Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-09 / 171. szám

EGYES SZAM ARA ÍOOÖ KORONA Békéscsaba, 1924 augusztus 9 Szombat 51-ik évfolyam, 171-ik szám BEXESME6YEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetés! dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. • eldányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeté» díjszabás szerint. Ultimátum Bulgáriának Bukarest, aug. 8. Diplomáciai körökben ugy tudják, hogy a Gö­rögország és Bulgária közötti kon­fliktus, amely a komitácsik táma­dásainak következtében keletke­zett, igen súlyos jelleget öltött. Az athéni kormány ultimátumot inté­zett a bolgár kormányhoz, amely­ben követeli, hogy igen rövid időn belül távolítsák el a bolgár komi­tácsi-bandákat a görög határról, ellenkező esetben Görögország megszáll egy bolgár zónát határai­nak biztosítására. Ezenkívül a nagyhatalmak intervencióját is kérte Politis külügyminiszter. Való­színű, hogy Jugoszlávia is csatla­kozik ehhez az akcióhoz. JTiajdnem fölbomlott a londoni konferencia London, aug. 8. A Daily Tele­graph az értekezlet tegnapelőtti ülésének lefolyásáról azt jelen­tette, hogy a vita igen élénk volt. Herriot nem titkolta elégedetlen­ségét Macdonald javaslatóval szemben, amely arra irányult, hogy az eljárás megváltoztatásával a németek észrevételeit utalják a bizottságok elé. Előző nap ugyanis a szövetségesek megegyeztek ab­ban, hogy a bizottságok többé nem ülnek össze. A francia mi­niszterelnök indulatba jött és vé­gül azzal fenyegetőzött, hogy el­távozik az ülésről. A Havas-iroda megállapítja, hogy ez a beállítás rendkívül túlzott. Herriot ugyan óvást emelt, fejtegetéseit azonban minden tekintetben udvarias és mérsékelt szavakban adta elő. Fenyegetéssel nem élt, tehát nem is történt olyan incidens, m^ly a folyó tárgyalásokat megzavarhatta volna. 71 em bukik meg a spanyol direktórium Páris, aug. 8. A Journal mad­ridi jelentése szerint Primo de Rivera a sajtó képviselői előtt ugy nyilatkozott, hogy a direktó­rium helyén marad és tovább is megteszi kötelességét. Puccs készült JTlemet ellen Berlin, aug. 8. Memelből jelen­tik : Az államrendőrség tegnap puccsszervezetet fedezett föl, mely­nek részesei Memelt teljes auto­nómiával rendelkező szabadállam­nak akarták kikiáltani. Az állam­csínynek ma éjszaka kellett volna megtörténnie, a rendőrség azon­ban gyors és erélyes közbelépésé­vel ennek megtörténtét kmeghiusi­totta- Eddig 12 személyt tartóztat­tak le s a lefoglalt okmányokból kiderült, hogy Memel legfontosabb pontjainak elfoglalása után fölfegy­verzett Hitler-gárdák vonultak vol­na a városba. Ujabb jelentések szerint 27 embert tartóztattak le, köztük a régi német hadsereg szómos tisztjét. Számolnak azzal, hogy a meghiusult puccsnak dip­lomáciai következményei lesznek. Egy cseh lap szerint ki kell cserélni a szlovenszkói magyarokat A prágai kormánypárti „Právo Lidu" (a cseh szociáldemokraták lapja) vezércikke az „Österr. Rund­schau" nyomán a magyarországi cseh-szlovák kisebbség kérdésével foglalkozik. Uj dolgot ugyan már nem tud ráfogni a magyar kor­mányra. azonban két uj indítványa van : Forduljon a cseh-szlovák köztársaság kormánya a népszö­vetséghez Magyarországon lakó „elnyomott" véreinek védelme ügyében ; a másik indítványa az, hogy a magyarországi szlovákok kicserélendők volnának a szlo­venszkói magyarsággal. Le akarják szerelni a guzsbakötött Németországot A lap szerint csupán Békés­csabán kétezer szlovák vállalkoz­nék arra, hogy elköltözzék Szlo­venszkó területére, ha vagyonát kicserélhetné a szlovenszkói ma­gyarokéval, akiket szintén át kel­lene telepíteni. Ugy hisszük, hogy a választ erre az indítványra maguk a magyarországi tótok fogják meg­adni, akiknek meggyőződésünk szerint sokkal kedvezőbb hely­zetük van Magyarországon, mint odafenn a „felszabadított" tót testvéreknek . . . London, augusztus 8. A reggeli lapok igen elégedetten nyilatkoznak a tegnapi tárgyalások lefolyásáról. A „Daily Telegraph" diplomáciai tudósítója azt hiszi, hogy holnap megkezdődnek a tanácskozások a Ruhr-vidék ki­ürítéséről. Hir szerint Clementel és Nollet tábornok közösen egy uj kiürítési tervet dolgoztak ki, amely eltér a két héttel ezelőtt megállapított terv'ől. A régi terv két évben szavazta meg a maxi­mális időhatárt, mig az uj terv az időpont tekintetében rugalmasabb. Ezenkívül sokkal határozottabb 8Z ellenszolgáltatások tekintetében, amit Franciaország Németországtól elvár. Ezek nemcsak gazdasági, hanem katonai természetűek is lennének. Francia körökben szó van arról is, hogy az angol meg­szállást Köln vidékén meghosz­szabbitanák. Ez a terv azonban nem valami kedvező fogadtatásra talált britt körökben, Ami a Ruhr­vidéki katonai kiürítést illeti, Franciaország és Belgium kész arra, hogy végleges időpontot nevezzenek meg, ennek ellenében azonban bizonyos engedményeket és biztosításokat kívántak Német­országtól. Ezek vonatkoznak a leszerelésre, továbbá a szén, koksz és jármű szállításokra, a versaillesi szerződésben megálla­pított időszakon tul. Tisztázni akarják azt is, hogy mi fog tör­ténni 1925-től, amikor hatályát veszti az a szerződési záradék, amelynek értelmében a szövetsé­gesek áruit megkülönböztetett bá­násmódban részesitik Németor­szág részéről. Az iparosság is állástfoglalt az adókivetések ellen Izgatott hangulatu ülés az Ipartestületben — Az iparosság impozáns számban vesz részt a vasárnapi nagygyűlésen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai adókivetések el­len a Kereskedelmi Csarnok im­pozáns állásfoglalása után" az Ipartestület hallatta komoly sza­vát a csütörtöki ülésen, amely a tagok nagyszámú érdeklődése mellett meglehetősen izgatott han­gulatban folyt le. Az ülést Kovács Mihály elnök nyitotta meg. Martincsek Károly rövid szavakban beszámolt a gyulai kiküldetés eredménytelen­ségéről és bejelentette, milyen tanácsokat kaptak ott Balogh h. pénzügyigazgatótól. Javasolja, hogy hívjanak össze nagygyűlést, ame­lyen állapodjanak meg deputáció kiküldésében a pénzügyminiszter­hez, a sérelmek orvoslása cél­jából. Végh Endre több szomszédos város keresetiadó-kivetését ismer­tette, számszerű adatok alaoján összehasonlítást téve az ottani és a békéscsabai kivetések között. Simon Béla az iparosság tel­jesítőképességéről beszélt. Sze­rinte a mai kivetés alapján sze­dett adó 1—2 év alatt teljesen tönkretenné az iparosokat, akik kényszerülnének üzemeiket be­szüntetni az aránytalanul magas terhek miatt. Az iparosság segí­teni akar a szerencsétlen ország helyzetén, de ezi a képességei arányában teheti csak meg. A békebeli adó 15 szőrösét az iparosok nem tudják megfizetni ma, amikor a jövedelmük mesz­szire alatta marad a békebeli ér­téknek. Kován Endre hangon követelte, jövedelem bevallást, mult évben adtak komolyan vegyék mert különben azt szenvedelmes hogy azt a amelyet a az iparosok, a hatóságok, kell hinniök, hogy őket az állam hazugoknak és csalóknak tartja. Ellmann Adolf radikális eszkö­zöket kiván igénybe venni. A mostani kivetést igazságtalannak és felháborítónak tartja, ami meg­bénítja a termelést. Az iparosok szívesen adóznak, de csak any­nyit, amennyit elbírnak, sőt elő­leget is adnak, ha az szükséges. Ifj. Horváth Mihály figyelmez­teti ezután a tagokat, hogy a ki­vetés elleni fölebbezéseket min­denki külön, de sürgősen adja be a pénzügyigazgatósághoz. Hi­vatkozott a szegedi példára, ahol az iparosok akciója következté­ben a pénzügyminiszter kényte­len volt elrendelni a forgalmiadó­átalányozások felülvizsgálását. Kovács elnök ezután a feleb­bezések elkészítéséhez adott ta­nácsokat, majd Gyöngyösi János dr, a Kereskedelmi Csarnok kép­viseletében emelt szót- Bejelen­tette, hogy itt közös akcióról van szó, amelyben a Kereskedelmi Csarnok, az Ipartestület és az Italmérők Társulata vesznek részt. A vasárnapi nagygyűlésnek minél impozánsabbnak kell lennie, mert meg kell mutatni, milyen általá­nos tiltakozást váltott ki ez az adókivetés, amely azt a hitet gyökerezte meg az adózókban, hogy tönkreteszi őket. A pénz­ügyigazgató kijelentette, hogy ha memorandumot intéznek a pénz­ügyminiszterhez, ennek alapján revíziót rendelnek el s azt ő fogja lefolytatni. Kérte ezután az ülést, állapodjanak meg a nagygyűlés tárgysorozatában s a szónokok személyében. Tímár Endre felszólalása után Kovács elnök felhívására az ülés megállapodott abban, hogy a nagy­gyűlést vasárnap délelőtt 10 órakor fogják megtartani a városháza ta­nácstermében. Egyéb ügyek Ifj. Horváth Mihály indítványára ezután a tárgysorozat többi pont­jainak tárgyalására tértek át. Hor­váth jegyző bejelentette, hogy az ipari továbbképző-tanfolyamra ed­dig 18 jelentkező van és kérte az érdeklődőket, hogy augusztus 15-ig jelentkezzenek, hogy a tanfolya­mot most már meg lehessen kez­deni. Bejelentette, hogy a vásá­rozó iparosok rendtartásáról át­iratot intéztek a városhoz. Beszá­molt a julius 27-én tartott szegedi kamaraközi iparos-értekezletről, majd ismertette a határozatokat, amelyeket a miskolci iparos nagy­gyűlés elé fognak terjeszteni. A pénztári jelentés felolvasása után elhatározta az ülés, hogy a tagsági dijak buzaárái meghagy­ják az eddigi paritáson, a 300 ezer koronán. Bejelentette, hogy a taglétszám juliusban 1124 volt, iparát feladta 4 önálló iparos. A tanonclétszám 959. Előadta, hogy a kereskedelmi miniszter megen­Zürichben a magyar koronái 68-5-el jegyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom