Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-23 / 206. szám

ECJYES SZÁM ARA 1O0§ KORONA Békéscsaba, 1924 szeptember 23 Kedd 51-ik évfolyam, 206-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő t P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Sági János a bombarobbanás után rofjanva érkezett tjaza Szolnok, szept. 22. A csongrádi bünper hétfői tárgyalásán az ügyész bejelentette, hogy az egyik tanú: Dózsa János tegnap azt a kijelen­tést tette, hogy a merénylet éjjelén 11 — 12 között Bölönyit és Simkót a kávéház előtt látta. Simkó gyu­fát kért tőle, azután azt mon­dotta, hogy most már menjen tovább. Negyed óra múlva hallotta a robbanást. Kéri Dózsa János és László kihallgatását. Özv. Sági Rókusné, Sági Rókus anyja, tanú, fiát mentegeti. Szabó István a rob­banás után hallotta, hogy egy ember fut el az ablaka alatt, 10 perc múlva pedig hallotta, hogy Sági János, aki szemközt lakik vele, hazaérkezett. — Dusa Mi­hályné és özv. Katona Jánosné tagadják, hogy tudtak a foglyok megveretéséről. Rusay Andor dr. főorvos tagadja, hogy látta a fog­lyok testén a bántalmazások nyo­mait, Hódi Júlia viszont, mikor a vonatban összekerült a foglyokkal, látta rajtuk a véres nyomokat. Palást János mészáros, aki a foglyok elszállítása után a szobát kitakarította, azt vallja, hogy egy lavórban vércsomókat és egy bika­cseket talált. Paris tüntetett a világbéke mellett Páris, szept. 22. A szakszerve­zetek és az általános munkásszö­vetség ma délután a béke mellett nagy tüntetést rendezett, amelyen a baloldali politikai pártok, a pa­cifisták, az emberjogok ligája, a szabdkőmives páholy és a köz­társasági. frontharcosok is részt vettek. Ünnepi beszédet Jouhaux, Paul Boisson és a szocialista Paul Faure mondott. Kövess tábornagy meghalt Bécs, szept. 22. Kövess Hermann tábornagy ma reggel váratlanul meghalt. Bulgáriában szovjetdiktaturát akartak kikiáltani Szófia, szépt. 22. A belügymi­niszter nyilatkozatot tett a sajtó képviselői előtt. Elmondotta, hogy május óta a kommunisták folyto­nos izgatásokkal azon dolgoznak, hogy izzóvá tegyék a hangulatot s forradalmat készítsenek elő, melyet e hónapban akartak kirobbantani. Bandák alakultak, melyek a fal­vakban azt híresztelték, hogy le­gyenek készen a szeptemberben kirobbanó forradalomra. Moszkvá­ból az agitátoroknak az a parancs jött, hogy a pénz nem fontos, fontos az, hogy a célt eíérjék. Az agitátorok 10.000, a vezetők 40 ezer, a bandatagok 5000 lévát kapnak havonként. Bizonyítékok vannak arra, hogy szeptember 15-re államcsínyt készítettek elő. Zürichben a magyar koronái 69-el jegyezték. Békéscsaba város szeptemberi közgyűlése Lanyha érdeklődés mellett folyt le a közgyűlés - Semmiféle aranykoronás díjemelést nem engedélyeztek - Még egy orvos lesz Erzsébethelyen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi képviselőtestület szeptem­ber havi közgyűlése meglehetősen csekély érdeklődés mellett folyt le. A képviselők gyér számban jelen­tek meg, a hangos, mindenkori ellenzék nem mutatkozott és a rendes felszólalók közül is csak alig egynéhányan jöttek el a köz­gyűlésre. A részvétlenség oka nyil­ván a tárgysorozat összeállítása volt, amelyben alig fordult elő ér­dekesebb ügy, de az is oka volt, hogy az őszi gazdasági munkála­tok megindulása a képviselők na­gyobbik részét kiszólította a zöld asztal mellől a mezőkre. A polgármesteri jelentés Pontban 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést Berthóty István dr. pol­gármester, akinek utasítására Fran­ciszky Lajos dr. aljegyző felolvas­ta a polgármesteri jelentést az el­múlt hónap közállapotairól. A je­lentés szerint augusztus hónapban a város közegészségügye kielégítő volt ; semmiféle járványos beteg­ség nem fordult elő. A közrendé­szeti viszonyok a rendőrkapitány­ság szerint megjavultak. Az ellá­tatlanok részére a népjóléti minisz­térium által kiutalt 67 q liszt ide­jében megérkezett és rendben ki­oszt&tott, minden panasz és kifo­gás nélkül. A cséplési munkálatok jól és rendben folytak le, hatósági közbelépés csupán egy esetben volt szükséges, a munkások túlzó követelései miatt. A cséplőmun­kások és általában a földmunká­sok kereseti lehetőségei átlag jók voltak, munkanélküliség nem for­dult elő. Viszont az ipari üzemek egyike-másika munkahiány követ­keztében kénytelen volt redukálni az üzemét. A házhelyek kiosztá­sához tartozó előzetes munkálatok megtörténtek. Végül bejelentette a jelentés, hogy a város polgármes­tere és főjegyzője résztvett a nyír­egyházai jubiláris ünnepségeken, ahol Rakovszky Iván dr. belügy­minisztertől arról értesültek, hogy a nagyobb városok fejlesztésére rövidesen sor kerül és minden ilyen törekvést a kormány teljes erejéből támogatni fog. Három kifogásoló Az első felszólamló Nóvák György volt, aki a járdaépítés las­súságát kifogásolta és általában panaszkodott, hogy az uccákat nem látják el rendes gyalogjárók­kal. A Trefort-uccában a legutóbbi esőzéskor térdig érő viz volt, ugy hogy közlekedni nem lehetett, de az ott építkező szegény emberek minden építési anyaga tönkrement. Végül kifogásolta, hogy az And­rássy-ut felszedett járdájának tég­láit a mozinak adták oda járda­építésre. Pollák Arnold nem tartja helyes­nek, hogy fatelepek létesülnek a város területén. Inkább a körgá­ton tul építsenek ilyen telepeket. Helyteleníti, hogy a villanytelepi felügyelőbizottság tagjai városi tisztviselők, amely nyilvánvaló összeférhetetlenség. Ifj. Zsíros Mihály a kigyósi ut járhatatlanságát hangoztatta. A polgármester válasza Berthóty István dr. polgármester nyomban válaszolt a felszólalá­sokra. A járdaépítés az anyagok lassú vasúti szállítása miatt késik. A mozi előtti járdát annakidején a vállalat saját költségén építtette meg, most tehát indokolt, hogy a város is segítségére legyen, pláne mivel a mozi a munkaerőt és a homokot maga adja. A fatelepek létesítése a szomszédok akaratán is múlik, mert ha a telepengedé­lyezési eljárásnál a szomszédok tiltakoznak a telep ellen, akkor a város nem engedélyezhet ilyent a város belterületén. A villamoste­lepnél azért vannak városi tiszt­viselők a felügyelőbizottságban, mert bank- és magántisztviselők ezt a felelősségteljes munkát nem hajlandók vállalni. A kigyósi ut javítása az alispán hatáskörébe tartozik, aki utasította az állam­építészeti hivatalt a legromlottabb utak rendbehozáséra. Nagy baj az, hogy útjavításokra csak el­enyészően csekély pénz áll a vár­megye rendelkezésére. A közgyűlés ezután rátért a tárgysorozat egyes pontjainak tár­gyalására. A vadászati jog bérbe­adását a közgyűlés jóváhagyta, az elemi lőtér bérszerződését pedig megkötötték a katonasággal ugy, hogy a területet 1924 január 1-től korlátlan időre használhatja a kato­naság évi 10 aranykorona bérért, mindaddig, mig erre a célra hasz­nálja fel. A lépfenés legelő Bohnert József és Iritz Aladár kérelmét — hogy a haszonbérelt legelő szerződését bontsák fel, őket pedig kártalanítsák — csak hosszú vita után tárgyalták le. A kérvényezők ugyanis, mivel a legelő lépfenefertőzött volt és igy sok jószáguk elhullott, azt kíván­ták, hogy a város a szerződés felbontásával egyidejűen a már befizetett 300 millió korona bért térítse nekik vissza. Az állandó választmány elutasítást javasolt. Kovács Sz. Mihály, Pollák Arnold, Szamek Ignác dr., Hollánder Lipót, Bajcsy Gyula és Zsíros János hozzászólása után Berthóty pol­gármester megmagyarázta, hogy a bérlők sohasem jelentették a városnak hivatalosan, hogy állat­jaik közül a lépfene áldozatokat szedett volna. Javasolta, hogy a közgyűlés mentse fel a bérlőket a bérlet alól, de kártalanítást ne adjon nekik. A közgyűlés szó­többséggel igy határozott. A bérkocsitulajdonosok kérel­mét a viteldijaknak aranykorona alapon leendő megállapítása iránt a közgyűlés nem teljesítette, de megengedte, hogy a most érvény­ben levő tarifájukat 50%-kal fel­emelhessék. Hollánder Lipót megkérdezte, szabad-e külön dijat szedni a poggyászért ? Franciszky előadó: Nem szabad. Aki mégis kér, azt fel kell jelenteni. Tulmagas a kataszter Ezután a Békésvárm egyei Gazda­sági Egyesület kérelmét tárgyalták felirat készítése dolgában, a tul­magasan becsült kataszteri tiszta jövedelmek mérséklése iránt. Fábry Károly, Belicay Géza és Hollánder Lipót hozzászólása után a közgyűlés az indítványt elfo­gedta. A kéményseprő-tulajdonosok ké­relmét a dijaknak aranykoronában leendő számítására nézve a köz­gyűlés elutasította, azzal, hogy mivel az aranykorona-számitás még nem ment át a közhaszná­latba, a tarifa differenciákra ad­hatna okot, külömben is a gazda­sági helyzet javult (?) ugy hogy nincs szükség tarifaemelésre. Medovarszky Mátyás dr. főjegyző ezután bejelentette, hogy az állam­építészeti hivatal kívánságára mó­dosításokat kellett végezni az épí­tési szabályrendeleten. A javítások megtörténtek, főleg a szépészeti szakaszokban. A közgyűlés a mó­dosításokat elfogadta, Nóvák György hozzászólása után. Korniss Géza dr. tanácsnok a községi polgári leányiskolánál szük­séges kisegítő tanerő alkalmazását jelentette be. Ez azért vált szük­ségessé, mert az első osztáiyba 135 tanuló iratkozott be, akik kö­zül 35 kiszorult a két párhuzamos I. osztályból. A kiszorultaknak egy harmadik párhuzamos osztályt állítanak fel, a leánygimnázium épületében, ahol a tanítás délutá­nonként fog folyni. Foglalkoztak ezután a városi kerületi orvosok látogatási dijai­nak aranyalapon leendő megálla­pításának kérdésével. Az arany­koronás számítási alapot a köz­gyűlés nem engedélyezte, viszont az eddigi dijakat 50°/o-kal felemelte. Második orvos Erzsébethelyen Varga K. Elek itt az erzsébet­helyi orvos túlterheltségét tette szóvá és megkérdezte, lesz-e ha­marosan második orvos Erzsébet­helyen. Vas Vilmos dr. bejelentette, hogy a polgármester átiratára a gyulai munkásbiztositó pénztár foglalkozott ezzel a kérdéssel és elhatározta, hogy Erzsébethelyen rövidesen megszervezi a második

Next

/
Oldalképek
Tartalom