Politikai napilap Elöflsetésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. < cidányonként 10C0 korona. A prágai konferencián Magyarországról sem feledkez­tek rneg a kisantant külügymi­niszterei és Nincsics, Duca, de különösen Benes látták el a sajtó képviselőit jóindulatu nyi­latkozatokkal. Mindezek a nyi­latkozatok azt bizonyítják, hogy Magyarország iránt a helyzet edvezően alakul és nem áll fenn többé a régi éles ellentét, mely a kisantanttól elválasztot­ta. Duca román külügyminisz­ter azt hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország szanálásához épp oly szívesen járult Románia, mint Ausztriáéhoz. A magyar kölcsön jelenfős sikere pedig szerinte a kisantant egységét és cselekvőképességét bizonyítja. Hosszasabban nyilatkozott Benes cseh külügyminiszter. Leszögezte, hogy a viszony a kisantant és Magyarország kö­zött egyre javul. Megelégedés­sel konstatálja, hogy Magyar­országon mind jobban és őszin­tén erősbödik a béke vágya. Hozzáteszi, hogyha Magyaror­szág elfogadja az adott hely­zetet, őszintén és jóindulattal dolgozik a gazdasági és poli­tikai konszolidáció érdekében, ugy a viszony még jobbá és szilárdabbá válik. Mindenesetre nagy jelentő­ségűnek tartjuk ezeket a nyi­latkozatokat, amelyek azt mu­tatják, hogy a romboló politi­kai feszültség is kezd szelídülni a gazdasági egyezkedések után. Tudvalevő, hogy a csehekkel való gazdasági tárgyalások után Magyarország eredményes gaz­dasági tárgyalásokat folytatott Romániával, amely nagyban hozzájárult a helyzet enyhíté­séhez. Jugoszláviával szemben is ma tnár barátságosabb hangulat teszi Jehetővé az eredményes közeledést és Belgrád ma már nem táplál olyan nagyfokú animozitást Magyarországgal szemben. Ezek után megelégedéssel gondolunk arra, hogy a sokat szenvedett Magyarország a gaz­dasági kapcsolatok és a meg­enyhült politikai viszonyok folytán olyan helyzetbe jut, amely lehetővé teszi a mai gaz­dasági és pénzügyi leromlásá­nak szanálását. A kisantant is belátja azt, hogy Magyarország talpraállitása nem pusztán a magyarok, hanem a Magyar­országot körülvevő államok ér­Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő > P-Horváth Rezső. deke is. A kisantantot nem a magyarok iránt érzett különös rokonszenv vezette, amikor a gazdasági kapcsolatok mellett a politikai békét is kilátásba helyezik, hanem igen fontos nemzetközi érdekek. Mert midőn a prágai konfe­rencián azt hangsúlyozzák, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia, bizonyos incidensek ellenére is, szorosan kapcsolód­nak egymáshoz közös létérde­keik megvédelmezése végett : belátják, hogy a középen álló Magyarország barátságára, jó­indulatára épp a hangoztatott közös létérdek sikeresebb meg­védelmezése szempontjából — szintén szükségük van. Javul a viszony a magyar kormány és a kisántánt között Duca, Benes és Nincsics nyilatkozatai a prágai konferenciáról Prága, jul. 17. Nincsics kijelentette a sajtó kép­viselői előtt, hogy a kisántánt áilamai teljes egyetértésben dön­töttek az összes problémákról, amelyek a jelenlegi európai hely­zet legégetőbb kérdései. Az tagad­hatatlan, hogy az utóbbi hóna­pokban a kisántánton belül bizo­nyos nehézségek merültek fel, igy elsősorban az orosz kérdés. A helyzet azonban a belgrádi kon­ferencia óta lényegében nem vál­tozott és a kisántánt egyes államai részére az orosz kérdésben tel­jesen szabad kéz biztosíttatott. Duca is nyilatkozott az újság­íróknak és kijelentette, hogy Ro­mánia részére az orosz kérdés sokkal több egyszerű problémánál. Románia minden erejével ipar­kodik Oroszországgal békés együtt­működést biztositanni, de ehhez feltétlenül szükségesnek tartja a jelenlegi határok elismerését. Bízik abban, hogy Oroszország erő­szakos módon nem fog törekedni a határok megváltoztatására. Megemlékezett Duca Magyar­ország és Ausztria szanálásáról is. A magyar kölcsön jelentős ered­ménye a kisántánt egységét és cselekvőképességét bizonyítja. Végül Benes fejtegette a kis­ántánt jelentőségét és sikereit. Ki­jelentette, hogy a régi diplomáciai iskola megbukott. Uj módszerekre van szükség. Meg kell teremteni a legszélesebbkörü kapcsolatokat és énpen ezért szükséges a kis­ántánt cselekvőképességeinek kor­látait lehetőleg tágítani. Megcá­folta a kisántánt felbomlásáról, illetve likvidálásáról elterjedt hí­reket és hangoztatta, hogy a kis­ántánt erősebb, mint valaha. Benes is kitért a magyar kér­désre és kijelentette az újságírók­nak, hogy különös örömére szol­gál, hogy ezúttal részletesebben beszélhet Magyarországról. A vi­szony a magyar kormány és a kisántánt között egyre javul és mind eredményesebb. Ha Magyar­ország elfogadja az adott hely­zetet, őszintén és jóindulattal dol­gozik a gazdasági és politikai konszolidáció érdekében, ugy? a viszony még szorosabbá mélyül. Megelégedéssel látja, hogy Ma­gyarországon erősbödik az őszinte, tartós békének és a szomszéd­államokkal való barátságos kap­csodnak a vágya. Ennek leg­utóbb is jelentős eredményei mu­tatkoztak, főleg a magyar—román gazdasági tárgyalások alkalmával, melyek áprilisban számos szer­ződés és megegyezés aláírására vezettek. A megbeszélések a legbarátsá­gosabb külső körülmények között folytak le Bukarestben, hol a kom­munizmus bukása után bekövet­kezett megszállás és egyéb igaz­ságügyi kérdésekben megegyezés jött létre. Magyarországon fel­ismerték az államok közötti szer­ződések nagy jelentőségét, aminek üdvös következménye a növekvő bizalom. Benes bizik abban, hogy , Magyarországon méltányolni fog­| ják a kisántántnak és különös­képen Romániának komolyan jóindulatu szándékait. A kisántánt minden támadó célzás nélkül Ma­gyarország rekonstrukciójára tö­rekszik. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeté* díjszabás szerint. wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww Herriot teljesen vissza akarja állitani a békét London, jul. 17. A konferencia megnyitásakor Macdonald a kö­vetkezőket mondotta : A Dawes­terv nemcsak arra szolgál, hogy Németországtól fizetést kapjunk, hanem megkísérli a német valuta és a költségvetés egyensúlyba ho­zatalónak biztosítósát is. Valóban az egyetlen reményt nyújtja Né­metországnak, hogy kivergődjék a pénzügyi ingoványból. Macdo­nald rámutatott a fontos szerző­désekre, amelyek talán legértéke­sebb pontjai a jelentésnek. Majd igy fejezte be szavait: Ha azt akarjuk, hogy legjobb szándéka­ink teljesüljenek, egységesnek kell lenni. Kérni fogjuk Amerikát, amelynek bőséges segélyforrásai vannak, vegyen részt a pénzügyi tervekben, amelyeket végre kell hajtanunk, ha azt akarjuk, hogy Európa hamarosan talpra álljon. Macdonald ezután az értekezletet megnyitottnak jelentette ki és Her­riot francia miniszterelnöknek adta a szót. Herriot ezeket mondotta : Arról van szó, hogy azoknak érdekeit, akik hosszú időn át egyformán szenvedték a borzalmas háborút, kibékítsük azzal a szükségesség­gel, hogy a mindenki által óhaj­tott békét helyreállítsuk. A konfe­renciára váró feladat rendkivü nehéz. De valamennyi delegátus, amennyire lehetséges, a megoldás elérésében fog munkálkodni­Kellog amerikai nagykövet a többek között a következőket mondotta : — Igaz, hogy nem ugyanabban a minőségben és nem ugyanazzal a hatáskörrel jöttünk, mint a többi delegátus, mert nem vagyunk ré­szesei a versaillesi szerződésnek, azonban ugyanazzal a szellemmel jöttünk és segíteni akarunk. Nem kívánunk egy országra sem fel­mérhetetlen nyomást gyakorolni, vagy olyan politikát elfoglalni, amely annak nézete szerint nem felel meg gazdasági és politikai érdekének, hanem meg akarjuk oldani Európának nemzedékek óta a legnagyobb gazdasági problé­máját. Az amerikai kormány és az amerikai nép azt hiszi, hogy a Dawes-jelentés elfogadása az első nagy lépés Európa helyre­állítása, az ipar stabilizálása és a nép boldogulása felé. De Stefani olasz delegátus töb­bek között kijelentette, hogy a konferencia sikerétől függ teljesen Európa talpraállitása és békéje, gazdasági és politikai szempont­ból tekintve. Zürichben a magyar koronát 68 5-el jegyezték. awwwwwwwwwwwww Jtlagijar-jugoszláv egyezmény Belgrád, jul. 17. A magyar-jugo­szláv archívum-egyezmény részle­teiről Belgrádból a következőket jelentik: Az anyagot kétfelé osz­tották, az elsőbe tartoznak az ideiglenes archívumok, a máso­dikba a történelmiek. Megegyez­tek abban, hogy a jugoszláv vo­natkozású archívumokat, melyek Magyarországon vannak, kiadják, viszont Jugoszlávia is kiadja a Magyarországot érdeklő irattárakat. Azokat, melyek mindkét országot érdeklik, amennyiben lehetséges, kettéosztják, ha pedig ez nem lenne keresztülvihető, alkalmilag szükség szerint kiszolgáltatják egy­másnak. Történelmi irattárak ügyét diplomáciai uton rendezik, mivel a békeszerződés értelmezésében nem tudtak megállapodni. fegyvertáruk volt a macedón bandáknak Belgrád, jul. 17. Asen Beita ban­dáinak szétverése után az általuk megerősített épületekben nagy­mennyiségű lőszert és gránátot ta­láltak, amely azt bizonyítja, hogy a bandát kívülről is támogatták. A banda tagjai közül igen sokat gyilkosságok és rablások miatt keres a rendőrség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom