Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-05 / 192. szám

EGTE§ SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 szeptember 5 Péntek 51-ik évfolyam, 192-ik szám BEIESMEGYEI I0ZL0HY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. A népszövetség fontossága A párisi „Le Temps" interjút közöl, amelyet Daruváry Géza kül ügyminiszter adott Le Go-nak, a lap budapesti munkatársának. Az interjúban a külügyminiszter a kö­vetkezőket mondotta : — Az európai fővárosokból ér­kező hirek szerint a politikai élet felelős államférfiéinak jelentős ré­sze Genfbe utazik a Nemzetek Szövelségének ötödik ülésére. Az államférfiak személyesen fognak résztvenni a tárgyalásokon s ez a körülmény különös jelentőséget ad ennek az ülésnek. A magyar mi­niszterelnökkel együtt fel akarjuk használni ezt a kedvező alkalmat, amely módot nyújt nekünk arra, hogy érintkezésbe lépjünk az eu­rópai iprszágok irányitóival. — Én magam nem vagyok tag­ja a magyar küldöttségnek. Amint Ön tudja, az első kiküldött szere­pét Apponyi Albert tölti be, aki­nek közreműködését a kormány­nak sikerült megnyernie. Noha ő a parlamentben ellenzéki állás­ponton van, szerencsére mégsem habozott e nehéz feladatot ma­gára vállalni. Tekintettel azokra a fontos kérdésekre, amelyek Genf­ben tárgyalásra kerülnek, az egész magyar közvélemény hálás neki ezért, meg lévén győződve, hogy a magyar ügyet az ő személyénél jobban senki sem képviselheti. — Magyarország arra törekszik, hogy mindazokat a nemzetközi kérdéseket, amelyeknek fontosságot tulajdonit, a Nemzetek Szövetsége szabályozza. Ebből az okból ro­konszenvvel fogad minden javas­latot, amely azt célozza, hogy a Nemzetek Szövelségének fontos­sága és szerepe fokoztassék és tevékenysége hatályosabb legyen. Minden tárgyalásban a bizalom és a kölcsönös méltányosság az, ami legjobban megfelel a Nemzetek Szövetsége eszményének. A ma­gyar közvélemény ebből a szem­pontból kisérte olyan nagy érdek­lődéssel a londoni értekezletet. Az a benyomása, hogy evvel az érte­kezlettel a béke érzelme ismét megjelent a nemzetközi politika mezején, újból lehetővé téve, hogy az államok az egyenlőség alapján kezeltessenek. A mi közvélemé­nyünk teljes bizalommal reméli, hogy ennek a közvéleménynek eredményei hozzá fognak járulni Közép-Európa gazdasági viszo­nyainak stabilizálásához és egy­ben meg fogják azokat javítani. Előrelátható, hogy ilyen módon a nemzetközi tőke vállalkozó szel­leme Közép-Európa felé fog for­dulni és ott ujabb lökést fog adni a gazdasági életnek. — Reméljük, hogy az a gondol­kodásmód, amely a londoni érte­kezlet folyamán megnyilvánult, a szövetségi közgyűlés tanácskozá­sai során is érvényesülni fog. Re­méljük ezt annál is inkább, mert az érvényben lévő szerződések értelmében mindazok a kérdések, amelyek minket közelebbről érde­kelnek, igy a mi gazdasági újjá­építésünk, a kisebbségek védelme és a Iefegyverkezés ügye, a Nem­zetek Szövetségének gondjaira van bizva. — A mostani ülésszakban bi­zonyára tüzetesen tárgyalni fogják pénzügyeink egyensúlyát, a lefegy­verkezést és az ebből folyó kér­Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetéí díjszabás szerint. déseket. Remélem, hogy sikerülni fog ezeket megoldani, vagy leg­alább is közelebb juttatni egy olyan megoldáshoz, amely a há­borús észjárás csökevényeinek fél­retételével mind közelebb fogja hozni egymáshoz a nemzeteket és viszonyukban helyreállítja a köl­csönös megbecsülést és bizalmat. Csak egy napig marad együtt a nemzetgyűlés A nemzetgyűlés holnapra össze­hívott ülését meglehetősen élénk érdeklődés előzi meg. Nem fér két­ség ahoz, hogy az ülés csak egy napig tart. De az ellenzék szeretné együtt tartani a Házat. A kormány ebbe annál kevésbé m^gy bele, mert a miniszterelnök nincs ide­haza. Távolléte idejére a politiká­ban nevezetesebb esemény nem is várható. A legközelebbi jelen­tősebb mozzanat általános felte­vés szerint az lesz, hogy Korányi Frigyes pénzügyminiszter hazaér­kezése után lemond és visszamegy párisi követnek. A diplomáciai testületben hir szerint egyéb lénye­gesebb változások is lesznek. En­nek sorába tartozik az, hogy Sza­páry László londoni követet fel­mentik és helyébe Zichy-Rubidó Ivánt nevezik ki. A szovjet szitja a kinai forradalmat Newyork, szept. 4. Sanghaiból százezrével érkeznek a menekül­tek a hadműveleti terepről. Hong­kongból jelentik, hogy Santung tar­tományban szovjeidiktaturát akar­nak létesíteni és ezért a vörös hadsereget állítják össze. Moszkvá­ból már kiküldötték a szükséges tábornokokat és tiszteket. A nagy­hatalmak Wellington-Koo kinai külügyminiszternél megjelentek és Sanghai körül semleges zóna léte­sítését követelik, hogy igy az ott élő számos idegen védve legyen. Hangsúlyozták, hogy nem akar­nak beleavatkozni az ország bel­ügyeibe, de elejét akarják venni a kikötő blokádjának, mert ez a kereskedelmi forgalmat is meg­bénítaná. Sanghai, szeptember 4. Sanghai elé 19 idegen hadihajó érkezett az idegenek oltalmazására. London, szeptember 4. Legújabb pekingi jelentések szerint Sanghai városától 18 mérföld távolságra elkeseredett ütközet fejlődött ki. A városban hallatszik az ágyúdörgés, de a tüzérség és a repülők mű­ködését nagyon akadályozza a zu­hogó zápor. Az ütközet eredmé­nyéről még nincs hir. Sanghai előtt sok külföldi cirkáló van az idegen kolóniák védelmére. Japán, angol, francia cirkálók, továbbá 12 amerikai hadihajó, összesen 21. A dokkokat amerikai katonaság védi. Az angol és amerikai hadi­hajókról pedig csapatokat szállí­tanak parira. vezetőt a sínek között haladó em­berre. Manga ellengőzt adott, a fütő pedig teljes erejéből fékezett, de mivel csak alig 15 lépésre voit a mozdony a pólyamunkástól, a gépet mór nem tudták megállítani. A mozdony hajtókarja elkapta Puskást és olyan erővel vágta a földhöz, hogy az öreg munkás többszörös bordatörést szenvedett. Puskás György súlyos sérülései következtében hónapokig nyomta az ágyat és csak a véletlenen múlott, hogy sebeiből felépült. Az elgázolás ügyében tegnap tartotta meg a főtárgyalást a gyu­lai törvényszék. Manga Isiván moz­donyvezető a tárgyaláson azzal védekezett, hogy ő minden egyes esetben, amikor elindult a moz­donnyal, több figyelmeztető fütty­jelet adott le s csak azután hozta mozgásba a gépet. A biróság ezt a védekezést elfogadta és mivel beigazoltnak látta, hogy a szeren­csétlenség oka Puskás György vi­gyázatlansága volt, a vádlottat a vád és következményei alól fel­mentette. A felmentő ítélet ellen az ügyész felebbezést jelentett be. Az elgázolás következményei A biróság felmentette a mozdonyvezetőt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Manga István békéscsabai moz­donyvezető a mult év folyamán tolatást végzett a pályaudvaron. A pálya egyik részén sinjavitás folyt és valahányszor a mozdony a pályamunkások csoportjához kö­zeledett, a mozdonyvezető éles sípjelekkel figyelmeztette a mun­kásokat a távozásra. A pályamunkások között dolgo­zott Puskás György 65 éves bé­késcsabai lakos is, aki kicsit na­gyothalló volt. Egy izben aztán, amikor a mozdony újból a mun­kások csoportja felé közeledett, Manga ismét sípjeleket adott, ami­ket az öreg Puskás György olyan későn hallott meg, hogy épen ak­kor indult ki a sínek közül, ami­kor a mozdony a munkáscsoport­hoz ért. A fütő ezt észrevette a mozdo­nyon és figyelmeztette a mozdony­Veér Imre Budapestről szökött Bécsbe Budapest, szept. 4. Veér Imré­nek Budapestről való eltűnésével kapcsolatban a rendőrség megál­lapította, hogy Veér Imre augusz­tus 28 -án délután a mátyásföldi repülőtelepről szabályszerű útle­véllel indult el Bécsbe. A bécsi lapokban ugy nyilatkozott, hogy az útlevelet Váradi Arisztid rend­őrtisztviselő állította ki, akit a rendőrség le is tartóztatott. A rend­őrségen ezzel szemben kijelentik, hogy Váradi Arisztid rendőrdijnok, aki tényleg az utlevélosztályon dolgozik, nem állította ki az útle­velet és ma is rendesen látja el hivatali teendőit. A főkapitányság politikai osztályén egyébként kije­lentik, hogy Veér Imrének egyál­talában nem volt szüksége arra, hogy repülőgéppel szökjék meg Budapestről, mert szabályszerű út­levéllel vasúton, vagy hajón is könnyen elutazhatott volna. Bebörtönzik azTJmerikdba csempészett bevándorlókat Newyork, szept. 4. A bevándor­lók átcsempészésével még egyre kísérleteznek. Noha az Egyesült Államoknak a kanadai határmenti börtöneik tele vannak szökevé­nyekkel, még mindig vannak, akik át akarják magukat csempészni a határon. Ezek közt igen sok ma­gyar is van, ami annyival is saj­nálatosabb, mert mindnyájukra deportálás vár. Kanada ugyanis nem fogadja be újra azokat, kik­nek az ország arra volt jó, hogy átszökjenek onnét az Egyesült Államokba és kérlelhetlenül de­portál mindenkit, akit mint szöke­vényt kap vissza. Detroitban el­fogtak egy fiatal magyar asszonyi, ki magyar bevándorlókat vitt be a határon. Vele együtt három ma­gyar embert tartóztattak le, akik az átcsempészésért fejenként 300 dollárt fizettek. Zürichben a magyar koronát 69-5-el jegyezték. Aki lopott pénzből fizette meg a sikkasztott összeget (A Közlöny eredeti tudósítása.) Még julius közepén történt, hogy — mint megírtuk — Neumann Béla 21 éves fiatalember, aki a békéscsabai Hajós és Vas szál­lítócég pénzbeszedője volt, a főnökeitől azt a megbízást kapta, hogy vegye fel a vasúttól a cég­nek járó három millió koronát. A pénzbeszedő kiment a vasútra, felvette a pénzt, azonban nem számolt el vele a cégnek, hanem megtartotta magának és az egész összeget egy éjjeli mulatóban a leányok társaságában elköltötte. Hogy valamiképen pénzhez jus­son s a hiányt pótolni tudja, elment az egyik békéscsabai ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom