Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-06 / 168. szám

2 B&KffiSffiEOTlI KÖZLÖK? Békéscsaba, 1924 augusztus 2 az állam kisajátítás vagy megvál­tás utján szerzi meg a szérűk cél­jaira szükséges közföldeket a vá­rosoktól és törvényhatóságoktól. A házhelyek kiosztásánál már eddig is gondot fordítottak arra, hogy egyes községek és törvény­hatóságok mellett olyan területek maradjanak érintetlenül, melyek szérűk és lerakodóhelyek céljaira felhasználhatók lesznek és ezen­túl erre még nagyobb gondot for­dítanak. Az uj tüzrendészeti törvény gyö­keres reformot tervez a tűzoltó­ságokkal is, amelyek minden rend­szer nélkül, legtöbbnyire mint önkéntes testületek működnek az ország egyes városaiban, nem szólva arról, hogy igen sok község egyáltalában nem rendelkezik tűz­oltósággal. A tüzrendészeti tör­vény azzal akar segiteni a jelen­legi állapotokon, hogy tervbe­ves.'j a tüzoltósógok állami meg­szervezését. A törvényjavaslat előreláthatóan még ebben az esz­tendőben a nemzetgyűlés elé kerül. Erdély szenzációja A kolozsvári újságírók előtt nem emelkedett a levegőbe az ördöngös katona Hirt adtunk Hosszú János bánffy­hunyadi szabadságos katona cso­dálatos dolgairól, akinek viselke­dése ma egész Erdély szenzációja. Hosszú ugyanis minden éjjel pont­ban 11 órakor megmerevedett, a levegőbe emelkedett, majd eltűnt a nézők szemei elől és csak fél­óra múlva lett ismét láthatóvá. A kolozsvári újságírók látoga­tást tettek Bánffyhunyadon, hogy személyesen győződjenek meg a községben végbemenő „természet­fölötti" eseményekről. Tapasztala­taikról a következőkben számol­nak be : Az alacsony viskót hat-nyolc­száz emberből álló embergyürü veszi körül. A tömeg csöndben, üveges szemekkel bámul a piros lámpa fényében égő ablaktáblákat elhomályosító csipkefüggönyökre. A petróleumlámpától gyengén meg­világított, emberi testek kigőzölgé­sétől fülledt szagú szoba közepén fekszik Hosszú János katonaru­hába öltöztetett, élettelennek tetsző teste, kínosan merev arccal egy piros babos párnán. A szobában mintegy ötven ember szorong a kisértetvárók lélegzetvisszafojtott remegésével. A földön elnyúlt ka­tona körül nyolc markos ember — mint valami rettentő tragikus szertartás papjai — lesi a pillana­tot, amikor megszállják a gonosz szellemek, hogy idejében megra­gadhassák, mielőtt elragadnák fantasztikus éjjeli tornájukra. Hosszú fejénél sötetszemü, fel­tűrt ingujju férfi ül egy széken, bal kezében magasra tartott he­gyes tőrrel kutatóan kémleli a még merev, mozdulatlan arcot. Most alig észrevehető remegés fut ót az élettelen testen. Hosszú ujjai egyszeiíc görcsösen összezárul­nak, ajkai kinyílnak és vonit, mint egy kutya. Ebben a pillanatban a ké°t tartó ember kabalisztikus köröket kezd rajzolni a levegőben késével, majd hirtelen közvetlen a fej mellett egy erős döféssel a padlóra koppantja a kést. Ebben a pillanatban a katona teste újra élettelenül hever már a földön s a tőrös ördögűző hivatalos ko­molysággal adja tudtul a libabő­rös nézőseregnek : „újra megöltem egy rossz szellemet". Most egy­szerre hisztériás rángások járják át Hosszú testét. Pupillái rémesen kitágulnak, petyhüdten csüngő teste előremered, majd valami rej­tett belső erőtől átjárva, kitárt ka­rokkal előrelendül az ajtó felé. Hörögve, nyüszkölve fel akar emelkedni, a nyolc izmoskaru ember reáveti magát s mozdulat­lanul a földön fekve igyekeznek tartani a rugkapálódző ördöngöst. Kijelentik, hogy most akar fel­szóllni a levegőbe, alig birjók mór tartani. Biztatni kezdjük az em­bereket, hogy engedjék el nyu­godtan, hadd lássuk, milyen ma­gasra száll fel a levegőbe. Erre azonban semmi pénzért sem haj­landók. Arcukon valami furcsa kétely tükröződik vissza, amely el­árulja, hogy nem merik megcsi­nálni a próbát, hátha az ördön­gös Hosszú tényleg nem talál fel­szállni a levegőbe s mi lesz akkor a bánffyhunyadi csodával s a község becsületével. Ennyire kompromittálni még sem enged­hetik magukat, mert hát most már presztízskérdéssé vált az ügy. A suttogó csöndben ezután las­san magyarázni kezdi az esetet. Hosszú öccse megjósolja testvére szomorú halálát, mert hát az el­hagyott leány tegnapelőtt meg­üzente neki, hogy még két elszá­radt szekfüje maradt vőlegénye csokrából s akkor, amikor ezeket el fogja küldeni volt babájának, vihetik Hosszút a kápolnába. Az orvosok véleménye szerint a fiatal legény idegzetét a menny­asszonyával való szakítás rend­kívül megviselte s ezért hisztériás tünetek jelentkeztek rajta, amelyek epileptikus, görcsszerü idegjelen­ségekké alakultak át. Maga az eset nem tartozik a ritkaságok közé az orvostudományban s igy nem is bir túlságos jelentőséggel a személyt illetőleg, hanem csakis abból a szempontból, hogy alkal­mat nyújtott a tömegek fantáziájá­nak felizgatására. Mindez igen könnyen kiinduló pontul szolgál­hat egy járványszerüen fellépő tömeghisztéria tovaterjedésére. A különös idegbetegségben szen­vedő katonáf a napokban a nagy­váradi idegszanatóriumba szállít­ják, hol tudós idegorvosok foglal­kozni fognak a nem mindennapi érdekességü pszichopatologiai tü­nemény megfejtésével. Házbeomlás az Irányi-uccában A hosszas esőzéskövetkezménye (A Közlöny eredeti tudósítása.) A napok óta szakadó eső nem­csak a kültelki uccókat, utakat és a mélyebben fekvő földeket borí­totta viz alá, hanem egyéb bajo­kat is okozott. A hosszas esőzés folyamén lehullott tekintélyesmeny­nyiségü viz az ósdibb házak te­tőzetét sok helyütt megrongálta, ugy hogy némely ház teteje be­dőléssel fenyeget. Nagyobb bajt támasztott azon­ban a hosszantartó eső a Irányi­uccában, a 16. számú háznál — amely Zámecsnik Sándor tulajdona — ahol ma reggel a náddal fedett tető átázása következtében nem­csak az egyik kémény dőlt le, de •a kémény lezuhanása után nem­sokára kidőlt a ház hátulsó fala is. A házat fenyegető veszedelem­ről Zámecsnik rögtön jelentést tett a városi mérnöki hivatalban, mely­nek részéről Ádám Gusztáv mű­szaki tanácsos vizsgálatot tartott a dűlőfélben levő házban. A mér­nöki vizsgálat megállapította, hogy a ház megrongálódása olyan mér­tékű, amely a további bennlakást életveszedelmessé teszi s ezért szükséges és fontos lenne & benn­lakókat eltávolítani és egy másik lakásban elhelyezni. A veszélyeztetett épületben lakó család elhelyezésére nézve a tár­gyalások megindultak^ IIlltJEM — A népszövetségi kölcsön magyar részének kibocsájtása. A 250 millió aranykorona kölcsön magyar része 11.597.250 aranyko­rona, mely megfelel 2.350.000 dol­lárnak. A jegyzési határidő 1924. augusztus 1—9 ig terjed. A kibo­csátás árfolyama 88 %. A kötvé­nyek dollár és aranykoronáról szólnak és pedig 10, 20, 100, 200 dollár, illetve ennek megfelelő összegű aranykoronáról. A kama­tozás 7.5 százalék, vagyis a be­fektetett összeg után több, mint 8.5 %. A kölcsönt 20 év alatt tör­lesztik. A kamatokat és a kisor­solt címleteket effektív dollárban fizetik, a befizetés történhetik dol­lárban, fontban, svájci frankban, olasz lírában, hollandi forintban, svéd koronában, osztrák koroná­ban, de lehet magyar koronában is jegyezni.A jegyzési összeg két részletben fizetendő. A kölcsön biztositékául a legfőbb állami jö­vedelmek vannak lekötve. Még pedig a vámjövedelmek, a cukor­adó, a cukor ufón fizetendő kincs­tári részesedés, valamint a do­hányjövedék (nyers bevétel) és a sójövedék tiszta jövedelme. A köt­vények óvadékképesek, gyámpén­zek elhelyezésére alkalmasak. A Magyar Nemzeti Bank 75 % lom­bard-kölcsönt folyósít a kötvé­nyekre. A kötvényeket a buda­pesti értéktőzsdén jegyezni fogjók. — A Kereskedelmi Csarnok választmányi ülése. Szerdán este fél 7 órakor a Kereskedelmi Csar­nok ismételten választmányi ülést tart. A tárgy nagy fontosságára való tekintettel kérik a tagok teljes­számú megjelenését. — A békéscsabai keresetiadó­kivetések ügye. A békéscsabai általános keresetiadó-kivetések kö­rül támadt mozgalom első etapja az a küldöttségjárás volt, amely kedden a gyulai pénzügyigazgató­ságnál járt el a sérelmes és horri­bilis adókivetések ügyében. A kül­döttség tagjai voltak az Ipartestü­let részéről Martincsek Károly al­elnök, a Kereskedelmi Csarnok részéről pedig dr. Gyöngyösi Já­nos főtitkár, akik v. Balogh he­lyettes-pénzügyigazgató előtt rész. letesen feltárták a békéscsabai kereskedők és iparosok jelenlegi helyzetét és a sérelmes adókive­tések következtében előállott álla­potokat. A pénzügyigazgató-helyet­testől nyert felvilágosításokat Gyön­gyösi János dr. a Kereskedelmi Csarnok szerdaesti választmányi ülésén fogja elreferálni. — Vajda Érdre fogtechnikus tisztelettel értesiti a nagyérdemű közönséget, hogy nyári szabadsá­gát megkezdte. — A vásárhelyi iparosok for­galmi-adójának felét elengedték. A hódmezővásárhelyi iparosok gyűlésén Kruzslitz Károly ipartes­tületi elnök kijelentette, hogy a forgalmiadóótalányok felülvizsgá­lását a pénzügyigazgatóságon meg­kezdették, még pedig az ottani iparosok teljes megelégedésére, mi­után a szegedi pénzügyigazgatóság Vásárhelyen az eddig kivetett for­galmiadónak 57 százalékát elen­gedte. — Zsebtolvajlások a piacon. A legutóbbi hetipiac alkalmával egyszerre két zsebtolvajlás is tör­tént. Az egyik áldozat Orvos Mi­hályné, akitől 300 ezer koronát, a másik károsult pedig Franyó Jó­zsefné, akitől kisebb összegeket loptak el. Az asszonyok feljelen­tésére a rendőrség a zsebtolvajok felkutatósára nyomozást inditott. — A vadásztársaság közgyű­lése. A Békéscsabai Vadász- és Vadvédő-társulat vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott a vá­rosháza nagytermében, Korossy László elnöklése mellett. A gyűlé­sen felhatalmaztók a társulat vá­lasztmányét, hogy a városi va­dászterületek augusztus 25-én tör­ténő nyilvános árverésére jelölje ki és bizza meg a résztvevőket, akik a társulat nevében és a tár­sulat számára vegyenek részt az árverésen. Ezután a gyűlés a va­dászat idei gyakorlásának miként­jét beszélte meg s megállapodtak abban, hogy a vadászatot augusz­tus 17-én kezdik meg, társasvadá­szattal. Elhatározták végül, hogy vadkimélés céljából a társaság tagjai foglyot és őzet egyáltalában nem fognak elejteni. — Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter a Békéscsabai Önkéntes Mentőegyesület, vala­mint a Délmagyarországi Baromfi-, Galamb- és Házinyultenyésztők Egyesületének alapszabályait látta­mozta, illetőleg jóváhagyta. — Zsebtolvajok ellen biztosítva lesz, ha pénztárcáját jó ropogós bőrből Nyári Géza bőröndösnél készítteti. Andrássy-ut 43. (Reisz­butorgyár mellett.) Gyönyörű bő­röndöket és retikülöket is készíti DEL-KA cipők n y a r i I á s a idénykiárus Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer IC Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában — A londc litás ezer 1 között is feltu India csoport tikus világré tárgyai, melye talmas és ír vakban bőve hihetetlen ga mérhetetlen k ták be. Az J csütörtök és sora egy expe és gyűjtése kiválóan érté mint ritka e uton is felhív ség figyelmét. — Országs zelésbe utaJji adót. A forgal tetében orszí ségü reform erre irónyuló tesülésünk jóléti- és beíi umokból inc minisztérium vaslatot kész galmi adó h utalásóra voi javaslat lényi a pénzügymii sitson a vái községeknek haszonrészesi kezelése ellei A városok v galmi adóból telüket csaki; egészségügyi, jóléti célokri Ebben az ügy lebb miniszte let lesz. — Vissza hiányosan fe igénylő kén Országos Föl ző Biróság £ juttatásért ho2 kérvények kö kérvényt érdé alá nem veh< adványok n meg a törvér maknak s r szükséges kellőképpen f Országos FöJ ző Bíróság s; kérvényezők el leghelyesel vényeiket a bi szakérik. A b minden juttat birtokot a Bu lönyben közj Az ekkép me zépbirtok jutti vényes feltéte felelő szüksí nyokkal felszí nyel mindení kinek igényjo törvény megá — Auguszl het boltbért f mány rendel* amelynek ér ipari vagy foglalkozást i széről üzleti c üzlet, iroda, használt helyi mint a gyóg} augusztus el késsé vált 1 augusztus lí Ez a rendelkí jed ki az ü használt, de pontjából lal tendő helyis

Next

/
Oldalképek
Tartalom