Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-23 / 206. szám

2 BffiKffiSMEOTEl KflKLOR Békéscsaba, 1924 szeptember 23 betegpénztári orvosi állást. Mihelyt a miniszteri jóváhagyás erre nézve megérkezik, kiirják a pályázatot. Három hónapon belül minden bi­zonnyal meglesz a második orvos Erzsébethelyen és akkor elmúlnak az eddigi örökös panaszok. A „Munkácsy"-cserkészek szá­mára egy városi barakképületnek egy részét díjtalanul átengedte a közgyűlés, cserkészotthon céljaira. A Körös-csatornán a strandfürdő mellett építendő gyalogjáróhid épí­tése ügyében a közgyűlés ugy ha­tározott, hogy a mérnöki hivatal­nak sürgősen ki kell dolgoznia a terveket és a költségvetést. Hol­lánder Lipót azt kívánta, hogy az Apponyi-ucca hidjót helyezzék ól a strand mellé, az Apponyi-uccá­nál pedig egy kocsik részére is alkalmas hidat építsenek. Ezt az indítványt Ádám Gusztáv műszaki tanácsos felvilágosításai után a közgyűlés elvetette. Személyi ügyek Filippinyi Pál II. oszt. pénztár­nok kérelmét I. osztályúvá való átszervezése iránt hosszas vita után —amelyben Botyánszky Mi­hály, Fábry Károly és a polgár­mester vettek részt — a közgyű­lés elutasította, mivel ez a szer­vezési szabályrendelet pontjaiba ütközik s különben is veszedelmes precedenset jelentene. Krausz Győző adótisztnek vég­kielégítés fejében két évi fizetést, vagyis 1872 aranykoronát szava­zott meg a közgyűlés. Valentinyi János nyilvántartó szolgálati idejét 1906. junius 1-től kezdődően szá­mítottnak egyhangúan elfogadta a közgyűlés. Schanzer Imre kérelmét telek­bérlet kibővítése tárgyában a köz­gyűlés teljesítette azzal, hogy a kért sziktéri területet 5 vagon buza áráért engedi át használatra a ké­relmezőnek. A közgyűlés befejezése előtt Medovarszky Mátyás dr. főjegyző bejelentette, hogy Botyánszky Mi­hály több önálló indítványt jegy­zett be. Az első az, hogy a város az ingatlanátirásoknál a forgalmi érték egy százalékát kapja, ame­lyet aztán az utak és uccák jó­karbantartására forditanónak. A második szerint a tanácsülések összes határozatait havonta a közgyűlés előtt a polgármester is­mertetné, jelentve, hogy mely ha­tározatokat hajtották végre, me­lyeket nem. A harmadik szerint a vadászbérletekből befolyt össze­geket teljes egészükben közcélokra (pl. útjavításokra) kellene fordítani. Az állandó választmány javasla­tára — Botyánszky Mihály hosz­szas és talpraesett indokolása után a közgyűlés valamennyi in­dítványt elfogadta, a tanácsi határo­zatok felolvasására vonatkozó ki­vételével. A közgyűlés ezután délelőtt 11 órakor a polgármester éltetésével ért véget. Mulatság a „Földgyomrá"-ban Hogyan kell eltávolítani a felesleges udvarlót? Még a nyár folyamán történt, pon­tosan : julius 5-én éjszaka, hogy három békéscsabai napszámos: Szarvas György, Králik György és Vicián Pál nagy dáridót rendezett a Réthy-ucca 7. szóm alatt levő vendéglőben, amely Ilovics János tulajdona és neveztetik mind kö­zönségesen „Földgyomrá"-nak. A jeles triumvirátus nem közönséges ivást rendezett; egyik liter bor a másikat követte, ugy, hogy az éj­szaka már régen a hajnalba haj­lott át, amikor a társaság a haza­térésen kezdett gondolkozni. Las­san el is indultak és hosszas kí­sérletezés után sikerült is egymás után rakniok a lábaikat, de az ucca még mindig szűknek bizo­nyult számukra. Szarvas és két társa a vendéglő melletti Széchenyi-ligeten igyeke­zett hazafelé. A ligetben Vicián azt indítványozta, hogy el kellene menniök a Pulszky-ucca 16. számú házba. Szász Mihálynéhoz, akinek Ilona nevű leánya körül Králik György hevesen és kitartóan tette a szépet. Az indítvány zajos he­lyeslésre talált, de amikor elindul­tak, Szarvas nagy nevetve figyel­meztette Viciánt, hogy ő ne men­jen el Szászékhoz, mert ott csak Králikot látják szívesen. Azért mindhárman útnak ered­tek. Králik elhagyta két társát és előre sietett, ugy, hogy amikorra Szarvasék a ház elé értek, már ott találták Králikot, amint a ka­puban beszélgetett Szász Ilonával. A párocska a közeledők elől be­húzódott a házba, a kaput pedig becsukta maga mögött. Vicián szeretett volna a lakásba menni, de nem nyitották ki neki a kaput. Erre döngetni kezdte a kaput, majd dühében beverte a Szászék ablakait. Az üvegcsörömpölésre kinyílt a kapu, Szászné és leánya, valamint Králik kirohantak és verni kezd­ték a károkozót. Sőt Szarvas is barátja ellen fordult és ő is ütle­gelni kezdte Viciánt. Szász Ilona nyujtófával verte a legényt, a töb­biek pedig kézzel és ököllel. A megtámadott végre is a szom­szédba menekült, a Rövid-ucca 14. számú házba, ahol Kociha Györgynél keresett menedéket. Az üldözők azonban rátaláltak, mire Králik kötelet dobott a nyakába és annál fogva húzta ki az idegen lakásból. Vicián eközben a kü­szöbön elesett, mire valamennyien rárohantak és össze-vissza verték. Viciánnak a fejét beverték, a nya­kán és a vállán alaposan megse­bezték, ugy, hogy a sebeivel 15 napig nyomta az ágyat. A hajnali ütközet feljelentés folytán a járásbíróság elé került. Szászné ingóvagyon rongálása miatt tett panaszt Vicián ellen, mig Vicián Pál feljelentésére az ügyész­ség súlyos testisértés vétsége miatt emelt vádat a többi verekedő el­len. A biróság valamennyi vádlot­tat bűnösnek mondotta ki és Szarvast és Králikot egy-egy hó­napi fogházra és 500—500 ezer korona pénzbüntetésre Ítélte, Szász Mihálynét és leányát pedig 600— 600 ezer korona pénzbirsággal súj­totta, súlyos testisértés vétsége miatt. Elitélte a biróság Kociha Györgyöt is, aki szintén bántal­mazta a hozzámenekült Viciánt; ezért 8 napi fogházat és 500 ezer korona pénzbüntetést kapott. Vé­gül Viciánt ingóvagyon rongálása miatt 4 napi fogházbüntetéssel és 400 ezer korona pénzbirsággal sújtotta a biróság. Szászné és leánya az ítéletben megnyugodtak, a többiek azonban felebbeztek ellene. Addig jár a korsó a kútra ... A fegyházból vissza a dutyiba HcmecJánosrovottmultu, számta­lanszor büntetett fiatalember nem­régen szabadult ki a fegyházból. Első utja hazafelé vezetett Sar­kadra, de mivel a pénze csak Bé­késcsabáig tartott, Hanec itt meg­feneklett. Elkeseredésében és mert közben szörnyen megéhezett, be­ült a Madarász-féle vendéglőbe, ahol sok mindenfélét bekebelezett. Pálinkát és sört ivott, majd két adag pecsenyét evett meg, azután újra italt rendelt — a változatos­ság okáért most már bort — az­tán cigarettákkal és szivarokkal is ellátta magát. Ahogy jól kilakva olt ült a ven­déglőben, rémesen üres zsebekkel, egyre azt leste, hogyan tudna kám­forrá változni és eliszkolni a he­lyiségből. Egyszerre észrevette, hogy Madarász eltávozik. Hirtelen kiugrott az ajtón, az uccán termett, de — szerencsétlenségére — éppen a vendéglős karjai közé rohant... Madarász rendőrnek adta át a nem kívánatos, ingyen kosztost, akitől zálogba elvette kabátját és kalapját. Hanecet másnap elbocsátották a rendőrségről, mire a börtönviselt ember megintcsak visszasomfordált a Madarász-vendéglő felé. Aznap éppen majális volt Újkígyóson és Madarász az egész személyzeté­vel ott tartózkodott. Ez megint csak jó alkalom volt Hanecnek egy ujabb bekosztolásra. A ravasz ember ismét beült a vendéglőbe, megint teleette, teleitta magát, sőt nagyúri grandezzával még a korcs­mai szolgaszemélyzetet is meg­vendégelte. Már-már a távozás himes me­zejére akart lépni, amikor váratla­nul hazaérkezett a vendéglős. A fegyházból szabadult ember a kö­vetkező pillanatban kiperdült az ajtón és menekülni akart, ámde Madarász megint csak fürgébb volt és megint elkapta. Hanec János most már a biró­ság elé került, hogy feleljen in­gyenes dáridóiért. A járásbíróság két rendbeli csalás vétségében mondotta ki bűnösnek Hanecet, akit emiatt kétheti fogházra és 60 ezer korona pénzbüntetésre itélt. A biróság súlyosbító körülmény­nek vette Hanec terheltségét, be­teg idegrendszerét és többszörösen büntetett előéletétét. Az Ítélet jog­erős. Öl a reménytelen szerelem (A Közlöny eredeti tudósítása.) Orvos András 21 éves erzsébet­helyi gyári munkás huzamosabb idő óta szeretett egy erzsébethelyi leányi, aki azonban nem viszo­nozta gyengéd érzelmeit. A fiatal­embert a reménytelen szerelem annyira elkeserítette, hogy az utóbbi időben mind gyakrabban kezdett foglalkozni az öngyilkos­ság gondolatával. Vasárnap annyira erőt vett rajta a búbánat, hogy elhatározta, nem viseli tovább a szive súlyos ter­hét. Este még barátaival megjelent a Resica-féle vendéglőben rende­zett bálon s ott a hajnali órákig elmulatott, elszórakozott pajtásai­val. Hajnali négy óra felé azután hazament szüleinek Győri-ucca 17. számú lakósára Anélkül, hogy bement volna a lakásba, az ud­varra nyiló folyosó egyik geren­dájára felakasztotta magát. Az öngyilkos müveletét a ház­beliek közül senkise vette észre, ugy hogy a halálraszánt fiatal­ember zavartalanul költözhetett ki az árnyékvilágból. Reggel 6 óra tájban aztán az édesanyja, aki szokása szerint korán kelt, amint a folyosóra lépett, majdnem bele­ütközött a fia lecsüngő testébe. Orvos András akkor már hideg, kihűlt hulla volt, amelyből régen elszállott az élet. Az öngyilkosságról azonnal ér­tesítették a rendőrséget, amelynek részéről Bándy György rendőr­tanácsos és Vas Vilmos dr. rend­őrorvo) jelentek meg a helyszí­nén. A hivatalos vizsgálat meg­ejtése után a hullát a közkórház halottaskamrájába szállították. HIBEK — Az alispán Pusztaföldváron. Dr. Daimel Sándor alispán leg­utóbb Pusztaföldvár községben járt, ahol felügyeleti vizsgálatot tartott. — Felhívás a békéscsabai mér­nökökhöz. A budapesti mérnöki kamara felhívja a békéscsabai ok­leveles mérnököket, hogy akik a kamarai tagságra igényt tartanak, felvételi kérvényüket okiratokkal felszerelve a kamara titkárának küldjék be. Cim : Budapest IV., Reáltanoda-ucca 13—15. — Száz vagon nemesitett vető­magot vásárol és oszt ki az ál­lam. A földmivelésügyi kormány idén is folytatni kívánja évekkel ezelőtt megkezdett akcióját és a kora őszi hónapokban 100 vagon nemesitett buza-, árpa-, rozsvető­magvat vásárol a Növénynemesifő R.-T.-tóI és azt díjmentesen osztja ki a kisgazdák között, illetve ki­cseréli közönséges vetőmagvakkal. Az akciót a gazdasági felügyelő­ségek utján fogják lebonyolítani. — A mészárosok és hentesek éjjeli munkája. A kereskedelem­ügyi minisztériumban elkészítették a mészáros és hentesipar éjjeli munkáját szabályozó rendeletter­vezetet és hozzászólás végett meg­küldötték az iparkamarának. A tervezet szerint az éjjeli munka a fővárosban este 8-tól reggel 6-ig, a vidéken pedig este 8-tól reggel 5 óráig el lesz tiltva. Kivételt ké­peznek a szalámigyárak, huskon­zervgyárak, hol a munkát reggel 4 órakor már meg lehet kezdeni­Xskola-cipök fiu. és leánygyermekek részén"*?, nagy választékban beszerezhetők Péterfi Cipőáruházában Külön mértékosztályomban a legfinomabb külföldi bőrökből késsülnek az ujdivatu női és férfioipök Boxcsizmák megrendelésre mérték szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom