Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-12 / 197. szám

2 bmjssmeotisi woafín Békéscsaba, 1924 szeptember 12 lek még azon az éjszakán átkísérték a határon, de nem adták át a csendőröknek, hanem azok megkerülésével eresztették szabadon. Félt a büntetéstől Szalontai László dr.-né ezután vonatra ült és Békéscsabára utazott, nem lévén több pénze. Itt — vesztére — meglátta az állomáson egy ismerőse, aki tudott az internáltságáról, de nem a szabadonbocsátásáról, mire értesítette a rendőrt, aki bekísérte a minden igazoló irat nélkül levő, lezüllött külsejü asszonyt. A rendőrségi fogdában aztán — egy órával a bekisérése után — lenyelte Szalontainé a szublimátot, mert félt a reáváró büntetéstől és Zalaegerszegtől... Ma mór tul van minden veszélyen és egy-két napon belül egészségesen hagyhatja el a kórházat. De ha van igazságosság, embeii érzés és kimélet: utja nem vezethet újra a szenvedések labirintusa felé, hanem a teljes, tökéletes szabadság felé. A három apró gyermek felfigyelő szivvel, sirva várja és követeli vissza az édesanyát. Kevés jut a megyei közúti alapra Nyolc milliárd szükséglet helyett 453 millió (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szanálás okozta vármegyei pénzügyi nehézségek ügyével lapunk már több izben foglalkozott. Megírtuk azt is, hogy a belügyminiszter a vármegyei közúti alap szükségleteinek fedezése céljából a pénzügyminisztertől a Pénzintézeti Központ által kiutalandó nagyobb kölcsönt igyekezett kieszközölni a megyék részére. A belügyminiszter akciója eredményre vezetett, legalább ezt bizonyítja a napokban megjelent erre vonatkozó rendelet, mely arra hatalmazza fel az alispánt, hogy a vármegyei közúti szükséglet fedezésére a kereskedelmi miniszter által megállapítandó öszszegü kölcsönt vehessen fel a Pénzintézeti Központtól a Nemzeti Bank hivatalos kamattábát 2%-al meghaladó kamat mellett. Békésvármegye közúti szükséglete 8 milliárd korona és ennyit is kért dr. Daimel Sándor alispán. A megyék részére azonban öszszesen utaltak ki ennyit, melyből megyénknek 453 millió jut csupán, ami olyan csekély összeg a 8000 milliós szükséglet mellett, hogy szóba sem jöhet. A hiányzó öszszeget valamennyire a közúti pótadóból és a községi közmunkák befizetéséből fogjók fedezni, melyek befizetésénél örvendetes javulás tapasztalható. A legutóbbi 3 hét alatt ezeken a címeken 2000 millió folyt be, melynek következtében Ugy áll a helyzet, hogy a most folyó közúti munkákat nem kell teljesen beszüntetni, bár azok egyrésze tovább is szünetelni fog. A megye pénzügyi helyzete most már sokkal tűrhetőbb. Ha a befizetések tovább is az eddigi mértékben folynak, nem lesz akadálya a munkák befejezésének. A most befolyó összegek még a tavalyi kivetések. Az idei költségvetési előirányzat 1.047,000 aranykorona, mely 17—18 milliárdnak felel meg. Ez a költségvetés most van a miniszter előtt jóváhagyás céljából. A szombati galamblövőversenyprogramja Az Alföldi Lovas Egylet f. hó 13-án, szombaton délelőtt 11 órakor a lóversenytéri pályáján élő galambokra lövő-versenyt rendez a következő versenyszámokkal : 1. Megnyitó-verseny. 5 galamb. Távolság 22 méter kezdők, 25 méter bármely hazai versenyben nyertesek és 30 méter külföldi versenyen nyertesek részére. I. Tiszteletdíj az elsőnek. Nevezési dij 50 ezer korona. 2. Vigasz-verseny. 3 galamb. Távolság 20 méter kezdők, 22 méter bármely hazai versenyben nyertesek és 25 méter külföldi versenyen nyertesek részére. Verseny-birók : Gróf Keglevich György és Zombori Rónai Imre. Minden lövő a neki „jónak" számító galamb után 30 ezer koronát tartozik az egyletnek megtéríteni. A szombat délelőtti galamblövőversenyekre a versenyrendezőség nemcsak a résztvevőket látja szívesen, hanem bármely érdeklődőt is. Egyenlőséget, szabadságot és testvéri munkás békét hirdet a Békésmegyei Közlönu. Mig a gulya legelt... Tolvajüldözés a legelőkön keresztül (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kádár János füzesgyarmati gulyás a nyáron, junius 20-án deszkakunyhójától mintegy két kilométerre legeltette a községi gulyát. Később, amikor visszatérőben a kunyhó felé közeledett, észrevette, hogy a kunyhó ajtaja tárva-nyitva áll. Megdöbbenve futott a tanyájára s ott fájdalmasan állapította meg, hogy minden értékes holmija: csizmája, órája, borotvája és öszszes élelmiszere eltűnt. Ekkor kiállott a kunyhó elé és a legelőn végigfuttatva a szemeit, a távolba kémlelt. Egyszerre észrevette, hogy a legelőn egy alak sietve halad Karcag irányéban, a hátáról pedig nagy batyu fityeg alá. Kádár Jánosnak az előérzete azt súgta, hogy a legelőn tovasiető ember a betörő. Segítségül szólítva egyik társát, a gyanús idegen utón iramodott, aki, mikor észrevette, hogy követik, gyorsabb tempóban kezdett menekülni. Közei hat kilométeren keresztül tartott az izgalmas és lázas hajsza, amely végre is azzal az eredménynyel végződött, hogy beérték a menekülőt. Mielőtt elcsíphették volna, a futó alak a batyuját lekapta a hátáról és a benne levő holmikat egyenként elszórta a legelőn. Nyilván arra számított, hogy az üldözők az eldobált holmikat fogjók elsősorban összeszedni s ezalatt ő elmenekülhet. A lefogott betörőről kiderült, hogy ifj. Tóth Bálint többszörösen büntetett előéletű egyénnel azonos, aki mór régi ismerőse volt a különböző hatóságoknak. A károsult gulyás feljelentésére a gyulai törvényszék most vonta felelősségre a letartóztatásban levő tolvajt, aki a főtárgyaláson töredelmesen beismerte a tettét, de azzal védekezett, hogy nem tudott munkát találni és keresethez jutni és nem volt -annyi pénze sem, hogy kenyeret vehetett volna magának. A bíróság nem fogadta el a védekezést és rablás bűntettében bűnösnek mondva ki ifj. Tóth Bálintot, két esztendei fogházbüntetésre Ítélte. Tóth az Ítéletben megnyugodott és igy az jogerőre emelkedett. Hajnali harc a részeggel Akinek »megboszorkányozták« a karját (A Közlöny eredeti tudósítása.) Aradszki János békéscsabai lakatossegéd 1923 november 16-án egy lakodalomból jövet, erősen beborozott állapotban reggel 5 órakor bekopogtatott özvegy Zelenyánszky Mátyásné lakásába. Az özvegy, aki 14 éves kisleányával aludt egy szobában, nem akarta beengedni az ittas embert, mire Aradszki felfeszitette az ajtót és erőszakkal halolt a szobába. A szobában a kisleány hangzatos üdvözlésekkel fogadta : — Utálatos, szamár bácsi 1 — mondotta. Aradszki erre az üdvözlésre éktelen dühbe gurult. Megrohanta a kisleányt, aki az ágyban feküdt és a két lábánál fogva lerántotta az ágyról. Azután alaposan elverte a leánykát, aki a további ütlegek elől valamelyik szomszédnál igyekezett menedéket keresni. Kifutott a szobából, Aradszki meg utána. Kis ideig a sötét udvarban kergetőztek, mig végre Aradszki megragadta a kisleányt és megint végigvert rajta párszor. Végre a leány kimenekült az uccára és az egyik szomszédhoz húzódott a lakatos bántalmazásai elől. Aredszki ekkor az ugyanazon házban lakó Mácsok Juditot belökte a szobába, bezárta az ajtót s ezzel a kérdéssel fordult Zelenyánszkynéhoz: — Mondja meg, mi az oka, hogy fáj a karom ? Bizonyosan maga csinált neki valamit. Megbabonázta, mert maga egy vén boszorkány 1 Majd azzal gyanúsította a se holt, se eleven asszonyt, hogy ő az, aki időnként be szokta szerynyezni az ajtója kilincsét. Zelenyánszkyné azt mondotta erre, hogy biztosan azért fáj a Iskola-cipők fiu* és leánygyermekek részére, nagy választékban beszerezhetők Páterfi Cipőáruhézában Külön mértékosztályomban a legfinomabb külföldi bőrökből készülnek az ujdivatu női és férfioipök B«xc6iimék megrendelésre mérték szerint karja, mert őt megverte. Erre dühös lett Aradszki s ütni-verni y kezdte az asszonyt. Majd felkapott egy széket s vállon ütötte vele.. Ezután szólt Aradszki Mácsok Juditnak, hogy hozzon be vizet,, hogy Zelenyánszkyné megmosakodjék. Hogy a leány kimehessen, kinyitotta az ajtót, mire Zelenyánszkyné valahogy kisurrant az ajtón s bement Mácsokekhoz,. ahova Aradszki is utána ment és még egyszer pofon ütötte az asszonyt. Ezután — mint aki a dolgát a. legjobban végezte — eltámolygott a lakására. Zelenyánszkyné másnap feljelentette a gyulai törvényszéken az izgága részeget, akit a hajnali ütközet miatt most vont felelősségre a bíróság. A tárgyaláson Aradszki azzal védekezett, hogy teljesen részeg volt ez eset alkalmával, ugy hogy semmire sem emlékszik."'Egyébként haragudott az aszszonyra, mert az magával hirbe^ hozta őt. A bíróság Aradszkinak ittasságra alapított védekezését nem fogadta ei és Aradszkit magánlaksertésért és két rendbeli testisértésért 5 havi fogházra és 500000 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért, mig a védő a bűnösség mególlapitasa miatt felebbezett. llfeltJR — A kivitel és behozatal ügye. Az ország által elsősorban kivitt mezőgazdasági értékek többnyire csak a békeertékek alatt voltak értékesíthetők s csak fokozatosanemelkedtek a békeparitás fele, migaz iparcikkekért, különösen a nagymértekben behozott szövöttárukért állandóan jóval a békeparitás feletti árakat kellett az országnak fizetnie. A helyzet 1924-ben már lényegesen megváltozott, mert a behozatali cikkekert ugyan valamivel többet (48 százalékot) fizettünk, mint 1921-ben, de miután az agrártermékek ára is a békeparitas fölé emelkedett, tehát megtelelóbb áraikat tudtunk elérni. — Debrecenben leszállítják a pótadot. A pénzügyminiszter rendeletének megfelelően Debrecen varosa, amely az idei évre 75 százalékos községi pótadó vetett ki, kénytelen a pótadót leszállítani 5U százalékra. — Megérkeztek a lóversenyek dijai. A versenyek pompás, szebbnél-szebb tiszteletdijai ma érkeztek, meg Békéscsabára és azokban ma volt alkalmunk gyönyörködni. A dijak megválogatása és kijelö-lése nagyszerű Ízléssel történt, ugy hogy minden néző csak gyönyörködve szemlélheti a pompás, Ízléses holmikat. — Országos vásár Békésért. A békési vásárt szeptember 26, 27. és 28-án tartják meg. A két első napon az állatvásár, az utolsón a kirakodóvásár bonyolódik le. — A fogyasztási adó valorizálása miatt rohamosan drágul) a bor. A borpiacon a borárak emelése tovább tart. A drágulást a fogyasztási adó valorizálása, okozza. A bor óra átlagosan Malligánd fokonként 10000 koronába kerül. Uj borban hirek szerint 8—9500 koronás áron történtek kötések, azonban ezek 10 fokos a borokra vonatkoznak.