Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-02 / 138. szám

E«YES SZÁM ARA ÍOOO KORONA t Békéscsaba, 1924 julius 2 Szerda 5l-ik évfolyam, 138-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napitan Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona, Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. A csabai önérzet (Egypár őszinte szó) Az ujabb időkben, — valljuk 'csak be, — mindig nagyra voltunk vele s ha alkalom kínálkozott rá, nem is mulasztottuk el a dicsekvést, hogy Csaba mennyivel haladóbb, fejlődőbb város, mint ^ Gyula. Büszkén mutattunk rá az egymásután keletkező gyárakra, 'Ipari és kereskedelmi vállalatokra, ••^kóláink nagy számára, fejlett "ípott- és művészi életünkre, stb. Gyulát ezzel szemben valami hamvába

:holt, minden nagyobb koncepcióra, megmozdulásra képtelen városkaként sajnáltuk le. Hogy vélt igazunk mennyire nem volt az, arról egyetlen eset győzött meg, aminek a napokban véletlenül tanuja voltam. Gyulán pár évvel ezelőtt egy polgári fiúiskola alakult, mely vendégként tengődött az elemi iskolák épületében. Fejlődésre képes intézmény lévén, szeretett volna saját épülethez jutni, miért is vezetősége érintkezésbe lépett a város és az iparosság vezetőségével. Ezek magukévá tették az ügyet s a mult héten tartott városi közgyűlés elé a városi tanács egy nagyszabású javaslatot terjesztett, mely szerint a város épitse fel a polgári fiúiskola részére a szükséges épületet, mégpedig oly hatalmas méretekben, hogy abban megfelelő elrendezéssel az iskolán kivül az ipartestületi székház, a Kereskedelmi Csarnok, a közkönyvtár, a muzeum, a zenede, a tűzoltóság, a sakkor és még több társadalmi egyesület is a kellő helyiségekhez jusson. Ez a megoldás a várostól 75 vagon búzát és 70.000 aranykoronát kitevő áldozatot kiván, — mig az ipartestület eddigi székházának eladásával (25 vagon buza ért.) és 15 vagon buza értékének meg; felelő s tagjai közt összegyüjtendő hozzájárulással veszi ki részét az építkezés költségeiből. A tűzoltóság s a társadalmi egyesületek szintén ennek megfelelő arányban vállalnak anyagi kötelezettséget a Kossuth-téren építendő hatalmas palota költségeihez való hozzájárulásra. A városi tanácsnak ezt a tetemes anyagi áldozatot jelentő előterjesztését (s itt jön aztán az igazi különbség Gyula és Csaba közt!) a képviselőtestület egyhangú helyesléssel és tapssal fogadta. Nos : méltóztassanak csak elképzelni egy hasonló tanácsi előterjesztést — Békéscsabán. El tudnának itt képzelni egyhangú helyeslést és tapsot egy ilyen súlyos anyagi kötelezettség vállalásakor? A városháza mulaszthatatlan kibővítésének vagy a szülőotthon ügyének megobstruálása elég ízelítőt nyújthatott városatyáink ebbeli mentalitásának megismerésére. Pedig hát nálunk is vannak fejlődésükben megakasztott iskolák, melyek kiáltva sürgetik a megfelelő uj elhelyezést. Ott van a polgári Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János leányiskola és az állami leánygimnázium, mely intézetek elsorvadnak jelenlegi elavult, szűk és közveszélyesen egészségtelen épületükben s amelyek az idén legalább ötven-hatvan tanulót voltak kénytelenek visszautasitani hely hiányában, ami az osztályok párhuzamosítását lehetetlenné teszi. Es — hogy tovább menjünk — nálunk is szégyenletesen szegényes és elégtelen akár az Ipartestület, akár a Kereskedelmi Csarnok elhelyezkedése, — a tűzoltóság is egy bagolyvárban székel stb. Egy szóval: nálunk is megvan a szükséglete a nagyszabású építkezéseknek, de vájjon remélhető-e, elképzelhető e nálunk ezeknek oly generózus megoldása, mint Gyulán ? Pedig kétségtelen, hogy egy város haladottságának, fejlődésre képességének ez az áldozatkészség az igazi fokmérője, mert ez a jövő haladásnak a biztositója. Mert — legyünk csak őszinték — a haladás és kultura igazi jegye nem az, hogy pl. a Délvidék futballbajnokai vagyunk (anélkül mondva, hogy ennek jelentős értékéből bármit is le akarnék vonni), sőt még az sem, (ami egyébként szintén nagyon érdemes kulturmunka), hogy olykor-olykor lejönnek hozzánk — jó pénzért — vendégszerepelni fővárosi művészek, hanem az, ha a város a maga kulturális szükségleteinek kielégítéséért, közintézmények létesítéséért áldozatokra is kész. Épen ezért nem egészen jogos és igazságos városunk haladásával, fejlődésével azon a cimen dicsekednünk, hogy uj gyárak, ipartelepek, kereskedelmi vállalatok létesültek, mert ezek nem a városnak, mint erkölcsi testületnek a létesítményei, hanem egyesek egyéni kezdeményezései és alkotásai, amire ösztönzést nem egy nagystílű és koncepciójú várospolitika, hanem az a helyzeti energia adott, amelyhez Békéscsaba városa a szerencsétlen békekötésben : Arad és Nagyvárad ideiglenes elvesztésével jutott. Mérsékeljük tehát a lokális önérzetünket s illetve tegyük jégre addig, mig városunk képviselőtestülete a kulturszükségletek megérzésének és az áldozatkészségnek legalább is ugyanazon fokára emelkedik, mint például Gyula város képviselőtestülete, amely pedig végeredményben túlnyomó többségben szintén földművesekből áll. Addig pedig le a kalappal a gyulai képviselőtestület előtt 1 (-ab-) TI kereskedők nem fizetnek gabonatorgatmi adót Budapest, julius 1. Izgalomban tartotta a gabonakereskedelmet az a hir, hogy a pézügyminiszter julius 1-én életbelépteti a gabonaforgalmi adót. Az érdekeltség az OMKE képviseletében Sándor Pál Felelős szerkesztő: P-Horváth Rezső. élén megjelent Bud miniszternél, ahol rámutattak azokra a veszedelmekre, amelyek a gabonaforgalmi adónak tervezett formában való bevezetésével jelentkeznének. Végül kérték, ho?y a kormány az adóztatás más módjáról gondoskodjék. A miniszter kijelentette, hogy méltányolja az aggodalmakat, mert lehetetlennek tartja a gabonakereskedelem megadóztatásának módját, ami veszélyeztetné a termés értékesítésének gyorsaságát. Kijelentette, hogy igyekezni fog odahatni, hogy a pénzügyi kormány más megoldást találjon a gabonaforgalmi adó bevezetésére'. Államrendőrség Lökösházán A személyzet lakáshiány miatt Békésbsabán fog lakni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A budapest—aradi fővonal mentén fekszik Lőkösháza szerény, sőt túlságosan is egyszerű vasútállomása, amely ezelőtt nyolc-tiz esztendővel dehogyis álmodott arról a viszonylagos „szerencsé"-ről, hogy egykor valami trianoni bölcseség intézkedéséből — határállomássá fog előlépni. Ez a szerencsétlenség azonban minden álmodozás nélkül is lecsapott a lőkös házai állomásocskára, mire a kis tizedrangu vasútállomás — amelynek neve azóta a kocsik oldalain lógó táblák révén ismertté vált — egy csomó rendőri, csendőri, vámőri és egyéb közbiztonsági közeggel gyarapodott a főnök nagyszámú csirkéi és libái mellett. Lőkösháza, úgyis, mint határállomás, a határőrség detektivjeit látta vendégül a fala; között. A vendéglátásban azonban nem sok köszönet volt, mert a detektívek számára néhány rozoga vagonon kivül semmi más férőhelyiség nem állott rendelkezésre. A detektívek így — holmesi leleményességgel — a váróterem névre hallgató odúban húzták meg magukat, amely állapot kellemesnek igazán nem volt mondható. Emiatt sok panasz ment az illetékesekhez, akit most — hosszú idő után — végre igazán zseniálisan oldották meg a Iakástalan határőrség kérdését: még több rendőrt helyeztek oda, ahol eddig a kevésnek sem volt lakás . . . A mai napon ugyanis Bocz Béla dr. rendőrfőtanácsos, a szegedi kerületi főkapitány helyettese, két rendőrfogalmazóval és detektivvel Békéscsabára érkezett, hogy a lőkösházai kirendeltség szállásának kérdéséről Jánossy Gyula rendőrfőtanácsossal eszmecserét folytasson. Bocz főtanácsos julius 1-től kezdve vezetője lett a lőkösházai államrendőrségi kirendeltségnek, amely most kezdi meg ott a működését. A rendőrtisztek és a deTelefonsiám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. tektivek az összes, átmenő teher-, személy-, gyors- és expresszvonatokat ellenőrizni fogják a lőkösházai állomáson, ezenkívül bíráskodni fognak határrendőrségi és utlevélkihágási ügyekben, valamint azok fölött is, akik akár magyar, akár román területről uilevél, vagy engedély nélkül lépték át a határt. A lőkösházai államrendőrségi kirendeltség julius elsejei működésének megkezdését csupán egy körülmény teszi kétségessé. Ez a lakáshiány, amelyről Békéscsaba után a lőkösházai állomás a leghirhedtebb az országban. Lőkösháza állomásán ugyanis sem szoba, sem épület, de még csak bódé sincsen olyan, amelyben a három rendőrtiszt és a néhány detektív meglakhatnék, mert lakásnak alkalmas mellékhelyiség az egész állomáson nincsen. Jánossy rendőrfőtanácsos ajánlatára a fogas kérdés valószínűen ugy nyer majd megoldást, hogy a lőkösházai rendőri kirendeltség ideiglenesen Békéscsabán fog lakni és a szolgálatba lépő személyzet naponta innen fog kiutazni Lőkösházára. Végleges döntés még nem történt, de valószínű, hogy a békéscsabai tartózkodás terve talál majd elfogadásra. Otcsósdgi bullám — Jlémefországban Berlin, jul. 1. Olcsósáqí hullám vonul végig Németországon. Az aranybank által követett hitelpolitika következtében már hosszabb idő óta erős pangás állott be a német kereskedelmi életben. Ebez a hitelhiányhoz legújabban az erős tőkehiány is hozzájárul és ennek következtében általános olcsósági hullám kezdődött meg Németországban és fokozatosan terjed a kereskedelmi élet egész vonalán. A legutolsó napok áresései elérték az 50

]/o-ot is egyes cikkekben, de legalább 20^/oos árcsökkenés mindenütt tapasztalható. Miután az aranybank nem szándékozik megváltoztatni eddigi hitelpolitikáját, igen valószínű, hogy az olcsósági hullám tovább terjed. TJz olaszokat megverték Tripotiszban Berlin, jul. 1. A Berliner Tageblattnak jelentik, hogy Tripoliszban heves harcok voltak az olaszok és arabok között. Az olaszok súlyos vereség után visszavonultak az Ibnveled völgyébe. Négy napos csata dulf, amely azzal végződött, hogy Bongiavianni tábornokot, az ismert nevü fasisztát, az arabok menekülés közben megölték. Az arabok szent fogadalmat tettek, hogy Tripoliszban megszüntetik az olaszok uralmát. Zürichben a magyar koronát 70-el jegyezték. 20 koronás arany 335000 papírkorona,