Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-29 / 161. szám

EGYES SZÁM ARA lOOO KORONA . Békéscsaba, 1924 julius 29 Kedd 51-ik évfolyam, 161-ik szám BEKESMEBYEI EOZLOIT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Oyöngycsi János. Felelős szerkesztő : P .-Horváth Rezső. TI közalkalmazottak bevesebb fizetést kapnak, Budapest, jul. 28. A 17.000-es szorzószámra vonatkozó rendelet nagy nyugtalanságot keltett a köz­alkalmazottak körében is. A 17 ezres szorzószám ugyanis annyit jelent, hogy ennek alapján az ál­állami alkalmazottak augusztusi fizetése több, mint 3%-kal keve­sebb, mint a juliusi fizetés. Ezzel szemben a legszükségesebb élel­mi cikkek juliusban drágultak ugy, hogy az arany árának csökkené­sével együtt nem lehet számolni ,a közszükségleti cikkek árának csökkenésével. A KANSz az ille­tékes tényezők figyelmét felhívta arra, hogy legalább is a juliusi fizetést adják ki, mert a hangulat •már is nagyon elkeseredett a köz­alkalmazottak körében. TtlacDonald a Hutjr-vidék azonnali kiürítéséről Páris, julius 28. A Petit Párisién jelenti Londonból, hogy Mac­Donald felvetette azt az ötletet, vájjon Herriot és Theunis nem járulnának-e hozzá a Ruhr-vidék azonnali katonai kiürítéséhez, mely esetben az első bizottság műkö­dését semmiféle nehézség nem akadályozná. A lap szerint Herriot és Theunis ezt a kezdeményezést a leghatározottabban visszauta­sítanák. Felmentés forradalmi kivégzések miatt Budapest, jul. 28. 1918. decem­ber 2 án Alsónémetiben nagy fosz­togatás volt, mire Szántó Endre főhadnagy 20 tagu különítménye megjelent a községben és öt tet­test az elöljáróság tagjaiból ösz­szeállitott vészbírósággal halálra­itéltetett, később pedig kivégeztetett. Szántót később felelősségrevonták, de elmeorvosi vélemény alapján felmentették. Az elöljáróság tagjait most vonta felelősségre a pestvi­déki törvényszék, de a vádtanács az összes vádlottakkal szem­ben az eljárást megszüntette. A végzés indokolása szerint egyrészt nincs bizonyítva a vádlottakkal szemben a bűncselekmény elkö­vetése, másrészt, amit elkövettek, nem bűntény. Az ügyész felfolya­modást jelentett be a megszüntető végzés ellen, ezt azonban a fő­ügyészség visszavonta. 77 nemzetek osztályozása az olimpiászon Páris, julius 28. Az elért olim­piai eredmények alapján a nem­zetek osztályozása a következő : Egyesült Államok 94, Franciaor­szág 64, Svédország 44.5, Anglia 41V*. Finnország 34, Norvégia 35.5, Svájc 29.5, Olaszország 27.5, Hollandia 19, Belgium 17 3/*, Dánia 17, Argentína 13, Uruguay 10, Magyarország és Csehország 8—8. Észtország 7, Ausztria 5, Románia és Jugoszlávia 4—4, Ausztrália 2, Délafrika és Haiti 1 — 1, Egyiptom 3A, Lengyelország 7* ponttal. Hatvanezer aranykorona kölcsönt kért a város Hetvenmilliárdot adnak a városok szanálására (A Közlöny eredeti tudósítása). A pénzügyminisztériumban leg­utóbb értekezletet tartottak, ame­lyen arról volt szó, miképpen lehetne szanálni a városokat. A városok költségvetése ugyanis igen súlyos deficitet mutat, főleg azérl, mert a szanálási költségvetés meg­szüntette a városoknak állami támogatását is. A tanácskozások eredménye­képen a pénzügyminisztériumból táviratot intéztek valamennyi város polgármesteri hivatalához, hogy sürgősen jelentsék be : mennyi volna az az összeg, amely a város anyagi helyzete ideiglenes egyen­sulybahozatalára elegendő lenne. A városok országos kongresz­szusa ezzel egyidejűen arról érte­sítette a városokat, hogy a mi­nisztertanács a Pézintézeti Köz­pont utján adandó kölcsön felté­teleit megváltoztatta és a vidéki városok — Budapesttel együtt — nem 30 milliárdot, hanem 70 mil­liárdot fognak kapni kölcsön­képpen. A kölcsön kamatozását is másként szabták meg s az eddigi 18 százalékos évi kamat helyett csak 10 százalékot kell majd fizetni évenként. Az értesítések megérkeztek Bé­késcsabára is. Berthóty István dr. polgármester a pénzügyminiszter távirati megkeresésére nyomban válaszolt és közölte a miniszterrel, hogy Békéscsabának hatvanezer aranykorona kölcsönösszegre vol­na szüksége, hogy a legnehezebb és legsúlyosabb anyagi terheitől megszabadulhasson. A polgármester felterjesztésére a pénzügyminiszter még nem vála­szolt, de a választ bármely napra várják a városházán. Alkalmunk volt beszélgetést foly­tatni az ujabb városi kölcsönről Berthóty István dr. polgármes­terrel, aki a kölcsön tekintetében meglehetősen pesszimisztikus vé­leményt nyilvánított. — Békéscsabának sürgősen 60 ezer aranykoronára van szüksége — mondotta a polgármester, — hogy az anyagi egyensúlyát vala­hogy visszanyerhesse. Ennyit kér­tünk a pénzügyminisztertől, kérdés azonban, miképpen fogják ott elbí­rálni a kérésünket és milyen mó­don fogják osztályozni az igé­nyeinket. Kérdés az is, meg­kapjuk e teljesen a 60000 koronát, vagy ha nem, mennyit kapunk meg belőle. Meg kell jegyeznem, hogy ha a segélyösszeget egy rendes kölcsön formaságai révén adják meg, akkor a legnagyobb szükség mellett sem reflektálhatunk rá, mert egy kölcsön formalitásai két-három hónapig is eltartanak, addig pedig nem várhatunk a segítségre. Ennyi időt a mi anyagi helyzetünk nem tud bevárni. Végül kijelentette még a polgár­mester, hogy a pénzügyminiszter válasza mindennap megérkez­hetik. Mihelyt megjött, a tartalmát nyomban közölni fogja a nyil­vánossággal. rA könnyek árja szerzi vissza a régi Magyarországot" A hadirokkantak gyászünnepsége a háború kitörésének tizedik évfordulóján (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Gavrilo Princip golyója nyomán támadt rettentő bonyodalmak meg­indulásának tizedik évfordulóján a békéscsabai hadirokkantak meg­ható, impozáns ünnepséggel hó­doltak elesett bajtársaik emléke­zetének. Az életbenmaradottak gyászünnepéllyel fejezték ki mély fájdalmukat azok iránt a derék magyar testvérek iránt, akiket el­tiport a világőrjöngés, azonban óriási áldozatuk fejében nemhogy győztesen emelkedett volna fel a megsebzett haza, de elbukott s a trianoni hideg kéz gonoszul meg­csonkította az ezredéves, szent testet... A hadirokkantak gyászünnep­sége tábori istentisztelettel kezdő­dött, amelyet a Ferenc József-té­ren, a 101-es emlékoszlop mellett tartottak meg, zöld gályákból emelt sátorban. A gyászünnepségen nagyszámú közönség vett részt. Ott láttuk a városi hatóság tagjait Berthóty Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetéf díjszabás szerint. István dr. polgármesterrel az élén, a helyőrség tisztjeit vitéz Rátvay Imre ezredes vezetésével, a rend­őrség tisztikarát Jánossy Gyula főtanácsos vezetése mellett és az összes állami hivatalok, tanintéze­tek és társadalmi egyesületek kép­viselőit. A tábori mise alatt a ka­tonai zenekar egyházi zenét szol­gáltatott. Az istentisztelet után Bartyik Mátyás káplán hatásos, szárnyaló szépségű emlékbeszédet mondott, amelyet hazafias hév hatott át. Beszélt az ártatlan országról, ame­lyet a kufárok 30 ezüstpénzért el­adtak, hogy kezdetét vehesse a világtörténelem legnagyobb tusája. Beszélt a háború rettenetes küz­delmeiről, áldozatairól, a magyar katona vitézségéről, értékéről és önfeláldozásáról, majd arról a fáj­dalomról és szomorúságról, ame­Zürichben a magyar koronát 69-el jegyezték. lyet a háború szerencsétlen befe­jezése hozott a magyarságra. A mély hatást tett beszéd után a városháza közgyűlési termében gyászközgyülést tartott a „Hadröá" helyicsoportja. Kiss János elnök megnyitotta az ülést és a szót át­adta vitéz Horváth Pálnak, aki hatalmas szónoki készséggel, szí­nes és mély gondolatokkal telitett ünnepi beszédet mondott. — Ünnepi beszédet kellene mon­danom — mondotta többek között — de ajkamra fagy a szó és eláll bennem a gondolat. Kérdem; le­het-e, szabad-e a magyarságnak ma ünnepelni, ünnepi beszédet mondani ? Nem, nem szabad, ne­künk csak szomorkodni, csak sírni szabad ma. Ma tiz éve annak, hogy kimentünk az ország határait megvédelmezni. Szerbia fekete hegyei között, az orosz mocsarak bűzhödt vizében, az olasz harctér acélesős poklában, a galíciai sár­tengerben védtük ezt a szent földet. Tiz éve ma, hogy a kürt riadója megharsant, a hivójel megszólalt és mindenki elment. De mi lett a lelkesedésből, a di­adalból és glóriából ? A diadalból egy nagy-nagy koporsó lett, a gló­riából pedig szomorú szemfedő. Titeket ünneplünk ma, a szélrózsa minden irányában nyugvó csuka­szürke bajtársak, akik kidőltetek és akik hazajártok éjfélkor, meg­nézni kis családotokat és azt a rögöt, amelyért kicsordult piros szivetek vére. És titeket ünnep­lünk ma, ti szegény hadiözvegyek, akik mindig sirtok és a könnyei­tekkel öntözitek azt a sirt, amely messze távolban van tőletek és azt sem tudjátok, milyen. Sírjatok csak, sokat sírjatok 1 Sírjatok mind­addig, mig a könnyeitek folyóvá nem dagadnak és kiáradva, eísöp­rik az ellenségeket a szentelt föld­ről, hogy Magyarország ismét a régi nagy, szép ország legyen I A lendületes, hatalmas szónoki erővel elmondott rövid beszédnek nagy hatása volt. A teremben levő hadiözvegyek hangosan felzokog­tak és a fájdalmas sirás percekig tartott, de sok férfinek is könny szökött a szemébe a fájdalmas visszaemlékezéstől. Vitéz Horváth beszéde után a közönség elénekelte a Himnuszt, majd Kiss elnök a közgyűlést be­rekesztette. Iparosértekezlet Szegeden (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt 10 órakor népes értekezlet volt Szegeden a Keres­kedelmi és Iparkamarában, ame­lyen a békéscsabai ipartestület három kiküldöttel képviseltette magát: ifj. Horváth Mihály jegy­zővel, Ellmann Adolf és Gyucha János előljárósági tagokkal. A gyűlésnek legfontosabb tárgya az iparos nyugdíj ügy, az általá­nos forgalmiadó átalányban való megállapítása körüli sérelmek és

Next

/
Oldalképek
Tartalom