Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-01 / 164. szám

2 sükésusöttl ktaíte Békéscsaba, 1924 augusztus 1 Ebben a tárgyban az Ipartestület már rövidesen előljárósági ülést szándékozik összehívni, még pedig valószínűen a jövő hét folyamán. Az ipartestületi előljárósági ülésen elsősorban a legsürgősebb és legfontosabb ügyeket veszik tárgyalás alá, hogy az azokban való állásfoglalás tekintetében egységesen megállapodhassanak. Elsősorban tárgyalni fogják az általános kereseti adó körüli bajokat, sérelmeket és igazságtalanságokat, amelyekkel szemben megbeszélik az orvoslási módokat is. Az iparosság túlnyomó része egyáltalában nincs tisztában azzal, hogy milyen alapon vetik ki reájuk az általános kereseti adót, de azt a legtöbb iparos még csak nem is sejti, milyen az a teher, amely az adózás tekintetében az iparosság vállaira nehezül. Megbeszélik még az aranykorona-szémitáson alapuló adózás aránytalanságait és a forgalmi adó átalányozás terén látható visszásságokat is. Mindezekre nézve ezután javaslatokat fognak készíteni és a kész javaslatokat mint a békéscsabai iparosság egységes állásfoglalását viszik a miskolci nagygyűlés elé. Az Ipartestület előljárósági ülését a jövő hét közepén, valószínűen csütörtökön fogják megtartani. Az útépítkezések veszedelme (A Közlöny eredeti tudósítása.) Daimel Sándor dr. alispán ma arról értesítette a polgármesteri hivatalt, hogy a vármegyei közúti alap pótköltségvetését a kereskedelmi miniszter jóváhagyta. A jóváhagyás azzal a záradékkal történt — amelyet mi mér korábban ismertettünk — hogy a felemelt községi közmunkaváltságból 80 százalék illeti meg a vármegyei közúti alapot, mig a fennmaradó 20 százalék megmaradhat a községek pénztárában, a saját útjaikra. Az alispán egyidejűen rendelettel állapította meg az esedékes községi közmunka váltságárait is, amelyeket ugyancsak jóváhagyott most a kereskedelmi miniszter. Az uj váltságárak a következők: egy kézi napszám ára 4000, egyfogatú igás napszóm ára 20.000 és kétfogatú igás napszám ára 40.000 korona. Ezután közli az alispán értesítése, hogy a vérmegye úthálózatának rendbehozásánál komolyabb akadályok fordulnak elő. A julius elseje óta beállott változások következtében ugyanis a vármegyei és vicinális utakon megkezdett építkezési és javítási munkálatok folytatására állami előleg vagy állami kölcsön nem áll többé rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy az alispán egyedül és kizáróan csakis a befolyó útadóra és a községi közmunkaváltságokra támaszkodik, mint amelyek rendelkezésére állanak a vármegyei úthálózat rendbehozatala céljából. Ez az útadó és közmunkaváltság azonban olyan nehezen és lassacskán folyik be, hogy a vármegyei, útadó pénztára állandóan üres. Épen ezért az alispán nyomatékosan és ismételten hangsúlyozza, hogy ha a polgármesterek és községi elöljáróságok a közmunkaváltságokat teljes eréllyel be nem hajtják, akkor az összes útjavítási és utépitkezési munkálatokat abba kell hagyni, sőt esetleg bizonytalan időtartamra meg is kell szüntetni. Az alispán felhívása következtében most már a hatóságok feladata a hátralékok sürgős behajtása, nehogy az esős időszak beálltával a megszüntetett utjavilás miatt a közlekedés a vármegye területén lehetetlenné váljék. Az adóf elszólarnlási határozatok elleni panaszok sorsa Az elmúlt héten olyan hirek láttak napvilágot, amelyek szerint a kormány,,gyorsítani" és „megkönynyebbiteni" óhajtja a harmadfokú felebbezések elintézését. Evégből a nehézkesen működő közigazgatási bíróság helyett a pénzügyminisztérium hatáskörébe utalná a pénzügyigazgatóságok és adófelszóla.nlási bizottságok határozatai ellen beadott felszólamlásokat és panaszokat. Tagadhatatlan, hogy a harmadfokú felebbezések elintézésének és a közigazgatási bíróság ügykezelésének ügye a lehető legsürgősebben reformra szorul. Tízezer és tízezer számra hevernek évek hosszú sora óta a közigazgatási bíróságnál elintézetlenül az adózó polgárok súlyos anyagi érdekű ügyei és sok olyan ügy, amelyekben fölöttébb szükséges és sürgős volna a pártatlan bíróság elvi jelentőségű döntése. Tény, hogy a közigazgatási bíróság valósággal bele ven fulladva az aktatengerbe; az okokról majd máskor írunk. Azonban viszont a közigazgatási bíróság oly lórum, amely minden időben és mindenféle ügyben felül állott mindenféle magén- és politikai érdeken. Talán egyetlen fórum volt, amelyet semmiféle más tekintet nem vezérelt, mint a legszinlisztább igazságosság. ítéletei mindmegannyi szövétnekként világítottak be a legbonyolultabb kérdések dzsungeljeibe és nagyon gyakran tartalmaztak súlyos kritikát ez egyes pénzügyi hatóságok, — gyakran éppen a pénzügyminisztérium, — téves felfogása felett. Ezzel ellentétben a pénzügyminisztériumban mindenkor a rideg fiskális szempont, — az államkincstár érdeke mindenekfelett 1 — volt a vezérlő elv. A helyi hatóságok tisztviselői még hamarább hajlottak bizonyos fokú méltányosságra, de a pénzügyminisztérium mindenkor a legrigorózusubb álláspontra helyezkedett és nagyritkán alkalmazta enyhébben a szabályokat. Ez csak természetes is, mert hiszen a pénzügyminisztériumnak már a feladata is az, hogy mennél nagyobb bevételt tudjon produkálni és ezen célnak mindent alárendel ; az állam céljainak alárendeli az egyén érdekét, mig a közigazgatási bíróság előtt az állam és az ellene panaszoló adóző egyenrangú felekként állottak. Természeles, hogy a jelzett híradás nagy nyugtalanságot okozott az adózó polgárság körében. Mindenki óhajtja és sürgős szükségességnek tartja a közigazgatási bírósági eljárás gyorsítását, azonban mindenki veszedelmes és ceníraiisztikus irányú intézkedésnek tartaná, ha az adófellebbezések fölött legfelsőbb fokon nem az abszolút pártatlan közigazgatási bíróság mondana ítéletet. Joggal hisszük, hogy ebben az ügyben erős tiltakozás fog felhangzani és a kormány abszolutisztikus irányú terve nem fog megvalósulni. Az augusztusi lakbér kiszámítása Miulán a kormány az aranykoronás lakbérekre vonatkozó szorzószámát 17.000 koronában megállapította, lehetővé válik az augusztusi lakbérek pontos kiszámítása. Tegyük fel, hogy valaki 1917. november 1-én évenként 1000 koronát fizetett, vagyis 250 korona negyedévi lakbért. Ugyanez a lakó 1924. augusztus hó 1-én a következő béreket fizeti: tiszta bérben az 1917-iki összegnek 10 százalékát, 25 aranykoronát, ehez az alapbér után 2 százalék közüzemi pótlékot, tehát 5 aranykoronát, továbbá mint kincstári haszonrészesedést, a most fizetendő tiszta bér 25 százalékát, tehát 6'25 aranykoronát. Tekintettel arra, hogy a pénzügyminiszter a lakbérek fizetéséDEL-KA cipők nyári idénykiárusitása Női szürke, barria és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer K. Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában nél egy aranykorona értékét 17.000 koronában állapította meg, a szóban forgó esetben az augusztus hó elsején fizetendő lakbér a kiszámított aranyérték tizenhétezerszerese, tehát 3625x17.000 korona, vagyis 616.250 papírkorona. Ebből 510.000 korona a tulajdonképeni lakbér, mig 106.250 korona a kincstári haszonrészesedés. Az üzletbérek kiszámítása a következőkép történik : Ha valaki 1917-ben 1000 korona évi üzletbért fizetett, azaz az 1917. novemberi negyedévre 250 koronát, 1924. augusztusi negyedre üzletbér címén az 1917. novemberi üzletbér 26 százalékát fizeti, vagyis a jelen esetben 65 aranykoronát, közüzemi dij cimén az alapbér 2 százalékát, vagyis 5 aranykoronát, kincstári haszonrészesedés cimén a tiszta bér 25 százalékát, vagyis 16'25 aranykoronát, összesen tehát 86'25 aranykoronát, vagyis 1,466.250 papírkoronát. Ebből 1,190.000 korona a tulajdonképeni üzletbér és 276.250 koroná a kincstári haszonrészesedés. Gyilkol a gép Halál a cséplőgépnél — Öngyilkos szolgagyerek (A Közlöny eredeti tudósítása)^ Borzalmas szerencsétlenség történt tegnap délután Orosházán, egy cséplés alkalmával. Cipó János 21 éves gépész a vásárhelyi pusztán cséplés közben észrevette, hogy a kazánon valami hiba van. Megállította a gépet és miután helyrehozta a hibát, ismét ráeresztette a gőzt, de ekkor a gőz a nyitvafelejtett dugattyut kivágta, egyenesen a gépész hasénak. A dugatytyu felhasította a gépész hasát és. teljesen összetépte a beleit. A szerencsétlen embert azonnal beszállították az orosházi kórházba, ahol rövid szenvedés után általános hashártyagyuladásban meghalt. Öngyilkos lett, mert megdorgálták Csütörtökön reggel 4 órakor Orosháza mellett, a Békéscsaba felé vezető vasúti vonal átjárójánál a járókelők egy férfiholttestet vettek észre. Mikor közelebb mentek, látták, hogy az egy körülbelül 14—15 éves gyermek. A vonaf kerekei keresztül vágták a gyermek fejét és az agyveleje a vasúti talpfákon folyt szét. A húscafatokat a vonat kb. 14—15 méter körletbe vetette szét. A rendőribizottság azonnal kiszállt és ekkor megjelent előtte Jankó Mihály gazdálkodó, ki a halottban felismerte' 14 éves szolgáját, Trunger Bálintot. Jankó Mihály elmondotta,, hogy a gyerek előző nap hanya»gul végezte el a munkáját, amiért ő megfenyítette, erre a gyerek még a délelőtt folyamán elszökött a tanyáról. A gazdája nem nézett utána, mivel azt hitte, hogy Orosházán lakó szüleihez szökött. Most azonban szomorúan kell megállapítania, hogy a gyermek elkeseredésében öngyilkos lett. A v e n c e i kaim augusztus 5-én és 6-án, kedden és szerdán! Henny Portén, Harry Liedtke a főszerepekben!