Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-03 / 166. szám

EGYES SZÁM AKA 10®0 EOMOM Békéscsaba, 1924 augusztus 3 Vasárnap 51-ik évfolyam, 166-ik szám BEKESHE6I1I Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonai&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. kei. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. v á miniszterelnök felhívása a kosőnségbez Gróf Bethlen István miniszterelnök a külföldi kölcsön magyar részének aláírásra bocsátása alkalmából a következő felhívást intézi a magyar kör zönséghez: „A magyar kölcsön egy darabja a magyar sorsnak. Soha még annyira nem forrott össze az egyén élete az összesség, a nemzet életével, mint ma. Magyarországon minden társadalmi osztály, minden család és polgár legszemélyesebb jóléte integráns része a közös magyar sorsnak. Aki ezt a sorsot emelkedő utján támogatja és segíti, a saját erőit gyarapítja, a maga boldogulásának épit szilárd, veszélytálló pályát. A magyar kölcsön a magyar újjáépítés, a magyai jövő. A külföld bizalma csodálatos lendülettel állott e gondolat mellé. A külföld, a nyugat segíteni t akar rajtunk s ez az elhatározás annál értékesebb számunkra, mert nemcsak gazdasági vonatkozásai vannak, hanem politikaiak és kulturálisak is. A történeti magyar állam fennállását szükségesnek tartják azok a társadalmak, amelyek ma a civilizáció élén haladnak s olyan értéknek tekintik a magyar szellemi és kulturális erőket, amelyeket megtartandóknak vélnek a fejlődés számára. A külföld bizik bennünk, a magyar mezőgazda, iparos,, kereskedő, intellektuel és a magyar munkás termelő és teTemtőképességeiben és akaratában. Nagy lehetőségek mutatkoznak abban, hogy az idegen tőke többszörösen túljegyezte a kölcsönt. Legelemibb kötelességünk tehát, hogy ezt az előlegezett jóakaratot és bizalmat itthon mi magunk is megerősítsük és a saját hozzájárulásunkkal megtetézzük. A magyar termelőosztályokhoz, akik yállukon hordják az egész ál> lamépületet, szól elsősorban felhívásom : Jegyezzenek minél többet, talán még erőiken felül is a magyar kölcsönből ! Ez nemcsak önmaguk iránt való kötelesség, hanem most már a nemzeti önbecsülés kérdése is !" Zürichben a magyar koronái 68-5-el jegyezték. Elkészült a város aranyköltségvetése Érdekes számok — Ötvenszázalékos lesz a pótadó (A Közlöny eredeti tudósítása). A városi számvevőség közel kétheti szakadatlan, éjszakákon keresztül is tartó nehéz munkával elkészítette a város 1924. évi költségvetését, amelyet most közszemlére helyeztek a városházán. A költségvetést az uj pénzügyi rendszer érteimébén aranykoronóban állították össze, még pedig két részben. Az első rész az év első felére szól és a már megtörtént, tényleges kiadásokat tünteti fel, a másik rész viszont a második félév várható kiadásait tartalmazza. Az aranyalapon készült költségvetés rendkívül érdekes adatokat tartalmaz. Kiderül belőle, hogy a város összes kiadásai az 1924. évben 557.002 korona 59 fillért tesznek majd ki, amivel szemben 414.967 korona 67 fillér bevétel áll. A költségvetés szerint tehát 142.034 korona 92 fillérnyi deficit mutatkozik, amely összeg még hatalmasabbnak látszik, ha 17000-es szorzószám alapján számítjuk ki a költségvetési hiányt. A pótadóval fedezendő összeg — vagyis a deficit — 142.034 K 92 fillért tesz ki, a pótadó kivetését kéDező összes állami adók pedig 284.064 korona 78 fillért. Ez tehát azt bizonyítja, hogy a deficitet 50 százalékos pótadó kirovásával kell majd eltüntetni s e." városi háztartás egyensúlyát helyrebillenteni. Az 1924. évre a városi pótadó a költségvetés szerint 50 százalékos lesz. A bevételeket nézve, a fontosabb tételek a következők: jövedelem a városi ingatlanokból 67.000, a városi jogok jövedelme 5253, városi adókból: általános kereseti adó 223.000, forgalmiadó 50290, vigalmi adó 4040, ingatlanátruházási illeték 5532, borfogyasztási adó 9517, husfogyasztási adó 6991, szeszfogyasztási pótlék 2211, szállodai adó 1371, italmérési illeték 2242, söradó 200, vágóhídi jövedelem 3409 korona. A kiadások tételfci között a „legelőkelőbb" helyet az alkalmazottak fizetésének tétele foglalja el: erre a célra 219.213 korona 50 fillért irányoztak elő. Közadókra (ezekben benne vannak a vármegyei pótadók is. amit külön kivetéssel kellene a lakosok között beszedni) 27.349 koronát kell kiadni, beruházásokra 142.180, előfogattartásra 32.566, ruházatra és átalányokra 10.645, irodai szükségletekre és nyomtatványokra 26.628, épületfenntartásra 25.130, a ligetek fenntartására 4042, közegészségügyi berendezésekre 4900, közrendészetre 4822, nevelésügyre (az összes tanintézetekre) 26.365, állategészségügyi kiadásokra 3960, szegényügyre és különféle segélyezésekre 12.190, intézetek (kulturház, nőegyletek, ipartestület stb.) segélyezésére 2382, adósságtörlesztésre 12.200, gazdasági kiadásokra 14.420, a népház fenntartására 480 aranykoronát. Az itt felsorolt tételeken kivül mind a bevételek, mind a kiadások között természetesen számos kisebb összegű tétel is szerepel, amelyek kisebb fontosságú bevétel vagy kiadás számadatait tartalmazzák. Az aranyköltségvetést a hivatalos órák alatt meg lehet tekinteni a számvevőségi hivatalban. Felette a legközelebbi közgyűlés — amelyet augusztus közepén tartanak meg — fog majd határozni és dönteni. 7f kölcsön jegyzésének első napja vidéken Budapest, aug. 2. Beavatott helyen nyert információink szerint vidéken a jegyzés teljes sikert mutat fel. Amennyire meg lehet állapítani, tulnyomórészben a gazdatársadalom jelentette be igényeit, de amellett a vidéki iparosok és kereskedők is jelentékeny részt vesznek kenne. Hogy az első napi jegyzés eredményét kellőképen méltathassuk, meg kell említeni azt, hogy a gazdatársadalom legnagyobb része, különösen a közlekedés lehetőségei miatt még nem igen vett részt a jegyzésben. Igy valószínű, hogy a vidéki jegyzés eredménye csak a jövő hét derekán éri el tetőpontját. Érdekes tünet egyébként, hogy a vidéki körzetekben nagy számmal vannak olyanok, kik nem élvezik azon jogot, hogy a kötvényeket két részben fizessék, hanem a teljes árat már jegyzéskor kifizetik. Kedvezményes kiviteli tarifát készit a vasút Budapest, aug. 2. A gazdasági érdekképviselők sürgetésére és ezek bevonásával a MÁV az uj tarifák megjelenése után tárgyalásokat kezdett, hogy a drága fuvardíj által sújtott export-áruk számára olcsóbb kiviteli díjszabásokat adjon. Ezek a tárgyalások a napokban nyertek befejezést és értesülésünk szerint már elkészítették az uj díjszabást, amely 15—40%-os díjmérséklést engedélyez az ország határain tul szállított árucikkekre. Igy többek között az élő állatok, ásvány, aszfaltból, cement, cukor, ólom, tégla, üveg, vas- és faáruk, őrlemény, takarmánycikkek, sör, szesz, tej és tejtermékek, gyümölcs, festékáru, asztal, stb. Az uj kiviteli díjszabást előreláthatólag szeptember 1-én fogják életbe léptetni. 20 koronás arany 320000 papirkorona. négymillió métermázsa buza kerül kivitelre Budapest, aug. 2. A földmivelésügyi minisztérium a legközelebbi szombaton adja ki hivatalos terményjelentését. Ebből már végleges eredményt tudhat meg a közönség az ország gabonatermésének mennyiségéről. Amiatt nem kell aggódni, hogy az idei termés eredménye nem elegendő az ország lakosságának szükségletére. A szokásos becslések szerint is biztosítva van az ország ellátása, sőt kivitelre is marad. Ennek a számitásnak alapján 17 millió q elég a belföldi szükségletre. Már pedig a buza- és a rozstermés előreláthatóan 21 millió q lesz, tehát 4 millió q marad kivitelre. nagyszabású közmunkákat kezd az állam Budapest, aug. 2. A minisztertanács határozataiból megállapítható, hogy olyan nagyszabású közmunkákról van szó, amelyek nagy mértékben foglalkoztatják majd az ipari munkásokat is. Épen ezért — mint értesülünk — általában megnyugtatóan hatott a szakszervezeti tanácsra is a kormány állásfoglalása. A Ház ös"> szehivását kérő iv benyújtása előtt a szociáldemokrata küldöttség felkeresi Vas h. miniszterelnököt. Amennyiben a továbbiak tekintetében megnyugtató Ígéretet adnak, lehetséges, hogy a nemzetgyűlés összehívására sor sem kerül. A főispán nyitja meg az iparkiállitást Augusztus 15-től 20-ig tart a kiállítás (A Közlöny eredeti tudósítása.) Martincsek Károly ipartestületi alelnök és Sólyomi Lipót, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület titkárja a pénteki nap folyamán Gyulán jártak, ahol a békéscsabai iparkiállitás vezetősége nevében felkeresték Kovacsics Dezső dr. főispánt. A kiküldöttek a békéscsabai iparkiállitás ügyében keresték fel a főispánt, aki eddig is a legnagyobb figyelemmel és előzékenységgel viseltetett a kiállítás iránt. Martincsek Károly és Sólyomi Lipót közölték a főispánnal, hogy az iparkiállitás rendezőbizottsága most már véglegesen megállapította a kiállítás megtartásának határidejét. A kiállítást augusztus 15-én nyitják meg és 6 napig fog tartani : 20-án, Szent István napján fogják bezárni. Egyúttal megkérték a főispánt, vegyen részt a kiállítás ünnepélyes megnyitásán, abban az esetben pedig, ha a kereskedelmi miniszter vagy ennek helyettese nem jelennék meg a megnyitáson, a főispán nyissa meg a kiállítást.