Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-03 / 166. szám

2 B&KffiSffiEOTlI KÖZLÖK? Békéscsaba, 1924 augusztus 2 Kovacsics főispán a legnagyobb örömmel véllalla a megnyitó sze­repét arra az esetre, ha a minisz­ter lejövetelében akadályozva len­ne. Majd melegen biztosította a küldötteket arról, hogy a kiállítás ügyét teljesen a saját ügyének te­kinti s annak sikere érdekében minden tőle telhetőt meg fog'tenni. A főispán ezután készségesen fel­ajánlotta, hogy a kiállítás előzetes propagálásában már most részt­vesz és a megyebeli lapok révén — az azokban elhelyezett reklám­közleményekkel — fogja felhívni a figyelmet az iparkiállitásra. Ezután közösen megállapodtak a megnyitási ünnepség részletes programmjában és a kiállítás me­netében. Az iparkiállitás előkészületei egyébként már annyira előreha­ladtak, hogy ma már teljességgel megállapítható, hogy a kiállítás feltétlenül óriási sikert fog ered­ményezni, az ott felhalmozott és kiállításra kerülő ipari termékek révén. Ezek a cikkek fogják be­mutatni és megismertetni azt a fej lődöttséget és haladottságot, amelyen Békéscsabának országos viszonylatban is kiváló nivón levő ipara áll. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósitása.) A város tanácsa pénteken délután rendes ülést tartott, amelyen Ber­thóty Isván dr. polgármester el­nökölt. A tanács iparigazolványt adott a következőknek: Horváth Ferenc­nek szobafestőiparra, Horváth La­josnak uccai cipőtisztitásra, Kovács Györgynek asztalosiparra és te­metkezési vállalatra és Radisics Milánnak kenyérkereskedésre. Építkezési engedélyt kaptak a következők : Lausinger János (Ka­zinczy-ucca 26.), Bohus K. János (Trefort-u. 12.), Vidovenyecz György (Szent László-u. 12.), Halasi Ba­lázs (Erkel-u. 6.) és Osgyán Béla (Táncsics-u. 7.) részint lakóházra, részint pedig melléképületekre. A tanácsülés ezután foglalkozott a szállótulajdonosok beadványá­val, amelyben a szobaárak kisebb­mérvű felemelését kérelmezték. A tanács hosszas vita után engedé­lyezte az ujabb áremelést, amely a következő: elsőosztályu szoba két ággyal naponta 50 ezer, egy ággyal 40 ezer korona; másod­osztályú szoba két ággyal naponta 30 ezer, egy ággyal 25 ezer ko­rona. Ez a szobaáremelés akkor lép életbe, ha a fogadósok az ezek alapjón elkészített árjegyzé­küket a polgármesternél bemutat­ják s a hitelesítő aláírást a tari­fára megszerzik. A kézműipar ujabb sérelme Egy békéscsabai önálló iparostól kaptuk a következő sorokat: Az iparososztálynál általános fel­zúdulást keltett az 1924. évre szóló jövedelem és vagyonadó kivetése. Kétségbeejtő helyzet tárul az em­ber szeme elé, amidőn ezeket az aránytalanul kivetett adókat mér­legeli. Amióta az adórendszer fennáll, mindig voltak sérelmek, de ilyen nagyarányú és ennyire igazságtalan adókivetést még nem éltünk. Lehetetlen állapot az, hogy a magyar kézműipart minden fon­tossága dacára mindig mostoha gyermekként kezelték. Mélyen sértő igazságtalanság, hogy mig minden körülmény azoknak az eszközök­nek alkalmazását sürgeti, melyek a múltban 'igen jó beváltak, a termelő kézműipar fejlesztésére — akkor éppen az iparosokat helye­zik az utolsó helyre, de egyszers­mint megbénítsák őket. Sajnos, nem sokára itt is be fog következni, hogy a kisipar nem lesz képes magát fentartani. Már a szimptomák mutatkoznak. Az iparosok lelkiismeretbeli pa­rancsoló kötelességüknek tesznek eleget akkor, ha most, a tizen­kettedik órában ismételten figyel­meztetik az inlézőköröket, hogy az ország iparosai szempontjából károsnak, tarthatatlannak véljük a gazdasági helyzetet. A magyar iparos szakképzettsége közismert, munkaképessége és munkaakarása elsőrendű. Tehát egyedül a ter­melő hitel az, amely felett nem rendelkezik. Egyszerűen kárhoz­tató az, hogy ma, amikor a mező­gazdák igen előnyös jelzálog­hitelhez jutottak a törvényhozás utján, akkor minket, kisiparosokat, akiknek leginkább szükséges az ipari termelő hitel, bennünket csak hitegetnek. Nem jogos-e az ipa­rosság elkeseredése? Maholnap a kisiparos összeroskad a terhek alatt, ha a kormány nem fogja belátni, hogy az iparosság egyik fő pillére az ország gazdasági élete vérkeringésének. Tehát jo­gunk van követelni a kormánytól, hogy bennünket az ipari hitel­szervezet terén a mezőgazdasági termelőkkel egyenlő elbánásban részesítsen. Ma állnak a gépek a műhe­lyekben, nagy az elégedettlenség, emelkedik a munkanélküliség és vele a nyomor. Minden körülmé­nyek között a nyomort inkább enyhíteni kellene, mint elősegíteni. Az volna a radikális orvosság, ha az adókat nem egy hivatalos közeg, hanem adatok alapján, az érdekeltek meghallgatásával vet­nék ki. Ezek ellen a sérelmes kive'ések ellen az összes iparosok demons­trálni fognak, még pedig egy tiltakozó nagygyűlés keretében. Hisszük és reméljük, hogy az ilyen akció az ország minden részében visszhangra fog találni. Ha ezeket a sérelmeket nem fogják gyors tempóban orvosolni, ugy igen. szomorú következményeket fog maga utón vonni a mérték­telenül, szinte ötletszerűen kirótt adózás. Először az iparososztály túlnyomó része — amennyiben a teherbiróképessége nem fogja ki­bírni a reá rótt adókat — kény­telen lesz iparától megválni és azt megszüntetni. * Ez a veszedelem nemcsak mint komolytalan, ijesztésre szánt terv kering a levegőben, de bármikor kirobbanásra kész, ha a teher­viselést az állam nem szabja meg méltányosan és a való életnek, mindenki teherbírásának meg­felelően. Több régi, évtizedes üzemmel rendelkező, tekintélyes iparos fejezte már ki előttünk azt a szándékát, hogy inkább lemond az iparáról és visszaadja az ipar­engedélyét, ha továbbra is a mai igazságtalansággal üldözik az adó­fizető iparosokat. Ezt pedig nem szabad bekövetkezni engedni, hi­szen ha kidől az adóalany, ki kell dőlnie az államnak is 1 HÍREK — A főispán Békéscsabán. Ko­vacsics Dezső dr. főispán ma, va­sárnap délelőtt Gyuláról Békés­csabára érkezik. A főispán részt fog venni az uszókongresszus dél­lőtti ülésezésén, majd pedig meg­szemléli az országos úszóverse­nyeket, amelyeken az ország leg­jobb úszói küzdenek a különböző bajnokságokért. — Holnap életbelép az arany­koronás útlevél. A holnapi nap folyamán a rendőrség utlevélosz­tályán életbeléptetik az aranykoro­nós útlevelet, amely egyúttal az útlevél megdrágítását is jelenti. Az első jelzésű útlevél dija 5 arany­korona, a második jelzésű 8 arany­korona. A szorzószámokat 17.000 koronában állapították meg. A ked­vezményes útlevél a régi 6000 ko­rona helyett 17.000 korona lesz. — Megdrágultak a postai ér­tékcikkek. A hivatalos lap mai száma közli a kereskedelemügyi miniszter rendeletét, amely szerint az alábbi posta értékcikkek el­adási ára .nától kezdve a követ­kező lesz: közönséges szállitóle­1 vél, a benyomott p. ü. bélyeggel együtt darabonként 200 korona. Ülánvételes szállítólevél a benyo­mott p. ü. bélyeggel együtt dara­bonként 200 korona. Postai meg­bízási lap darabonként 200 korona. Postautalvány darabonként 150 korona, frankó cédula darabon­ként 200 korona. — Eljegyzés. Weisz Adit elje­gyezte dr. Fischmann Mihály. (Min­den külön értesítés helyett.) Lőwy Ignác és Grosz Ilma je­gyesek- (Minden külön értesítés helyett.) — A kiállítási bizottság ülése. A békéscsabai iparkiállitás bizott­sága vasárnap délelőtt 11 órakor az Ipartestületben ülést tart. Az ülés tárgysorozatán fontos ügyek szerepelnek, miért is kérik a bi­zottsági tagok teljesszámu megje­lenését. — A szabószakosztály értekez­lete. A férfiszabók szakosztálya hétfőn, 4-én este 8 órakor az Ipar­testület helyiségében értekezletet tart. A tárgysorozat fontosságára való tekintettel kérik a tagok tel­jesszámu megjelenését. DEL-KA cipők nyári idénykiárusitása Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer at Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában — Négy békéscsabai iparos kitüntetése. Megírtuk már, hogy a szegedi kereskedelmi és iparka­mara díszoklevéllel tüntetett kii négy csabai iparost : Kován End­rét, Sajben Pált, Lázár Pált és Lé­dig Károlyt, akik mint régi meste­rek, immár negyven esztendeje működnek Békéscsabán. A kitün­tetetteknek a díszoklevelet aug­15-én, Nagyboldogasszony napján fogják átadni ünnepélyes keretek között. A négy iparos teszteletére a békéscsabai Ipartestület diszes közebédet fog rendezni, amelyen Kovacsics Dezső dr. főispán is megjelenik. A díszokleveleket a tervek szerint maga a főispán fogja átadni ünnepi beszéd keretében a négy iparosnak, akik annyi sok ér­demet szereztek a város haladott iparának fejlődése és felvirágoz­tatása körül, de akik a város tár­sadalmi életének is hasznos tagjai voltak. — A KAVE táncmulatsága. A Békéscsabai Kereskedők Atlétikai és Vivó Egyesülete augusztus 17-én este fél 9 órai kezdettel a Széche­nyi-ligeti pavillonban zártkörű tánc­estélyt rendez. Belépődíj szemé­lyenkint 15000 korona. A zenét ifj. Purcsi Pepi zenekara szolgál­tatja. Felülfizetések Grünwald Benő cimén (Andrássy-ut) kül­dendők. — Szobrot kap Áchim L. And­rás. A Prágai Magyar Hirlap írja r A szlovenszkói Guta község föld­míves lakossága országos gyűjtést indított Áchim L. Andrásnak, a tizenkét esztendővel ezelőtt meg­gyilkolt parasztvezérnek szobrára, A gyűjtés szép sikerrel halad előre és a szoborbizottság tagjai ugy tervezik, hogy Áchim L. András szobrát már a jövő év elején fel­állítják. — Műkedvelői előadás Ottlaka­pusztán. Az ottlaka-pusztai iparos­ifjuság augusztus 10-én, vasárnap Hrabovszky Pál vendéglőjében táncmulatsággal egybekötött mű­kedvelői előadást tart. Szinre ke­rül „A kérők" cimü vígjáték, Kis­faludy Károly örökszép müve. A szerepeket mind a pusztai iparos­ifjak és lányok játszák, akik seré­nyen buzgólkodnak, hogy a ne­héz feladatot hibátlanul oldhassák meg. Az előadás fél 8 órakor kezdődik. — Névmagyarosítás. Szidák András fölamives, békéscsabai lakos családi nevének Sziklai-ra kért átváltoztatását a belügymir niszter megengedte. — Holttányilvánitások. Az oros­házai járásbíróság Balla István csorvási lakos földmivest (nős volt Vozár-Krizsán Dorottyával), aki 1883-ban született és mint a 10L. gyalogezred katonája 1914. októ­berében az orosz harctéren eltűnt, holttányilvánitotta. A gyulai járás­bíróság holttányilvánitotta Nagy P. Ferenc gyulai földmivest (nős voll 1 Czifrák Juliánnával), aki 1891-ben, született és a 2. honvédgyalogez­red katonájaként a harctéren el­tűnt ; Czeglédi János sarkadkeresz­turi lakost (nős volt Hajdú Juli­ánnával), aki 1889-ben született és mint a 101. gyalogezred sza­kaszvezetője orosz fogságban 1918, áprilisában eltűnt. — Az Apolló Mozgó tájékozta­tásul közli az igen t. közönséggel, hogy az előadások hétköznapokon csupán egy előadásban tartatnak és pedig pontosan fél 9 órás kez­dettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom