Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-20 / 104. szám

2 HfrÜSSHEGYMU KÖZLÖHÍ Békéscsaba, 1924 május 20 aki a képviselőtestület régi tagja és a város érdekében sokat dolgozott, itt is szeretettel emlékezzenek meg. (Éljenzés.) Interpellációk A polgármesteri jelentéshez sokan szóltak hozzá. Macák György fölvilágosítást kér a kenderáztatás dijának fölemelésére nézve. Pollák Arnold az Ínségesek buzatartalékát tudakolja. Nóvák György az uccák elhanyagoltságát, a feneketlen sarat és a tócsákat teszi szóvá és követeli a mielőbbi uccarendezést. Lázár Pál a szentlászlóuccai iskola melletti legelő rendőrposztja ellen panaszkodik, mert az a libákat legeitetőket lelövéssel fenyegeti. Lipták L. Pál az erzsébethelyi vasúti átjáró-hidnál veszélyesnek látja a helyzetet a rohanó autók miatt és rendőrőrszemszaporitást követel. Kraszkó Mihály a Horthy-ut kikövezését sürgeti, szerint azért, mert egyszer majd lejön a kormányzó és esetleg kíváncsiságból megnézi a róla elnevezett uccát s akkor meg fog botránkozni az ottani állapotokon. Az Andrássy-uti betonjárda építésénél kifogásolja, hogy az alacsonyabb, mint a kocsiút szintje. Varga Elek András a Bohn-gyár melletti vizleeresztést hibáztatja, mert az állandóan vizet bocsát a környékre. A polgármester válasza A felszólalásokra a polgármester nyomban válaszott. A kenderáztatókra nézve kijelenti, hogy egy-egy kocsirakomány áztatási diját 1 aranykoronában állapították meg, szemben a tavalyival, ami 2 korona volt, de ha ez sok, a legközelebbi tanácsülés majd mérsékelni fogja. Ami az ellátatlanok fokozottabb segélyezését illeti, ez nem volt keresztülvihető. A libákat legeitetőket azért fenyegeti a rendőr, mert szokássá vált a földmivesiskola földjein az ingyenes legeltetés. A vasúti átjáróhidat illetően közli, hogy a rendőrség vezetőjétől kérni fogja a legénység kioktatását az autóközlekedésre nézve. A Horthy-ut kiköveztetési akció megfeneklett, az érdekeltek teljes részvétlensége miatt. Az uccák rendezésére pedig akkor fog sor kerülni, ha a városnak megfelelő pénze lesz. A Munkásotthon telke Medovarszky Mátyás főjegyző ezután ismertette a Munkásotthon Szövetkezet beadványát, amely a Trefort-ucca 4. sz. alatti telket, amely 600 négyszögöl nagyságú, ingyenesen kéri a várostól, hogy azon a mai Munkásotthon mellett kulturális és munkásjóléti intézményeket létesíthessen, Az állandó választmány a kérelem elutasítását javasolja, mert a munkásság ezen szervezetét nem találja helyesnek. Kraszkó Mihály különösnek találja, hogy vállalatoknak ad a város telket, de munkásoknak nem akar- Kulturéidek, hogy a Munkásotthon telkét átengedjék. Pollák Arnold hasonló értelemben szólal fel, Maczák György a mai visszonyt tartja helyesebbnek. Nóvák György után Fábry Károly a régi munkásmozgalmakból vett páldákkal igyekszik bebizonyítani, hogy a munkások mai szervezetei rabszolgaszervezetek, amelyek szabályozzák a munkások erejét és bérbeadják azt. Ilyen szervezet támogatását a közérdek szempontjából nem tartja helyesnek. Korossy László hasonló értelemben beszél és kéri a tanácsot, hogy győződjék meg előbb, mik a munkásotthon céljai és tervei és csak azután támogassa. A polgármester felvilágosító hozzászólása után a közgyűlés a Munkásotthon kérelmét szótöbbséggel elutasította. A gőzmalom telekhasználata A közgyűlés ezután a Rosenthalmalom kérelmét tárgyalta a parti terület évi 75 mázsa buza árában megszabott használati díj mérséklése érdekében. Berthóty polgármester bejelenti, hogy a malom évi 30 mázsa bért kér megállapítani, az állandó választmány pedig 50 mázsára kéri leengedni a bért. Maczák György ellenzi az engedékenyseget, Hollander Lipót pedig kifogásolja, hogy amikor a kisgazdáknak tudott a város telket adni, ar^in ezek azóta milliárdokat kerestek, akkor a malomtól, amely pedig rengeteg áldozatot hozott a város érdekében, minden mél; lánylást megtagadnak. Berthóty polgármester megmagyarázta ezután, hogy a malom nem bérmérséklést kér, hanem csak egyforma elbánást. Az ő álláspontja is az, hogy ha másoknak ingyen adnak telkeket, a malommal szemben nem szabad uzsoráskodni, hiszen az az évi bér bőségesen elég lenne örökárnak is. A malom rengeteg vámot fizet, most pedig egy vasutat építtet, ami megint csak a város érdekeit fogja szolgálni, hiszen abból biztosan egy kondoros—szarvasi vonal fog kinőni. Szavazásra teszi föl a kérdést, mire a közgyűlés 5 szótöbbséggel elfogadta az állandó választmány javaslatát. A tisztviselőházak A városi tisztviselőházak eladási ügye következett ezután. Medovarszky Mátyás dr. főjegyző részletesen ismertette az ügy anyagát, a beérkezett ajánlatokat, majd bejelentette, hogy Hollander Lipót és több társa indítványt nyújtottak be, a házak nyilvános árverésen való eladását javasolva. Az indítvány búzában vagy más értékadó fizetési eszközben kívánja megszabni az eladási árat s a befolyó összegek egy részét a városháza kibővítésére fordíthatnák, a másik részét pedig kölcsönké pen átadnák a villanytelepnek. A főjegyző ezután a polgármester által készített eladási föltételeket olvasta fel, amelyeket lapunkban mér korábban ismertettünk. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy küldjön ki a közgyűlés egy négytagú bizottságot, amely a vevők közül kiválogatná azokat, akik jogosultak és érdemesek egy-egy ház megvételére, az eladás iránt pedig föliratilag kérje meg a pénzügyminisztert, hogy a város anyagi érdekei miatt járuljon hozzá az eladáshoz. A harmadfélmilliós állami kölcsönt a város a vételárból befolyt első részletből fizetné vissza. Varga Elek András kéri, hogy az erzsébethelyi tisztviselőházak közül kettőt ne adjanak el, hanem egyet orvosi lakásnak, egyet pedig postának tartsanak fönn. Hollander Lipót dr. hosszabb beszédben szólt a kérdéshez, követelve a pártoskodó és protekciókra alkalmat adó bizottságosdi helyett a nyilvános árverést. A cél az, hogy a város rövidesen és sok pénzhez jusson, ezt pedig csak igy érheti el, mert az árveréskor eladott házak árát rövidesen ki kell fizetni, mig máskép 10 évig kell várni a pénz befolyására. Az eladás után pedig ujabb lakásokat kell építeni, mint máshol is az országban. Kéri a polgármestert, tegyen lépéseket egy ujabb házépítés

i akció megindítása iránt. Nóvák György és Ipolyi-Keller Iván ellenkező értelemben szólalnak föl és a tisztviselők favorizálásét kérik, mert egy árverés utat nyitna a spekulációnak. Indítványozzák, hogy az ügyet vegyék le a napirendről. Korniss Géza dr., Eotyánszky Pál, Fábry Károly és Berthóty polgármester hozzászólása után szavazásra került a sor, amelynek eredményeképen az állandó választmány javaslatát fogadták el, vagyis, hogy eladják a házakat, de a feltételeket majd később állapítják meg s az eladás engedélyezése érdekében megkeresik a pénzügyminisztert. Apróbb ügyek A közgyűlés ezután rátért a tárgysorozat többi pontjának tárgyalására. A görög-keleti egyház telekátengedési kérelmét a közgyűlés teljesítette, valamint a CsAK kérelmét a régi cédulaház használatára vonatkozóan is, bizonyos kikötésekkel, évi 30 aranykorona bérért. A város részéről az uccák és terek világításáért járó évi átalányt az eddigi 8 millióról a nagymotoDUPLATALPAS SANDÁLOK FEHÉR YÁSZOIí CIPŐK PÉTERFI C1PŐÁRUHÁZRAN rokra megállapított mindenkori egységárak 50%-ára emelte föl a közgyűlés. Kurtág Márton és társainak kérelmét a piaci szabályrendelet módosítása iránt viszont elutasította. Kurtágék a piaci rend megváltoztatását kérték és pedig nyáron 3 óráig való kirakodást az eddigi 1 óráig való helyett, télen pedig 2-ig az eddigi 12 órai helyett. A közgyűlés ezután még számos apróbb és személyi ügyet intézett el, majd Berthóty polgármester délután 1 órakor a közgyűlést berekesztette. l)r, Rell Lajos főgimnáziumi igazgató jubileuma Lélekemelő és megható ünneplés színhelye volt vasárnap a Rudolf-főgimnázium tornaterme, ahol a város és a megye társadalmának osztatlan részvéte mellett ünnepelték dr. Rell Lajosnak, a főgimnázium igazgatójának huszonötéves jubileumát, Tizenegy órára már zsúfolásig, megtöltötte a termet az ünneplő közönség, amelynek soraiban ott láttuk dr. Brandt Vilmos főispánt dr. Berthóty István polgármestert a társadalmi és kulturális egyesületek képviselőit, az ev. és ref. egyház, a szarvasi és békési gimnáziumok kiküldötteit stb. Az egybegyűlteket Babich Pál főgimnáziumi tanár üdvözölte* majd felkérésére háromtagú bizottság ment az ünnepeltért, akit a közönség felállva, viharos éljenzéssel fogadott. Babich Pál intézett ezután meghatott hangú, közvetlen szavakat a jubilánshoz. A 25 év munkásságának eredr ménye oly nagy, hogy meg kell. hajtani előtte a csodálat zászlaját. De az ifjúság nevelesén kivül. társadalmi téren is nagyon sokat használt e sokat szenvedett, szegény hazának. Beszéde vegén kéri az Istent, hogy Rell Lajos sokáig lehessen meg az ifjúság világító fáklyája és nekik, tanártársainak szeretett vezérük. Jakabffy György ev. lelkész az ev. egyház nevében üdvözli az ünnepeltet, mint aki hosszú munkásságán át hűséges istápolója volt a valláserkölcsi nevelésnek.. Koppányi Gyula hálásan köszöni neki azt az értékes kulturmunkát, amelyet a 25 év alatt végzett és azt a szellemet, amelyet Rell Lajos példás családi életéből vitt a gimnázium falai közé, ahol nemcsak tanítanak, de szeretettel nevelnek is. Dr. Berthóty István, polgármester felszólalásában dr. Rell Lajosnak a pedagógiai érdemein kívül azt a sok értékes szolgálatát emliti, amelyet társadalmi és kulturális téren a város, neki köszönhet. Mendöl Lajos a szarvasi gimnázium, Faragó László a békési gimnázium, Gajda. Béla a csabai átlami leányközépiskola, Walthier Lujza a csabai polg. leányiskola, Uhrin Károly a tanítóság, Péter Jenő az állami polgári fiúiskola nevében üdvözölték a jubiláló igazgatót. I, péss: május 24- 25-éra & vi legnagyobb filmje — 50.000 szereplő! II. résx s május 27—28>án tört, dráma Róma hanyatlása idejéből