Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-21 / 205. szám

EGYES SZÁM ARA lOOO KORONA Békéscsaba, 1924 szeptember 21 Vasárnap 51-ik évfolyam, 205-ik szám BEIESME6TEI Politikai napilap Elöfi*eté«l dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 10C0 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetéí díjszabás szerint. Bántalmazták-e a bombamerénylőket ? A biróság egész nap a nyomozókat vallatta Szolnok, szept. 20. A csongrádi per főtárgyalásénak mai, negyedik napján az érdek­lődés fokozódott. Mára 24 tanút idézett be a biróság. Posztós Mi­hály detektivesoportvezető az első tanú, aki a nyomozás lefolyását ismerteti. Elnök elébe tárja a védlo'taknak az ütlegelésekre vo­natkozó panaszait. Tanú: ók december 27-én vet­ték át a nyomozást és 28-án kezd­ték meg a kihallgatásokat. 30-án éjjel Sági önként jelentkezett val­lomástételre. ö ekkor egy másik szobában Bölönyivel foglalkozott. Elnök: ön ismeri a törvényt és ludja, hogy éjjel nem lehet kihall­gatásokat tartani. Tanú: Mi éjjel-nappal dol­goztunk. Elnök: A vádlottak azt mond­ják, hogy fenyegetésekkel vették őket rá a vallomásra. Tanú : Erre nem volt szükség, önként vallottak. Sági mindent el­mondott. Elnök: Mivel valószínű, hogy ön nem foglalkozott az összes vádlottakkal, nem látta-e azt, hogy azokon, akikkel társai foglalkoztak, a bántalmazás nyomai voltak észlelhetők ? Tanú : Nem láttam. Ezután Ulain Ferenc dr. védő hosszasan faggatta a tanút, hogy Félév múlva veszik elő Békéscsaba átalakulását Rakovszky belügyminiszter a város törvényhatósági jogúvá való átalakulásáról kivegye belőle, történtek-e és kik által bántalmazások. A tanú ha­tározottan tagadta, hogy a vádlot­takat a rendőrségi kihallgatások alkalmával bántalmazták volna. A következő tanú Deák Ferenc detektív. Elnök ismerteti előtte a vádlottak bántalmazására vonat­kozó panaszokat. Tanú kijelenti, hogy bántalmazások nem tör­téntek, Ulain: A szoba padlója véres volt. Tanú: Nem láttam. A következő tanú dr. Borgulya rendőrtanácsos. Elnök ismerteti előtte a vádlottak panaszát, mely szerint ő is bántalmazta őket és a bántalmazásra utasítást adott. Tanú: Nem felel meg a való­ságnak. Elnök: Feltűnő, hogy a beismerő vallomás éjjel történt. Tanú: Szükség volt rá, hogy éjjel is történjenek kihallgatások, mert ellenesetben a perrendtartás­nak egy másik szakaszába ütköz­tünk volna, mely szerint előzetes letartóztatásban csak 48 óráig szabad tartani a vádlottakat. Ügyész: Ha Ön látta volna, hogy a vádlottakat bántalmazzák, eltiltotta volna ? Tanú: Igen. Semmit sem tagadok. Fülöp : A tanú jelen volt, amikor ütőitek. Kértem, hogy ne engedje. Tanú: Nem emlékszem. (A tárgyalás folyik.) (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mi irtuk meg elsőnek, hogy a nyír­egyházai jubiláris ünnepségek kap­csán tartott városok kongresszusa alkalmával Rakovszky Iván bel­ügyminiszter jelentős és nagyfon­tosságú nyilatkozatot tett Békés­csabáról. A minisztert a kongresz­szuson résztvevő polgármesterek és magasabb városi tisztviselők küldöttségileg keresték fel, mire a miniszter kijelentette, hogy a kor­mánynak értékes tervei vannak a városokkal, hogy azokat fejlessze és emelje. A jelentősebb városok közül néhányat rendezett taná­csúból a törvényhatósági joggal felruházottak közé szándékoznak emelni. A miniszter meg is nevezte azokat a városokat, amelyek első­sorban jöhetnek itt tekintetbe és ezek között első helyen emiitette meg Békéscsabát — Szombathely, Nyíregyháza, Eger és Szolnok mellett — mint „Békésvármegye virágzó városát". A belügyminisztérium és a kor­mány terveiről Rakovszky Iván nem nyilatkozott ugyan bővebben a polgármesterek küldöttsége előtt, de ahogy a kérdést érintette, abból kiderül, hogy a kormány tervei szerint rövidesen sor fog kerülni a fejlődőképesebb városok gyö­keres átalakulására, közigazga­tásuk szempontjából. Erről a kérdésről alkalmunk volt beszélgetést folytatni dr. Berthóty István polgármesterrel, aki szintén résztvett a nyíregyházai polgár­mesteri küldöttségben. A polgár­mester Rakovszky belügymini&zter kijelentéseiről a következőket mon­dotta : — A belügyminiszter kijelen­tette, hogy a fejlődőképesebb vá­rosoknak törvényhatósági joggal felruházott városokká való átala­kulása kérdésével állandóan és behatóan foglalkozik. Sajnos, a közbejött szanálási akció egyelőre minden hasonló tervet pihentetni kényszerit s igy mindaddig, mig Magyarország és a városok pénz­ügyi helyreállításának nagy mun­kája csak részben is be nem fejeződik, ilyen átalakításról nem lehet beszélni. Ennek befejező­dése után azonnal megtörténhetik az átalakulás, addig azonban mintegy félesztendőnek kell el­múlni. Félév kell ugyanis ahhoz, hogy a városok ugy-ahogy rend­behozzák anyagi helyzetüket, hogy eztán lehetővé váljék számukra a nagyobb közigazgatási egy­séggé való átalakulásnak elbírása. Rakovszky Iván ezután elmon­dotta, hogy a félév alatt adatokat fog gyűjteni az egyes városok anyagi helyzetéről, ezenkívül ta­nulmányozni fogja, melyik érett meg közülök a nagyszabású át­alakulásra. Eddig 14 rendezett ta­nácsú város kérelmezte a belügy­minisztériumban az átalakulást és ezek közül elsősorban Békéscsaba, Szombathely, Eger, Nyíregyháza és Szolnok jöhetnek számba, a legrohamosabban fejlődő, erősen előretörő városok. A döntés azon­ban még nem történt meg ebben a kérdésben és igy lehet, hogy a felsorolt öt város átalakulását megelőzően más városoknak fog­ják megengedni, hogy törvényha­sági joggal biró vámosokká alakul­janak. A miniszter előbb látni akarja a szanálás és az uj adó­törvények hatását s ha bebizonyul, hogy ezeknek érvényesülése mel­lett a városok elbírják az átalaku­lással járó horribilis terheket, fogja elkészíttetni az átalakuláshoz szük­séges törvényjavaslatot. Az adat­gyűjtéshez és a tanulmányozás­hoz azonban legalább hat hónapi idő kell és igy hat hónapnál előbb nem lehet szó Békéscsaba átala­kulásáról sem. A belügyminiszter egyébként erősen bizakodó véleménnyel volt a küldöttség előtt a városok fejlő­déséről, amely meg fogja hozni azt, hogy hat hónap múlva bizto­san elbírják majd az átalakulás folytán előálló fokozottabb ter­heket. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi tanács pénteken délután tartotta rendes heti ülését, ame­lyen dr. Berthóty István polgár­mester elnökölt. A tanácsülésen a következő fontosabb ügyek nyer­tek elintézést : Iparigazolványt kaptak : Gyeb­rovszky Mária nőiszabó, Farkas János kárpitos, Lerner Lajos asz­talos, özv. Belanka Györgyné fe­hérnemüvarró, Kerekes Sándor baromfikereskedő, Madarász Jó­zsef és Eitel János asztalos, Pet­rik Katalin cukorkakereskedő és Gebei István rövidárus iparra. A protestáns egyetemi hallgatók segélyezésére félmillió koronát utalt ki a tanács. Települési engedélyt kapott: Schwartz Sándor és Debreceni István. Építési engedélyt adott a tanács Farkas János (Prónai-u. 11.) lakó­házra, Mertz Gyula (Békési u. 23.) műhelyre, Kővári és Szelner cég­nek (Szent István-tér) raktárra és Tóth János (fényesi szőlők) eme­letes lakóházra. Házlebontásra Michnay Pál Uj­kigyósi-u. 9. szám alatti lakos ka­pott engedélyt. Elintézett ezenkívül a tanács több közgyűlés elé kerülő ügyet is. Zürichben a magyar koronát 69-el jegyezték. Háztulajdonosok is kértek házhelyet A földbirtokrendező biróság csak szegényeknek adházhelyet (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai házhelyigénylések során természetesen sokan jelent­keztek olyanok is belajstromozta­tásuk végett, akik egyébként nin­csenek rászorulva az ingyenes házhelyre, mert már rendelkeznek házhellyel, vagy esetleg saját házzal. Az Országos Földbirtokrendezési Biróság békésvármegyei megbí­zottja : Lánczy Lajos dr. gyulai törvényszéki biró ezt valahogy megtudta, mire alapos és minden irányba kiterjedő nyomozás foga­natosítását rendelte el a kérvé­nyezők között előforduló néhány ismertebb név viselője ellen. A vizsgálat hamarosan eredménnyel is járt, amennyiben kiderült, hogy a házhelyigénylők soraiba olyanok is jelentkeztek, akik nem teljesen szegények, hanem kisebb-nagyobb ingatlanbirtok tulajdonosai. Van­nak olyanok köztük, akiknek sa­ját házuk van Békéscsabán ; van­nak, akiknek már van háztelkük, amelyet a város adományozott nekik ; sőt olyanok is vannak, akiknek saját tanyásbirtokuk van házzal és melléképületekkel együtt. Természetes, hogy az ilyenek egyáltalában nem kaphatnak ház­helyet, hiszen világos, hogy a ház­helyakciót nem a birtoktulajdono­sok földállományának ingyenes gyarapítására találták ki, hanem arra, hogy a szegényebbek olcsón a saját otthonuk megalapítását érhessék el. Csodálkozni lehet egyébként azon a mohóságon, amellyel egyesek — egyébként há­zak és földek tulajdonosai — az ingyenes házhelyakció során mint igényjogosultak léptek fel, igény­lésükkel elütve a sokkal jobban rászorultakat a házhelyhezjutás lehetőségétől. Az OFB. békésvármegyei meg­bízottja megállapította, hogy a kö­vetkezők rendelkeznek házzal vagy telekkel : Vas Vilmos dr., Fran­ciszky Lajos dr., Rélay Lajos, Ba­binszky János, Diószegi Dániel, Varga K. Pál, Zvaratko Pál dr., Kö­riig Péter, Mészáros Gyula, Birken­hauser Mihály, Kirschbaum Manó, Üjfaludi Lajos, Szebedinszky Já­nos, Paulik István és özvegy Jan­tyik Istvánné (utóbbinak saját ta­nyabirtoka lakóházzal együtt.) Mindezek megállapítása után Lánczy biró ma átiratot intézett ebben az ügyben a polgármesteri hivatalhoz, azzal a felhívással, hogy a megnevezettek három na­pon belül írásban jelentsék be nála : meglevő birtokuk mellett is igényt tartanak-e házhelyekre, va­lamint hogy a birtokukról beszer­zett adatok megfelelnek-e a való­ságnak, mert hallgatásuk esetén házhelyigénylésükről lemondottak­nak fogják őket tekinteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom