Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-19 / 178. szám

EOTES SZÁM ARA lOOO KORONA Békéscsaba, 1924 augusztus 19 Kedd 51-ik évfolyam, 178-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. > idányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János, Felelős szerkesztő i P .-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. dijszabás szerint. Hirdeti* 71 londoni békekötés Az egész világ reakciójának fogcsikorgatása, gonosz jóslatai és erőszakolt bajkeverése közben MacDonald és Herriot végrehajtották azt a megbízatást, amelyet népeiktől kaptak és Londonban megkötötték a háború színleges befejezése után hat esztendővel a békét. A konferencia békeokmányainak aláírása után pedig másnap azonnal megkezdődik az épités, a gyógyítás munkája, megindulnak visszafelé a német hazából a francia hadak s a belédöfött szuronyt lassan kihúzzák Németország gazdaságából is. De nemcsak az országok testéből, a népek, az emberek szivéből is kihúzta a londoni konferencia a szuronyokat. A párisi ucca az egész világ kívánságát visszhangozta, amikor a békéért küldte Herriot-ot Londonba s az államférfiak most megadták a világnak azt, aminek alapján fel lehet épiteni a békét. Most már meg van alap, amelyen restituálni lehet az emberiséget és a szeretetet, a népek közötti megértést, a jóakaratot, amelyek országát szanaszét dúlták itt mindenki szivében a tiz év óta lefolyt háborúk. A történelmi éveket most már felválthatják a békés munka, a civilizáció csöndes és vértelen küldelmeinek évei, amelyek egyelőre ahoz a célhoz kell, hogy vezessenek : tűrhetővé tenni az ember életét, megmenteni az ember életét a jövőnek. Miután vége a hosszú tárgyalásoknak, érdemes visszanézni, mit müveit a reakció ? Csodálatos : azok, akik minden országban a háború oszlopai voltak : kórusban üvöltötték a konferencia felé a baljóslatok, a bizalmatlanságot hintő álinformációk végeérhetetlen énekét. Londonban és Párisban, Brüsszelben és Budapesten, mindenütt egyformán. Nem volt már németbarátság és bajtársi érzés, semmivé lett a velük bukott szövetséges iránti részvét : azok, akik a Berlin— Bagdadot kiabálták itt untig a fülünkbe, lelkük fenekéig vicsotogtak itt: mi lesz, ha a demokrácia angliai és franciaországi győzelme visszaadja a békét a világnak s Németországnak az újraéledés feltételeit ? Hiába. A szerződés aláírva már Londonban és megnyílt az ut az uj világ felé. A londoni béke aláírásának napja a nemzetek közötti együttműködés kezdete London, aug. 18. Herriot miniszterelnök a záróülésen tartott beszédében köszönetet mondott az angol kormánynak vendégszeretetéért és üdvözölte MacDonaldot, akit különösen türelme és jóakaratóra hivatkozva köszöntött, majd igy folytatta : Nincsen ugyan még megoldva a háborúnak minden problémája, de már látjuk a hajnal pirkadását és azt reméljük, hogy nemsokára teljes lesz a nappali világosság. Franciaország, mely sokat szenvedett és mely csupán jogainak érvényesülését követelte és követeli, szívesen rendelkezésre bocsátja közreműködését ehez és a jövőben is szívesen fog dolgozni azon munkában, melyet most megkezdtünk. A franciákat önmagukat is üdvözölte azért, mert sikerült elfogadtatni a döntőbirósági Ítéletre vonatkozó javaslatot, melynek általánosan érvényre kell jutnia, hogy a háborús világ uralmát a jogi szerződések uralmával pótolhassuk. London, aug. 18. Macdonald a konferencia záró ülése után ilyen írásbeli előterjesztést adott át a Petit Párisién tudósítójának legutóbbi benyomásairól : — A konferencia eredményét a legjelentősebb eseménynek tekintem a fegyverszünet aláírása óta. Hála a jóakaratnak és az együttműködésnek, továbbá a francia miniszterelnöknek és társainak államférfiakhoz méltóan tanúsított mérsékletének, elérhettünk egy olyan célt, amely a legutóbbi 5 évben minden európai hatalmi törekvésnek központja volt. Még számtalan nehézséget kell leküzdeni, nem egy gyakorlati programmot kell megoldani, mielőtt a világ felemelkedhet abból a bukásból, amelybe a háború taszította. Szilárdul remélem azonban, hogy ha a konferencián képviselt hatalmak azon lesznek, hogy ezeket a nehézségeket ,és programokat abban a szellemben oldják meg, amelyben képviselőik különösen a konferencia legutóbbi hetében feladatuknak neki láttak, akkor a Dawes-tervezet aláírásának napját a világ legfőbb nemzetei közötti uj békés együttműködés kezdetének tekinthetjük. A gyulai katholikus nagygyűlés A pápai nuncius beszéde — emelhet fel Gyuláról jelentik : A III-ik katholikus nagygyűlés harmadik napján, augusztus 17-én reggel fél 9 órakor az anyatemplomban a püspöki nagymisét dr. Schioppa Lőrinc címzetes érsek, apostoli nuncius mondotta. Szigorúan a római liturgia ritusa szerint celebráltak. Az ének- és a zenekar Grieshaber „Stella Maria" cimü miséjét adta elő, dr. Koudola Géza áldozó pap, budapesti egyetemi karnagy vezénylésével. A józsefvárosi templomban az ünnepi szentmisét Vásárhelyi József prépost, Szeged belvárosi plébános celebrálta. Délelőtt fél 11 órai kezdettel a római katholikus főgimnázium udvarán sok ezerre menő közönség jelenlétében folyt le a diszgyülés, mint a nagygyűlés utolsó mozzanata. Ott voltak a szomszédos vármegyék és városok előkelőségei. Gyula város előkelő társadalma, a környékbeli földbirtokosok, a katonai és polgári hatóságok csaknem teljes számban. Pontban fél 11 órakor érkezett meg a pápai nuncius egyházi és világi méltóságok kíséretében. A diszgyülés elnöki megnyitóját gróf Wenckheim Dénes, a nagygyűlés világi elnöke mondotta. A hitközség nevében a nagygyűlést dr. Zöldy János egészségügyi főtanácsos üdvözölte. Üdvözölte a díszközgyűlés nagyérdemű világi és egyházi elnökeit, a kultuszkormány képviselőit, Breier Jakab esztergomi kanonokot, a megjelent egyházi és világi kitűnőségeket és az ájtatos híveket. »Csak az Istenbe vetett hit bennünket« Dr. Lindenberger János a nagygyűlés egyházi elnöke „indítványára XI. Piusz pápa Őfelségét és Horthy Miklóst Masjfyarország kormányzóját a nagygyűlés sürgönyben köszöntötte. Ezután a nuncius németül felolvasott beszédeben többek között a következőket mondotta: — Mindnyájatok előtt ki akarom jelenleni, mennyire boldog vagyok, hogy közöttetek lehetek és velem van a Pápa, akit képviselek s akinek üdvözletét és áldását hozom nektek. Ennek a kongresszusnak mélyebbé, erősebbé és cselekvőbbé kell tennie a katholicizmusba vetett hiteteket és a Pápa iránt való ragaszkodástokat. Ti, akiknek fájdalomba görnyedt szivét a hazaszeretet legbámulatosabb érzelme lobogtatja, valamennyien remélitek és hívjátok a jobb jövendőt. A nemzetek nem halnak meg, de ha megaláztatásba és nyomorúságba sülyednek, nem tudnak felemelkedni másként, csak az Istenbe vetett hit és a munka segítségével. A hit és munka és akkor a a mi szeretett Magyarországunk, amelyről a jövő letörli a mának könnyeit, meg fogja látni az örömnek és a hallhatatlan dicsőségnek a napjait. Hosszan tartó taps és éljenzés követte a nuncius beszédét. Majd dr. Medgyesy Ágoston nyugalmazott törvényszéki biró, ügyvéd tartott előadást a világi katholikusok feladatairól és szigorú kötelességeiről. Utána dr. Muntyán István szegedi ítélőtáblai tanácselnök a naggyülések eredményeiről, a jövő feladatairól és a munkáskérdésről tartott gyönyörű nyelvezetű, magas szárnyalású előadást. A közönség hatalmas tapsvihara között emelkedett szólásra Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, aki nagyhatású beszédében a vallásosságra és a törhetetlen hazaszeretetre buzdította a jelenlevőket. Legyetek egységesek, akkor a Krisztus győz bennetek — fejezte be beszédét. Majd Lindenberger János nagyváradi apostoli kormányzói helynök, debreceni prépost plébános, a nagygyűlés egyházi elnöke a következő szavakkal zárta be a díszközgyűlést: — Krisztus áldása kisérje a nagygyűlés munkáját. Délután 1 órakor a vármegyeház dísztermében küldöttségek tisztelegtek a nagygyűlés előtt. Délután 5 órakor az anyatemplomban tartott Te Deum fejezte beia nagygyűlést. Este 8 órakor az Erkel Ferenc színkörben a nuncius részvételével szinházi díszelőadás' volt. Hevesi Sándornak a kereszténység első századaiban játszó „Császár és komédiás" cimü müvét adta elő Csáky Antal kecskeméti színigazgató Gyulán működő társulata. Zürichben a magyar koronát 69-5-el jegyezték. Törster nem azonos az Erzberger gyilkossal? Budapest, aug. 18. Bethlen miniszterelnök ma délelőtt hivatalában tartózkodott, ahol a folyó ügyekről referáltatott magának. Holnap a kormányelnök folytatja megszakított szabadságát és Párádra utazik, ahol szabadságidejéből több napot fog tölteni. Ma délután, vagy holnap délelőtt a miniszterelnök látogatást tesz Gödöllőn a kormányzónál. Látogatása semmiféle összefüggésben nincs az állítólagos Erzberger ügy' gyei. Az ügy egyébként is az ügyészség előtt van, amely elsősorban abban az irányban folytatja a vizsgálatot, hogy megállapítsa a szóbanforgó személyek személyazonosságát. A gyanúsítottakat valószínűleg kiadják Németországnak. A főkapitányság politikai osztályának vezetősége kijelentette, hogy rendőrségi német tisztviselők nem érkeztek Budapestre. Nem igaz az, hogy a Gömbös-villában tartózkodó fiatalember, Schneider Károly és Mayer Conrád megszöktek volna tartózkodási helyükről. Az illetékes hatóság eddigi megállapításai szerint Förster Henrik 33 éves német katonatiszt, jelenleg gazdálkodó, egyáltalában nem azonos Thylessen Henrikkel, a volt német birodalmi miniszter gyilkosával. A rendőrség ez ügyben már befejezte a nyomozást és a vonatkozó iratokat átküldi az illetékes ügyészséghez.