Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-31 / 188. szám

Békéscsaba 1924 augusztus 24 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 JTlegérkezés a craiovai fogolytáborba TI tábor kellemes meglepetésül szolgált Tíz ehetetlen koszt (Egy volt krajovai „prizonir" jegyzetei.) Egy napos fárasztó vasúti utazás után junius 18-án este 7 óra körül érkeztünk meg Craiovába, amely a nagyromániai gazdasági élet jelentős emporiuma. Rögtön kiszállottunk a vaggonokból és a városon keresztül megindultunk jövendőbeli szállásunk felé. A város maga igen jó benyomást tett rendezett, szépen épült uccáival és még este is élénk forgalmával. Határozottan kellemesen érintett bennünket, hQgy a lakosságrészéről megjelenésünkkorsem mi ellenséges hangulatot nem tapasztaltunk. Kíváncsian, sőt látható emberi részvéttel szemléltek bennünket. Mintegy háromnegyed órai gyaloglás után érkeztünk meg rendeltetésünk helyére, egy egyemeletes kaszárnya elé, mely nem messze a várostól feküdt. Türelmetlenül vártuk, hogy bebocsássanak bennünket s átessünk azon a borzongató érzésen, amelyet egy állandó lakásul kijelölt, piszkos balkáni kaszárnya válthat ki a nyugateurópai emberből. Annál nagyobb volt azonban a meglepetésünk, amikor a táborba belépve, a tábor tisztikara és őrsége ünnepélyes tisztelgéssel fogadott és egy őrnagy — a tábor parancsnoka — udvariasan hajlongva nagy bocsánatkérések között mentegetődzött, hogy a bennünket megillető kényelemhez egyes dolgok még hiányzanak, minthogy megérkezésünk váratlanul érte, mégis reméli, addig is jól fogjuk magunkat érezni, mig mindent rendbehozat. Hát még mikor felmentünk szobáinkba, akkor nőtt még csak igazán csodálkozásunk. Ragyogóan tiszta szobák, villanyvilágítás, külön ágyak fehér lepedővel, párnával, pokróccal, mosdószoba vízvezetékkel. A brassói állati hodály után rég nem élvezett kényelem. A katonai épületen érezhető volt, hogy azt még békében német vállalkozó építette és szerelte fel. Mi csabaiak az első emeleten két egymásba nyiló nagy termet kaptunk, amelyekben kényelmesen elfértünk. Ez lett — egész kiszabadulásunkig — majdnem három hónapos otthonunk, annyi sok aggódásnak és töprengésnek, de amellett annyi kedves, meleg humorral visszacsillogó emlékünknek helye. Érthető, hogy a kényelmes, tiszta ágyból szinte nehezünkre esett másnap felkelni. A nappal világosságánál néztünk alaposabban széjjel a kaszárnyában, amelynek hatalmas udvarát kettős, erős drótkerítés vette körül s a dupla drótsövény között járkáltak fel-alá a román őrszemek. Még alig hogy felocsúdtunk a kellemes meglepetésből, amelyet a régen nélkülözött meleg fürdő szerzett számunkra, amikor rögtön tapasztalhattuk, hogy nincsen rózsa tövis nélkül. Külön étkezőben, amely asztalokkal és padokkal volt (11) felszerelve, kaptuk az első crajovai ebédet. De uramisten, milyen menü volt ez I Két külö nbözp leves, melyeknek minemüségét azonban nincs emberfia, aki meg tudta volna állapítani. A vacsoránál már sejtettük, miféle folyékony ételről lehet szó, minthogy több, keményen maradt zörgő babszem úszkált a forró lében. És sajnos, ilyen élvezhetetlen levesfélével, meg rizzsel és makarónival etettek bennünket továbbra is. Ehetetlen volt ez a koszt. Igy történt, hogy pár nap múlva már saját konyhát szerveztünk, amelynek működése igen nagy jelentőséggel birt a tábor életében, ép azért hosszabban lesz róla szó. A házirend a craiovai táborban a következőkép alakult: reggel 7—8-ig reggeli, 8-kor mindenkinek el kellett hagynia*a szobát, 9-kor névsorolvasás (az úgynevezett appell), ahol az esetleges panaszokat is elő lehet adni, 12-kor ebéd két csoportban, este 7-kor vacsora, fél 11-kor takarodó s 11-kor már csendnek kellett lenni a szobákban. Az őrnagy és a tisztek rendkívül figyelmesek és udvariasak voltak, ami borzasztó mód megduzzasztotta az önérzetünket. Az őrnagy szinte törte magát, hogy egyegy udvarias mosollyal, katonásan szalutálva köszöntsön bennünket, de a rossz kosztért, vagy egyebekért bosszús prizonir nem egyszer csak fölényes lenézéssel, amúgy félvállról odapislantva, emelte kezét fövegéhez. Szegény őrnagy kétségbe volt esve. Vájjon mit követhetett el ? (Folytatása következik.) Visszatér a rabszolgaság — Amerikában Az amerikai egyenlőség és demokrácia közelebbről — Az uj bevándorlási rendelkezések — »Emberek akarunk lenni, nem rabszolgák /« A magyar sajtó hónapok óta különösen nagy figyelemmel kiséri a kivándorlás kérdését. Földhözragadt szegények, a pénz csábításaitól megszédült óriási tömege veszi kezébe a vándorbotot, hogy tul a tengeren, az ígéretek és a nagyméretek hazájában, ahol minden lehetséges, exisztenciát teremtsen magának. A kivándorlás láza, amely különösen az osztrákmagyar monarchiából keletkezett utódállamokban emelkedett magas fokra, még egyre növekszik. Ezt a lázt részben az egyes államokban uralkodó lehetetlen gazdasági és társadalmi viszonyok, részben pedig a földhözragadt szegények utolsó filléreire hiénaszemmel leselkedő kivándorlási társaságok ügyes, de lelketlen sajtópropagandája növeli. Amint ismeretes, az utóbbi időben a hivatalos amerikai körök is állást foglaltak a bevándorlás ellen s olyan törvényt hoztak, amely nemcsak megnehezíti, hanem lényegesen csökkenti a bevándorlást. Most a kezünkbe került egy röpirat, amelyet az Egyesült-Államokban letelepedett magyar, román, német, olasz, orosz, szláv és görög nemzetbeliekből alakult „Bevándoroltak Védelmi Tanácsa" adott ki. Amit a lapokból és a táviratokból nem tudtunk meg, megtudjuk ebből a röpiratból, amelynek szövege a következő : „Merénylet készül Amerika dolgozó népe ellen. Veszedelmes és arcátlan merénylet, amelyre nem találunk példát Amerika történelmében. Az Egyesült-Államok ipari kényurai, bankfejedelmek, vasutkirályok, trösztmágnások, a szén-, acélés malombárók arra készülnek, hogy az amerikai munkások széles rétegét, a bevándoroltakat, reménytelen rabszolgaságba sülyesszék. Azt akarják, hogy a bevándorló, mielőtt partra teszi lábát, kötelezze magát, hogy egy bizonyos helyen, egy bizonyos gyárban dolgozik és azt a helyet, azt az ipart, iparhatósági engedély nélkül el ne hagyhassa. Romjue, Missouri képviselőjének javaslata azt célozza, hogy aki a kormányzatot akár élőszóval, akár sajtó utján birálja, az előbb börtönbe zárassék és azután deportáltassék. Indiana állam képviselője azt javasolja, hogy minden bevándorolt regisztráltassák : fényképpel és ujjlenyomattal ellátott igazolványt kapjon s ha ilyen igazolványt nem tud felmutatni, deportálható legyen. Lineberg képviselő azt ajánlja, hogy a bevándorolt csakis számára kijelölt helyen lakjék, csakis a számára kijelölt iparágban dolgozzék. Ellenszegülés vagy sztrájkbalépés deportálással büntettessék. Ott vannak ezek a törvényjavaslatok a szenátus előtt. És teljes bizonyossággal el is fogják azokat fogadni, ha a bevándoroltak százezrei összetett karokkal csendben maradnak. Ha ezekbői a törvényjavaslatokból törvények lesznek, a bevándoroltak életszínvonala alacsonyabbra sülyed az óhazai jobbágyénál és a szenegáli szerecsenénél. Ébredjetek fel, bevándorló magyarok, ti is. Megbocsáthatatlan és jóvá nem tehető bűnbe esnétek, ha hallgatagon tűrnétek az emberi mivoltotok ellen készülő merényletet. Mert van ellene védelem,,a védelem & ti kezetekben van. Éljetek vele I Végig kell viharZania a hatalmas tiltakozásnak az egész országon : Nem türjük, hogy jobbágyokká és rabszolgákká tegyenek minket I Nem türjük, hogy elvegyék az élethez, szabadsághoz és boldoguláshoz való jogunkat. A tiltakozásnak egységesnek kell lennie. Magyar, román, német, olasz, orosz, szláv, görög és minden más nemzetiségű bevándoroltnak össze kell fogni s az amerikai munkástömeggel közösen védekezni a merényletek ellen. Vegyetek részt azokon a tiltakozó gyűléseken, melyeket a Bevándoroltak Védelmi Tanácsa rendez. Ha a bevándorolt munkásmilliók felemelik tiltakozó szavukat, ha megmutatják erejüket és elszántságukat: ezekből a javaslatokból, amelyek az ujabb kor legocsmányabb jogtiprását jelentenék, nem lesz törvény. Emberek akarunk lenni, nem rabszolgák! .Le a reakcióval 1 Testvéri üdvözlettel : a Bevándorlók Védelmi Tanácsa." Eddig szól a felhívás, amelyből több millió rabszolgasorsra szánt bevándorolt kétségbeesett hangja kiált. Ebből a felhívásból tudjuk meg, hogy ha a kivándorolt nem is jut lelketlen rabszolga-kereskedő kezébe, a megszavazásra váró törvényjavaslatok intézményesen a legsötétebb rabszolgasorsba juttatják. Mintha nem is a demokratikusnak mondott Amerikából kaptuk volna azt a felhívást, hanem valahonnan a legsötétebb Afrikából. Mintha nem ott hangzott volna el a modern, demokratikus állami életnek legelső, a rabszolgaság intézményét megszüntető örökbecsű alapigéje, amely igy hangzik : Minden embernek joga van az élethez, a szabadsághoz és a boldogsághoz. Amint ebből a felhívásból kitűnik, a trösztök urai meggyalázzák ezt az igét és újra életre akarják hivni a rabszolga-rendszert, amelynek nyomorult emberpáriái a kivándoroltak millióiból kerülnének ki. férfi munkásokat, gyakorlattal biró segédleányokat angol és francia munkához, tanulóleányokat felvesz Rosenthal Mariska női divatterme Békéscsaba II., Irányi-ucca 1. Jelentkezés délelőtt I ILLATSZER, PIPERECIKKEK legolcsóbb beszerzési forrása özv. Ádám Lajosné ILLATSZERTARA Andrássy-ut 25 Németh Arpéd női és férfi szabósága Andrássy-ut 49 Óriási választékban érkeztek őszi és téli divat és angol szövetujdonságok! Mindenki tekintse meg! Szolid árak l