Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-15 / 176. szám

EGYES §ZAH ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 augusztus 15 Péntek 51-ik évfolyam, 176-ik szám ESME6YEI EOZLONT Politikai napilap Előfizetési dijak: : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Hz öngyilkosok száma napról-napra emelkedik, pedig az emberéletnél semmi sem lehet nagyobb érték még akkor sem, ha minden erkölcsi szempontot félre téve, csupán gazdasági érdekekre vagyunk tekintettel. Az uj javak előállí­tásának legjelentősebb ténye­zője az emberi munka és ma nemcsak békebeli, de paradi­csomi állapotnak kellene vissza­térni, hogy emberi munka nél­kül boldogulni tudnánk. A mai, megpróbáltatásokkal teljes társadalmunkban különö­sen fontos az emberi élet még akkor is, ha munkára nem al­kalmas, mert az elgyengült vagy gyengének született kéz is ké­pes nem nélkülözhető munkát vállalni. A magyar nemzetnek, mely a mai időkben is reméli a jobb jövőt, várja a sötét éj­szaka felvirradását, hatványo­zottan kell az emberi életet megbecsülni. Nem üres frázis a »Magyarország nem volt, ha­nem lesz", de fenséges remény­kedés, mely azt látszik igazolni, hogy nálunk még az apagyil­kosoknak is meg kellene ke­gyelmezni. Az emberélet megbecsülésére megvan tehát minden ok. Be­csüljük meg és mentsük meg még a veszendőbe indultat is, de különösen vigyázzunk az egészséges, jó, szép jövővel biztató életekre. Igy kellene tenni, de lám, sohasem volt annyi öngyilkosság, mint mos­tanában. És még egy : nem­csak a külső és belső betegek, nemcsak a pénztelenek dobják el maguktól az életet, hanem olyanok is, akik egy futó pilla­nat hatása alatt, duzzadt tárcá­val, szépséggel, jósággal meg­áldva vetnek véget amúgy is röpke életüknek, elfeledkezve arról, hogy legdrágább kin­csünk: az életünk, melyet Is­tentől kaptunk és amit egyedül ő vehet el tőlünk. A meg-megismétlődő öngyil­kosságok okát ma az értékelés hibás voltában kell keresni. Az elmúlt, nagy háború alatt szo­morúan tapasztalhattuk, hogy mennyire lement az élet értéke, milyen olcsó volt a halál. Re­ményekkel telt szép, egészsé­ges fiatalok sokszor dalolva, minden ok és eredmény nélkül, megrészegülve egy futó pilla­nat hatásától — dobták el a máskor féltve őrzött legdrágább kincsüket, az életüket. Ennek a háborús értékelésnek találjuk meg a visszhangját a mostani öngyilkosságoknál is, hogy a mai öngyilkosok nagyrésze a kemény háborút végigszenvedett emberekből kerül ki. Az emberélet értékének új­bóli felismerésére kell vissza­vezetnünk embertársainkat, meg kell ismeitetni velük, hogy a háborús és a békeéletek között nagy különbség van, legalább is annyi, mint a köteles adó­fizetés és a könnyelmű kártyá­zás között. Mert a hazáért min­den szabad és minden kell. A háborúban meghalni annak, aki élni szeretne és a békében élni annak is, aki meghalni szeretne. Jugoszláviát nemfenyegeti kommunista veszély Külföldön olyan hírek terjedtek el, hogy a Balkánt kommunista agitáció veszélyezteti. Ebben a kérdésben az uj jugoszláv kor­mány egyik tekintélyes tagja a következő nyilatkozatot tette : — Egyes külföldi lapok mosta­nában sürün foglalkoznak, hogy minő veszélyek fenyegetik a Bal­kán államokat a kommunista pro­paganda révén. Valójában arról van szó, hogy a szófiai kormány­nak megszerezzék a nagyhatalmak támogatását, a békeszerződésben megállapított katonai létszám fel­emeléséhez. Tény, hogy a szófiai kormány tart az agráragitációtól, mert ezek bizonyos rokonszenvre számítanak Franciaország és Ang­lia baloldali köreiben és a maguk befolyását növekedni látják. A bol­gár propaganda az orosz kommu­nista propaganda újraéledését arra használja fel, hogy a Balkánon a bolsevista veszedelem rémét fesse a falra. Ez az újjáéledés azonban belpolitikai okokból származik. Közrehatott az is, hogy Moszkva idegeskedik, mert az angol-orosz tárgyalások nehezen haladnak előre és mert a francia-orosz tár­gyalások még mindig nem indul­tak meg. A belgrádi propaganda célja a nyugati államok nyugtala­nítása és ezt ugy állitják be, mintha balkáni nép ellen irá­nyulna- Leghatározottabban kije­lenthetem, hogy Jugoszláviában kommunista veszély nincs és azok, akik az elterjesztett hireknek haj­landók hitelt adni, ebben a tekin­tetben ép olyan nyugodtak lehet­nek, mint amilyen nyugodtak mi vagyunk. Békésvármegye réndkivüli közgyűlése Nagy érdeklödéshiány mellett folyt le a nyári közgyűlés (A Közlöny eredeti tudósítása). Békésvármegye törvényhatósági bizottságának csütörtöki, rendkí­vüli közgyűlése kánikulai hangu­latban, igen csekély érdeklődés mellett folyt le. A bizottsági tagok közül alig egynéhányan jöttek el, leginkább a közeli községekből valók, mig a vármegye távolabb eső részeiből alig egynéhányan vettek részt a közgyűlésen. A közgyűlést pontban 9 órakor nyitotta meg Kovacsics Dezső dr. főispán, aki röviden üdvözölte a megjelenteket. Márky Barna dr. vm. aljegyző ezután felolvasta az alispán je­lentését a vármegyének a szaná­lási akcióval kapcsolatosan kibo­csátott rendeletek folytán előállott súlyos anyagi helyzetéről. A vármegye rossz anyagi helyzete Az alispáni jelentés nyíltan és őszintén feltárja a vármegye rossz anyagi helyzetét, amely a közúti költségvetés tekintetében egyene­sen kétségbeejtő. A szükséglet mintegy három milliárd korona, ezzel szemben a közúti alap csak­nem üres, úgyhogy a hídépítési és javítási munkálatokat be is kellett szüntetni. Bajok vannak a vármegyei nyugdijasok fizetésével is, amire kölcsönt kell majd fel­vennie a vármegyének. Kölcsönt azonban csak 60—70 százalékra lehet kapni, a helybeli pénzinté­zeteknél azonban sehogy sem. Az alispán már a pénzügyminisz­tertől és a Pénzintézeti Központ­tól is kért kölcsönt, de minden kérelmét ridegen elutasitotlák. A vármegye ezekután teljesen a maga erejére lesz utalva és csak ugy dolgozhatik majd, ha a köz­ségek valamennyi künnlevőséget beszállítanak. Ezután felolvasta a határozati javaslatot, amellyel a közgyűlés kimondja, hogy nagy aggodalom­mal Játja, hogyan válik lassan­ként teljesen lehetetlenné a vár­megye kormányzása. Az utak le­romlása tekintetében csőd küszö­bén áll a vármegye s ez az állapot a szociális viszonyok nagy bajait idézi elő. Mindezt bejelenti a kormánynak azzal, hogy ilyen körülmények között a közigazga­tás zavartalan biztosítása lehetet­lenség és ezért az alispán min­denféle felelősséget elhárít magától. Fölhivja a polgármestereket és községi elöljáróságokat, hogy vi­lágosítsák fel a lakosságot az adók befizetésének fontosságáról, a mu­lasztókkal pedig szigorúan járja­nak el. Az alispán jelentéséhez Kohn Dávid (Gyula) szólt hozzá, aki bejelentette, hogy nézete szerint az adók sürgős behajtása a köz­ségekben már csak azért is lehe­Telefonnsám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* dijszabás szerint. tetlen, mert az adókivetésekről a legtöbb helyen még egyáltalában nincsenek tisztában. Az adózók nem tudják, mennyit és milyen adókat tartoznak fizeíni. Kéri a határozati javaslatot kibővíteni az­zal, hogy adókivetési kulcs hiá­nyában nemhogy beszedni, de még kivetni sem tudják az adó­kat. Sürgős felterjesztést kiván a pénzügyminiszterhez, hogy rende­letileg állapítsák meg, milyen köz­ségi adók fizetendők. Kéri, hogy az alispán hivja össze a jegyző­ket és velük tárgyalja meg az adókivetés megindításának módo­zatait. • Daimel Sándor dr. alispán a felszólalásra válaszolva, ismét vá­zolta a vármegye nehéz anyagi helyzetét. A legtöbb baj a közúti alapnál van, amelynek összes tar­taléka 30 millió korona, holott kö­rülbelül naponta volna szükség ekkora összegre. Mivel a várme­gyei nyugdijasok fizetését elsején már nem tudják fizetni, kénytelen lesz kölcsönt felvenni, bár vala­menyi szükséglet fedezésére még­sem lehet kölcsönt felvenni, mert ez a biztos halált jelentené. Ha igy megy tovább is, ki kell jelen­tenie, hogy semmiért sem vállal­hat felelősséget. Kohn Dávidnak válaszolva kijelentette, hogy a la­kosság igenis tudja, mit fizet adó­ban, mert az adókat már kivetet­ték, de baj az, hogy a beszedés nagyon lanyhán és lassan halad. A jegyzők összehívására nézve már intézkedett, ugy hogy azok már a jövő hét folyamán össze­jönnek a vármegyeházán. A közgyűlés az alispáni jelen­tést tudomásul vette, a határozati javaslatot pedig egyhangúan el­fogadta. Ujabb létszámcsökkentés Bejelentették ezután, hogy a belügyminiszter ujabb 20 százalé­kos létszámcsökkentést kiván vég­rehajtani a vármegyén, még pedig ugy, hogy 15 százalékot julius 1-től bocsássanak el, 5 százalékot pedig 1925. január 1-től. Az állan­dó választmány határozati javas­lata a létszámcsökkentés végre­hajtását nehézményezi, mivel az a jó és gyors közigazgatásnak a kárára lenne. Csige Varga Antal dr. indítvá­nyát, hogy a behozatali tilalmak­ból származó megkötöttségek és a vámkezelés terén fennálló visz­szásságok megszüntetése iránt feliratot intézzenek a kormányhoz, az indítványozó felszólalása után a közgyűlés egyhangúan elfogadta. A kereskedelmi miniszter rende­letét 400, 15 és 2 millió korona államkölcsönök engedélyezéséről a közgyűlés egyhangúan elfogadta azzal, hogy ezeket, a részben híd­építésre adott összegeket hosszabb lejáratú kölcsön gyanánt felveszik az államtól. A községi orvosok rendelési di­Zürichben a magyar koronát 69 5-el jegyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom