Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-19 / 203. szám

2 BffiKffiSMEOTEl KflKLOR Békéscsaba, 1924 szeptember 290 felére aranykoronaértékben kivetendő földadó 2-szerese, továbbá az 1924. évre kivetendő házadó, társulati adó, az 5%-os kulcs mellett kiszámított eszményi kereseti adó s végül külön (tantiém) adó. A szegedi filharmonikusok Ao Aurora szeptember 25-iki hangversenye elé (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagy, fényes és sokáig emlékezetes napja lesz Békéscsaba város kultúrtörténetének szeptember 25-ike. Az Aurora-kör vezetőségének fáradhatatlan és páratlan gondoskodásából akkor jön el Békéscsabára a kiváló összetételű, országos kereteken túlnőtt hirnevü szegedi filharmonikus zenekar, hogy bemutatkozzék a mi közönségünknek is. Hogy ezzel az eseménnyel mú.denki tisztába jöjjön, röviden ismertetnünk kell ennek a nagyszerű készültségü, fölényes művészi értékű zenetársaságnak eddigi működését. A Szegedi Filharmonikus Egyesület zenekara 1918 novemberében a'akult meg és ez év májusában tartotta meg 50-ik önálló müsoru hangversenyét. Ez a jubiláris szám nemcsak az egyesület, hanem üa magyar zenei életnek is fontos eseménye. Kicsiny, lelkes zenekarból, a kezdet nehézségei, a gáncsoskodók akadékoskodásai ellenére ma már egy szerves egészet tevő 60 tagu zenekar mü ködik, amely tervszerűen megállapított műsorral az egész zeneirodalom megismertetését tette fel adatává. Műsorainak összeállításánál a zenekar teljesítőképességének határain belül arra törekszik, hogy mind a klasszikus és romantikus, mind a modern zeneszerzők müvein kivül az élő magyar szerzők müvei is előadásra kerüljenek. Ezért minden műsorban lehetőleg egy magyar szerző müve is szerepel. A magyar szerzők müveinek bemutatását pályadijak kitűzésével is igyekszik elősegíteni és éppen ezért az 50 ik hangverseny alkalmával 200 aranykoronás dijat tűztek ki magyar szerzők müveinek jutalmazására. Az 50 hangverseny folyamán előadtak 27 szimfóniát, 24 nyitányt, 48 egyéb zenekari müvet és 24 versenyművel, összesen 126 müvet 246 előadásban német, magyar, francia, olasz, orosz, északi és lengyel szerzőktől. A hangversenyeken közreműködtek a következő művészek : zongora : Bárányi J*nos, Dohnányi Ernő, Fehér GizeJla, Hegyi Emánuel, Kabos Ilona, Szántó Tivadar, Szeghő János; hegedű : Barré Emil, Belle Ferenc dr., Daubrovszky Viktor, Gáborné Ilona, Geyer Stefi, Kemény Rezső, Konc János, Linz Mária, Mambriny Gyula, Marteau Henrik, Telmányi Emil; gordonka : Bokor Judit, Zsámboki Miklós; ének: Bazilidesz Mária, Cholnoky Margit, Gödri Kató, Miksa Ilona, Német Mária, Pilinszky Zsigmond és a Szegedi Dalárda. A zenekar kitűzött célja a komoly müzene megkedveltetése és népszerűsítése. Ebben a céljában kitűnő tamogatója és előbbrevivője a zenekar karnagya: Fichtner Sándor, aki maga is a legszebb sikerrel műveli a zeneszerzés nehéz művészetét. Egyik müvéről, a „Szimfonikus fantázia"-ról a komoly kritika szinte egyhangúan állapította meg, hogy „izgatott és mozgalmas zenei kép, amelyben gyönyörű zenei képek váltják fel egymást". A hatalmas műről, amelyet zongorára és nagy zenekarra irt Fichtner, megállapították, hogy tehetséges ember maradandó becsű munkája. Ezek a nagyszerij^kulturális erők fognak megszólalni most Békéscsabán, a magasabb zenei kuliuráért rajongók nagy örömére és élvezetére. A zenekar régi jó hírneve eleven biztosíték a legteljesebb, osztatlan sikerre. Ki részesedett a krajovai kantin jövedelméből? Egy kis izelito a román korrupcióból (Egy volt krajovai Még a legmeghatóbban és ben sőségesen a nagy magyar király emlékünnepét ülték meg a krajovai táborban. A Napsütés ebből az alkalomból külön ünnepi számot adott ki, amelynek címlapját a glória fényével övezett szent korona di&ziti. Az ünnepen Paksy György saját prológusát olvasta fel, Edvi Illés István verset szavalt, mig felemelő, lendületes emlékbeszédet tartott Márkus Pál. Az ünnepi számot dr. Emperl Gyulának négyszólamú énekkarra hangszerelt Himnusz kottája záita be. Egyébként az élet unalmas és lélekölő egyformasággal folyt a táborban, amelybe csak néha-néha holtak kellemetlen elevenséget az összezördülések — túlnyomórészt a krumpli és a bab pucolása miatt. Amellett egyre inkább fokozódtak az ellentétek az aktiv és tartalékos tisztek között, minthogy előbbiek szigorúan ragaszkodtak a katonai reglamóhoz, utóbbiak pedig azt vitatták, hogy ők civilek. Természetesen minden egyenetlenségnek gyökere a fogolyélet idegromboló egyhangúsága és vigasztalansága volt. Julius közepén, amikor a vörös hadak egy ideig fel(8rtózhatatlanul kergették maguk előtt a romónokat, az a hir terjedt el, hogy a magyar frontra küldendő krajovai menetszazad betörni készül a tóborunkba és a fronton elesett bejtársakért bosszúból „prizonir" jegyzetei.) (18) gyilkolni bennünket. Szerencsére a nagy izgalmat kiváltolt fantazmagória csak rémhírnek bizonyult. Ami kevés derű csillámlott bele a fogolyéletbe, az a román katonai parancsnokságnak itt is leplezetlenül megnyilatkozó korrupciója volt. A táborparancsnok román törzstiszt a kantinunk tiszta jövedelméből minden kerülgetés nélkül öt százalék jutalékot követelt, ami, hogy csak egyetlen feljegyzett napot emlitsünk (aug. 2.) — 760 K, akkor kb. 300 leu volt, tehát egész tekintélyes „mellékjövedelmet" biztosított. A gogolyi komikummal határos momentum azonban az volt a dologban, hogy a parancsnok nyilatkozatot kivánt tőlünk, hogy a jutalékot önként ajánlottuk fel. Hasonló üzelmekre volt visszavezethető az időnkint fellépett vízhiány is. Néha ugyanis a vízvezeték rejtelmes okokból elromlott s egyszer már három napig állottunk viz nélkül. A kocsin behozott viz nem volt valami bizalomgerjesztő. Ekkor a román parancsnok barátságosén jelentkezett, hogy a városban kilür.ő szódavizet gyártanak, készséggel rendel számunkra. És valahányszor zavar mutatkozott a vízellátásban, mar ott ál'ottak a szódavizes kocsik, amelyek a kantin jövedelmét s a parancsnoki tantiemeket is tekintélyesen megnövelték. — le akar Vállalkozó ajánlkozik a betonjárda megépítésére (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Andrássy-ut betonjárdájának viszontagságos ügye valószínűen rövidesen végleges megoldáshoz érkezik. A jórdaépitkezéseket ugyanis — amelyeket a városi pénzhiány miatt kellett abbahagyni, majd csigalassúsággal folytatni — most már gőzerővel lehetne megkezdeni és a befejezéshez vinni, ha ezt a városi tanács, illetőleg a közgyűlés megengedné és az erre vonatkozó terveket elfogadná. A betonjárda építésének folytatósára és befejezésére vonatkozóan ug. anis Belanka Mihály építész ma részletesen kidolgozott ajánlatot nyújtott be a városi tanácshoz. Az ajánlat szerint Belanka gyértelepe megépítené a betonjárdát a Magyar Általános Kőszénbányo rt. cementjéből, az előirt keverési arány és felső simítás mellett, a lehelő legrövidebb időn Leiül. A munkálatokért négyzetméterenként 138 ezer koronát kér, mig a kapubejáratokat az előirt vastagság mellett műkőből készite; é el, négyzetméterenként 180 ezer koionáért. Ebben az összegben már az összes anyagok ára, a munkadijak és szállítások benne I volnának, kivéve a jégi téglajárda 1 felszedésének és a föld feltöltésének munkálatait. A vállalkozó a munkát hajlandó rövidlejáratú hitelezés mellett is megkezdeni, a következő feltételekkel : a munkálatokért járó öszszeget a városnak kamatmentesen félévi időtartamra hitelezi, amikor Iskola-cipők fiu. és leánygyermekek részére, i agy választékban beszerezhetek Péterfi Cipcáruházáhan Külön mértékosztólyomban a legfinomabb külföldi bőrökből készülnek az ujdivatu nöi és férfioipök Koxcsizmák megrendelésre mérték szerint is a város az elvégzett munkálatokért járó összeget csak 1925. éprilis l én tartoznék megfizetni. A vállalkozó az általa megépített járdaszalagokért öt évi felelősséget vállalna. Belanka Mihály beadványa végül megjegyzi, hogy a tfiunkálatokat hajlandó azonnal megkezdeni, mivel a szükséges belon anyagokkal bőven rendelkezik, úgyhogy a jóida építését gyois tempóban tudná elvégezni, minden fennakedós nélkül. Az ejónlat felett a legközelebbi tanácsülés fog határozni és ugy tudjuk, az ellogadása melleit történik majd döntés. A város vezetősége maga is lehetetlennek tarlja ugyanis a járdaépítésnek házikezelésben való megvalósítását, mivel az csak folytonos fennakadásokat és zűrzavarokat eredményez a célravezető munka helyett, a célul kitűzött takarékoskodas helyett pedig csak kiadástöbbletet a városnak. Ti spanyoloknak kártérítést kelt fizetniük a marokkói bennszülötteknek London, szept. 18. A Times tangeri levelezője szerint a spanyol koimány tárgyalásba óhajt bocsátl.ozni Ab El Krimmel, még pedig az 1923. évi alapon. Ennek feltételei szerint Spanyolország feladná Marokkó nagy részét és elismerné Marokkóban a szultánt. A riffkabiiok ezzel szemben követelik, hogy a spanyolok ürilsék ki Tetuant ps mindazokat a területeket, melyeket az 1912. évi szerződés óta szállottak meg. A spanyolok csupán Ceutát es Melillát tartanék meg, továbbá Alhunkonast és Penan la Gamera szigetet. A második feltétel ez, hogy a spanyolok ismerjék el a riff-kabilok függetlensegét. Haimadik feltetel szerint fizessenek kártérítést és jóvátételt a szenvedett vereségekért, továbbá váltságdíját o spanyol foglyokért. A negyedik pont követeli, hogy jogukban álljon száműzni mindazokat a törzsfőnököket, akik Spanyolországgal szövetségre léptek. A Times vezércikkben foglalkozik ezzel a kérdéssel és annak a véleményének ad kifejezést, hogy a spanyolok aló fogjók magukat vetni ezeknek a feltételeknek. JBIMsIá — Galtmblövőverser.y. A békéscsabai vadész- és vadvédelmi társaság f. hó 20-án, azaz szombaton délulén 72 3 órai kezdettel, a lóversenypélyan élő galamblövőversenyt tart, melyre a társaság igen tisztelt tagjait, továbbá a verseny iránt érdeklődőket tisztelettel •meghívja az Elnökség. BeJéptidij nincs. A versenyzők a helyszínén nevezhetnek. — Ragadós állatbetegségek a megyében. Békésmegye községeiben az elmúlt héten a következő ragadós állatbetegségek fordultak elő: Lépfene: Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csorvés, Gyula, Endrőd, Gyulavári, Nagyszénás, Öcsöd, Szarvas, Szentetornya. — Veszettség: Békéscsaba, Békésszentandrás, Gyulavári, Köröstarcsa, Öcsöd. — Ragadós száj- és körömfájás: Tótkomlós. — Lórühkór: Gádoros, Szarvas. — Sertésorbánc : Kondoros, Körösteicsa. — Sertéspestis: Békés, Békéscsaba, Gyoma, Gyula, Gyulavá.i, Öcsöd, Szeghalom. Sercegő üszök: Békés. — Magyar i nak abukovi Az Erdélyééi telepítések sc dekes kérelr az agrárrefor tó hatóságok századok óta élő csángók, sen idegen t. ve is megtar nyelvüket, hogy Bihar magyar siks. latta a romái hitbizomónyc birtokok tize Mivel pedig közül sok ez ládot vittek 1 hogy a magy alföldi termői is juttassanal építhessenek] testvéreik Jiö: dekesebb e I zött a bukov falu népének ben a faluba románok és tizedek óta 1 együtt. A ha romféle nem, ezt kéri, hog| ki Szatmórba földet csalód az ő falujuk sedett és nem tudja Azt szeretnél három nemz kosság fele hegyek közű termőföldjére! tesen épiterj és ott élhetné is jóviszonyb) ben egymá^ cséngók é)Íe ban aligha földek nagyr osztották ror^ pesek közö megyebeli jc sem nyertek — Földreii ban. Erzerun rengés volt, ra keztében 1 \\ halt és 22 f, — A ke nyugdijasok lása. A száj egyik pótsza tosan csökka dijasok illeti] az alkalomb illetők betöl; életévüket gálati évüket a rendelkezéi talanságot k<j dijasok közáp pesti tudósíts népjóléti m rendeletileg hogy teljesen resetképtelen nak jogukba; resetképtelen jóléti miniszt határozott fe zottság utjó ban megálla] ben az eseti dijuk megáll kalmazandó juk nézve a képtelenség i nak napjót 1 elsejétől ke alkalmazást, gálóbizo jén kezdi m