Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-18 / 202. szám

2 BffiKffiSMEOTEl KflKLOR Békéscsaba, 1924 szeptember 286 71 szászok védik Tlpponiji iskolalörvéntjét Temesvár, szept. 17. A román impérium alatti sváb kisebbségek hivatalos lapja, a Schwábische Volkpresse párhuzamot von Ap­ponyi genfi felszólalása és Duca román külügyminiszternek e be­széddel kapcsolatban tett nyilat­kozata közt. Apponyi iskolatör­vér.ye, amelyet egyáltalában nem szándékszik védeni, mert elhibá­zottnak tartja, nem ment annyira a kisebbségi iskolaügy elnyomásá­ban, mint Anghelescu és Pteancu a maga iskolarendeleteivel. Csak olvasná el Duca az Apponyi-féle törvényt és hasonlítaná össze mi­nisztertársainak eljárásával, óriási különbséget találna Anghelescu hátrányára. Apponyi nemcsak hogy nem vonta meg a felekeze­tek iskolaalapítási, fenntartási és vezetési jogait, hanem állami se­gélyekkel gazdagon támogatta is azokat, még a román iskolákat is. Sohasem jutott eszébe olyan abszurd idea, hogy a szerzetesi és a zárdai iskolákat ne tekintse felekezeti iskolának. Dúcának szó­banforgó nyilatkozatában Apponyi­ról mondott véleménye tehát ön­kéntelenül legélesebb elitélését jelenti Anghelescunak. Elrendelik a megyei közmunkákat A főispánokat és alispánokat Budapestre rendelték (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csütörtökön délután nagyszabású értekezlet lesz Budapesten, a nép­jóléti minisztériumban, ahova a kormány intézkedésére a várme­gyék főispánjait és alispánjait táv­iratilag rendelték fel. A vármegyék vezetőinek értekezletét azért ren­delte el a minisztérium, hogy meg­beszéljék azoií az egész ország­ban végrehajtandó közmunkák megszervezését és megindítását. A közmunkákat a napról-napra fokozódó munkanélküliség leküz­désére kívánja megkezdetni a nép­jóléti minisztérium. A kormány tervei szerint a közmunkákra vo­natkozóan már előzően részletes tervet dolgoztak ki a vármegyei államépiteszeti hivatalok, amelyek jegyzékbe szedték, hol és milyen közmunkák elvégzése halasztha­tatlanul szükséges. Hasonló módon készített jegy­zéket a sürgetős közmunkákról a gyulai állemépitészeti hivatal is, amely részletesen felsorolja az immái halaszthatatlanná vált mun­kálatokat. Ezek túlnyomó részben már a folyó évi költségvetésben szerepelnek. Az alispáni hivatal a közmun­kákhoz szükséges munkaerők biz­tosítása céljából sürgős összeírá­sát rendelte el a vármegye terü­letén élő munkanélkülieknek- Táv­iratilag utasította a polgármestere­ket és a járási főszoJgabirákat, hogy azonnal jelentsek be nála a területükön élő munkanélküli egyének számát és ezeket az adatokat a főispáni értekezleten a népjóléti miniszter elé fogják ter­jeszteni. Az értekezletre — mint értesü­lünk — Békésvármegyéből Ko­vacsics Dezső dr. főispán fog Budapestre utazni, mert Daimel Sándor dr. alispán nagymérvű el­foglaltsága miatt nem tud időt szakítani magának a megjelenésre. A krajovaifogoly tisztek szinielőadása Kitűnő alakítások a nevelőnő, az önfeláldozó hitves és Lenke kisasszony szerepében (17) Augusztus 10-én, már „a krajovai tiszti fogolytábor szintársulala" is müködesbe lép, mint azt a Nap­sütésben olvassuk. Molnár Ferenc : „A doktor ur" c. vígjátékát adták elő. Az előadásról dr. Biró Emil számol be, mint színikritikus, a Napsütés 5-ik száméban a követ­kező érdekes és részletes tudó­sításban : Fél 9 órakor tünt fel Vannay karmester elegáns alakja az orkesz­terben és amint intésére a zene­kar a „Leányvásár" keringőjébe fogott, csodálattal hallottuk, hogy a régi zenekar helyébe egy kitű­nően szervezett társaság került, hol az egyéni túltengő érvényesülés helyét művészi összhang és vas­fegyelem váltotta fel. Vannay, kire családi tradícióként szállott a kar­mesteri pálca, azon néhány nap alaii, mely a zenekar átszervezé­séhez rendelkezésére állott, való­sággal csodát müveit és igy indo­kolt az a vérmes remény, mellyel mindnyájan az ő jövő működése elé tekintünk. Alighogy a zenekar nyitányának utolsó akkordjai elhangzottak, szét­nyílott a függöny és Molnár Ferenc „Doktor ur" cimü színmüvének ismert alekjai jelentek meg előt­tünk Gally Tiborral a címszerep­ben. Hogy Molnár a nagyváros forgatagéban feltűnni vágyó tehet­ségtelen ügyvédet hogy képzelte el lelki szemei előtt, azt Gally színjátszó művészetének egész erejével a valóságban mutatta be. Hangja, alakja, mozdulatai és jelmeze a stréber prókátor mesleri utánzása volt és játékát az egész előadás alatt a közönség osztatlan tetszése és elismerése kisérte. A darab második főszerepét, Puzséri Pecsy alakította. Az ő színjátszó talentuma mindnyájunk előtt ismeretes, mégis kedvesen lepett meg a betörő világ repre­zentánsának merkás vonósokkal való megjátszásával. A siker, melyet jeleneteivel aratott, bármely hivatásos színművésznek becsü­letére válnék. Marosiné nevelőnő szerepét Bistsey százados alakította. Hogy ezen szerepeben milyen csodá­latos művészetet prcdukált, annak méltatása e hasábokon nem áll módomben, erről külön kis tanul­mányt kellene irni. Jellemzésül csak annyit emlitek fel, hogy ko­mikai tehetsége a régi Népszínház Csatai Zsófi felejthetetlen művé­szetére emlékeztet. (?) Az önfeláldozó hitves nehéz szerepét Maresch nagy intelligen­ciával alakiiotta. Az ő előadásá­ban a rutinirozott műkedvelő szín­padi biztossága nyilvánult meg. Szabó hadnagy pedig Lenke kis­asszony szerepében a legsava­nyubb agglegény szivébe is a tavasz derűjét varázsolta. Bacsó, Fráter és Reisz kisebb szerepekben pompás megértésben elakultek a művészi ensembléhez, Méder Jenő pedig az inas sze­repeben bármely főúri háznak diszére lett volna. Végül még meg kell hajtanunk az elismerés lobogóját Szentgály főhadnagy és Kristóffy Ferenc előtt, kik a rendező, illetve a sugó nehéz szerepét töltötték be köz­megelégedésre. A bulorok Dániel főhadnagy művészi értekü terveit dicsérik. (1) Midőn a közel éjjeli órákben a „Doljiu" kaszárnya színházat el­hagytuk, szivünkben egy kedves művészi est hanguletával tértünk álmodni a mult emlékeiről. Az átkot hozó zarázsgyürii Néhány nappal ezelőtt a párisi magyar arisztokrata körök rövid táviratot kaptak Konstantinápoly­ból, melyben a távirat küldője közli, hogy gróf Széchenyi Andor, néhai gróf Széchenyi Ödön pasa egyetlen fia Konstantinápoly mel­letti birtokán barátnőjével együtt öngyilkosságot követett el. A belgrádi lapok most nagy cik­kekben foglalkoznak Széchenyi gróf tragédiájával. A Dnevnik fan­tasztikus történetet mond el a gróf öngyilkosságénak előzményéhez, de egyben közli, hogy hivatalos jelentés szerint a fiatal mágnás és kedvese azért követtek el öngyil­kosságot, mert törvényes házassá­guk elé: elhárithatatlan akadályok gördültek. A belgrádi lap szerint a fiatal gróf szerencsétlensége akkor kez­dődött, amikor a gróf egy kisázsiai pusztán való ulazása közben ta­lálkozott Daud pasával és tőle koc­kán egy bűvös gyűrűt nyert. En­nek a gyűrűnek az volt a tulaj­donsága, hogy aki soká hordta magánál, annak szerencsét és bol­dogságot hozott, az uj tulajdono­sokra azonben eleinte mindig ve­szedelmet jelentett. Midőn a gróf a gyűrűvel vissza­tért Konstentinápolyba, nyomban súlyosén megbetegedett. Miután tudta a gyürü titkát, odaajándé­kozta az ékszert egyik előkelő tö­rök barátjának, eki kijelentette, hogy nem hisz a csodában. Ez a fiatal török nagyúr rövidesen tönk­rement és adósságai elől a halálba menekült. A gyürü valahogyan újra visszakerült a magyar gróf­hoz. Ebben az időben a gróf bol­dogén élt birtokén egy csodálatos szépségű örmény leánnyal. A fia­tal gróf halálosan szerelmes volt a leányba és néhány hét előtt ma­gyarországi, valamint párisi roko­naihoz utazott, hogy egyengesse Iskola-cipők fiu. és leánygyermekek részére, & agy választékban beszerezhetők Péierfi Cipőáruházában Külön mértékosztályomban a legfinomabb külföldi börökböl készülnek az ujdivatu női és férficipök Boxcsizmők megrendelésre mérték szerint kedvesével való házassága útját. A rokonoknál a házasság terve a legmerevebb visszautasításra talált. A szerelmes arisztokrata csügged­ten tért haza szerelmeséhez Kon­stantinápoly melletti birtokára és másnap reggel a gróf inasa ugy találta őket az ágyban átlőtt szív­vel, véresen, halva . . . „ Békés vá rnt egye virágzó városa" (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nyíregyháza város százesztendős jubileumi ünnepségein tudvalevő­leg Rakovszky Iván dr. belügy­miniszter is résztvett, aki nagy­szabású beszédben fejtette ki a vidék városainak kulturális jövő­jét és lehetőségeit. A belügyminiszter a polgármes­terek gyűlésén érdekes kijelenté­seket tett a kormány tervéről a városokat illetően, amely kijelen­tések Békéscsabát is közelebbről érdekelhetik. Nyíregyháza már régen kérte a minisztert, hogy a várost emelje a törvényhatósági joggal felruhá­zott városok közé. Egy tisztelgő deputációnak Rakovszky belügy­miniszter megígérte, hogy az őszi parlamenti ülés elé terjeszti azt a törvényjavaslatot, mely néhány magyar városnak átalakulását meg­engedi törvényhatósági joggal fel­ruházott várossá. Ezek a városok: Szombathely, Nyíregyháza, Eger, Szolnok és Békéscsaba. A belügyminiszter felemiitette a városok közül Békéscsabát, melyre azt mordoita, hogy „Békésvár­megye virágzó városa". A belügyminiszter külön ki­emelte Békéscsaba óriási fejlődé­sét és igy alapos a remény arra, hogy Békéscsaba, a mai rendezett tenécsu vároü nemsokára át fog alakulni törvényhatósági várossá, melynek — hir szerint — külön főispánja is lesz. MlMliM — Az Ipartestület elöljárósága ma csütörtökön este 6 órakor a testület helyisegében rendes elől­járósági ülést tart. — Az alíspan Vésztőn. Daimel Sándor dr. alispán hétfőn Vésztőn járt, ehol a szokásos községi ügy­kezelést vizsgálta felül. Vésztőről Körösladányra kocsizott át, ahol hasonló vizsgálatot tartott. — Tanitói kinevezések. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter Király Dávid, Lévay István, Varga Sándor, Vdry Sándor békési re­formátus, Nagy Mihály békési köz­ségi és Nagy Lajos békési róm. kath. elemi iskolai tanítókat ­akik tanitói működési idejüknek 30-ik évét betöltötték — 1923. ok­tóber 1-től visszamenőleg a VII. fizetési osztály 3-ik fokozatába ki­nevezte. — Az Ipartestület köszönete. Kovács Mihály, a békéscsabai Ipartestület elnöke és Martincsek Károly alelnök szeidán délelőtt Gyulán tisztelegtek Kovacsics De­zső dr. főispánnál. Az Ipartestület vezetői a békéscsabai iparosság hálás köszönetét tolmácsolták azért a nagyfokú érdeklődésért, amely­lyel a főispán a békéscsabai ipar­kiállitás iránt viseltetett és megkö­szönték azt a támogatást, amely­lyel a főispán a kiállítás sikerét előmozdította. — A határi rendőri miss; nak fel a 1% delem leküzd ügyminiszter 1 tet intézett az őrség budapes nyi kerületi fők hoz, amelybe az utóbbi idi szakított terüle arányokban n ánykereskedéi lyozására a már működő misszió minti szág valamen lomásán is r a rendőri mii tárállomásoko zett missziók ponti vagy missziók < azonnal értesi egymást és rendőrhatóség a leánykeresi működő miss messzebbmen ban részesiter jiikban segíts* Értesülésünk i társzéli rendő ségek közül bai állomásn. ni s itt az / ladó gyorsvo jók átvizsgált reskedők ell vari missziók, — A módi tanításának a reélgimn; Az uj középisl alapján gii túlnyomó rés: ziumokká ale lyekben két nyelvet tanite dig valamenr ziumban a n mint első mc a második c ötödik osztály egy második : vet : az angc ciát vagy ole kóláink uj tar kezdődő iskc lép hatályba, tanterv életbf első osztálytó szerint évről­tosan történil álgimnáziumt tanterv az öt ban, vagyis második moc nitására kerü taképpen cs, leforgása utá kezdetét. A k ter azonban modern n^q számos reálgi dik osztályá idén bevezeti dik modern r az ötödik os: ve a görög, pótló tárgyak — Gyógyt gek elbirál; népjóléti min intézett az a tálhoz, köze gyógyszer-kü elbírálásának koronában ál Az elbírálást forgalombahc kérelmezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom