Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-17 / 177. szám

EGYES SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 augusztus 17 Vasárnap 51-ik évfolyam, 177-ik szám BEEESHEGfYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Elöflsetéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. • eldányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi Jáncs. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés dijszabás szerint. Letartóztatták Gömbös Gyula bajorjait Budapest, aug. 16. A pestvidéki kerületi főkapitányság megkapta az utasítást az Esti Kurir közle­ményének megjelenése után a nyomozás megindításáról. Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselő Nagytétényben lakó hozzátartozói felvilágosítása szerint a német fia­talembereket, névszerint : Fürst Henriknek, Mayer Conrádnak és Schneider Henriknek hivják. Intéz­kedés történt előállításukra. A pénteki véres verekedést a nagy­tétényi Gömbös-villában Mayer Conrád rendezte. Kellőképen való igazolásuk után átszállították őket az ügyészségre. Véres felkelés Ttfganisztánban Moszkva, aug. 16. Az Orosz Távirati Iroda jelenti Taskendből, hogy Afganisztánban uj felkelés támadt az emir és annak reform­politikája ellen. A felkelők Abdul Kerid személyében, aki egész éle­tét Indiában töltötte el, uj trón­követelőt választottak. A kormány­csapatok* között az összeköttetés megszakadt. A külföldiek között nagy a pánik, Orkán pusztított Északnémetországban Berlin, augusztus 16. Mint a lapok Stettinből jelentik, tegnap ott felhőszakadásszerű nagy fer­geteg volt. A viz egész uccákat és temérdek pincét elárasztott. A vihar ereje háztetőket is tépett le és az ablakokat törte be. A János­templom kupoláját a vihar ledön­tötte. Az interurbán és a helyi telefonvezetékek több helyen meg­rongálódtak. Orosz fegyverszátlit­mányokat csempésztek Bulgáriába Szófia, augusztus 16, Augusztus elején a bolgár hatóságok arról értesültek, hogy 8—10, Oroszor­szágból származó fegyver- és lőszerszállitmányt készülnek partra­szállitani a Fekete-tenger bolgár partjainak egyes részein, vala­mint Romániában a Duna-torkolat közelében. Ezen értesülés alapján a bolgár part egész mentében szi­gorú őrjáratot szerveztek. Augusz­tus 12-én egy járőr Burgasz kö­zelében egy elhagyott helyen egy ládát talált, amelyben 20 revolvert, töltényeket és 10 bombát találtak. Egy másik helyen talált 40 ládában karabély töltények voltak, amelyek mind orosz gyártmányúak. A vizsgálatot megindították, hogy kik tették partra a szállítmá­nyokat. Zürichben a magyar koronái 69-5-el jegyezték. 20 koronás arany 335000 papírkorona. Aggasztó a londoni konferencia sorsa London, aug. 16. A Daily Te­legraph szerint Macdonald kijelen­tette, hogy a kö lni zónából egyet­len egy katonát sem hagy meg egy órával sem tovább, mint ameddig szükséges. A lap annak a véle­ményének ad kifejezést, hogy Macdonald a végső esetben olyan javaslattal áll elő, amelyet bizo­nyóra jelentős morális gesztusnak lehet tekinteni. A helyzet továbbra is rendkívül aggasztó. A fődele­gálusok a kora reggeli órákig érintkezésben állottak egymással. Páris, augusztus 16. A németek, Megnyílt a békéscsabai iparkiállitás As ünnepi megnyitás lefolyása — Illusztris vendégek a kiállításon — As ünnepi bankett mikor elhagyták a francia kül­döttség szállóját, az újságíróknak röviden azt a kijelentést tették: „Készen van 1" A sajtónak a kö­vetkező kommünikét adták ki: „Attól a tanácskozástól, amelyet este 8 órától 10 óráig egyrészről Herriot, Nollet és Clementel, más­részről Marx kancellár és Strese­mann külügyminiszter tartottak, kedvező eredmény várható." A teljhatalmú megbízottak vacsora után felkeresik a belga minisz­tereket. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város iparosai, keres­kedői és mezőgazdái a tegnapi napon jelentős módon jegyezték be nevüket a kis Magyarország kulturális életébe azzal a nagy­szerű iparkiállitással, amelyet saját erejükből hoztak létre és rendez­tek meg. Ez a kiállítás elevenen és élénken bizonyítja azt, hogy a meddő talajon is fakadhat gaz­dag vegetáció, ha vasszorgalom mai, erőteljes emberi akarattal ét> elsőrendű tudással fognak a kemény munkához. Ez a kiállítás büszkeséget és örömet okoz mind' annyiunknak, akik ennek a vá­rosnak a falai között élünk, mert azt bizonyítja, hogy az előretör­tetés küzdelmében ez a város nagyon jelentékeny és érdemes helyre küzdötte fel magát és ki­állításával bizonyságot adott ma­gas kultúrájáról és haladottsá­gáról. A pénteken lezajlott kiállítási megnyitóról az alábbi részletes tudósításunk számol be : Kovacsics Dezső dr. főispánt, Daimel Sándor dr. alispánt és a budapesti vendégeket : Samassa és Siegescu miniszteri tanácso­sokat a város diszhintaján, dísz­ruhás hajdúk kíséretében, vitték a kiállítás színhelyére, az ev. Rudolf-főgimnáziumba. A főgimnázium tágas udvarán már nagyszámú, diszes közönség várakozott a kiállítás megnyitá­sára. A közönség a belépő ven­dégeket lelkes éljenrivalgással fo­gadta, mire Kovács Mihály ipar­testületi elnök rövid üdvözlő be­széddel köszöntötte az illusztris vendégeket. A beszéd után Ko­vacsics dr. főispán azonnal meg­nyitotta az ünnepsége'. A főispán beszéde A főispán lelkes szavakban be­szélt a kiállítások fontosságáról és szükségességéről, majd a város fejlődöttségét hangoztatta nagy elismerés és csodálkozása mellett. Örömmel állapította meg, hogy a város közönsége tanújelét adja annak, hogy mig mások meddő politizálásnál egyebet nem mü­veinek, ők kétkézi munkával ér­demlik ki az Isten áldását. 1120 iparos állította ki ma legjobb tu­dásának eredményét, amelyet minden támogatás nélkül, a saját szorgalmával hozott létre. Bol­dogan látja, hogy áldás van a munkájukon. Legszebb egyébként az is, hogy Békéscsabán, az agrár Magyarországnak talán a leg­agrárabb egyik helyén, kezet kézzel összefogva dokumentálják, mi mindent tud alkotni az ipar. Ezzel aztán azzal is versenyez­nek, hogy a szerencsétlen, eltiport ország előrehaladását biztosítják. — Ha ez a példa — folytatta a főispán — átragad a többi vá­rosokra is, az nagy haszon lesz az egész országra nézve. Minden hazafias gondolattól áthatott ipa­ros, aki becsületes munkáját itt kiállította, arra gondolhat ma nagy megnyugvással, hogy segített vala­mit az elbukott országon. Isten áldását kérem a békéscsabai iparra és a kiállítókra és ezennel megnyitom a kiállitást. A főispán szavait percekig tartó lelkes éljenzés és hatalmas taps fogadta. A miniszterek kiküldöttei Ezután Samassa miniszteri ta­nácsos a kereskedelmi miniszter üdvözletét tolmácsolta: — Rendkívül melegen üdvöz­löm mindazokat — mondotta — akiknek fáradhatatlan és nemes törekvése létrehozta ezt a kiállí­tást. A legteljesebb elismerés illeti meg ennek a jó magyar érzelmű tót városnak lakosságát, hogy az ország újjáépítésének munkájában tettekkel óhajt résztvenni. Becsü­letes munka hozta létre ezt a kiállitást, amelynek nagy sikeréről már most meg vagyok győződve. Isten áldását kérem erre a derék munkára, üdvözlöm a kereske­delmi kormány részéről a közön­séget és a kiállítókat. Siegescu miniszteri tanácsos a földmivelésügyi miniszter különös, meleg üdvözletét tolmácsolta. A négy iparos kitüntetése Ezután Tímár Endre emelke­dett szólásra, hogy a szegedi ke­resk. kamara által kitüntetett négy iparosnak — Kován Endrének, Lédig Károlynak, Sajben Pálnak és Lázár Pálnak — átadja a dísz­okleveleket, amelyeket ezeknek 40 esztendős ipari munkájáért adományoztak. — Örömömre szolgál — mon­dotta — amikor a becsületes munkát éri elismerés és jutalmazás. Most 40 évig tartott szorgalmas munkát ért a kitüntetés, olyan munkát, amely a hazának és a városnak igen nagy hasznára volt. Tisztetettel üdvözlöm a kitüntetet­teket a kamara nevében és ezen­nel átadom nekik a kitünte­tésüket. A díszoklevéllel jutalmazott ipa­rosok ekkor egyenként járultak Timár Endre elé, aki átnyújtotta nekik a kamara kitüntetését. Sajben Pál és Kován Endre társaik nevében rövid, meghatott szavakban mondtak köszönetet a kitüntetésért. Az Iparos Dalárda ezután a Magyar Hiszekegyet énekelte, majd az ének elhangzása után a vendégek és a funkcionáriusok körútra indultak a kiállítás terü­letén, Martincsek Károly, bajcai Beliczay Géza, Csillag Ignác és többek kalauzolása mellett. A közebéd Déli 1 órakor diszes, nagy bankett volt a Fiume-szálló étter­mében. Az ízlésesen, virágokkal díszített teremben száznál több teríték mellett helyezkedett el az ünneplő közönség, akiknek élén Kovacsics Dezső dr. főispán, Daimel Sándor dr. alispán, Sa­massa és Siegescu miniszteri ta­nácsosok, Berthóty István dr. pol­gármester is ott voltak nejeik tár­saságában. Az első felköszöntőt Kovacsics főispán mondotta, a kormányzót köszöntve a kiállítás kapcsán. Beszélt a trianoni kéz által oko­zott csapásról, a megtépázott Magyarországról, a kötelességtel­jesitésről s azokról az erkölcsi értékekről, amelyek terheinket elvi­selhetőkké teszik. Becsületes mun­kánk után, alkotásaink láttán gyermekeink áldó imádságba fog­lalják majd neveinket és elmond­ják, hogy teljesítettük a köteles­ségünket. A főispán felköszöntője után bajcai Beliczay Géza mondott rövid beszédet a kiállításról és a város élni és haladni akarásáról. Elismeréssel hajtott fejet a békés­csabai iparosság előtt, amely most tettekkel bizonyította be, hogy szaktudását a szegény or­szág javára akarja értékesíteni. Poharát az iparosságra ürítette. Ezután még számos pohárkö­szöntő hangzott el. Gajda Béla a város asszonyait, Balogh József nyug. postafőfelügyelő az iparos­asszonyokat üdvözölte, majd Ko­vács Mihály, Simon Béla, Mar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom