Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-14 / 199. szám

E«YES SZAüH AHA HOROIA Békéscsaba, 1924 szeptember 14 Vasárnap 51-ik évfolyam, 199-ik szám Politikai napilap Előfizetőéi díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona, t'éldányonkéut 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő t P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaban, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. iSmith szilárdan hisz a szanálás sikerében Genf, szept. 13. A Nemzetek Szövetsége közgyű­lésének üléseiről naponként meg­jelenő hivatalos naplóból kivona­tokban közlik azt a beszédet, a melyet Smith Jeremiás főbiztos Magyarország újjáépítéséről a II. bizottságban mondott. A főbiztos abból a megállapításból indult ki, hogy Magyarország pénzügyi helyreállítása egyike azoknak az akcióknak, amelyek nélkülözhetet­lenek ahoz, hogy Középeurópában a normális gazdasági viszonyok helyreálljanak. Azután részletesen ismertette a főbiztos Magyarország talpraállósának eddigi munkáját. Beszéde átlagban foglalkozik mű­ködésének Ill-ik hónapjók ól szóló jelentéseivel, melyet már a magyar közönség ismer. Ebben ezt mondja: Meggyőződésem, hogy Magyaror­szág pénzügyi újjáépítésének terve kitűnő példája a nemzetközi együtt­működésnek. Ez az együttműkö­dés azonban nem valósulhatott volna meg a Szövetség erőfeszí­tése és támogatása nélkül. Reméli, hogy a szerencsésen befejezett első szakasz után a magyar kor­mány és a magyar nép támogatá­sával és közreműködésével a nagy munkát sikeres befejezéshez fog­ják juttatni. Az angol sajtó rokonszenves hangja Magyarország iránt Lóndon, szeptember 13. Az angol sajtó részletesen fog­lalkozik a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének azon ülésével, me­lyet főkép a magyar újjáépítési kérdésnek szenteltek. A „Morning Post" részletesen ismerteti Bethlen beszédét és szószerint idézi azt a kijelentését, melyben elismerés­sel adózott a Nemzetek Szövet­sége tevékenységének. A „Times" idézi Strakosch beszédéből azt a részletet, mely szerint a Nemzetek Szövetségének alapvető feladata eltávolítani minden súrlódási okot, mielőtt ezek az okok jelentőségre tehetnének szert. A Nemzetek Szö­vetségének pénzügyi és gazdasági téren kifejtett tevékenysége lénye­gesen hozzájárult annak a fel­adatnak a megvalósításához, hogy a béke müvének alapja a népek anyagi megelégedettsége. A „Daily Telegraph" részletesen ismerteti Cavazzoni előadói jelentését és kiemeli, hogy Magyarország sza­nálása gyönyörű példája a nem­zptek együttműködésének. A „Fi­nancial News" ismerteti az albi­zottságnak a magyar újjáépítésre vonatkozó jelentését és tanulságait abban foglalja össze, hogy mind­egyik ország nyer azzal, hogyha az ipari államoknak piacul szol­gáló országokat sikeresen talpra­állitják. A cikk azzal a megálla­pítással végződik, hogy Magyar­ország szanálása kedvező előjelek mellett kezdődött meg és minden remény megvan a végleges sikerre. Sikerre vezetett a békéscsabai adőreviziós mozgalom A vizsgálat eredménye — A pénzügyigazgatóság felter­jesztésélen már leszállította a tévesen kivetett adóalapokat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Még állandó izgalomban tartja Békéscsaba adófizető iparosait és kereskedőit az a rendkívüli sérelem, amely őket általánosság­ban a keresetiadókivetéseknél érte. A „Békésmegyei Közlöny" volt az első, amely hangot adott a töme­gesen megnyilvánult kétségbeesett panaszoknak s amely ezt a köz­érdekű és városunk iparát és ke­reskedelmét exisztenciálisan érintő ügyet állandóan felszínen tartotta. A felzudulás nyomón a sérel­mek orvoslása céljából a Keres­kedelmi Csarnok mozgalmat indí­tott, amelyhez teljes egészében csatlakozott a csabai Ipartestület is és az érdekképviseletek közö­sen nagygyűlést tartottak, amely­nek határozatából kifolyólag me­morandummal fordultak a pénz­ügyminiszter úrhoz. A memoran­dumot, amelyben a sérelmek részletes felsorolást nyertek, támo­gatás végett dr. Kovacsics Dezső főispánhoz juttatták, aki a legtel­jesebb megértéssel kelt az igaz­ságos ügy védelmére és a pénz­ügyminisztériumtól orvoslást kért. A memorandummal, mint a Keres­kedelmi Csarnok főtitkára, Gyön­gyösi János dr. járt el a pénz­ügyminisztériumban,ahol a főispánt és az érdekképviseleteket meg­nyugtatták, hogy az ügyben vizs­gálatot rendelnek el és a hibákat orvosolni fogják. Annál nagyobb örömünkre szol­gál, hogy ma már ennek a vizs­gálatnak az eredményéről számol­hatunk be. A minisztérium utasí­tására elrendelt vizsgálat alapján ugyanis a pénzügyi hatóságok maguk megállapították, hogy a kivetéseknél számos súlyos hiba történt, amely abból magyaróz­ható, hogy a kivető közegeknek a kivetés elvégzésére olyan mini­mális idő állott rendelkezésére, amely az alapos és körültekintő munkát lehetetlenné tette. A vizsgálat folyamán — értesü­lésünk szerint — a vizsgálattal megbízott pénzügyi főtisztviselő érintkezésbe lépett a mozgalmat megindító érdekképviseletekkel, ismertette a vizsgálat eredményét s egyúttal azt a tervezetet is, amellyel a sérelmek orvosoltatni fognak. A tervezet alapján az ere­deti kivetési összegből mintegy százezer aranykorona adóösszeg kerül törlésre. Sok iparosnak és kereskedőnek mintegy 30—40 szá­zalékkal, többeknek a felével, de néhány kirívó esetben a kilenctized részével is leszállítja a tervezet a kereseti adóját. A tervezetben fog­lalt kivetési összegek jutnak már érvényre a jövedelemadó alap­jánál s ezekre az uj összegekre Ujabb létszámcsökkentést kiván a kormány a városnál Több ügyosztályt össze kell vonni — Két évig nem szabad betölteni az időközben megüresedett állásokat tesz előterjesztést — felettes ható­sága felhatalmazása alapján — maga a kincstári előadó az adó­felszólamlási bizottságban. Egyéb­ként a vizsgálat eredményéről ugy a pénzügyminisztériumnak, minta főispánnak jelentést tesznek. Ez a hir bizonyára nagy örö­met fog kelteni a csabai adó­fizető iparosok és kereskedők kö­rében s most mór remélni lehet, hogy az adófelszólamlási bizott­ság munkájával betetőzve a nagy horderejű kérdés közmegnyug­vásra fog elintézést nyerni. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Magyarország gazdasági helyre­állításának munkája szünet nélkül folyik és ezt a munkát — amely voltaképen titokzatosan, láthatat­lanul folyik — csak akkor érezzük meg és vesszük tudomásul, ami­kor a köztisztviselők létszámának ismét ujabb apasztásáról jelennek meg rendeletek. Az állami lisztviselők létszóm­csökkentése után most a városi közigazgatás alkalmazottainak szá­mát akarja apasztani a kormány. A belügyminiszter ugyanis rende­letet intézett a városhoz ebben a tárgyban és ez a rendelet ma ér­kezett le Békéscsaba város pol­gármesteri hivatalához. A rendelet a városok háztartá­sának egyensúlyba hozataláról in­tézkedik, amelyet részben a tiszt­viselők és egyéb alkalmazottak létszámának ujabb apasztásával óhajt végrehajtani. Egyúttal utasí­tásokat és tanácsokat is ad a ren­deletben a belügyminiszter, hogy mik azok az eszközök és módok, amelyek a szintén gazdasági ne­hézségekkel küzdő városok ház­tartási egyensúlyát helyeállithatnák. Ezek között melegen javasolja a városi közigazgatás jelentéke­nyebb egyszerűsítését, amit főleg azzal lát elérhetőnek, hogy több, egymással rokon ügyosztályt össze­vonnának és egyetlen ügyosztállyá változtatnának. Célravezetőnek tart­ja a rendelet a hivatalos idő meg­hosszabbítását is, valamint az ügyek intézésénél a sok írásbeli­ség helyett a közvetlen és szóbeli elintézés bevezetését. Mindezek a változtatások — ha lelkiismerete­sen végrehajtanák azokat — nagy­ban hozzájárulnának ahoz, hogy egy ujabb, jelentékeny tisztviselői létszámapasztást lehetne végre­hajtani. Mindezeknek kivitele céljából a belügyminiszter rendelete meg­szabja, hogy a folyó év decembe­rében és az 1925. év junius és december havában a vármegyei törvényhatósági bizottság, illetőleg a városi képviselőtestület által a létszámcsökkentés végrehajtására már megválasztott és esetleg meg­választandó uj bizottságok vizs­gálat tárgyává tartoznak tenni azt, hogy a városi közigazgatásnak melyik ágában milyen mérvű lét­számcsökkentést lehetne keresztül­vinni a tisztviselők körében. Ugyanebben a rendeletében a belügyminiszter a leghatározottab­ban megtiltja, hogy az 1926. év junius 30. napjáig az időközben megüresedő állásokat akár csak helyettesítés utján is — az ő kü­lön engedélye és felhatalmazása nélkül — betöltsék. Mivel a legújabb létszámcsök­kentési rendelet épen a polgár­mester szabadságideje alatt érke­zett meg a városházára, a lét­számapasztás kérdésében egyelőre semmi határozottat nem lehet tudni. A kérdés mindaddig holtponton marad, amig a polgármester vissza nem tér a szabadságáról és újból el nem foglalja hivatalát. A városháza tisztviselői létszá­mának ismeretében azonban bi­zonyosra vesszük, hogy nálunk ujabb létszámcsökkentésről szó sem lehet, hiszen csak a legszük­ségesebb tisztviselők műkődnek, akik közül egyet sem lehet nélkü­löznie a városnak a közigazgatás sérelme és károsodása nélkül. Zürichben a magyar koronát 69-el jegyezték. 77 bajorok az ébredőkkel akartak szövetkezni Budapest, szept. 13. Megállapí­tást nyert, hogy a bajorok az ÉME­vel léptek összeköttetésbe, hogy az egyesületen keresztül exponált jobboldali politikai vezérekkel meg­ismerkedve, a német-magyar ho­rogkeresztes szervezet megalakítá­sához segítséget kapjanak. Ezen­kívül a három fiatalember semmi­féle más tevékeny toborzást, ál­lami és törvényellenes cselekede­tet nem követett el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom