Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-09 / 144. szám

4 SÍKÉKJfiEGYK! KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 julius 9 ték tudomásul. Azért tárgyalások­ba bocsátkoztak a munkásokkal, akiket igyekeztek meggyőzni arról, hogy — noha nagyobb jövede­lemre való törekvésük jogossá­gát elismerik — a kívánsággal kissé korán léptek még föl, akkor, amikor sehol, semmi­féle szakmában nem tértek még át az aranykoronás fizetésekre, sőt erre nézve még csak kísérle­tezések vagy megbeszélések sem történtek. A mesterek hivatkoztak a mai katasztrofális pangásra, a raktárak tultömöttségére és arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kisiparosságnak semmiféle hitelt nem nyújt s ez ugyancsak lehe­tetlenné teszi a helyzetüket, de a munkások ragaszkodtak követelé­seikhez, még akkor is, amikor a mesterek emlékeztettek arra, hogy a békeévekben ismeretlen volt a 66 filléres órabér s a legjobb eset­ben is csak 60 fillér'órabére volt egy-egy jobb asztalosnak. A tárgyalások ezek után meg is akadtak és a további eszme­csere feleslegessé vélt, annyival is inkább, mert a munkások a si­kertelenség miatt nyomban beszün­tették a munkát. A munka ezzel az összes békéscsabai asztalos­üzemekben megállott és a mun­kások mindenütt abba hagyták a munkát. Az asztalosiparban kitört és sztrájkká fajult bérmozgalomban napok óta nincs változás, legfel­jebb az, hogy a mesterek egyike, összeszedve a sztrájkoló asztalo­sok legkiválóbbjait, azokat üze­mében alkalmazta, megadvs ne­kik ideiglenesen az összesség ál­tal követelt aranykoronás órabé­reket. Ennek a mesternek az el­járását azonban nemcsak a mes­lerek Ítélik el, hanem a munkások is és igy nem lehetetlen, hogy eb­ben az üzemben is megáll rövi­desen a munka. A sztrájk ügyében egyelőre semmi változás nem észlelhető ; a felek egyike sem közeledik egy­máshoz. Rokkant-napot rendeznek Csabán Ab uccákon felállított urnák­ban gyűjtést végeznek a rok­kantak javára A „Hadröá" Nemzeti Szövetség békéscsabai helyi csoportja kedden kérvényt nyújtott be a belügy­miniszter cimére a polgármesteri hivatalhoz. A rokkantak kérvénye bejelenti, hogy julius 27-én, vasár­nap „rokkantak napjat" óhajtaná­nak rendezni Békéscsabán, ha a nyilvános uccai gyűjtést a bel­ügyminiszter megengedné szá­mukra. A „Hadröá" terve az, hogy julius 27-én az egész napot a hadirokkantak számára való gyűj­tésre fordítanák. Reggel 8 órától délután 6 óráig az uccasarkokon, tereken, parkokban és általában a nagyobb forgalmú helyeken gyüj­tenének a hadirokkantak és hadi­özvegyek teljesen szegénysorú gyermekeinek felruházására. A „Hadröá" választmánya ugy határozott, hogy a rokkantnapon befolyt tiszta jövedelem kétharmad­részét a szegénysorsu hadiárvák és a rokkantak teljesen szegény gyermekeinek felruházására for­dítanák, mig egyharmadrészét az egyesület helyi csoportjának saját céljaira (adminisztrációs és sze­mélyi kiadásokra) fordítanák. Az uccai gyűjtésnél a békéscsabai katonazenekar is közreműködnék, a lepecsételt urnákban való gyűj­tést pedig a városi számvevőség egy delegátusa ellenőrizné. Mivel az ilyen nyilvános gyűj­tések csak a belügyminiszter elő­zetes engedélye alapján rendez­hetők meg, a „Hadröá" a kérvényt a belügyi kormányzathoz terjesz­tette fel a polgármesteri hivatal utján. A kérvényhez Berthóty István dr, polgármester irt nagyon meleghangú ajánló sorokat, ame­lyekben hivatkozik az egyesület és a hadiárvák nehéz anyagi helyzetére. Igy bizonyosra vehető, hogy a belügyminiszter — aki az utóbbi időben nem nagyon szí­vesen engedélyezi a nyilvános gyűjtéseket — a békéscsabai hadi­rokkantak gyűjtését engedélyezni fogja. IE111EK Pályázat Először is a gyengébbek ked­véért pár sorban vázolom a „jól­értesült" természetrajzát. A „jólértesült"-ek őshazája a kávéház. Onnan rajzottak szét az idők folyamán és ellepték az uccá­kat. Legszívesebben azonban még ma is a kávéházban tartózkodnak. Alapvonásuk, hogy mindent „jobban tudnak". Főfoglalkozásuk a kártya. Kártyaügyekben egy­másnál is jobban vannak érte­sülve. Ruházatuk a divat szeszélye szerint változik. Egy jólértesült minden nyelven beszél, de egyiket sem tudja. Be­szédébe különös szavakat kever. Például: „Összes adu", „tuletroa „ultimó", „kaláber". Leggyakoribb kiszólásai^ ezek: „Én mondom magának", „ne dumáljon fiam", „nekem mondja ?", „mit ért maga ehhez 7" A jólértesültnek feltétlenül biztos ismertető jele, hogy mindenről lesújtó véleménye van. Ül a kávéházban és ellent­mondást nem tűrő hangon konsta­tálja, hogy a partnere nem tud kártyázni, hogy a kiszolgálás rossz, a levegő tűrhetetlen, a politikusok nem értenek a politikához, az irók nem tudnak irni, a festők mázol­nak, a szobrászok tehetségtelenek, a színészek ripacsok, a vonatok késnek. És mindenre tud meg oldást. Praktikusat és gyorsan keresztülvihetőt. A jólértesült mindenütt megkap téged, kedves felebarátom. Ülsz nyugodtan a feketekávéd mellett. Odatelepedik melléd és elmeséli, hogy Amerikát ő fedezte fel. Hiába tiltakozol Ő jobban tudja. Megfog az uccán, a szín­házban, a lakásodon, mindig mindenütt ott van. És nem lehet szabadulni tőle. Mindig arra van dolga, amerre te mégy. És mindig ráér. Karonfog és füledbe kiabálja, hogy szamár vagy, hogy nem tudsz semmit. Hiába tiltakozol, ő jobban van értesülve. Goromba vagy ? ő még gorombább. Ez ellen tenni kell valamit. Szer­vezkedjünk mi, egyszerű rosszul­értesültek. Pályázatot hirdetek, nemjólérte­sült felebarátaim. Tartsunk össze. Terveket kérek. Mi a legsürgő­sebb tennivaló. Mert én nem bírom tovább. — A főispán Budapesten. Dr. Kovacsics Dezső főispán kedden reggel Budapestre utazott, ahol különféle hivatalos ügyek elinté­zésén kívül cselédjónak leköltö­zését is el fogja intézni. — Az ejtőernyőagrás és a CsAK— Előre serkgmérkőzés az alsóvégi legelőn. A 13-ára tervbe­vett jótékonycélu ejtcernyőugrést 20-án tartják meg az alsóvégi le­gelőn, ahol ugyanakkora „Hadröá" serlegéért Békéscsaba két legkivá­lóbb csapata : a CsAK és Előre a hadirokkantak javára nagy mér­kőzést rendez. Az egész megyé­ben óriási az érdeklődés a kettős sportesemény iránt. A közönség kényelmes elhelyezése céljából a rendezőség 5 és 10 ezer koronás jegyeken kivül 8, 15 és 20 ezer koronás jegyeket is ad ki. Jegyek Gesmeynél, Engel Miksánál, Fe­hér Flórisnál, Karótsony Józsefnél, dr. Gyöngyösi és Gruber pepirke­reskedésében már kaphatók. Aján­latos a jegyeket még e héten be­szerezni. — A Békéscsaba-Wien kö­zötti távbeszélőforgalom meg­nyitása. Julius hó 10-ével a Bé­késcsaba—Wien közti távbeszélő­forgalom megnyílik. Az egyszerű 3 perces beszélgetés dija 2 arany­frank 25 cls, amely összeg a mindenkori szorzószámmal, (jelen­j leg 17600) szorzandó. Ebben a vi­szonylatban hétköznapokon 9—19 óráig csak sürgős beszélgetések válthatók. Hétköznapokon 19—9 óráig, úgyszintén vasár- és ünnep­napokon időbpli korlátozás nélkül bármilyen beszélgetések kezdemé­nyezhetők. — Termelik Gabona és Áru­kereskedelmi Részvénytársasága cég alatt Békéscsabán 1924. junius 29-én mindennemű terménycikkek vételére, eladására és közvetítésére uj vállalat alakult 100 db. egyen­ként 10.000.000 korona névértékű részvénnyel egymilliárd korona alaptőkével. Az igazgatóság tag­jaiul Lipták L. Pál elnök, Bohus M. Mórion alelnök, Botyánszky Mihály, Bakucz Mihály, Guttmann Ernő, Lipták V. György, Laczó Mihály, ^ Márkus Pál, Zahorán András, Zahorán Mihály, Zsiros Pál választattak meg. A felügyelő­bizottság tagjai ifj. Gálik János, Duna György, Martincsek Károly, Karácsonyi József, ifj. Schwézner Károly. A vállalat működését ju­lius hó 10-ével megkezdi. PÉTEEF1 CIPÖiRUBÁZiBAN a szokásos reklámárusitás — amíg a készlet tart — ezúttal 3 sorozatban történik I. SOrOZat: Női lakk, antilop, regatta és körömcipők (szürke, barna, fekete és drapp szírekben) P^rja 288 ezer II. Sorozat Női barna sevró és bagaria regatta cipők (svájci és francia formájú) párja 288 ezer Ili. sorozat: Női fekete sevró és box pórja 220 ezer — A vármegyei közigazgatási bizottság ülése hétfőn lesz. Az e hó végére tervezett rendkívüli köz­gyűlést csak augusztus hóban tart­ják meg. — Aranyparitáson a husvizsgá­latidijak, ipardijak stb. Rendelet jelent meg, amely felhatalmazza a községeket és a városokat, hogy julius elsejétől a husvizsgálati di­jakat a békebeli díjszabás arany­értékében szedhessék. (Eddig eze­ket a dijakat buzaalapon vetették ki.) Ugyancsak aranyérfékben ól lepitja meg egy másik rendelet az uj ipartörvényben meghatározott ipardijakat, vizsgálati és biztosí­téki összegeket. — Gyula a fővonalon. Vasár­napi szenünkben gyulai forrés nyomén hirt adtunk arról a terv ről, hegy a budapest—aradi fővO' r,alba belekapcíoinók Gyulát is, mégpedig oly módon, hogy a vo­nat Csabáról Gyulára s onnan Kétegyhazéra haladna. Természe­tesen ehhez szükséges volna Gyula és Kétegyhéza között elsőrangú uj vasúti pályát kiépíteni, ami mil­liárdos kiadásokat jelent. Az ál­lamháztartás jelenlegi helyzete mellett, még ha a vonal internacio­nális voltából eredő egyéb nehéz­ségek ki is küszöböltetnének, ez az átalakítás csak ugy volna ke­resztülvihető, ha a költségeket Gyula városa fedezné. Ezt pedig minden vitális érdeke mellett sem képes megtenni. Igy tehát a terv sok ideig csak terv marad s ez a vélemény alakult ki a vasúti szak­körökben is. — Megszűnt az Árvizsgáló Bizottság. Senki sem siratja, mint ahogy nálunk Békésmegyében alig is tudtak róla. A mi Árvizsgáló Bizottságunk csak éppen hogy a kényszerűen ráoktrojált ármegálla­pításokat végezte, egyébként azon­ban tisztában lévén a sablonszerű ármegállapításoknak céltalanságá­val, inkább abban merült ki tény­kedése, hogy a bajok eredendő okainak feltárásával az intézmény megszüntetését sürgette a minisz­tériumban. Annyi bizonyos, hogy a mi Árvizsgáló Bizottságunk az adott helyzetben és adott keretek között becsületesen és lelkiisme­retesen végezte feladatát. A mi­niszter most, amikor a békés-arad­vármegyei árvizsgáló bizottságot a többivel együtt megszünteti, el­ismerését fejezi ki annak elnöké nek, Antalóczy Nándornak, alel­nökének, Mérey Gyulának és jegy­zőjének, dr. Pánczél Józsefnek. — A pécsi törvényszék Ítélete a mohácsi hazaárulási perben. Pécsről jelentik : A pécsi törvény szék ötös tanécsa most tárgyalta le Andrics Tivadar dr. ügyvéd, Bencze József, Hajdinák Aladár nyomdász és több más mohácsi lakos bünpörét, akik a jugoszláv megszállás idején a vádirat sze­rint nemzetellenes magatartást ta­núsítottak s a megszállóktól kü­lönböző hivatalokat vállaltak- A tárgyalás során több vádlottról bebizonyosodott, hogy tevékenyen részt vettek abban a mozgalom­ban, amely Baranyavármegyét Ju­goszlávia fennhatósága alatt au­tonóm területté akarta kikiáltani s épen ezért a törvényszék Haj­dinák Aladárt öt és fél évi fegy­házra, Makk Jánost hat hónapi, Varga-Német Józsefet pedig há­rom hónapi fogházra ítélte. Fischer Gyulát, akit a szerbek szolgabi­róvá neveztek ki, Adamovics Ist­vánt és a többi vádlottat a tör­vényszék felmentette. Az ítélet jogerős. — A 8 rendje. A vizsgák"^ szerint ez< 15-ikét kö reggel 9 Szegeden, iskolában. — A dc kalják a időt. A n fák a tral idejét. Az rendelet reggel 7 üzletüket megszakít óráig nyit' azt jelenti téban 13 kában len sülünk, hi e rendelet indítottak vetelik-, r Ugyancsai tratikosokr lyegszerzé kölcsönt. . nál inkébl mük orvo; óta a dol emelték, száma er pant. — Álla aranypari rakodó áll értőül kirí sok dijait ügyi mini akban ál Szarvas mt felül 30 ai alul 15 ai nál 10 ar§r 2 éven fel 2 éven al szopós esi fillér. Juh ként 4 arf után 6 1 aranyfillér, után darai fillér. Sová fillér, mala fillér. — Holt' A szeghal a követke: nitásokat r gyesi Jáno cipészsegé született és védgyalogi 1914. októl harctéren István füz mívest (n< Erzsébetté? született t gyalogezre 1915. januil harctéren István füz mívest, ak logezred májusábar téren eltűr hály füzes vest (nős zsannával] gyalogezre 1915. máji harctéren — Az előadásai teken 9 kön 7 és^.

Next

/
Oldalképek
Tartalom