Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-20 / 81. szám

Békéscsaba,, 1924 április 20 Vasárnap 51-ik évfolyam, 81-ik szám BÉKÉSHEBTEI ZLONT Poíifikai napilap ElöflzetÓBi dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Or. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Jlusvél ünnepén Sürü, szomorú esőcseppek hullanak a fekete földre s ez a borús, fakó nap mintha jelképezné mostani Husvétunk szomorúságát és sivárságát. Az eddig is terhes felhők hosszú időre egybecsukódtak Magyarország felett s csak a hosszú özönviz és böjt után biztató messzi derű és feltámadás reménye vigasztalhat bennünket. A nagyjelentőségű szanálási javaslatok tárgyalása lényegében véget ért: az ország husz évre idegen gazdasági szférák igájába szegődött. Oda állott, nem önszántából, hanem azért, mert máskép cselekednie nem lehetett. Valamikor a legyőzötteknek rabság és leigázás jutott osztályrészül ; mi már öt év óta fájdalmasan nyögjük s most a gazdasági háború elvesztése után a gazdasági rabság és kiszolgáltatottság kegyetlen vezeklését is végig kell csinálnunk. Igaza van a miniszterelnöknek: tönkrementünk s a tönkremenő nemzetnek kell, hogy annyi lelki ereje legyen, hogy ezt önámitás nélkül be is vallja. De az, hogy a nemzet tönkrejutott, parancsoló következményeket is hoz magával. Magyarország ma élő legnagyobb és legtisztesebb államférfié mondja, hogy a válságos teherpróba erőfeszítései alól senkinek sem szabad magát kivonnia s hogy azt a gyűlölet anyagot, melyet mindenekelőtt kétségbeejtő nyomorúságunk gyülemlitett fel, el kell távolítani a nemzet testéből. Kifele rabok vagyunk, ne is tagadjuk, de hogy befele megőrizzük nemzeti és emberi méltóságunkat: szabad levegőt, egyenlő elbánást, testvéri egybeforradást kérünk a haza minden polgára, minden dolgozó osztálya és rétege számára. Szabadság, egyenlőség, testvériség, ez a leglényege a demokráciának, annak a politikai hitvallásnak, amely Kossuth Lajos halhatatlan szellemével élő és örök valóságként idegződött be a magyar nép lelkébe. Es mindenekelőtt megbecsülést kérünk a munkának, kérjük annak az antiszociális irányzatnak megváltoztatását, amely a leigázott ország rettenetes terheit és nyomorát mindenekelőtt a legalsóbb és legszegényebb rétegekre akarja hóritani. A polgári társadalom és a polgári tőke nevében követeljük, amely józanul és okosan elébe akar vágni minden megrázkódtatásnak. Kell, hogy hamarosan eljöjjön a társadalmi nyomor enyhítése, a termelő munka értékelése, a polgári jogok szentsége, ipar és kereskedelem szabadsága, hogy itt minden és ma annyira drága érték szabadon érvényesülhessen. A forradalmi anarchiák és reakciók borzalmaiból és bénultságából és bénultságából ez a közeli feltámadás kell, hogy életrekeltsen bennünket. É j akkor talán a mostani husz éves eltemetkezésből is sokkal hamarabb fakadhat a nagy feltámadás, a mi igazi, magyar Husvétunk. A Városfejlesztő Részvénytársaság meg akarja építeni a csabai vásárcsarnokot Egyelőre 28 árusító helyiség lenne — Hirek a strandfürdőről Nemrégiben vezető helyen foglalkoztunk egy csabai vásárcsarnok építésének szükségességével. De nem egyszer szóvá került ez a kérdés a városi képviselőtestületben is, ahol t 'jbb izben felpanaszolták, hogy a jelenlegi viszonyok között termelők, iparosok, kereskedők és piaci árusok kénytelenek földön, porban vagy sárban, vagy sokczor tócsában uszó sátrakban árusítani. Annál nagyobb örömmel értesülünk most arról, hogy az egyik, nemrégiben alakult s valóban közhasznú csabai vállalat, a Városfejlesztő r.-t. felismerve a rendezett piac szükségességét s egyúttal a gondolat életrevaló voltát, beadványt intézett a városhoz, amelyben hajlandónak nyilatkozik egyelőre 28 árusító helyiségből álló megfelelően felépített és berendezett vásárcsarnok felépítésére a Hunyadi téren. Az épület szilárd anyagból, teljesen tűzmentesen épülne és helyiségei fűthetők lennének. A használt területért a „Városfejlesztő r.-t." évenkint vagy 10 mm. búzát ajánl fel, vagy a városi kertészet és a hatósági husszék részére 4 üzlethelyiséget engedne át, 25 év elteltével pedig az egész épülettömb ingyen jutna a város birtokába. Lényegében ez a beadvány tartalma. Az ajánlatnak kétségkívül már első pillanatra szembeszökő érdeme, hogy nagy lépést jelent Békéscsabának igazi várossá való fejlesztése terén. A vásárcsarnok minálunk nem luxus, nemcsupán szépészeti és elsősorban higiénikus szempontok indokolják, hanem elsőrendű szükséglet, amelyről csak az esőben, porban, piszokban, vagy a téli hidegben a piacon tanácstalanul ácsorgó szegény csabai háziasszonyok tudnának méltóan nyilatkozni és az árusítók, akik érdekképviseleteik utján már elégszer kifejezték panaszaikat. De nem jelentéktelen ez a terv a Csabán kétségbeejtően szomorú üzlethelyiség- és lakáshiány szempontjából sem. Elismeréssel tartozunk a fiatal vállalatnak, hogy az alapításakor maga elé tűzött közhasznú cél felé ilyen elhatározó lépéssel halad s meg vagyunk róla győződve, hogy a város sorsát és érdekét szivükön viselő városatyák részéről teljes megértéssel és támogatással fog találkozni. A Városfejlesztő részvénytársaság kezeli ugyancsak a csabai fürdőt is. Az impozáns és Magyarországon páratlan medencéjű strandfürdő mutatja, mit képes alkotni néhány ideákkal telitett és nívós ember a semmiből, még a közöny és gáncsvetés ellenére is. Ölömmel értesülünk, hogy a városnak ez a közhasznú intézménye az idei szezonban több újítással és bővítéssel még megfeleTallózás Csaba múltjából Csaba kövei A gyalázatos ember- és vagyonirtó háborúból a népek csak most 10 év múlva kezdenek kiocsudni. A háború megakasztott minden teremtő, építő munkát. Az emberek lethargicus álmukból. lelket, testet dermesztő zsibbadtságukból azonban már kezdenek lassanként felszabadulni, életet teremtő uj munka után látni, a mulasztottakat pótolni, a lerongyolódottságot kijavítani, ahol kell, újra felépíteni. A rettenetes drágaság, — a legtöbbször megokolatlanul, — csak éhes kapzsiságból folyton emelkedő munka és anyagárak vissza rettentettek mindenkit a vállalkozásoktól, — de az emberi természet végre is megszokik mindent, beletörődik a változhatatlanba. A szükség, a kényszerűség, a hiány érzéketlenné teszi a pénz elértéktelenedésével szemben s végre is rászánja magát arra, hogy azt, ami hiányzik, ami leromlott, ami legalább a távoli nyereség vagy haszon megtérüléssel kecsegteti, — megcsinálja. A szemünk előtt álló példák demonstratíve igazolják, hogy csak az járt jól, aki hamarabb kapott bátorságra és mert valamit venni, tenni, befektetni, épiteni: — meggyőződtek : mentől tovább halogatta valaki, annál rosszabbul járt — és ezen okulva — dacára, hogy a drágaság a legmagasabb csúcsra emelkedett, pénzünk vásárló értéke pedig a velünk szemben mindig rosszakaratú szomszéd osztrák korona alá is szállt, — mégis — most egyszerre fokozottan indult meg az építkezés. Olvastuk „A csabai nagy árviz és egyebek" cimü könyvben, hogy a nagy háború alatt 1914 ben Csabán 119 épület emeltetett, — de 1915-ben már csak 7, — 1916 ban még kevesebb: 5, 1917-ben 17, 1918 ban 19, 1919-ben 26, 1920ban 116 helyiséggel 87 uj ház épült, 1921-ben pedig 91 építési engedély adatott ki 125 ürhelyiség tartalommal. Amint távolodunk a háborútól, annál inkább szorítja a szükség, a nagy lakáshiány és az épületek pusztulása az embereket javítások átalakítások és uj építkezésekre. 1922-ik esztendőben már 133 építési engedély adatott ki 307 ürhelyiséget tartalmazó lakósokra, ebben azonban bennfoglaltatik a város által építtetett 28 kislakás is 1923. évben 189 épitési engedély adatolt ki 255 szobás helyiségekre. Ezekből 1923. április l-ig 36 házra. 1924. évben április l-ig 76 épitési engedély adatott ki, ezekből 16 lakás olyan, amelyek mindenike 3 szoba vagy azonfelül van, ugy hogy csupán ezen épületekben 114 lakóhelyiséggel emelkedik a szobák száma. Mindezen adatokból megállapítható, hogy fokozatosan évről-évre emelkedik az építkezési kedv, s az eredmény még nagyobb volna, ha az épitni óhajtókat nem akadályoznák a csökönyös lakók, — kik görcsösen ragaszkodnak az általuk lefoglalva tartott helyiségekhez — s még erőszakkal és hatósági segítséggel is kifelé való tuszkolás alól mentesülnek azért, mert a lakáshatóság nem tud nekik más helyet, fedelet nyújtani s elhelyezni, igy a háztulajdonos többször legjobb akarata mellett sem építhet. Mennyivel tehetetlenebb az ember, mint a madár! A madár is rak, épít magának lakot, talán több előrelátással, körültekintéssel, nehéz gonddal és nagyobb fáradsággal, mint az eszes ember, — de egy előnye van, nem kell neki fizetni a . .. telekért. Óh ti gondtalan idők! elmultatok, mikor az ember sem fizetett a telekért, adta az uraság ingyen, de sajnos keserűsége meg volt annak is — mert a telek akkor is az uraságé maradt, ugy mint a madáré. És volt idő, mikor még a felülépitkezést sem vihette el, el sem adhatta a jobbágy, — s hosszú századok kellettek hozzá, hogy a humanizmus azon fokára emelkedjék a XVIII. század elején, az uralkodó osztály, hogy legalább azt térítse meg neki, ami az ő fáradsága és befektetése volt. Szent a magántulajdon. Századok jönnek, századok múlnak I - És most megint uj tant, uj rendet hirdet a kommunizmus, szociálizmus! * Most mikor végre-valahára megindult az építkezés, — és sok régi ház lebontásra kerül s igy eltűnnek szemeink elől, — érdemes egyik-.nások háznak emlékét, volt külsejét, vagy gazdáját magunknak — és az utódoknak — feljegyezni. Fábry Károly. (Folytatása következik.) JLapimk mai száma oldal