Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-18 / 80. szám

EGYES SZÁM ARA Békéscsaba, 1924 április 18 Péntek 51-ifc évfolyam, 80-ik szám BEEESH KÖZLÖNY Politikai napilap XUimxeteeS dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P.-Horváth Rezső. A gyűlölet likvidálása Apponyi Albertnek a nemzetgyűlésen elhangzott az a nagyjelentőségű beszéde, amelyet a szanálási javaslatok vitája során mondott, a budapesti nyomdászkizárás miatt nem láthatott napvilágot. Ezt a jelentőségében és bizonyára hatásaiban is egyaránt nagyfontosságú beszédet az a körülmény is érdekessé teszi, hogy Apponyi mondta el, az a politikus, aki még nemrégiben is reakciósnak és konzervativnek mondotta magát és aki valamikor éppen azoknak az ellensége volt, amely táborhoz ma számítja magát . . . A beszéd legjellemzőbb részlete igy hangzik: Meg kell teremteni a magyar nemzet erkölcsi összefogásához a kellő atmoszférát. Nem elég tapsolni és helyeselni kijelentésemre, hanem cselekedni is kell. A forradalmat nem tudtuk eléggé likvidálni és érzelmi relációkba sodródtunk. Ebből valahogy ki kell jutnunk. Társadalmi béke kell. de amikor ezt a szót kimondjuk, ne mutasson mindenki a másikra. Mélyen sajnálom, hogy a régebbi nemzetgyűlés nem honorálta a javaslatot, hogy közös közgazdasági tanácsot alakítsanak, amelyben minden réteg helyet foglalhat. Ilyen intézmények összefogásra birnák a társadalmat. Helyre kell állítani a szociális viszonyokat is. Nem akarok kiterjeszkedni egyes konkrét esetekre, mert arra nem érzem magam kompetensnek, de az a megjegyzésem van, hogy sokkal mélyebben kellene tanulmányozni a társadalmi differenciákat, mert nem fogadhatom el azt, hogy aki a maga igazát látja, egyszerűen eltávolíthatja a másik kategóriát. Ugy képzelem a szociális viszonyok szanálását, hogy előbb a gyűlöletet kell eltávolítani- Egyszer már üljünk össze és hozzunk egyezségre minden problémát. A nemzeti egységnek még egy előfeltétete van, az, hogy minden mellékgondolat nélkül a demokratikus politika útjára térjünk. Beszéljünk világosan. Vass József népjóléti miniszter a demokráciáról beszélt, de kijelentette, hogy feltétlenül szakitanunk kell az általános titkos választójoggal. Az a demokrácia, amelyről a miniszterelnök beszélt, az is csak egy igen kezes bárány. Ahogyan ragaszkodnunk kell a régi szabadságunkhoz, vágyainkhoz és a negyvennyolcas eszmékhez, épp ugy le kell rázni magunkról azokat a kényelmes hagyományokat, amelyek rosszak és nem felelnek meg a mai szellemnek. Ha mi benne maradunk ezekben a kényelmes hagyományokban, elzárjuk magunk elől a fejlődést és a íialadást. Újra nyomdásssstrájk tört ki dacára is az elmúlt napokban megjelentek, állítólag ezúttal is meg fognak jelenni. A szakszervezetek és munkások állásfoglalása ezúttal teljesen egységes. Ujabb értesülésünk szerint a nyomdászok követelései elől az összes nyomdavállalatok elzárkóztak, csupán a Stádium-nyomda — amely a Szózat és A Nép lapokat adja ki — kötött külön megállapodást a munkásokkal. Ebben az üzemben zavartalanul folyik a munka, mig másutt az összes lapszedők sztrájkolnak. Budapest, ápr. 17. A nyomdászok szakszervezete a legutóbb lefolyt nyomdászkizárásból kifolyóan tárgyalásokat folytatott a főnökegyesülettel, amelyek azonban eredményre nem vezettek. A munkások ma délelőtt egy nyomtatott megállapodással léptek fel munkaadóiknál, követve annak azonnali elfogadását. Ez az ultimátumjellegü követelés nem annyira anyagi, mint elvi vonatkozásai miatt teljesíthetetlen volt. A munka a legtöbb üzemben már a délelőtt folyamán megszűnt. Azok a lapok, amelyek a kizárás Bethlen megvédelmezte a szanálási javaslatokat A nemzetgyűlésen aa egész napot Bethlen beszéde töltötte be Budapest, ápr. 17. A nemzetgyűlés mai ülésén Bethlen István miniszterelnök szólal fel: — Legyen szabad nekem az általános vita befejezése alapján reflektálnom azokra, amik ellenzéki oldalról felhozattak. Bírálták a javaslatot külpolitikai, alkotmányjogi, belpolitikai és pénzügyi szempontból. Találkoztunk mindenféle váddal. Ma Magyarország, mikor kölcsönt kért a külföldtől, nem kerülhette el és nem kerülhet el bizonyos beavatkozást rajtunk kívül álló tényezőktől. Ami külpolitikai helyzetünk felfogását illeti, azt legjobban fejti ki külön meggyőződésem szerint Apponyi akkor, mikor azt mondta, hogy ő a mai helyzetet és az eseményeket, valamint akciónknak gyümölcsét a szőnyegen levő törvényjavaslatokat két erőforrás eredőjének tekinti. Az egyik azon hatalmaknak törekvése, hogy Középeurópában uj konszolidáció alakuljon, újból előállittassék a gazdasági és pénzügyi egyensúly és ezáltal a reparációs kérdések fokozatos félretevése Európának újból a békét adják. Evvel szemben állottak azok a törekvések, melyek nem tudván megfeledkezni a múltról, a maguk részéről egoisztikus törekvéseiket tovább folytatják és mindent elkövetnek, hogy Középeurópában a reparáció kérdésével és ennek segélyével a helyzet szanálását lehetetlenné tegyék. Andrássy ezt ugy fejtette ki, hogy mi nagy bizalmatlansággal állottunk szemben az egész vonalon és ennek szerzeménye az az eredmény, mellyel önmaga részéről nincs megelégedve. Én azt hiszem, kötelessége a kormánynak, hogy rámutasson, hogy kontroll nélkül tényleg nem tudunk kölcsönt szerezni. Mi volt a helyzet, amellyel meg kellett küzdeni a kormánynak, hogy a szanálási akciót sikerrel akarta véghezvinni ? Összehasonlítások történnek itt Ausztriával, Bulgáriával, Németországgal. Az Ausztriával való összehasonlítás nagyon nehéz, mert Magyarország esélyei sokkal rosszabbak voltak e tekintetben, mint Ausztriáé. Mikor mi kimentünk, mindenek előtt azzal az érvvel állottunk szemben, hogy Magyarország gazdag nyerstermelő ország, más, mint Ausztria. Mi képesek vagyunk önmagunkat ellátni. Fizethetünk reparációt s ha momentán kellemetlen helyzetben vagyunk is, tul fogunk rajta esni és akkor a tőlünk követelt jóvátételt meg tudjuk fizetni. Amikor méltányosságot kértünk, még nagyobb nehézségek mutatkoztak politikai téren, mert itt a legnagyobb bizalmatlansággal állottunk szemben. Még pedig azért, mert Magyarországot a külföldön nemzeti érzéstől fűtött országnak tekintik. Ismerik Magyarország katonai és egyéb teljesítményeit a háború alatt és ennek következtében sokkal nagyobb bizalmatlansággal viseltetnek velünk szemben, mint Ausztriával szemben. Ezért természetesen más a politikai irány Magyarországgal szemben. A harmadik nehézség, melylyel szembenállottunk, Franciaországnak az a félelme, hogy a magyarországi reparációs kérdésnek ilyen vagy amolyan elintézésével egy prájudicium teremtetnék a német kérdés elintézésére-nMagyarország helyzetét hasonlonak tekintették Németország helyzetéhez külpolitikai szempontból és ezért féltek az esetleges prájudiciumíól. Ugy láttuk, hogy itt veszíteni való időnk nincs, a reparációs kérdések elodázására irányuló régi TelefonBEá.m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. politikánk tovább nem folytatható, mert féltünk, hogy Magyarország terhére kirovandó összegnek igen magas összegben való megállapítására vezethet s ha ezt nem fizetjük pontosan, szankciók következnek. Egy\másodikRuhr-politikától kellett félnünk. Ennek következtében nem várhattunk s megindítottuk azt a külpolitikai akciót, mely egy év leforgása alatt sikerre vezetett. Egyfelől elintéztük a reparációs kérdést 20 évre, másfelől 200 millió aranykorona kölcsönt szereztünk. Nem mi vetettük fel a reparációs kérdést az által, hogy kölcsönt kértünk. Aki ismerte akkor a barátok nélküli súlyos nemzetközi helyzetünket, az tudja, hogy csak ellenségeink voltak, akik egy középeurópai Ruhr-politika felé igyekeztek haladni. Hogy más ut nem maradt számunkra, ugy könnyelműség lett volna, ha meg nem indítjuk az akciót. Mi nem a kisantantnál kértünk, vagy kunyeráltunk abból a célból, hogy kölcsönt kapjunk. A kölcsön kérdéséről a kisantantnál nem is direkt a magyar kormány tárgyalt, hanem a nagyhatalmak genfi képviselője és a népszövetség. Mi a kisantantnál csak a rendes kérdésekre nézve tárgyaltunk és létesítettünk megegyezéseket. Azl válaszolhatnám Andrássynak vádjaival szemben, hogy forduljon az ellenzék másik oldalához, amely viszont eddig a szememre vetette, hogy miért nem a kisantanthoz fordultunk közvetlenül a kölcsön kérdésében. Nem áll az, hogy önérzetünket, lelki függetlenségünket bárkivel szemben csorbítani engedtük volna, vagy mintha lemondtunk volna a trianoni szerződésben számunkra biztosított jogokról. Nemcsak, hogy teljesen szabad kezünk van e tekintetben, hanem érdekeinket minden esetben ugy, mint eddig, teljes mértékben igyekszünk megóvni. 100 takarékkorona ma! árfolyama 116 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 75-el jegyezték. 77 nnnsz ujabb tiltakozó gyűlései Budapest, ápr. 17. Az országszerte megtartott KANSz gyűlésekhez ujabban a kalocsai és esztergomi csatlakozott. Mindkét gyűlés a KANSz memorandumával foglalkozott és a kormány által tervezett fizetésrendezés helyett a KANSz memorandumában foglalt tervezetet tette magáévá. Erről értesítette a miniszterelnököt, a pénzügyminisztert és a nemzetgyűlést. A gyűlések a vasúti kedvezmények megvonása miatt tiltakoztak. Oicsó harisnya, keztyfi, kötöttáru T e s c h e r Imrénél, Andrássy-ut 2 5 ^^