Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-05 / 141. szám

4 SÍKÉKJfiEGYK! KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 julius 5 elfogadásóra hivott fel — a legközelebbi közgyűlés által könnyű szerrel meg tudja majd hozatni az ilyen értelmű határozatot. A pénzügyminiszter engedélyezése következtében tehát a városi tisztviselőházak eladhatók s az eddig létesített eladások is teljesen érvényesek. Aranykoronás tandijak a középiskolákban A kultuszminiszter a napokban rendeletet küldött a tankerületi főigazgatóságokhoz ez aranykoronás tandijakról az állami középiskolákben. A rendelet szerint az öszszes állami fiu- és leányközépiskolák nyilvános és magántanulók tandíját, a felvételi, valamint a vegyesdijakat aranykoronában állapította meg. Az uj 1924—25. évi tanévre ugy a nyilvános, mint a magántanulók felvételi dija 2'40 aranykorona lesz, amelynek fizetése alól senkinek se, igy a közalkalmazottak, rokkantak, hadiözvegyek, állami munkások gyermekeinek sem adható felmentés. A vegyes dijat 2'50 aranykoronóban állapítja meg a rendelet s az aranykorona szorzószómát pedig ugy a felvételi, mint a vegyesdijakra vonatkozólag 18 ezerben. Azaz a most megkezdődő beiratásoknál 43.200 papírkorona felvételi dijat és 45 ezer papírkorona vegyesdijat kell fizetni. A tandij összege az összes áliami középiskolákban 20 aranykorona lesz a nyilvános tanulók, 30 pedig a magántanulók számára. Tekintettel arra, hogy a tandij első részlete csak október elsején esedékes, a tandíjra vonatkozólag függőben hagyták az átszámítási kulcs megállapítását. A közalkalmazottak, hadirokkantak, özvegyek, állami munkások gyermekei részére csak a régi tandíjszabályzatban megállapított feltételek mellett (azaz, ha legalább jó előmenetelü a tanuló) nyújtható a felmentés a tandijmentességi százalékon belül, egyébként pedig (ha legalább elégséges előmenetelü a tanuló) a tandijmentességi százalékon felül a most megállapított tandíjnak 10 százalékát fizeti. Az eddigi adatok mind az állami középiskolákra vonatkoznak. A magánközépiskolákra vonatkozóan a közoktatásügyi miniszter nem szabott meg tarifákat, hanem a beiratási- és tandijakat teljesen az egyes magániskolák fentartóinak tetszésére bízta. Ennek következtében az egyes magánközépiskolákban a tandijak lényeges eltérést mutatnak és jóval fölülhaladják az állami iskolák tandíjait. Igy a békéscsabai ág. ev. Rudolf-főgimnáziumban a beiratási, illetőleg felvételi dij 5 aranykorona, az évi tandij pedig 60 aranykorona. Az állami leánygimnáziumban ellenben 20 aranykorona az évi tandij, a többi dijak pedig ugyanazok*, amelyeket fentebb felsoroltunk. Vissza a természethezP Meddig legyünk az Alföld Velencéje ? Békéscsabán ugy állanak a dolgok, hogy ha esik az eső, feneketlen sár van, ha pedig nem esik, akkor meg bokáig ér az Alföld kiadós, forró pora. Itt ugyanis mindent a magasabb hatalmak — az Úristen — intézkedésére bíznak s nem szállnak szembe az elemi hatalmak támadásaival. Nem kötik meg a port, nem üldözik el a sarat, nem állják útját egyiknek sem s hagyják feneketlenné és túltengővé lenni mindegyiket. Miért? Hiszen uraink biztosan jártak külföldön, ahol alkalmuk volt szemlélni a különféle szemnektetszetős és egészséges módokat, amelyekkel az uccókat megépítették és fentartjók. Miért nem utánozzák tehát ebben a külföldet ? Mert — igy kényelmesebb, egyszerűbb, pátriárkálisabb és igy elmondhatják a székely ember szállóigévé nőtt mondását (aki tiltakozott a villanyvilágítás létesítése ellen), hogy: ami jó volt a nagyapók idejében, az jó lehet az unokák idejében is... Tehát hagyják a port bokáigérővé növekedni, mert az bizonyos specialitást és jelleget ad a városnak; és hagyják az uccák sarát is esők évadján, mert csak igy hallgathat a város arra a viszonylagosan büszke névre, hogy: az Alföld Velencéje . . . Elvégre mit nekünk az a fenesokat hivatkozott külföld az ő ízléssel emelt házaival, nagyszerű gyalogjáróival és kellemes, pormentes, egészséges levegőjével és simára készült uttesteivel, amelyeken sem por nincs, sem sár, ha hetekig tombol is az eső, vagy hónapokig süti is a nap a szikkadtra száradt uttestet. Igaz ugyan, hogy nem is nevezik azokat Velencének. Viszont az is igaz, hogy a tuberkulózist az ottani lakosság legfeljebb az orvosi könyvekből, vagy a lapokból ismeri csupán, emit a békéscsabai lakosság igazán nem mondhat el magáról. . . Most a kánikulai forróság támadásai alatt hasznos és kedves figyelem lenne a város vezelősége részérő], ha legalább szorgalmasan öntöztetné az uccákat, azokat, amelyeknek rendbehozására — tudjuk — kár egy szót is vesztegetni. (Lásd a székely ember mondását.) Az állandó és bőséges uccaöntözés ellenben olyan jelentéktelen költségbe keiül, hogy ha ehhez hozzávesszük azt a költséget, amit az egészségünk meg óvása révén megtakarítunk, egész csinos, sőt tekintélyes összeget kapunk. De ha már az uccáktól sajnálják a kánikulai öntözést, érthetetlen : miért sajnálják a parkoktól. Az alföldi városok között egyetlen kiváltsága és előnye Békéscsabának az, hogy három parkja is van. Ezeket esténként és ünnepnapokon az üdülnivágyók valóságos raja lepi el, akiknek üdüléséből azonban nem lehet semmi, mert a ligetekben bokáig érő por rémítgeti a sétálókat és veszélyezteti az egészséges tüdőket. Egy egy elepos öntözés itt sem ártana s talán felesleges itt érveket felsorakoztatni az öntözés révén származó előnyökről. A mai állapot tarthatatlan és katasztrofális. Visszatérést jelent a teimészethez, a primitívséghez. De ma már nem lehet jelszó ez, hanem inkább az, hogy — vissza a primitivséglől, a kulturálatlanságtól a kulturóhoz. Vandái éjszakai lovagok irtják a fákat (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csütörtökről péntekre hajló éjszakán lelketlen és gonosztevőlelkű emberek vandál módon érzékeny kórokat okoztak a városnak. Az ismeretlen tettesek, akikből minden bizonnyal tökéletesen hiányzik a szépérzék és a természet iránti rajongás, ez éjszaka sötét leple alatt végezték körutjukat, még pedig olyan ügyesen, hogy senkinek sem tünt föl a gyanús társaság, sem az a kegyetlen munka, amelyet nagy óvatosan végeztek. A vakmerő éjszakai kirándulók ugyanis a harmadik kerület néhány beltelki uccájában : a Luther-, Szentlászló- és Lázár uccéban, valamint a Szarvasi-uton azzal szórakoztak, hogy a vékonyabb, zsengébb facsemetéket, amelyeket csak nemrégiben ültelett el ezekben az uccákban a város gazdasági intézősége, elpusztították. Az éjszaka sötétlelkü lovagjai a fiatal, pompásan fejlődő facsemetéket gonosz kézzel vagy kettétörték vagy pedig egyszerűen kicsavarták, a hullává tett fácskákat azután otthagyták és tovább álltak, más fánál ugyanezt elkövetni. A vakmerő fairtók végigmentek a felsorolt négy uccón, amelyeknek mindegyikében kivégezték a PÉTEKF1 CIPÖÁRUHÁZÁBAN a szokásos reklámárusitás — amíg a készlet tart — ezúttal 3 sorozatban történik I. sorozat: Női lakk, antilop, regatta és körömcipők (szürke, barna, fekete és drapp színekben) P^rja 288 ezer II. SOrOZat : Női barna sevró és bagaria regatta cipők (svájci és francia formájú) párja 288 ezer III. sorozat: Női fekete sevró és box párja 220 ezer fiatalabb fákat, majd amikor eléggé el nem ítélhető munkáju- y kat elvégezték, eltűntek, anélkül, hogy bárki is észrevette volna a cselekedetüket. A négy ucca lakói oly mélyen aludtak, hogy senki nem hallotta közülök a fakitördelés zaját. A büntettet csak reggel vették észre, amikor aztán megállapították, hogy mintegy 30—40 fiatal fácska fejlett törzse esett áldozatául a veszedelmes szórakozósu barbároknak. A rendőrség a nyomozást megindította a kártékony kezek ellen, hogy a megérdemelt könyörtelen büntetéssel sújtsa a fásítás veszedelmes ellenségeit. lilltJEM Babona Nyisztor János cserépégető félholtra verte az anyósát, hogy ki-'-~

l űzze belőle az ördögöt• Nyisztor János cserépégető, városi ember, vasárnaponként iparoskörökbe és rendes korcsmákba járogatott, tudós, hites szocialista, aki tisztában van a világ rendetlenségeivel, tudja a hibák eredőségét s az ördög kivételével semmit sem hisz. Hiszi, amit lát, az ördögöt azonban ugy látatlanul is hiszi, mert ennek létezése világosan kitűnik az alábbi történetből. Nősült ezelőtt tizesztendővel. Elvett egy szépséges hajadont, akinek egy huga is volt. A szépséges hajadon édesanyja nem akart beleegyezni a házasságba, azt szerette volna, ha Nyisztor a h'afalabb leányt kéri meg, minekutána, az idősebbnek egy özvegy ember komoly szándékkal udvarolta Nyisztor ennek ellenére az idő-, sebb hajadont vezette oltárhoz,S mert ezt szerette. De meddig szerethette ? Egy esztendeig. Csak l Mert a szépséges menyecske a házasság után azonmód sorvadni kezdett, összeesett szegény, mint nyár» végén a barack s esztendőcskére koporsóba rakták. A temelésén nagy könnyáradat zuhogott, de Nyisztor a könnyein keresztül is észrevette, hogy az anyósa levágott ,egy darabot a szemfedőből, meg a kereszt végéből és gelebébe rejtette. Hazaér érve azt mondta Nyisztornak, most már mindenképen vegye el a kisebbik leányát, mert más feleségei ugy sem tür meg mellette az első asszony, mind elviszi tőle, ki a temetőbe, akárhány lenne? is. Nyisztor nem állt kötélnek, hanem azt mondta, elköltözik. Éjjel még ottmaradt s minthogy ekkor még az ördögben sem hitt, nem sokra taksálta, amit a kulcslyukon keresztül látott. Az anyósa éjjel, kint a konyhában tüzet rakott, az~ -f asztalra egy cserépbögrét tett,, vöröslő parazsat dobott bele és vizet öntött rá. Aztán megkavargatta a keresztből vágott fadarabkával és két, keresztbefektetett evőkést helyezett a víz tetejére. Ekkor letérdelt, imádkozott egy kicsit, megfente a bögre felett a; késeket, meggyújtotta a keresztdarabot, parazsát összetörte, ráSzombaton és vasárnap „Ő" burleszk, Harold Lloyd főszereplésével A bölcs Náthán Lessing világhírű drámája az emberszeretetről Kedden és pénteken Cezarina I. II. része Magyar—lengyel futballmérkőzés Párisban lassított felvételekben