Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-15 / 176. szám

EGYES §ZAH ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 augusztus 15 Péntek 51-ik évfolyam, 176-ik szám ESME6YEI EOZLONT Politikai napilap Előfizetési dijak: : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Hz öngyilkosok száma napról-napra emelkedik, pedig az emberéletnél semmi sem lehet nagyobb érték még akkor sem, ha minden erkölcsi szempontot félre téve, csupán gazdasági érdekekre vagyunk tekintettel. Az uj javak előállításának legjelentősebb tényezője az emberi munka és ma nemcsak békebeli, de paradicsomi állapotnak kellene visszatérni, hogy emberi munka nélkül boldogulni tudnánk. A mai, megpróbáltatásokkal teljes társadalmunkban különösen fontos az emberi élet még akkor is, ha munkára nem alkalmas, mert az elgyengült vagy gyengének született kéz is képes nem nélkülözhető munkát vállalni. A magyar nemzetnek, mely a mai időkben is reméli a jobb jövőt, várja a sötét éjszaka felvirradását, hatványozottan kell az emberi életet megbecsülni. Nem üres frázis a »Magyarország nem volt, hanem lesz", de fenséges reménykedés, mely azt látszik igazolni, hogy nálunk még az apagyilkosoknak is meg kellene kegyelmezni. Az emberélet megbecsülésére megvan tehát minden ok. Becsüljük meg és mentsük meg még a veszendőbe indultat is, de különösen vigyázzunk az egészséges, jó, szép jövővel biztató életekre. Igy kellene tenni, de lám, sohasem volt annyi öngyilkosság, mint mostanában. És még egy : nemcsak a külső és belső betegek, nemcsak a pénztelenek dobják el maguktól az életet, hanem olyanok is, akik egy futó pillanat hatása alatt, duzzadt tárcával, szépséggel, jósággal megáldva vetnek véget amúgy is röpke életüknek, elfeledkezve arról, hogy legdrágább kincsünk: az életünk, melyet Istentől kaptunk és amit egyedül ő vehet el tőlünk. A meg-megismétlődő öngyilkosságok okát ma az értékelés hibás voltában kell keresni. Az elmúlt, nagy háború alatt szomorúan tapasztalhattuk, hogy mennyire lement az élet értéke, milyen olcsó volt a halál. Reményekkel telt szép, egészséges fiatalok sokszor dalolva, minden ok és eredmény nélkül, megrészegülve egy futó pillanat hatásától — dobták el a máskor féltve őrzött legdrágább kincsüket, az életüket. Ennek a háborús értékelésnek találjuk meg a visszhangját a mostani öngyilkosságoknál is, hogy a mai öngyilkosok nagyrésze a kemény háborút végigszenvedett emberekből kerül ki. Az emberélet értékének újbóli felismerésére kell visszavezetnünk embertársainkat, meg kell ismeitetni velük, hogy a háborús és a békeéletek között nagy különbség van, legalább is annyi, mint a köteles adófizetés és a könnyelmű kártyázás között. Mert a hazáért minden szabad és minden kell. A háborúban meghalni annak, aki élni szeretne és a békében élni annak is, aki meghalni szeretne. Jugoszláviát nemfenyegeti kommunista veszély Külföldön olyan hírek terjedtek el, hogy a Balkánt kommunista agitáció veszélyezteti. Ebben a kérdésben az uj jugoszláv kormány egyik tekintélyes tagja a következő nyilatkozatot tette : — Egyes külföldi lapok mostanában sürün foglalkoznak, hogy minő veszélyek fenyegetik a Balkán államokat a kommunista propaganda révén. Valójában arról van szó, hogy a szófiai kormánynak megszerezzék a nagyhatalmak támogatását, a békeszerződésben megállapított katonai létszám felemeléséhez. Tény, hogy a szófiai kormány tart az agráragitációtól, mert ezek bizonyos rokonszenvre számítanak Franciaország és Anglia baloldali köreiben és a maguk befolyását növekedni látják. A bolgár propaganda az orosz kommunista propaganda újraéledését arra használja fel, hogy a Balkánon a bolsevista veszedelem rémét fesse a falra. Ez az újjáéledés azonban belpolitikai okokból származik. Közrehatott az is, hogy Moszkva idegeskedik, mert az angol-orosz tárgyalások nehezen haladnak előre és mert a francia-orosz tárgyalások még mindig nem indultak meg. A belgrádi propaganda célja a nyugati államok nyugtalanítása és ezt ugy állitják be, mintha balkáni nép ellen irányulna- Leghatározottabban kijelenthetem, hogy Jugoszláviában kommunista veszély nincs és azok, akik az elterjesztett hireknek hajlandók hitelt adni, ebben a tekintetben ép olyan nyugodtak lehetnek, mint amilyen nyugodtak mi vagyunk. Békésvármegye réndkivüli közgyűlése Nagy érdeklödéshiány mellett folyt le a nyári közgyűlés (A Közlöny eredeti tudósítása). Békésvármegye törvényhatósági bizottságának csütörtöki, rendkívüli közgyűlése kánikulai hangulatban, igen csekély érdeklődés mellett folyt le. A bizottsági tagok közül alig egynéhányan jöttek el, leginkább a közeli községekből valók, mig a vármegye távolabb eső részeiből alig egynéhányan vettek részt a közgyűlésen. A közgyűlést pontban 9 órakor nyitotta meg Kovacsics Dezső dr. főispán, aki röviden üdvözölte a megjelenteket. Márky Barna dr. vm. aljegyző ezután felolvasta az alispán jelentését a vármegyének a szanálási akcióval kapcsolatosan kibocsátott rendeletek folytán előállott súlyos anyagi helyzetéről. A vármegye rossz anyagi helyzete Az alispáni jelentés nyíltan és őszintén feltárja a vármegye rossz anyagi helyzetét, amely a közúti költségvetés tekintetében egyenesen kétségbeejtő. A szükséglet mintegy három milliárd korona, ezzel szemben a közúti alap csaknem üres, úgyhogy a hídépítési és javítási munkálatokat be is kellett szüntetni. Bajok vannak a vármegyei nyugdijasok fizetésével is, amire kölcsönt kell majd felvennie a vármegyének. Kölcsönt azonban csak 60—70 százalékra lehet kapni, a helybeli pénzintézeteknél azonban sehogy sem. Az alispán már a pénzügyminisztertől és a Pénzintézeti Központtól is kért kölcsönt, de minden kérelmét ridegen elutasitotlák. A vármegye ezekután teljesen a maga erejére lesz utalva és csak ugy dolgozhatik majd, ha a községek valamennyi künnlevőséget beszállítanak. Ezután felolvasta a határozati javaslatot, amellyel a közgyűlés kimondja, hogy nagy aggodalommal Játja, hogyan válik lassanként teljesen lehetetlenné a vármegye kormányzása. Az utak leromlása tekintetében csőd küszöbén áll a vármegye s ez az állapot a szociális viszonyok nagy bajait idézi elő. Mindezt bejelenti a kormánynak azzal, hogy ilyen körülmények között a közigazgatás zavartalan biztosítása lehetetlenség és ezért az alispán mindenféle felelősséget elhárít magától. Fölhivja a polgármestereket és községi elöljáróságokat, hogy világosítsák fel a lakosságot az adók befizetésének fontosságáról, a mulasztókkal pedig szigorúan járjanak el. Az alispán jelentéséhez Kohn Dávid (Gyula) szólt hozzá, aki bejelentette, hogy nézete szerint az adók sürgős behajtása a községekben már csak azért is leheTelefonnsám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* dijszabás szerint. tetlen, mert az adókivetésekről a legtöbb helyen még egyáltalában nincsenek tisztában. Az adózók nem tudják, mennyit és milyen adókat tartoznak fizeíni. Kéri a határozati javaslatot kibővíteni azzal, hogy adókivetési kulcs hiányában nemhogy beszedni, de még kivetni sem tudják az adókat. Sürgős felterjesztést kiván a pénzügyminiszterhez, hogy rendeletileg állapítsák meg, milyen községi adók fizetendők. Kéri, hogy az alispán hivja össze a jegyzőket és velük tárgyalja meg az adókivetés megindításának módozatait. • Daimel Sándor dr. alispán a felszólalásra válaszolva, ismét vázolta a vármegye nehéz anyagi helyzetét. A legtöbb baj a közúti alapnál van, amelynek összes tartaléka 30 millió korona, holott körülbelül naponta volna szükség ekkora összegre. Mivel a vármegyei nyugdijasok fizetését elsején már nem tudják fizetni, kénytelen lesz kölcsönt felvenni, bár valamenyi szükséglet fedezésére mégsem lehet kölcsönt felvenni, mert ez a biztos halált jelentené. Ha igy megy tovább is, ki kell jelentenie, hogy semmiért sem vállalhat felelősséget. Kohn Dávidnak válaszolva kijelentette, hogy a lakosság igenis tudja, mit fizet adóban, mert az adókat már kivetették, de baj az, hogy a beszedés nagyon lanyhán és lassan halad. A jegyzők összehívására nézve már intézkedett, ugy hogy azok már a jövő hét folyamán összejönnek a vármegyeházán. A közgyűlés az alispáni jelentést tudomásul vette, a határozati javaslatot pedig egyhangúan elfogadta. Ujabb létszámcsökkentés Bejelentették ezután, hogy a belügyminiszter ujabb 20 százalékos létszámcsökkentést kiván végrehajtani a vármegyén, még pedig ugy, hogy 15 százalékot julius 1-től bocsássanak el, 5 százalékot pedig 1925. január 1-től. Az állandó választmány határozati javaslata a létszámcsökkentés végrehajtását nehézményezi, mivel az a jó és gyors közigazgatásnak a kárára lenne. Csige Varga Antal dr. indítványát, hogy a behozatali tilalmakból származó megkötöttségek és a vámkezelés terén fennálló viszszásságok megszüntetése iránt feliratot intézzenek a kormányhoz, az indítványozó felszólalása után a közgyűlés egyhangúan elfogadta. A kereskedelmi miniszter rendeletét 400, 15 és 2 millió korona államkölcsönök engedélyezéséről a közgyűlés egyhangúan elfogadta azzal, hogy ezeket, a részben hídépítésre adott összegeket hosszabb lejáratú kölcsön gyanánt felveszik az államtól. A községi orvosok rendelési diZürichben a magyar koronát 69 5-el jegyezték.